Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-09 / 33. szám
1983. FEBRUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A géplakatosok a Mezőgép Vállalat tanműhelyében versengtek. A megyei legjobbak közül ketten kerülnek az országos elöntőbe Ki lesz a legjobb? Szakmunkástanulók megyei versenye Tegnap Szolnok több üzemében, különböző szakmákban mérték össze tudásukat a szakmunkásképző intézetek háziversenyén legjobban szerepelt harmadéves tanulók. A verseny tétje a Szakma kiváló tanulója vetélkedő országos döntőjébe jutás volt. A MÁV szolnoki járműjavító üzemében a dízelmozdony-szerelők fordulatszánv- szabályozóhoz készítettek alkatrészt A Volán 7-es számú Vállalatának tanműhelyeiben vetélkedtek az autó-motorszerelők. Az egyik megoldandó „problémájuk’’ volt egy motor műszeres bevizsgálása. A zsűri tagjai árgus szemekkel figyelik a versenyzők mozdulatait A gyakorlati feladatok próbára tették a szakmunkásjelölteket Fotó: Hargitai Lajos Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának eredményes munkássága elismeréseként, 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköz- társaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács . elnöke tegnap adta át. Jelen voltak: Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá Cserven'ka Fe- rencné és Péter János, az országgyűlés alelnökei. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a magyar és a szovjet nép közötti kapcsolatok bővítése és a két nép barátságának elmélyítése terén kifejtett tevékenységéért. hetvenedik születésnapja alkalmából Apró Antalnak, az országgyűlés valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnökének a Népek Barátsága Érdemrendet adományozta. Tegnap a Magyar—Szovjet Baráti Társaság székházában bensőséges keretek között köszöntötték Apró Antalt, a társaság. elnökét, születésnapja alkalmából. Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára meleg szavakkal méltatta az ünnepelt érdemeit. tevékenységét a két nép barátságának elmélyítésében. Kísérlet huszonötezer kisparcellán A hazai kukoricanemesítés egyik központjában, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézetében végeztek a kísérleti parcellák tavalyi termésének értékelésével. Számítógép segítségével dolgozták .fel a több ezer hazai és külföldi fajta, fajtajelölt és kombináció biológiai, genetikai és agronómiái tulajdonságai^ s a komputer segítségével választották ki közülük a további kísérletezésre szánt kukoricákat. Az idén ' tavasszal ötven hektáron, csaknem huszonöt- ezer kisparcellán vetik el a kipróbálásra szánt fajták, fajtajelöltek magját. A ne- mesítők célja, hogy a hazai és nemzetközi kutatási eredmények felhasználásával olyan kukoricákat állítsanak elő, amelyek nagy hozamúak — tíz tonnánál többet teremnek hektáronként — energiatakarékosak, a' betegségeknek ellenállók, s jól alkalmazkodnak a különböző természeti viszonyokhoz. A vetőmag előkészítését már megkezdték, s előreláthatóan márciusban fognak hozzá a kisparcellák kialakításához, a magágykészítéshez. Az idén 35,7 milliós fejlesztés Napbojler A Balaton környékén már vagy félszáz olyan napbojler látható, — a hétvégi telkeken, üdülőházak területén és néhány úttörőtáborban — amely a gyulai Vasipari Szövetkezet gyártmánya, s két dolgozójának szolgálati szabadalma. A tetszetős kivitelű jelenleg csak 500 literes, űrméretben készülő glóbusz hasonlatos a kisebb települések víztornyaihoz, azzal a különbséggel, hogy a magassága alig haladja meg a három métert. A miniglóbuszba bevezetett hideg vizet a Nap hevíti fel, mintegy 40 fokra. A/, elmúlt esztendő a szövetkezetnél a próbagyártás éve volt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az 500 liter űr- tartalmú napbjlereknek van ugyan piaca, de sokan ennél kisebb méretű és nagyobb hatásfokkal működő szerkezetet keresnek. (Folytatás az 1. oldalról.) lakásának és üzletsorának befejezését. Folytatódik a 39 Mészöv-lakás építése. A Szolnoki úti lakótelepen 