Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-05 / 30. szám

1983. FEBRUÁR 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Először az MNK-ban A Kereskedelmi és Ven­déglátó Főiskola női kosár­labdázói sikeres megyei baj­noki szereplésük alapján szombaton először indulnak a Magyar Népköztársasági Kupában. Nem volt nagy szerencséjük, mert az NB I- re aspiráló Szarvas csapata lesz az ellenfelük. Vizsgaidő- szak nélkül, jól felkészülten is a KVFSE lenne az esélyte­len. Reméljük azonban, a ha­zai pálya valóban előny lesz, és a hallgatótársak, valamint a város sportkedvelő közön­sége is buzdítani fogja a me­gye színeit is képviselő főis­kolás csapatot február ötödi­kén, fél kettőkor, a tiszalige- ti sportcsarnokban. Játékvezetői tanfolyam Szolnokon a városi sport­felügyelőség labdarúgó szak- szövetsége játékvezetői tanfo­lyamot indít. Jelentkezni le­het személyesen vagy írás­ban a városi sportfelügyelő­ségen, Szolnok, Kossuth tér 9. városi tanács. Jelentkezési határidő február 15. Gólzápor Linzben A linzj sportcsarnokban rendhagyó mérkőzésre ke­rült sor, 2500 néző előtt az osztrák Linemayr bíráskodá­sa mellett Magyarország és Ausztria válogatott labdarú­gói mérték össze tudásukat — teremben. Mészöly Kál­mán csapata alaposan ki­vágta a rezet. Magyarország—Ausztria 5:2 (3:0). Góllövők: Burcsa (5., 25. p), Szentes (10. p), Kerekes (13. p). Hannich (21. p), illetve Gasselich (29. p), Haider (40. p). Hétvégi események JÉGKORONG Üttörőbajnokság: Lehel SC—Dunaújváros, Jászbe­rény, műjégpálya 11. KOSÁRLABDA NB I. Férfi: Alföldi Olaj­bányász—Videoton, Szolnok, tiszaligeti sportcsarnok 17 Ritter, Simó. Magyar Nép­köztársasági Kupa női; Ke­reskedelmi és Vendéglátó­ipari Főiskola—Szarvas, Szol­nok. tiszaligeti sportcsarnok 13.30. LABDARÜGÄS Szabó Lajos Kupa. Mező­túr, városi sporttelep; Rákó- czifalva—H. Kun Béla SE 9, Tisza Cipő , SE—Mezőtúri Honvéd 10.30, H. Kun B. SE —Tisza Cipő SE 13. Rákóczi- falva—Mezőtúri Honvéd 14.30. Előkészületi mérkőzés: Szolnoki MÁV MTE junior —Jászalsószentgyörgy, Szol­nok, Véső u. 14. Törökszent- miklós—Szolnoki MÁV MTE. Törökszentmiklós 14. TEKE NB I. Férfi; SZMÁV MTE —Pápai Vasas, Szolnok, Mun­kásőr u. 9. VÍVÁS A Szolnoki MÁV MTE or­szágos minősítő III. o. női tőrversenye, Véső u. 9.30. IDEGENBEN SZEREPELNEK A női kosárlabda MNK­ban a Szolnoki MÁV MTE női csapata Nyíregyházán, a MÁV MTE birkózói Buda­pesten a KISZ Kupán. KÖZGYŰLÉSEK Tiszafüredi Vasas Szövet­kezeti SE, művelődési ház 16. Tiszaroffi Községi SE. ét­terem 18.30, Rákócziújfalui Községi SE művelődési ház 17. Vasárnap KOSÁRLABDA NB I. Férfi; Alföldi Olaj­bányász—Bakony Vegyész, Szolnok, tiszaligeti sport- csarnok 11. Bacsfay. Hajniss. LABDARÚGÁS Szabó Lajos Kupa, Mező­túr, városi sporttelep: Rákó- czifalva—Tisza Cipő SE 11, H. Kun B. SE—Mezőtúri Honvéd 12.30. TEKE NB II. Női: SZMÁV MTE —Debreceni MVSC, Szolnok, Munkásőr u. 9. KÖZGYŰLÉSEK Jászdózsai TSZ SE műve­lődési ház 10, Mesterszállási TSZ SE klubkönyvtár 9, Nagyiváni Községi SE műve­lődési ház 9.30. Spartakiád Kunhegyesen A Kunhegyesi SE tömeg­sport albizottsága január 29- én rendezte meg a XXXIII. téli spartakiád községi aszta­litenisz-versenyét. összesen huszonhármán neveztek, és a győztesek küzdelmes csatá­ban színvonalas mérkőzése­ket játszottak. A sorrend; 1. Végső Jenő, 2. Czombos Já­nos (mindkettő Vízgép), 3. Bordás J. (BHG). Sakkozók­nak a községi férfi és női spartakiád válogatóra szom­baton 8.30-kor kerül sor a művelődési házban. Egy üstökös útja Miként lehet megtartani