Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-06 / 31. szám

A népi ellenőrzés „A népi ellenőrzés általá­nos hatáskörű központi ál­lami ellenőrző szerv amely feladatait a dolgozó nép szé­les rétegeinek az ellenőrzési munkába való szervezett és közvetlen bevonásával oldja meg.” A törvény szövege így határozza meg a lenini mun­kás-paraszt állami felügyelet hagyományait követő népi ellenőrzés feladatát, célját. Ám az újságíró számára. — aki hosszú évek óta kísérheti figyelemmel a NEB tevé­kenységét a hazának ezen 5609 négyzetkilométernyi terüle­tén —, a törvény hivatalos szövege gazdag tartalmat, emlékeket hordoz. A ’60-as évek eleje: a szol­noki szociális otthonban vizs­gálat az akkor ott meglehe­tősen rossz helyzetben élő öregek érdekében. Mikor is volt, amikor egyes iskolai szemléltető eszközök színvo­nalát, alkalmazhatóságát vi­tatták a népi ellenőrök? Má­sodállás, mellékfoglalkozás, — e vizsgálat sok problémát hozott felszínre akkoriban a megyében, meg nem dolgo­zott munkáért felvett forin­tokról, eleve nem teljesíthe­tő, túlzott vállalásokról adott számot a jelentés. Aztán a ’70-es évek egyikében a NEB elnökének előadását követő vita a Hazafias Népfront nő­bizottságának ülésén, szük­ség van-e arra, hogy az is­kolások étkeztetéséről szak- vállalat gondoskodjon a me­gyében? Másik, főként a me­zőgazdasági szakemberek kö­rében nagy port vert vizsgá­lat a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdál­kodásáról. És megannyi, a lakosságtól érkezett, közér­dekű bejelentés, panasz vizs­gálata, amelyekből a szoci­alista haza elért vívmányai­nak féltése csendült ki. In­tézkedések sora, amelvek a népi ellenőrzés vizsgálatait követték tanácsoknál, üze­mekben, szövetkezetekben, intézményekben, és amelyek következményeként előbbre léphettünk, tovább erősödhe- ett a törvényes rend és fe­gyelem megyénkben is. A népi ellenőrzés akkor született, amikor alig jutot­tunk túl életünknek egy na­gyon nehéz, vérzivataros sza­kaszán. Olyan történelmi kö­rülmények között jött létre, amikor súlyos fegyveres har­cok közepette győzedelmes­kedtünk az ellenforradalom fölött, amikor az országban .föllazult az állami, az állam- polgári fegyelem, de amikor mindennél eltökéltebb volt a szándék arra, hogy az 1950- eg években elkövetett hibák többé nem ismétlődhetnek meg. A Politikai Bizottság 1957- ben napvilágot látott határo­zata egyértelműen kimondta: egy szocialista állam tartó­san nem nélkülözheti az ál­talános hatáskörű és általá­nos feladatkörű ellenőrző szerv létét; a szervezet fel­építését és működési elveit úgy kell kialakítani, hogy a viszonylag kis létszámú füg­getlenített apparátus mellett maguk a dolgozók vegyenek részt az ellenőrzésekben, és ezt fejezze ki a név is: „né­pi ellenőrzés”; feladatkörét úgy kell meghatározni, hogy az mindenkor az ország előtt álló feladatok megoldását segítse. És a Politikai Bizott­ság határozatát követően az országgyűlés megalkotta az 1957. évi VII. sz. törvényt. A következő év februárjában az Elnöki Tanács megválasz­totta a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottságot, majd alig két hónap alatt a helyi taná­csok ás bizalmat szavaztak a területi népi ellenőrzési bi­zottságoknak, és a főként társadalmi erőkre támaszko­dó szervezetek munkához láttak. Felvették a harcot — az akkori helyzetben ez el­engedhetetlen volt, — az ál­lami, az állampolgári fegye­lem megszilárdításáért, a társadalmi tulajdon védel­méért, a bürokratizmus és a hivatali beosztással való visszaélés ellen. Ennek huszonöt éve! A gyermek — ki akkor sírta magát erre a világra — már felnőtt, dolgozó ember. Mint minden hasonlat, valahol ez is sántít egy kicsit, de a né­pi ellenőrzés is a „gyermek­korból a felnőtt korba” lé­pett az elmúlt negyedszázad­ban. Egyenes következmé­nyeként annak, hogy szocia­lista hazánk építése során az állami élet fejlődése, az épí­tőmunka tennivalóinak