60 korszerű családi ház építésére alkalmas, közművesített telket alakítanak ki. A Szolnoki út északi részén új utcát nyitnak, és 26, családi ház építésére alkalmas telket alakítanak ki az OTP segítségével. A közlekedés és a hírközlés az idén 2 millió 400 ezer forintot kap. Lakótelepi út-, járdaépítésre 1 millió 760 ezer forintot, a különböző tanácstagi bejelentések nyomán szükséges „orvoslásra” 400 ezer forintot, a telefonhálózat bővítésére 240 ezer forintot szánnak. Folytatják a piaccsarnok kialakításának munkálatait, az idén erre 1 millió forint áll rendelkezésre. Két — egyenként körülbelül 24 négyzetméteres — kereskedelmi egység kialakítására is sor kerül 677 ezer forintból. A vízgazdálkodás 4 millió 750 ezer forintot kap az idén, ebből 900 ezer forintot a cél- csoportos lakások közműveinek építésére, 2 millió 500 ezer forintot pedig a kis téglagyári szennyvízcsatorna építésére fordítanak. A belvízelvezetési feladatokat 1 millió 350 ezer forintból kell megoldani. A ' Fürst Sándor úti telekkialakításokra,. a nyilvános WC építésére és a köztemető tervezési N feladataira mintegy másfél millió forintjuk van a mezőtúriaknak. Ennyi pénzből kezdik meg a Damjanich úti gázvezeték építését is. A Damjanich úti bölcsőde felújítására és az újvárosi öregek napközi otthona beruházásúnak folytatására 1 millió 800 e.zer forinttal rendelkeznek. Az igényeknek megfelelően két általános iskolai és két általános iskolai napközis csoportot hoznak létre, erre 140 ezer forintjuk van. A sportcsarnokban eredményjelzőt akarnak felszerelni, ami 250 ezer forintba kerül. A tanácsi intézmények szükségessé- vált autóbusz- és gépkocsicseréjére 1 millió 160 ezer forintot akarnak felhasználni. A fejlesztési tervek teljesítésére azonban nem elég csak a tanács saját pénzforrása. Szükség van a megyei és országos vállalatok támogatására, valamint a mezőtúri lakosok társadalmi munkájára. hogy a város tovább épüljön, szépüljön. (Az idén 18 millió forint értékű társadalmi munkát tervezett a tanács.) P. É. Devizakímélő mádszereink a kereskedelemben Import — pénz nélkül Manapság a politikusok, a gazdasági vezetők beszédeiben. az újságcikkekben az import szóhoz talán ieg;- gyakrábban a takarékosság szó társul. A fogyasztó — ebből következtetve — felkészült arra, hogy a megszokottnál mind kevesebb külföldi árut talál az üzletekben. Tény, hogy az a dollárösz- szeg, amelyet az ország a fogyasztási cikkek behozatalára fordít, korábban — a hatvanas években, a hetvenes évek első felében — nőtt, és később ez a növekedés megállt, majd lassan csökkent. Tekintve, hogy a tőkés infláció miatt változatlan összegért mind kevesebb árut lehet importálni, már a stagnálást is megérezhette a fogyasztó. A gyakorló vásárlónak mégsem az a benyomása, hogy eltűntek a polcokról a .márkás külföldi áruk. Sőt, mintha inkább nőtt volna a választékuk. Kettős cél Ellentét lenne hát a szavak lés a tettek között? A kormánynak az az álláspontja, hogy az alapvető fogyasztási cikkekből, még ha dollárral kell is fizetni értük, legyen folyamatos az áruellátás. Ezért nincs hiány például kávéból, citromból, távoli tájakon termő fűszerekből. Az első naráncsszál- lítmányok tavaly már kicsit később érkeztek, mint máskor, és banánból is valamivel kevesebbet forgalmaznak ebben a szezonban a vállalatok. Ugyanakkor azonban a legkorszerűbb nyugati iparcikkek, a divatos külföldi ruhaneműk, a márkás farmerek, italok, cigaretták is megvásárolhatók. A fogyasztási cikkek importjának ugyanis — túl a lakosság alapvető ' ellátásán —- fontos szerepet szán a gazdasági kormányzat. Egyrészt azt, hogy lekösse a nagyobb vásárlóerőt, másrészt azt, hogy a legkorszerűbb technikát képviselő termékek megjelenése az üzletekben ösztönözze a hazai termelőket hasonlóan magas színvonalú gyártmányok előállítására. Közvetlen árucsere nagyobb választék Adott pénzért azonban csak adott mennyiségű árut lehet külföldön vásárolni; így a fenti szándékok az importkeret csökkenése mellett csak „halványan” valósulhatnának meg. Kifejlődőben van azonban az importnak egy úgynevezett devizakímélő módja is, amely egyre több árut eredményez. E/f. a módszert — a közvetlen árucserét — kezdetben csak néhány KGST-lag- országgal alkalmaztuk. Túl azon, hogy az országok kormányszervei éves vagy több évre szóló megállapodást kötöttek meghatározott fogyasztási cikkek behozatalára és kivitelére, a magyar belkereskedelmi vállalatok is üzleti kapcsolatot építettek ki például csehszlovákiai, lengyel, román vállalatokkal. Felajánlottak olyan hazai fogyasztási cikkeket, amelyeket bőségesen tudtak itthon beszerezni, és kértek értük cserébe a külföldi belkereskedelmi vállalattól olyan termékeket amelyekkel azok rendelkeztek esetenként a szükségesnél nagyobb mennyiségben. Ez a belkereskedelmi vállalatok közötti választó kcsere később elterjedt a KGST-ben: a tagországok nemcsak velük, hanem egymás közt is kicserélik nélkülözhető árualapjaikat. Kapcsolat a Quelle és a Kludi céggel Az utóbbi években ezt a bevált -gyakorlatot — amely a partnerországokban egyaránt színesítette, változatosabbá tette a belső árukínálatot — Magyarország kiterjesztette több tőkés cégre is. A Centrum Áruházak például az NSZK-beli Quel- jevel cserél árut, és jut anélkül külföldi termékekhez, hogy dollárral 'kellene fizetnie. Hasonlóképp jár el a Skála-Coop is, amikor finn, dán és más áruházaikkal folytat cserét. S míg korábban túlsúlyban voltak az úgynevezett homogén cserék — mondjuk ruhát adtunk ruháért, cipőt cipőért. — addig ma változatosabb üzleteket is kötnek. Itt vannak például a vasműszaki kereskedelmi vállalatok, amelyek' az NSZK- beili Kludi céggel állnak üz- lety kapcsolatban. A Kludi korszerű csaptelepeiért a Vasért már nem a raktárán levő fogyasztási cikkekből'szállít, hanem olyan árut ad, amit partnere jobban tud hasznosítani: rézcsövet, öntvényt. Az Ofotért a szintén NSZK-beli Foto Quelle-vel lépett hasonló kapcsolatba. A márkás külföldi fotócikkekért egyebek között szem- üvegkereteket és szem üvegtokokat szállít, amelyeket kifejezetten erre a célra rendel a hazai termelőtől. Külföldön dolgozzák fel A példákat még hosszan sorolhatnánk, hiszen . ma már jóformán valamennyi jelentős belkereskedelmi vállalat folytat valamiféle árucserét külföldi cégekkel. Méghozzá úgynevezett nullszaldósat, tehát olyat, amelynek révén deviza egyáltalán nem. csupán áru cserél gazdát. Ä megállapodások olykor termelési kooperációval 'társulnak, sőt, az is előfordul, hogy a magyar belkereskedelmi vállalatok a bérmunka eszközével élnek: a hazai alapanyagot — például műanyagot — külföldön dolgoztatnak fel az ottani magasabb színvonalú 'technológiával késztermékké, például műanyag vödrökké, szennyes- tartókká. A devizakímélő import különféle formái teljesen új tevékenységet követelnek meg a belkereskedelmi vállalatoktól. Míg korábban csak a hazai ipartól rendeltek a maguk számára árut, illetve a rendelkezésükre álló devizából vásároltak külkereskedelmi vállalatok közreműködésével külföldön, addig újabban mindenütt intenzív piackutató munkát folytatnak. 40—50 millió dollár értékű áru ' Mindezt természetesen érdekükben áll megtenni, hiszen az importálandó fogyasztási cikkek általában ti szabad árformába tartoznak, s így forgalmazásukkal az átlagosnál nagyobb nyereséget realizálhatnak. Számukra az sem mellékes, hogy a külföldi áruk színesítik kínálatukat, a nagyobb választék több vásárlót csábít az üzleteikbe, amelyek ezáltal más hazai áruikból is többet értékesíthetnek. A devizamentes árucserék — amelyek révén ma már évente 40—50 millió dollár értékű áru érkezik az üzletekbe — úgy juttatják a fogyasztót külföldi fogyasztási cikkhez, hogy az nem terheli az ország íizeltést mérlegét. Nem kis részben az ilyen árucseréknek köszönhető, hogy a devizatakaré- kosság ikörülrhényei között sem kell a vásárlóknak lemondaniuk a legkorszerűbb, a legdivatosabb, márkás külföldi termékekről. Gál Zsuzsa