a tehetségeket? Földi István, a kunhegye­si Kossuth L. üti Általános Iskola hetedik osztályos — és tegyük hozzá eddig még mindig kitűnő — tanulója vidám természetű, nyílt te­kintetű, élénk mozgékony fiú. Szeret- játszani, röplab- dázik, vetélkedőkön és asz­talitenisz-versenyeken indul, részt vesz minden olyan já­tékban. ami tizenhárom éves korban természetes. S, hogy mi miért soroljuk fel mind­ezt mégis különlegesség­nek? Azért, mert Pisti leg­kedveltebb és legeredmé­nyesebb sportága a sakk. S nagyon sok olyan sakkozó­ról hallottunk már, aki moz­gás nélkül, szobában gub­basztva, könyveket bújva éli életét. Földi Pisti alig lépett a tizenharmadik életévébe, máris két magyar bajnok­sággal büszkélkedhet. Elő­ször 1981-ben nyerte meg a tizenkét éves korosztály ma­gyar bajnokságát, aztán ta­valy — ugyancsak Debre­cenben — ismét bajnok lett. Duplázott, ezzel egy kivéte­les tehetség üstökösként rob­bant az élvonalba. De, ho­gyan ismerkedett meg, és jegyezte el magát talán egy életre a sakkozással? — Apukám eljárt verse­nyekre, és én kíváncsi vol­tam. hogy miért megy el. Aztán mikor elmondta, hogy sakkozni jár, kértem, mu­tassa meg, mi az a sakk — mesélte Pisti. Akkor kilencéves volt s miután megtanulta a játé­kot, otthon megkezdődtek a sakkcsaták. A Kunhegyesi ESE megyei első osztályban játszó csapatának az edzője, Balogh Márton vette a „szárnyai alá”, együtt ele­meztek, s Pisti hamarosan már egyenlő partnere a pa­pájának, — sokszor le is győzi — a második táblán mellette játszik a megyei bajnokságban, sőt húga, Ka­tus, is megtanult sakkozni. A két bajnokság és a kü­lönböző versenyeken elért eredmények alapján az Élő­pontszáma 1860, ami meg­felel a másodosztályú szint­nek, és kétszeres aranyjel­vényes ifjúsági sportoló. Ta­valy a megyei bajnokságban kilenc mérkőzésen négy pontot szerzett. Debrecenben legyőzte többek között az örményesi Fogarasi Tibort, aki korábban a Szolnoki Mezőgép színeiben sakko­zott, tavaly óta pedig a Bp. Törekvés versenyzője. — Fárasztó volt a hét­napos verseny, elég nagy idegfeszültséggel járt, Pisti fogyott is. Ráadásul a szil­vesztert sem tölthettük együtt a verseny miatt — kesergett a mamája. Ami meglepő volt, a má­sodik bajnokság után nem Balogh Mártont tüntették fel edzőnek, hanem a kecs­keméti Ábel Lajost. Hogyan kerül a kunhegyesi sakkozó neve után egy kecskeméti edző? — Kecskemétre meghívtak országos versenyre; elbeszél­gettek velem, szakkönyvek­kel segítettek, játszmaelem- zéséket kaptam, vizsgáztat­tak, edzőtáborban gyakorol­tunk, elméleti foglalkozáso­kon tanultunk — mondta Pisti. — Azóta tart a kap­csolat s én szeretem, ha irá­nyítanak. — Szolnokról nem érdek­lődött még senki? — A megyei villámbajnok­ságon, ahol egy pont hiány­zott a harmadik helyhez, ketten is beszélgettek ve­lem. — Ezek szerint Kecske­méten folytatod a sakko­zást? — Döntés még nincs, biz­tosat nem tudok mondani. Gimnáziumba szeretnék menni, és komolyabban foglalkozni a sakkozással. Pista asztaliteniszben már járási egyéni bajnokságot is nyert. Az iskolai mate­matikai versenyen második lett, készül a járási döntő­re. Kecskemétről kapja a tanácsokat, az inspirációt, a játszmaelemzést, készülve a versenyekre. Fogarasi Tibi már a Törekvésben sakko­zik. Földi Pisti személyében újabb üstökös tűnt fel — és talán tűnik el a megye ver­senysportjából? — pi — Keveset markolni —sokat fogni Fél tucat egyesület helyett egyetlen klub Jászberényben Emlékezetes esztendeje lesz Jászberény sportjának 1983. A Jászság fővárosá­nak vezetői, sportirányítói úgy döntöttek, hogy az elő­relépéshez új utakat keres­nek. A megoldást az erők egyesítésében látják. A sportközvélemény dolga is lesz elvitatkozni azon, mi­ként lehet a testedzésre szánt anyagiakat a lehető legnagyobb haszonnal ka­matoztatni. A közgyűlése­ken tehát bőségesen kínál­kozik téma, hiszen minden bizonnyal nagy érzelmi vi­harokat kavar majd a terv­be vett egyesülés. — Mi tette szükségessé Jászberény város sportjá­nak korszerűsítését? — er­ről kérdeztük Andrássy Jó­zsefet járási-városi sport­felügyelőt. — A kérdésre választ ad, ha röviden bemutatom vá­rosunk sportmozgalmának jelenlegi szervezeti rendsze­rét. Jászberényben hat sportegyesület tevékenyke­dik: a Lehel, a Vasas, a Spartacus, egy termelőszö­vetkezeti sportkör, a Peda­gógusok Sportegyesülete és a Tanítóképző Főiskola diáks pontköre. Tizenhét bá­zisszervet tartunk számon amelyektől anyagi támoga­tást várunk. Közülük mind­össze hét látja él többéJke- vésbé feladatát. Tulajdon­képpen a Hűtőgépgyár, az Aprítógépgyár. a Műszer­ipari Szövetkezet és a Kos­suth Termelőszövetkezet tesz maradéktalanul eleget a bázisváiUaJaitaktól igé­nyelt tennivalóknak. A hat sportegyesület mintegy há­rom és fél ezer tagot és pártoló tagot számlál. A szakosztályaik száma hu­szonhárom, a különböző sportágakban negyvenkét edző, szakvezető tevékeny­kedik. Az évi költségveté­sük mintegy 5 és félmillió forint. — Elsősorban gazdasági jellegű körülmények kény­szerítették a sportvezetőket az útkeresésre? — A versenyszerű spor­tolás egyre több pénzbe ke­rül. Másrészt az üzemek, vállalatok, termelőegységek ma már mindinkább „fo­gukhoz verik a garast”, és ebben igazuk vain, hiszen gondolni kell dolgozóik megnövekedett szabadidejé­re ás. Miután a meglévő anyagiákat a lehető legcél­szerűbben kívánjuk elköl­teni, úgy gondoltuk, semmi szükség nincs arra, hogy hatfelé kelljen osztani. Ä támogatók között súlyos aránytalanság van hiszen a terhek javarészét a Hűtő­gépgyár és az Aprítógép­gyár vállalja. A Hűtőgép­gyár mintegy 4 és fél millió forintot biztosít a város és az egyesületek sportjának támogatására. A korszerűsí­tés tehát ezt a torz képet igyekszik korrigálni. — Milyen szakmai indí­tékok játszottak közre ab­ban, hogy az egyesülést igyekeznek szorgalmazni? —Szakmai indokaink is vannak bőségesen. Először is párhuzamosság fedezhető fel az egyes sportágakban. Ügy vélem, semmi szükség nincs arra, hogy mind a Lehel, mind pedig a Va­sas fenntartson labdarúgó szakosztályt. Hiszen Jászbe­rényben nincs hét csapatra való játékos; de ha még lenne is, ennyi szakembert egyszerűen képtelen a sportág produkálni. Ugyan­ilyen párhuzamosság áll fenn a sakkban. Itt a két szakosztályból már egyet szerveztünk, reméljük mind­ez az eredményességet segí­ti majd. A hat egyesület el­nökségében közel félszáz tisztségviselő kapott helyet. Meggyőződésünk, hogy kö­zöttük nagyon sok olyan ember is volt, akinek ugyan a jó szándékához nem íér­A tanítóképzőben minden marad a régiben „A támogatók között súlyos aránytalanság fedezhető fel” — vélekedik Andrássy József hetett kétség, ám a sport­ban való jártasságához an­nál inkább. Az is megtör­tént, hogy a legjobb szak­emberek nem a legideáli­sabb körülmények között dolgoztak. Hadd mondjak egy példát: Túri Lászlót a város egyik (legjobb labda­rúgó szakemberének tart­juk. Mégis a Vasasban fej­tett ki szakvezetői tevé­kenységet, ahol munkájának a feltételei közel sem vol­tak ideálisak. — Van már valami konk­rét elképzelésük az új vá­rosi