vál­tozása módosította a népi el­lenőrzés feladatait, szerveze­tét, működését, és jogosítvá­nyát. Ma a népi ellenőrzésnek is az a legfontosabb kötelezett­sége, hogy vizsgálataival, az időszerű gazdaság- és társa­dalompolitikai célok megva­lósítását segítse, hogy téma­választásával a különböző szintű döntések előkészítését szolgálja, szorgalmazza a vizsgálatok tapasztalatainak még következetesebb haszno­sítását, őrködjön azon. hogy a saját és a más szervekhez érkezett közérdekű bejelen­tések intézésében a törvény szerepe még- teljesebben jus- jon érvényre, folyamatosan kísérje figyelemmel és érté­kelje a lakosság jelzéseit. Minőségében más, bonyo­lultabb és összetettebb köve­telményeknek kell megfelel­niük ma a népi ellenőrök­nek, azoknak az emberek­nek, akik ezt a megbízatásu­kat kiemelt társadalmi mun­kaként vagy pártfeladatként végzik kezdettől fogva nagy hozzáértéssel, becsülettel, tisztességgel. És akik érdeké­ben vizsgálnak, azok elisme­rik, tisztelik őket. De hány igaztalan vád is éri őket azok részéről, akik nem tesz­nek eleget állampolgári kö­telességüknek! Úgy vélem, egy ilyen születésnapi kö­szöntőben erről sem lehet hallgatni. Mert születésnapot ünnep­iünk. Ezen a szép ünnepen köszöntjük a NEB-ek füg­getlenített apparátusainak tagjait, és azt a több ezer embert, — nőt, férfit, mun­kást diplomást, tisztviselőt —, népi ellenőrt, akiknek te­vékenysége révén még sike­resebben munkálkodhatunk kötelezettségeink teljesitésén. Népi ellenőrnek lenni ma — 'a társadalom ítélete szerint — nagy tisztességet, elisme­rést, megbecsülést jelent. A nép; ellenőrök ezzel tisztá­ban vannak, mint ahogyan azt is tudják, hogy a szocia­lista demokrácia mind na­gyobb kiteljesedésében je­lentős a kötelezettségük. Huszonöt év! Az „általános hatáskörű központi állami ellenőrző szerv” létének ne­gyedszázada alatt felnőtt a feladatokhoz, sikeresen mun­kálkodik a maga sajátos te­rületén a szocialista haza építésén. És a NEB-ek tag­jai, a több ezer népi ellenőr önzetlen hozzáértő munkája a biztosíték arra, hogy a né­pi ellenőrzés ezután is ter­mékeny, eredményes eszten­dőket hagy maga mögött. Philip Habib újabb küldetése Libanoni remények Az amerikai közvetítés mellett elkötelezett libanoni vezetés az eddigi kudarcok ellenére nagy várakozással tekint Philip Habib ameri­kai megbízott újabb, hivata­losan is bejelentett közel- keleti küldetése elé, azt re­mélve, hogy a Washingtonból hozott „új elgondolások” ré­vén sikerül kimozdítani a holtpontról az izraeli meg­szálló csapatok kivonásáról folytatott tárgyalásolkat. Bej­(Folytatás a 2. oldalon) A pécsi Faipari Szövetkezet 80 millió forint értékben expor­tál bútorokat az idén. Az első exportprogram egy rusztikus, faragott díszítéssel ellátott bútorcsalád készítése, 31 millió forint értékben. Ennek első darabjait, a háromajtós konyhai szekrényeket a napokban szállítják az NSZK-ba Kihasználják a jó időt a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz gyümölcskertészei: ötven hektáron már befejezték az alma­fák metszését C73 „ Tél” a földeken Szórják a műtrágyát, metszik a gyümölcsfákat Kihasználják a kedvező időjárást a mezőgazdasági nagyüzemek A rendkívül szokatlan téli időjárást illetően megoszlik a mezőgazdászok véleménye: egyesek a „január, február, itt a nyár”, mások a „nem ette még meg a kutya a telet” szólás­mondásnak tulajdonítanak több realitást. Abban viszont egyetértenek a szakemberek, hogy ki kell használni az enyhe napokat, amit csak lehet el kell végezni a földeken, amíg száraz az időjárás. Nem is késlekednek a téesztagok, az álla­mi gazdasági dolgozók, ahol a talajviszonyok megengedik, hozzáfogtak a kora tavaszi vetéseket megelőző talajmunkák­hoz, a tápanyag-visszapótlás hoz. A kuncsorbai Búzakalász Termelőszövetkezet három­ezer hektárnyi szántóterüle­tén is a más években csak február végén végezhető munkákhoz láthattak a hó­nap első napjaiban a