Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-05 / 30. szám

XXXIV. évf. 30. sz. 1983. íebruár 5., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 11 Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1982. évi fejlődéséről A gazdaság 1982. évi fej­lődése — a romló nemzet­közi feltételek mellett is — alapvetően megfelelt a nép- gazdasági tervben előírt kö­vetelményeknek. A legfőbb cél teljesült: az ország kül­gazdasági egyensúlyi hely­zete — a (külső feltételek kényszerítő hatására és a belső erőfeszítések eredmé­nyeként — javult. A kon­vertibilis valutákban elszá­molt áruforgalom kiviteli többlettel zárult. A lakosság reáljövedelme és fogyasztá­sa az előirányzatoknak meg­felelően kis mértékben meg­haladta az előző évi szin­tet. A gazdasági egyensúly ja­vítása a nehezebb feltéte­lek miatt a korábbiaknál nagyobb erőfeszítést követelt mind a gazdaságirányítás, miind a gazdálkodó szerve­zetek részéről. Az év folya­mán a fizetőképesség fenn­tartásának (biztosítására je­lentős intézkedések történ­tek, amelyek a belföldi fel­használás tervezett keretek között tartása érdekében mérsékelték a vállalatok és a lakosság jövedelmét, illet­ve annak emelkedését, és növelték a költségvetés be­vételét. A gazdálkodó szervezetek tevékenységére és eredmé­nyére a korábbinál nagyobb és közvetlenebb hatással voltak a nemzetközi gazda­sági folyamatok. A vál­lalatok gazdasági hely­zete — piaci lehetősé­geik, illetve alkalmazkodá­si képességeik alapján — tovább differenciálódott. A termelők és a fogyasztók igényeinek jobb kielégítését segítették az év folyamán alakuló új típusú gazdaságii szervezetek. Az ezekben részt vevők nagyobb és nö­vekvő hányadát a vállalati munkaközösségek, szövet­kezeti szakcsoportok és kis­szövetkezetek foglalkoztat­ják. 1982-ben a nemzeti jöve­delem a tervezettet valami­vel meghaladóan, 1,5—2,0 százalékkal emelkedett, összege több mint 670 mil­liárd forint volt. Az ipari bruttó termelés növekedése és az országos építési-szerelé­si tevékenység mérséklődése lényegében megfelelt a tervezettnek. A mezőgazda- sági termékek bruttó ter­melése a tervezettnél gyor­sabban nőtt. A nemzeti jövedelem növekedése az anyagi ágakban foglalkoz­tatottak számának kismér­tékű, 0,5 százalékos csökke­nése mellett következett be. A termelékenység emelkedé­se nagyobb volt, mint a ter­melésé. A termelőfelhasználás aránya a bruttó termelés­hez viszonyítva csökkent. Az anyagi ágakban a ter­melés bővülése melllett az előző évinél kevesebb ener­giát használtak fel. A la­kosság energiafelhasználá­sa emelkedett. Az összes felhasználásban a kőolaj és származékainak aránya csökkent, a földgázé nőtt A termelés növekedése, az egyensúlyi (követelmények­nek megfelelően, az export fokozását szolgálta. A bel­földi felhasználás az elő­irányzott mértékben, kb. 2 százalékkal csökkent és összege — a korábbi évek­kel ellentétben — kisebb volt, mint a nemzeti jöve­delemé. A belföldi felhasz­nálás főbb tételei közül a lakossági fogyasztás kb. 1 százalékkal haladta meg az 1981. éviit. A felhalmozás — a iberuházások volumenének csökkenése és a készletnö­vekedés jelentős mérséklő­dése következtében — 10—15 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Így a fel­halmozás aránya a belföldi felhasználásiban 16 száza­lék, kisebb az előző évinél. A népgazdaság 1982. évi fejlődésének főbb mutatószámai Terv tény 1981. év százalékában nemzeti jövedelem 101 —101,5 101,5—102 belföldi felhasználás 98—99 98 ipari termelés 102 —102,5 102 országos építés-szerelés mezőgazdasági termékek 98—99 99 termelése egy lakosra jutó 104 —104,5 105 reáljövedelem 100 —100,5 100,5 lalkossági fogyasztás 100,5—101 101 a szocialista szervek beruházásai, (milliárd forint, folyó áron 178 —180 185,4 Ipar Az ipari termelés 2 szá­zalékkal, ezen belül az ál­lami ipar termelése 1,9 szá­zalékkal, a szövetkezeti iparé 3,9 százalékkal halad­ta meg az előző évit. A ter­melésnövekedés túlnyomó- részt a kivitelt bővítette. Az ipari termékek exportátadá­sa mindkét fő elszámolási viszonylatban fokozódott, összességében 4.9 százalék- fkai haladta meg az előző évit. A belföldi értékesíté­sen belül a lakosságnak és a termelőfel'használóknak 1,3—1,3 százalékkal többet, beruházási célra 6.9 száza­lékkal (kevesebbet értékesí­tettek