sportklubról? — Természetesen; a város párt- és társadalmi vezetői­vel számos tanácskozáson igyekeztünk megtalálni a leggyümölcsözőbb sportolá­si formát Jászberény fiatal­jai számára. Ügy terveztük, hogy egyetlen közpjonti sportegyesületet hozunk lét­re a nyáron, amely mind­azokat a sportágakat meg­tartja, melyeknek reális esélyük van a sikeres sze­replésre mind a megye küz­dőterein, mind pedig az or­szágos színtereken. Elképze­léseink szerint asztalitemi- szezök, atléták, birkózók, úszók, tornászok, labdarú­gók, női és férfi kézilabdá­zók, női röplabdázók, sak­kozók, műkorcsolyázók, jég- korongozók, és természetjá­rók viselik majd az új sportegyesület mezét. A terveink között .szerepel az is. hogy a Marx parkiban találunk helyet az egyesület székháza számára, és szeret­nénk, ha a klub munkáját jól felkészült szakemberek­ből áldó hétfős függetlení­tett testület irányítaná. — Mi lesz a sorsa a Ta­nítóképző Főiskola sportkö­rének, és hogyan érinti a korszerűsítés a városi sport­iskolát? — A Tanítóképző Főisko­la továbbra is megmarad önálló sportkörnek, s végzi a tennivalóját a főiskolai sportéletben. A városi sportiskola jelenleg két sportágat vett fel az óra­rendjére; az atlétikát és a női röplabdát. Bár az anya­gi támogatása jelentősen nem nő, — úgy számítottuk, hogy a jelenlegi évi 433 ezer forintos költségvetését, 600 ezerre emeLjük, — vi­szont szeretnénk, ha a jövő­ben tornával és ladbarúgás- sal is foglalkoznának a sportiskolái falak között. — A jászberényiek sze­rencsés helyzetben vannak, hiszen országos tapasztala­tokon okulhatnak az egye­sülést itletően. Milyen jó példát találtak a maguk számára a környezetükben? — Ügy találtuk, hogy Egerben volt a legsikere­sebb az egyesületek összevo­nása, így szeretnénk a He­ves megyeiek példáját szem előtt 'tartaná, amikor az erők koncentráláséiról dön­tünk. El kell azonban mon­dani; a tervezetünk úgy ké­szül, hogy a város szinte valamennyi sportbarátjának a véleményére épít! Demok­ratikussá (kívánjuk tenni a döntésünket. Mindenkit meghallgatunk, akinek szív­ügye Jászberény sportjának előrelendítése. Felkerestük a jászberényi A prí tógépgyá rban a gyár és az egyesület vezetőit, hogy véleményüket kérjük a ter­vezett egyesülésről. Fehér­vári Rudolfot, az Aprítógép­gyár igazgatóját arról kér­deztük: milyen véleményé­nek fog hangot adni a jö­vőben a különböző fórumo­kon, ahol a sport korszerű­sítése lesz majd a téma? — Először is szeretném leszögezni, hogy mi min­den olyan törekvést támoga­tunk, aminek a célja a sportélet előrelendítése. Nem vagyunk hát ellene az összevonásinak ám az eddi­gi országos és megyei ta­pasztalatok meglehetős óva­tosságra intenek bennünket. Szeretnénk ha az egyesülés­kor nem mennének veszen­dőbe azok az emberi kötő­dések, amelyek pótolhatat­lanok, és .gyakran az eredt ményességben is tükröződ­nek. Vi.ncze Árpád gazdasági igazgatóhelyettes, a Vasas Sportegyesület elnöke szin­tén az emberi tényezők fon­tosságát hangsúlyozta, és az érzelmi szálak megóvását tartotta a legfontosabbnak. — Ügy gondolom, sikert hozhat, ha egyesítjük az erőinek, és Jászberény de az egész járás érdekében a lehető leghatékonyabban „termelünk” a sportban is. Az új városi egyesület ne­vében, karákteréfaen hordoz­za mindazt, amit a Jászság sugall az ittlakók számára. Vegye elejét mindenféle fe­lesleges rivalizálásnak, min­denféle ellenségeskedésnek a körültekintő szervezés, és akkor biztosan elfogadja magáénak az új klubot a Jászságot szerető közvéle­mény. Palágyi Béla

Next

/
Thumbnails
Contents