Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-08 / 32. szám
1983. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Nagykörút megálmodója Százötven éve született Lechner Lajos szett, hogy nemcsak a kitüntető első díjjal jutalmazták Lechner Lajost, hanem hamarosan a régi Sugárút — a mai Népköztársaság útja — felépítését is rábízták, mégpedig vezérigazgatói minőségben. Élére is állt a Sugárúton serénykedő építőtársaságnak, ám onnan egy még nagyobb szabású feladat, az árvíz sújtotta Szeged újjáépítése szólította el 1879-ben. A szó szoros értelmében elmondhatjuk, hogy Lechner szabta meg a Tisza-parti városnak — máig a település- rendezés kiemelkedő példájának emlegetett — arculatát! Ott is a körutas, sugárutas rendszert látta célszerűnek megvalósítani. Tehát megvonta a Tiszától a Tiszáig ívelő Kiskörút majd a hasonlóképpen ölelő Nagykörút nyomvonalát, és ezeket a szabályosan egymást követő sugárutak egyeneseivel kötötte össze, illetve metszette át. (Hogy Szeged milyen hálás lehet újjáépítőjének, az most, bő száz esztendővel később mutatkozik meg csak igazán, hisz ez a sugárutas keret jól tágítható.) Lechner Lajos 1884-ig parancsnokolt Szegeden, majd amikor ottani kötelességének eleget tett. visszajött a fővárosba. ahol ugyan mi másnak, mint az akkor épülő Országháznak az építési ellenőre lett. Hogy e minőségben megint hogyan szolgált, arról egyetlen pillantással meggyőződhetünk : Duna-parti Parlamentünk e nagykörutas, sugárutas Budapest világhírűén szép épülete. Élete végén a főváros középítkezéseit igazgatta Lechner Lajos, akinek az itt felsorolt — nem túlzás: óriási — feladatok teljesítése közben még arra is futotta idejéből, hogy szakkönyveket írjon. Papírra vetette a Szeged újjáépítése című művét, s szintén az ő szakértelmét s tollát dicséri az Egészséges építkezés városokban és községekben című tanulmány. Amikor 1897-ben, hatvannégy évesen örökre lehunyta a szemét, egy nagy építkezési korszak kiemelkedő személyisége távozott vele. A. L. Történelmi krónika Kádár János gyűjteményes kötetéről Márciusban: Verseghy diáknapok Művészeti bemutatók tíz kategóriában Honismereti amatőrfilmes pályázatok A rádió hullámhosszán Ismétlés és önismeret Mostanában igen sokszor halljuk: a rádió, a televízió mindig „ismétel”. Vagyis: újra műsorra tűzi érdekes, sikeresnek vélt műsorszámait. A már megint ismétlés kezdetű elmarasztalás az MTV esetében — mi tagadás — többnyire jogos, hiszen az ország jelentős részén egy, az egyes műsor élvezhető vagy szidható, a kettes vagy „bejön”, vagy nem. De mégsem az ismétlést tartjuk a legfőbb rossznak, hanem azt a sajnálatos tényt, hogy nincs olyan — harmadik?, negyedik? — tévéállomásunk, amelyik állandóan sugározná a huszonéves magyar televíziózás legsikerültebb műsorszámait. Egy újszülöttnek ugyanis minden régi vicc új — de félre a banalitásokkal: még mindig rosszul gazdálkodunk a már „megtermelt” szellemi értékeinkkel. A rádió — hála a harmadik műsornak — már hellyel-közzel jó úton jár, amikor sűrűbben ismételget. Sajnos még mindig kevés az öt, tíz, húsz évvel ezelőtt elhangzott, korábban sikert aratott „rádióprózák”, drámák ismétlése. Általános viszont a zenei anyagok időszakonkénti „újra felfedezése”, s milyen természetesnek tűnik ez. Ezért is örülünk, ha a rádió sűrűn adásba szerkeszti archívuma értékes lemezeit, magnetofonszalagjait. A magyar irodalom, az előadóművészet folytonossága is igényli ezt, a felnövekvő generációk így kapnak teljesebb képet művészeti életünk kiválóságairól. Az előzőek alapján vizsgálva az elmúlt hét rádióműsorát, nem panaszkodhatunk. ■»Megszólalt Ladányi Ferenc, Latinovits Zoltán. Latabár Kálmán, Székely Mihály, Salamon Béla és mások. A Hétfő este mindenkinek, a „szegedi” Vendégkönyv, A lázadó író című műsorblokkok szórakoztatóan szolgálták a nemzeti önismeretet. E témakörben Rapcsányi László műsora és a 98. születésnapját ünneplő Molnár Antal köszöntése — Társalgó — emelkedett ki még az elmúlt hét műsoraiból. A Rádiószínházban — lásd előző gondolatkör — a bemutató erejével, frissességével hatott Kubinyi Ferenc Nincs szobra Budapesten című műsora. A szerző a Bajcsy-Zsi- linszky Endréről szóló dokumentumjátékával elnyerte — méltán — a kritikusok díját. A Varga Géza rendezte műsor, reméljük, 5—10 év múlva sem csupán egy emlék lesiz a rádió ez évi reprezentatív műsorai közül, hanem élő műsor a jövendő ifjúság számára — a jelenkor kiválóságainak időtálló véleményével. T. L. Bezárult a II. országos kólótábor Pécsett vasárnap bezárult a második országos kólótábor. A balkáni népek híres körtáncáról elnevezett találkozó száz résztvevője a magyarországi délszlávok néptánchagyományaival ismerkedett legnagyobb nemzetiségi megyénk, Baranya székhelyén. Az ötnapos program keretében a nemzetiségi néprajz, népzene és néptánc legjelesebb szakemberei — köztük jugoszláviai vendégek — tartottak elméleti előadásokat, amelyeket gyakorlati foglalkozások, népzenei hangversenyek, a Baranya megyei hagyományőrző népi együttesek bemutatója és a nagyközönség előtt is nyitott táncházak egészítették ki. Azok a fővárosi járókelők — s ugyanígy az itt vakációzó külföldiek —, akik ráérő idejükben Budapest Nagykör- útján sétálgatnak, elégedetten láthatják, miképp újul meg ez a Dunától a Dunáig ívelő terjedelmes útvonal. Ám amíg a Margit-híd felől a Petőfi-híd irányába, avagy éppen am onnan visszafelé lépkednek, bizonyára nem is sejtik, hogy ezt a kettős palotasorral ékesített körutat egy ember útmutatásai alapján szabták meg. Ez a bizonyos férfiú a most százötven esztendeje született neves építészünk, Lechner Lajos volt, aki 1833. február 8-án látta meg a napvilágot, és 1897. február 18-án halt meg. Ő is a mindenféle tudósokat, művészeket fe'nevelő híres Lechner família tagja volt. Ebben a tálentumos családban született, és az építészi hivatást választotta. A Műegyetemen szerzett mérnöki diolomát, maid a Budapesti Építési Igazgatóságon vállalt munkát. Ott tevékenykedett akkor is. amikor a múlt század harmadik harmadának elején Duna-parti metropolisunk immár úgy kinőtte régi kereteit, s egyúttal olyan rohamos fejlődésnek indult, hogy a település általános rendezését immár nem halaszthatták tovább. Mint ilyenkor szokásos, mindenféle pályázatokat írtak ki, és ezek alapján szabták meg, mit hova és hogyan kell építeni. Nos. ami a föntebb már emlegetett Nagvkörutat, illeti, annak világvárosi jellegű kialakításáról is megfogalmazódott egy nemzetközi nálvá- zat. s ezt 1870-ben nem más. mint a közművek építésében akkor már igen jó hó-névnek örvendő Lechner Laios nyerte meg. Az akkor harminchét éves szakember az e’ső díjért tízezer forintot kapott. Elkénzelésének értékességét még a hozzá nem értők • számára sem kell különösebben bizonygatni. Azt tervezte. amit a városfejlődés szükségessége a legégetőbben parancsolt. Tehát egy olvan — nagyiéban félkörös ölelésű — bulvárt álmodott meg. amely önálló építészeti egv- ségként zárja magába a belsőbb városrészeket, és amely egyúttal kellőképpen tágas és mutatós ahhoz, bogv mind a kereskedelem, mind a vendégfogadás méltó színtere legyen. Terve a közmunkák fő-fő gazdáinak annyira megtetA tanulóifjúság körében igen nagy népszerűségnek örvend a diáknapok rendezvénysorozata, amely módot ad arra, hogy a tanulók amatőr művészeti csoportokban szerepeljenek. bemutassák tudásukat. A diáknapok ugyanakkor színtere lehet az egyes intézmények élete megismertetésének, kulturális kapcsolataik erősítésének, számos ötletet adhat, amely a szabad idő kellemes, hasznos eltöltésére ösztönöz. Az országos diáknapokat — amelyeket április 29. és május 2. közölt Egerben rendeznek meg — megelőzik az iskolai, majd a megyei bemutatók. Ez utóbbi Verseghy diáknapok néven március 5. és 21. között zajlik majd. A középfokú tanintézetek művészeti csoportjai, egyéni versenyzői tíz kategóriában nevezhettek. Pályázatokat is hirdettek fiatalok számára, akik szakmatörténeti, képző-, iparművészeti. honismereti, helytörténeti, néprajzi munkákat nyújtottak be. Ide tartoznak még a diázéik. fotósok. amatőr filmesek, diákköltők és diákírók pályázatai is. A Verseghy diáknapok első bemutatóját március 5-én a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban tartják, amikor a szólóének, duó, trió; vers, próza; egyéb (bűvész, pantomim stb.), valamint a pol-, folkbeat kategóriák versenyzői lépnek közönség elé. Egy héttel később adnak számot tudásukról a hangszeresek, kamaraegyüttesek, a szakmunkásképző intézetek és szakközépiskolák kórusai, de ekkor mutatják be műsoraikat a diákszínpadok és a bábegyüttesek is. Március 15-én a gimnáziumi énekkarok, a népzenészek és a néptáncosok versengenek egymással. A legjobbak részvételével március 21-én 9 órától Szolnokon. a művelődési központban rendezik meg a megyei gálát. A résztvevők közül választja ki a zsűri azokat. akik képviselik majd megyénket az egri diáknapokon. A Ki mit tudra jelentkezett diákok ..megméretése” is ekkor történik majd. Szondy-alagút Drégely várát Honttal ösz- szekötő, eddig ismeretlen földalatti járat feltárását kezdte meg a balassagyarmati honismereti ikör kezdeményezésére egy budapesti barlangászcsoport. A nyolcvan centiméter széles, csúcsíves keresztmetszetű járat erősen kanyarog, de végeredményben határozottan a drégelyi várhegy irányába halad. Oldalfalán jól látható a készítők szerszámainak nyoma. Az alagút embermagasságú lehetett, de az eredeti anyagtól idegen agyagos feltöltés néhol eléri az egyméteres vastagságot. A kialakítás időpontja még tisztázatlan, de a technika igen régi, esetleg a török időknél is korábbi eredetre vall. A Drégely várát Dejtár- ral összekötő, már korábbról ismert alagút után felfedezett honti járat feltételezhetően a Drégely várból kifelé vezető alagútrendszer egyik ágának legkülső szakasza. Az eddig feltárt részekből úgy tűnik, hogy a járat kizárólag közlekedés céljára szolgált és a körülbelül három kilométeres távolság és a mintegy kétszázötven méteres szintkülönbség ellenére a várba vezet. Az alagút feltárását folytatják, fejleményeit a Nógrád megyei múzeumi szervezet régészcsoportja is figyelemmel kíséri. Párt, szakszervezetek, szocializmus. Ez a címe a Kádár János válogatott beszédeit és felszólalásait tartalmazó gyűjteményes kötetnek. amely az 1982-es esztendő utolsó napjaiban jelent meg. Huszonöt év terméséből válogattak a kötet szerkesztői. Huszonöt olyan esztendőéből, amely ma már történelmi jelentőségű. Az első felszólalás az újjászervezett párt ideiglenes Központi Bizottságának első titkárától, akkor még egyben a forradalmi munkásparaszt kormány elnökétől 1957 januárjából való. Abból az időből, amikor a nép- hatalom hű fiai olyan hősies, nagy erőfeszítést igénylő forradalmi tettet hajtottak végre, amellyel sikerült úrrá lenni az 1956-os fegyveres ellenforradalmon, s újra elindítani hazánkat a szocializmus útján. Sok megtévesztett ember volt ez időszakban hazánkban, akik nehezen tudtak eligazodni az eseményeken. A tisztánlátáshoz nagy segítséget adtak Kádár János szávai: „Követeléseket összeállítani a világ legkönnyebb dolga. Csak egy nagyon kicsi szakszervezeti jártasság ■kell hozzá, hogy egy hatalmas költségvetéslistát össze lehessen állítani. A követelések realizálása, a megvalósítása már egy kicsit nehezebb .. . Lépjünk sztrájkba! Sztrájkba lépni lehet... Volt itt olyan sztrájk, amelyet a világ soha nem látott: összkomfortos sztrájk házhoz sziá.1,1 flott ellátással .. „ Ha ezt kapitalista országban csinálják, úgy hívják, hogy politikai sztrájk, harc a hatalomért. Ha a proletárdiktatúrában csinálnak ilyesmit, akkor is ugyanaz a tartalma: politikai harc. harc a hatalomért, de akkor a munkásosztály hatalma ellen ...” A meg,tévedt emberek bizalmatlanságának a falát — olyanokét is, akik részt vettek a különböző sztrájkokban — az új forradalmi vezetés nyílt, őszinte szóval hamar áttörte. Űgyannyira, hogy 1957. május 1-én a budapesti dolgozók Hősök téri nagygyűlésén a párt első titkára már azt mondhatta: „A magyar népnek — az önzetlen és áldozatkész segítséget nyújtó Szovjetunió támogatásával — sikerült megvédelmezni a szocializmus ügyét, és így a magyar proletárdiktatúra, annak munkás-paraszt állama a Magyar Népköztársaságé! .. . A munkáshatalom erős ... Az ellenforradalom tüzében újjászületett a magyar nép vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt. ..” Ugyanebben a beszédében már azt is kijelenthette: „ ... nagy eredményünk a népgazdaság elemi rendjének és rendes vérkeringésének helyreállítása. Az ipari és bányászati termelés, úgyszintén a mezőgazdasági termelés, a közlekedés és a kereskedelem munkája alapjaiban a rendes kerékvágásba került”. Régen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg: a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következően, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek politikai hatalma újra szilárd lett, 1957-ben. a további társadalmi kérdések megoldása, az életszínonal emelése, a kultúra fejlesztése is a gazdasági munka eredményeitől függött. Ez az összefüggés adta és adja a párt gazdaságpolitikájának alapvető elemét. A gazdaságpolitika az általános politika része, amely meghatározza a gazdasági fejlődés célját, irányát és ütemét, valamint a célok megvalósítását szolgáló eszközöket és módszereket. A gazdaságpolitika kialakítása a párt központi vezető szerveinek feladata. A főbb gazdaságpolitikai elveket és célokat a párt központi szerveinek határozatai rögzítik. A politikai döntések alapján állami, kormányzati intézkedések születnek, amelyek a végrehajtás folyamatai szabályozzák és szervezik. De, hogy a gazdasági feladatok megoldása sikeres legyen, az egész társadalom céltudatos erőfeszítésére van szükség. Ennek szervezésében, az erők mozgósításában igen nagy feladatot vállalnak magukra a szakszervezetek. Munkásosztályunknak, pártunknak az elmúlt negyedszázad alatt sok olyan segítője volt. amelynek köszönhette a jobb munkát. Például a szakszervezetek vezette szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. E verseny állandóan ható és jelentős tényezője volt és ma is az gazdasági építő- munkánknak, a szocialista viszonyok fejlesztésének. Mozgósító erővel hatott az ötéves tervek teljesítésére, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósításának széles körű társadalmi bázisát jelentette. Számos területen érzékelhető eredményeket hozott a minőség és a hatékonyság jelentőségének felismerése, a versenyszervező munka színvonalának az emelésével számotté- vő anyag- és energiamegta- karítást lehetett elérni. A munkaverseny-mozgalom — mindenekelőtt a szbcialista- brigád-mozgalom — kedvezően befolyásolja a szocialista tudat és magatartás erősödését, a közéletiságet, a munkásműveltség színvonalának emelését. A szocia- li stabr i gád - mozgalom napjainkban a társadalmi, gazdasági fejlődés meghatározó tényezőjévé vált, és amint azt Kádár János 1977 áprilisában, a szocialistabrigád- mozgalom V. országos tanácskozásán kijelentette: „E mozgalom már nem csupán tömegeket fog át, hanem — ki merem jelenteni! — valóságos népmozgalommá vált. ... a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag. Jelenleg szinte minden állami és szövetkezeti munkaterületen dolgoznak szocialista brigádok ... Nagyszerű, nagyon jó, hogy így van. Nőjön ez az arány minél tovább! Nem kell félni attól, hogy túl sokan leszünk.” Pártunk országépítő munkájában nincs egyedül. Harcostársként pártunk mellett áll hazánk 4,5 millió szervezett dolgozója, akik a különböző szakszervezetekben képviselik és segítik megvalósítani a párt elképzeléseit. Úgy, ahogyan pártunk vezetője 1980 decemberében a szakszervezetek XXIV. kongresszusán elhangzott felszólalásában hangsúlyozta: „Magyarországon a szak- szervezetek hagyományosan erős szervezetek. Alapjaikat még a monarchia idején rakták le, s a régi társadalmi viszonyok között is igazi harcostársai voltaik a munkásosztály forradalmi pártjának. Mi, kommunisták, mindig támaszkodtunk a szakszervezetekre mind a munkásosztály történelmi céljaiért folyó harcban, mind a szocialista forradalom győzelméért vívott küzdelemben. Ma is építünk rájuk az új, a szocialista viszonyok fejlesztésében. A szakszervezetek szocialista társadalmi rendünk keretei között is nagyon fontos, nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be.” Kádár János beszédeinek és cikkeinek új gyűjteménye átfogó képet ad ezeknek a funkcióknak a gyakorlati érvényesüléséről. a párt és szakszervezetek közötti egészséges együttműködés, politikai munkamegosztás fejlődéséről, a párt eszmei irányításával munkálkodó, de önállóan cselekvő szákszervezetek társadalmi súlyának, közéleti szerepének növekedéséről. A kötet történelmi hitelű krónikája az MSZMP harcainak, népünk negyedszázados szocialista építő munkájának, alkotó küzdelmeinek. Fodor LászlóLégifelvétel Szegedről