az iparvállalatok és szövetkezetek. Az éles nemzetközi piaci verseny és a korlátozott bel­földi kereslet a gazdálkodó egységeket különbözőképpen érintette és alkalmazkodásuk a változó helyzethez eltérő Volt. A fejlődés üteme szak­ágazatonként és vállalaton­ként differenciálódott. Legnagyobb mértékben az élelmiszeripar és a gépipar növelte termelését. A leg­több élelmiszeripari ágazat termelése meghaladta az elő­ző évit, a nagyobbak közül az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés a hús-, a barom­fi- és tojásfeldolgozó, vala­mint a növényolajiparban. A gépiparon belül legnagyobb mértékben a gép- és gépi be­rendezés ipar. valamint a műszeripar növelte termelé­sét. A többi gépipari ágazat termelésnövekedése is meg­haladta az ipari átlagot, ki­véve a fémtömegcikkipart, ahol csökkent a termelés. Néhány ágazat termelését különösen kedvezőtlenül érintették a tőkés világpiaci értékesítési nehézségek. Ezek közé tartozott a kohászat, egyes vegyipari ágazatok, továbbá a ruházati ipar. A szocialista ipar termelésének alakulása bányászat villamosenergia ipar kohászat gépipar építőanyagipar vegyipar könnyűipar élelmiszeripar ipar összesen 1982. év 1981. év százalékában 101.4 99.4 100,8 103.7 100,9 101.8 98.4 104.4 102,0 Az ipar termékszerkezete korsz.erűsödött. jobban alkal­mazkodott a felhasználói igényekhez. A folyamat azon­ban a szükségesnél lassúbb, a termékcserélődés üteme, a gyártmány- és gyártásiéilesz- tés intenzitása elmarad a követelményektől. Az anyag- és energiaellá­tás általában kielégítő volt. Egyes nem rubel elszámolá­sú importból származó anya­gok és alkatrészek tekinteté­ben az év második felében előfordultak hiányok. Ezek azonban a vállalatok vi­szonylag szűk körében nehe­zítették a termelés folyama­tosságát. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 30 800 fővel, 2 szá­zalékkal volt kevesebb, mint 1981-ben. A bányászatban és az élelmiszeriparban a lét­szám viszonylag stabil volt, a többi fő ágazatban csök­kent, legnagyobb mértékben a könnyűiparban és az épí­tőanyagiparban. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés valamennyi fő ágazatban emelkedett és az ipar egészé­ben 4,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A teljesí­tett órák száma a létszám- csökkenés, valamint az ötna­pos munkahétre való áttérés következtében 6,4 százalék­kal kevesebb volt, mint 1981- ben. Az egy órára jutó ter­melés 9 százalékkal emelke­dett. Az ipar állóeszközállomá­nya tovább bővült. A fejlesz­tések jelentős része az ener­gia- és anyagellátás biztosí­tását szolgálta. Befejeződött a szovjet—magyar földgáz- vezeték Városföld—Kiskun­dorozsma közötti szakaszá­nak építése. A Malimba III. Bauxitbánya kapacitása 1982-ben évi 440 ezer tonná­val nőtt és befejeződött a Bitó II. Bauxitbánya építése. A tatabányai szénbányáknál vállalati beruházásként meg­nyitott Csordakút II. bánya 1982-ben évi 100 ezer tonna többlet termelést eredménye­zett, s ezzel kiépült a bánya teljes kapacitása. Évi 110 ezer tonna gyöngybrikett- gyártással bővült a tatabá­nyai brikettgyár kapacitása. A veszprémi szénbányáknál évi 200 ezer tonna kapaci­tással termelni kezdett az Ármin akna. Az év utolsó napjaiban megkezdődött a Paksi Atomerőmű I. sz. reak­tor blokkjának a kísérleti üzemeltetése. Elkészült a Csepeli Csőgyár beruházása. A Dunai Vasmű konverteres acélművének II. sz. konver­terét üzembe helyezték. A Tiszai Vegyi Kombinátban évi 4300 tonna kapacitással megindult a polipropilén fó­liagyártás. A Borsodi Vegyi Kombinátban évi 46 ezer tonna kapacitással új salét­romsavüzem készült el. Kon­vertibilis exportárualapot bővítő beruházásként befeje­ződött a Herendi Porcelán- gyár nyersárugyártást kor­szerűsítő beruházása. A Ka­posvári Húskombinátban be­fejezték az évi 10 000 tonna kapacitású húsfeldolgozó üzemet. Elkészült a Hajdú megyei Tejipar; Vállalat na­pi 200 ezer liter tej feldolgo­zására alkalmas új üzeme, bővítették az orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat hű­tőkapacitását. Építőipar Az országos építési-szerelé­si munkák volumene lénye­gében a tervezettnek megfe­lelően, 1 százalékkal csök­kent. A kivitelező építőipar az 1981. évinél 2,9 százalékkal kevesebbet termelt, míg a nem építőipari szervezetek némileg fokozták építési tel­jesítményeiket. A belföldi építési tevékenység csökke­nése miatt az építési export nőtt. A beruházási építési igé­nyek mérséklődésével a kivi­telező építőipari szervezetek termelésében emelkedett a fenntartási jellegű munkák aránya. Az építmények át­adásának ütemességében, a munka minőségében érdem­leges változás nem történt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 4,7 százalékkal, kereken 15 ezer fővel csökkent. Az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés 2 százalékkal emelkedett. Az év folyamán 75 550 la­kás épült fel, a tervezettnél valamivel kevesebb. Az épí­tett lakásoknak egynegyede állami, a többi túlnyomó- részt államilag támogatott magánlakás volt. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 5 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szin­tet, és nagyobb volt az éves tervben előirányzottnál. A növénytermelés 6 százalék­kal, az állattenyésztés 4 szá­zalékkal nőtt. 1982-ben 14.8 millió tonna gabona termett, 15 százalék­kal több az egy évvel azelőt­tinél. Búzából 25 százalékkal, kukoricából 14 százalékkal többet takarítottak be. A bú­za termésátlaga hektáronként 4,39 tonna volt, ami 10 szá­zalékkal több az 1981. évinél. Kukoricából minden eddigi­nél több, 6,85 tonna termett hektáronként. Cukorrépából 14 százalék­kal többet, napraforgóból 7 százalékkal kevesebbet ta­karítottak be. mint egy évvel azelőtt. A répa cukortartal­ma alacsonyabb volt az 1981. évinél. A szántóföldön ter­melt burgonya mennyisége a vetésterület csökkenése miatt 12 százalékkal kevesebb volt, mint, 1981-ben, a lakossági igények azonban — a ker­(Folytatás a 2. oldalon) Özvegy apák Fortunára várva Händel­és Bononcini művek Januári csukázók Ilik Milliárdos ÁÉV Több felújítás, kevesebb munkással Nem volt könnyű éve a szolnoki Állami Építőipari Vállalatnak a tavalyi. A sok helyről bejáró dolgozók kö­zül — összesen 1100 embert szállítanak naponta — töb­ben gondolták úgy, hogy la­kóhelyükön keresnek mun­kát. Főleg a szakiparban dol­gozóknál érvényesül a ter­melőszövetkezetek mellék­üzemágának. a kisebb épí­tőiparral foglalkozó egysé­geknek a szívó hatása. A kő­művesek, villany- és köz­pontifűtés-szerelők munkája pusztán a gépesítéssel nem -pótolható. Tavaly 156 dolgo­zó lépett ki a vállalattól, és számítanak rá. hogy az idén sem sikerül a tervezett lét­számot tartani, hiszen már az induláskor több mint har­minc munkás hiányzott. Nehezíti a helyzetet, hogy éppen azokban a szakmák­ban fokozódik a kiáramlás, amelyek előtérbe kerülnek az épületmegóvás, helyreál­lítások növekvő aránya mi­att. A bérszínvonalat tavaly 5,3 százalékkal emelték, idén várhatóan 3 százalékra van lehetőségük. Ezzel együtt a szolnoki, az ÉVM vállalatai között, bérszínvonalát tekint­ve az utolsó helyen áll. Ja­vulás csak akkor várható, ha sikerül a kockázatvállalást növelni, ha a belső költsége­ket kisebbre tudják szoríta­ni. Az improduktív jellegű kiadások, az anyag- és ener­giatakarékosság. az évente még 10 millió forintra rúgó garanciális kötelezettségek leszorítása a minőségi, tech­nológiai fegyelem javításá­val mind lehetőség a bérfej­lesztéshez. Milyen feladatok állnak idén az ÁÉV előtt? A létszá­mot és a munkaösszetételt figyelembe véve egymilliárd 70 milliós saját termelési ér­téket terveztek. Befejeződik a budapesti 512 lakás építé­sének második üteme, szin­tén a fővárosban részt vesz­nek a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem rekonst­rukciós munkáiban. A papír­gyári beruházásnál Befejező jellegű munkák lesznek, épp úgy, mint az iskolaprogram­ban, továbbá átadják a Szé­chenyi lakótelepen a'80 sze­mélyes bölcsődét. A megyé­ben 600 lakás építésére kap­tak megrendelést. A piac fo­kozatos szűkülését most kez­dik érezni. Több olyan körzete van a megyének, amelyben az átla­gosnál is szűkebb az építő­ipar kapacitása. Jászberény­ben enyhíti — de meg nem oldja — a helyzetet a válla­lat részvétele a PEVA laká­sok éoítésében. Az ötéves terv időszakában 200 ilyen lakás készítését tervezik, az Énszövvel kooperálva. Kar­cagon a jövőben jobban be tudnak kapcsolódni a lakás­építési programba. Idén 210 lakás építésének indítására kaptak megbízást, és ha a város fejlesztési lehetősége megengedi, további feladato­kat is vállalnak,

Next

/
Thumbnails
Contents