téesz- tagok. Három géppel szór­ják a műtrágyát az őszi búzára és árpára, az 1220 hektárnyi kalászos egyhar- madán a hét végéig be is fejezték a fejtrágyázást. Az ősszel vetett gabonafélék fejlettségével, növényegész­ségügyi állapotával elége­dettek a szövetkezet növény­termesztési szakemberei. Az árpatáblák egy részén a né­hány napos decemberi fagy „megcsipkedte” kissé a fia­tal növényeket, a búzák vi­szont a gazdaság legrosszabb minőségű tábláiban is kel­lően megerősödve várják a műtrágyaszórókat. Az elmúlt ősszel felszántott földekre is rá tudnak menni a gépek­kel, ezért megkezdték a tárcsázást, a boronálást és a simítózást. Két erőgéppel és négy univerzális traktor­ral úgy elmunkálják a szán­tásokat, hogy tavasszal csak magágyat kelljen nyitni azokban a táblákban, ame­lyekben a tervek szerint tavaszi árpát, lucernát, cu­korrépát és kukoricát ter­mesztenek az idén a kun­csorbai téesztagok. Gépektől volt hangos a határ az elmúlt napokban a Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban is. A nagyüzem csorbái, szenttamási és sur- jáni kerületében szántóföldi gépekkel befejezték a mű­trágya kiszórását a 800 hek­tárnyi lucerna- és gyepte­rületre. Hozzákezdtek a nit­rogénműtrágyák kijuttatásá­hoz a takarmány-, a hibrid és a silókukoricának szánt területekre, valamint a vető­magborsó alá. A tervek sze­rint a négyféle kora tavaszi vetésű növényt mintegy há­romezer hektáron termeli majd a gazdaság 1983-ban. A hat Tornádó típusú mű­trágyaszórón kívül hét lánc­talpas erőgép s dolgozik a kerületekben, az ősszel el nem munkált szántásokat boronálják, simítózzák. A 2200 hektáron vetett őszi kalászos állapota ebben a nagyüzemben is kielégítő, a búzatáblákban sehol sem észleltek kfagyást vagy fut­rinkafertőzést az agronómu­sok. Az ‘ állami gazdaság gépműhelyeiben a tervezett ütemben halad a munka- és erőgépek kijavítása. A borsó vetésére alkalmas gépek már készenlétben várják, hogy három-négy fokra emelkedjen a talajhőmér­séklet, és akkor megkezd­hessék velük a munkát a növénytermesztők. Algiha akad a törökszent­miklósi Tiszatáj Tsz gyü­mölcskertészei között, aki emlékszik olyan télre, amit végigdolgozhattak a fák kö­zött. A közös gazdaság 200 hektárnyi gyümölcsösében dolgozó tagok felének a még eladatlan tavalyi almatermés válogatása ad munkát a té- esz hűtőházában. A többi­ek, mintegy huszonötén 70 hektárnyi elöregedett gyü­mölcsös felszámolására használták ki a decemberi, januári enyheséget, A ki­termelt alma, körte, és őszi­barack fatörzseket és a nye- sedéket tűzifaként, a tagok részére értékesítette a szö­vetkezet. Jelenleg is teljes a nagyüzem a gyümölcsös­ben, a brigádok férfitagjai motoros fűrésszel távolítják el az almafák feleslegessé vált- vastagabb ágait. A lá­nyok és. az asszonyok pedig kéziollókkal végzik a ritkító metszést. Ha továbbra is enyhe és száraz marad az időjárás, akkor befejezik addigra a metszést, mire a fasorokban megjelennek gé­peikkel a növényvédők, hogy hozzákezdjenek a gombabe­tegségek elleni permetezés­hez. Mit ér a reklám, ha takarékos? Körkép két megyei vállalat propaganda tevékenységéről 3. oldal Családi magazin 4. oldal üntennaerdő az iskola lelett A tiszakürti gyerekek MHSZ-rádiósklubja 5. oldal Az Alföldön Félidő a nádaratásban A Felgyői Állami Gazda­ság nádüzemének Bács-Kis- kun, Békés, Csongrád és Szolnok megyére kiterjedő körzetében félidejéhez érke­zett a vízi növény betakarí­tása. 12 speciális géppel és kézi erővel eddig több mint 250 000 kévét gyűjtöttek össze. A részesarató alkalmi idénymunkások szombat, va­sárnap is dolgoznak. Ők az egymástól távoli szórvány­nádasok termését takarítják be, s ezzel a mezőgazdasági holt idényben jó jövedelem­kiegészítéshez jutnak. Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 31. sz. 1983. február 6., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Varga Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents