Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-15 / 38. szám
Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Holnaptól Moszkvában tárgyal a francia külügyminiszter Az új év első magas rangú külföldi vendégeként szerdára várják Moszkvába Claude Cheysson francia külügyminisztert. A tényt a szovjet— francia kapcsolatok története, a két ország együttműködésének a hetvenes évek enyhülési politikájában betöltött kiemelkedő szerepe alapján akár szimbolikusnak is lehetne tekinteni, ha az utóbbi időben nem következtek volna be kedvezőtlen változások. Moszkvai megfigyelők több ízben is felhívták rá a figyelmet, hogy miközben a Szovjetunió továbbra is kész a korábbi szellemben, a hangsúlyt a béke érdekében folytatott együttműködés jelentőségére helyezve fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, addig Párizs határozottabban állítja előtérbe azoA helyi árualap növelése érdekében a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV és a KISZÖV új akciót indított. Találkozókat szerveztek a termelők és az értékesítők között. Sokan érdekeltek voltak e témában, hiszen a megye ipari szövetkezeteinek és a tanácsi felügyelet alatt álló hét vállalatnak termeléséből közel 20 százalék a helyi ellátást segítő gyártmány. Az első találkozón a háziipari szövetkezetek matatták be termékeiket, az értékesítők pedig áruforgalmi tapasztalataik alapján a hiánycikkek listájával rukkoltak ki. A találkozón öt új szerződést kötöttek, és több cikk megrendelésére előzetes tárgyalások indultak. A második napon a ruházati és vegyes iparcikkeket gyártók állították ki áruikat a nemzetközi kérdéseket, amelyek megítélésében eltér egymástól a két ország véleménye. Ilyen értelemben nyilatkozott egy héttel moszkvai útja előtt Cheysson külügyminiszter is, az afganisztáni események és a lengyelországi helyzet kapcsán bírálva, sőt vádolva a Szovjetuniót. E kérdések nyilván szóba kerülnek majd a francia diplomácia vezetőjének kétnápos moszkvai tárgyalásain is. Ezek középpontjában a külpolitikai problémák közül mégis minden bizonnyal az eunjjpai helyzet, s ezen belül is a nukleáris fegyverzetek csökkentésének kérdésköre áll majd. Ez a kérdés közelről érinti Franciaországot is. Mint Andropov, az SZKP KB főtitkára a legújabb szovjet fegyverzetcsökkentési javaska t. A legnagyobb sikere a jászberényi Cipőipari Vállalat műbőr szandáljainak volt, s ha a vállalat teljesítőképessége engedi, még az idén újabb szerződések is létrejönnek. Szintén jászberényi a Vegyesipari Szolgáltató Vállalat, amelynek termékei. a munkavédelmi eszközök, a szakács- és orvosi sapkák, a kötények és különböző apróbb-nagyobb habszivacs cikkek nagy érdeklődést keltettek. Sok kereskedelmi egység tartana ruházati osztályán szívesen azokból a női, gyermekruhákból is, amelyet a kisújszállási KUNSZÖV és a Jászsági Ruházati Szövetkezet mutatott be. Végül a vas-, fa- és fémtömegcikk gyártókkal találkozhattak az értékesítők képviselői. Itt a szolnoki Vasipari Vállalat egyik termékére, a drótfonat gyártálatokat előterjesztve megállapította, a Szovjetunió az általános európai erőviszonyokat vizsgálva nem hagyhatja figyelmen kívül a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó Franciaország nukleáris ütőerőit sem. Közepes hatótávolságú rakétáinak számát csökkentve, biztonságának megőrzése érdekében tehát mindenképpen meg kell tartania annyit ezekből a fegyverekből, mint amennyivel Franciaország és a NATO katonai szervezetében is részt vevő Nagy-Britannia rendelkezik. A szovjet sajtó többször is rámutatott: ennek gz igénynek a jogosságát, megalapozottságát nem utolsósorban, éppen azoknak a vezető párizsi politikusodnak a kijelentései támaszt(Folytatás a 2. oldalon) sára kötöttek előzetes szerződést. de többen jelentették be igényüket a kisújszállási Faipari Vállalat piackutató céllal bemutatott új fa alapanyagú játékaira is. Az akció sikere azt mutatta, hogy érdemes gyakrabban szervezni közvetlen találkozókat a termelők és forgalmazók között. Éppen ezért a rendező szervek elhatározták: olyan termék és címlistát állítanak ösz- sze, amelyből a kereskedelem minden új gyártmányról értesülhet. A kapcsolatok javítását szolgálhatja az a tervbe vett állandó bemutatóhely is, ahol a forgalmazók bármikor megtekinthetnék a helyi ipar termékeit. Szeretnék létrehozni ehhez kapcsolva azt a kis „szervezetet” is, amely üzletkötőként ellátná a bonyolító, kooperációs kapcsolatokat szervező, segítő szerepét. Helyi erőforrásokból is szépülhet Keddi jegyzet 3. oldal Sosztakovics Béke dalától a Kodály müvekig Tallinni kórus hangversenye Szolnokon 5. oldal A KISZ KB-ban Országos agitációs és propaganda- tanácskozás A KISZ Központi Bizottsága tegnap országos agitációs és propagandatanácskozást rendezett, azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az ifjúsági szövetség vezető propagandistáinak a tömegpropaganda idei legfontosabb feladatainak megvalósításához. A tanácskozáson — amelyen jelen volt Fejti György, a KISZ KB első titkára — Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. Ezt követően Juhász András, a KISZ KB titkára szólt a KISZ és a fiatalok lehetőségeiről, feladatairól a gazdasági építőmunkában, s kitért a gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb kérdéseire, tennivalóira is. A tanácskozás ezt követően szekcióülésekkel folytatódott. Az akció sikerreI járt Új szerződések, bővülő kapcsolatok Tanácsi vállalatok, szövetkezetek a jobb áruellátásért Beruházási hitei a gabonatermelés korszerűsítésére A Magyar Nemzeti Bank pályázatot hirdet a gabona- termelés fejlesztését szolgáló és a gabonatárolás feltételeit javító beruházásokhoz beruházási hitel igénybevételére. A pályázat célja, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a gabonatermelés színvona-l Iához igazodó korszerű gépeket vásárolhassanak, illetve a tárolási veszteségeket új tárolók építésével és a meglévők korszerűsítésével csökkenthessék. A termelésfejlesztési beruházásokhoz a konvertálható export árualapokat növelő, a tárolófei- lesztéshez pedig az ágazati hitelfeltételek teljesítése esetén lehet hitelt igényelni. A pályázaton bármely mezőgazdasági nagyüzem részt vehet függetlenül attól, hogy tagja-e valamely termelési rendszernek vagy sem. A tárolásfejlesztés keretében a nedvesgabona-tároló kapacitás bővítésére is lehet hitelt igényelni. A pályázaj benyújtási határideje 1983. február 28-a. A tiszaalpári Háziipari Szövetkezet tiszaiig! kosárfonó részlegében ebben az évben 14 ezer kosár kötését tervezték. Ennek közel 90 százaléka exportra kerül Szállítják az év első égetését az Alföldi Téglaipari Vállalat csépai téglagyárából. Ebben az évben több mint 4 millió kisméretű téglát gyártanak itt Kijavított szivattyúk Negyvenezer kilométernyi árok Milliók vízrendezésre, belvízmentesítésre A belvízelvezető csatorna- hálózat fejlesztése, a patakmedrek szabályozása, a mély fekvésű területek rendezése és a melioráció nyomán többéves átlagban százharminc ezerről százhárom ezer hektárra csökkent az időnként belvízzel elö,ntött terület. A belvízveszéllyel a továbbiakban is komolyan számolnak, mert kedvezőtlen hidrometeorológiai körülmények esetén — a fagyott talajra hullott vastag hóréteget gyorsan felolvasztó eső hatására — nagv területek kerülhetnek átmenetileg víz alá. A vízügyi igazgatóságok és a víztársulatok felkészültek az átlagost is meghaladó belvíz elhárítására, gyors levezetésére. Mintegy negyvenezer kilométer hosszú, nyílt vízelvezető csatorna medrét tisztították meg iszapkotrással és a partfalak gaztalaní- tásával. Felülvizsgálták és szükség szerint felújították, kijavították a szivattyútelepek berendezéseit, amelyek együttvéve másodpercenként 680 köbméter vizet távolítanak el a megduzzadt csatornákból, vagyis annyit, mint amennyi közepes vízállásnál a Tiszába folyik a szegedi szakaszon. Az Országos Vízügyi Hivatal az idén mintegy 800 millió forintot költ a belvízelvezető hálózat és főműveinek fejlesztésére, fenntartására. A 7,8 millió hektáron működő víztársulatok a mezőgazda- sági nagyüzemek földjein megközelítően egy milliárd forintot fordítanak hasonló célokra. A fejlesztési erőforrások túlnyomó részét kon- ‘ centráltan használják fel, a mezőgazdaság meliorációs programjához tartozó vízrendezési munkák elvégzésére, ami fontos feltétele a talaj javításának, védelmének és egyúttal a termőföld optimális vízháztartásának is. A belvízre legérzékenyebb alföldi területeken, elsősorban Békés, Csongrád, Szolnok, Hajdú-Bihar, Borsod és Sza- bolcs-Szatmár megyében, ösz- szesen 14 nagy térségben kapcsolódnak a meliorációs munkákhoz. Üjabb belvízcsatornákat, szivattyútelepeket építenek és bővítik a régieket, hogy ezekrpl a területekről elvezethessék a felesleges, káros vizet. Az idén egyebek között nagyobb munkákat végeznek a Bodrogközben, a felső-szabolcsi . lónyai, a Szolnok környéki örvényabádi, a Szeged környéki szárazréti belvízrendszerben. A belvíz gyakran okoz gondot lakott területeken is, főként azokon az alföldi településeken, ahol az ivóvízhálózat jelentős kiterjesztését alig követte csatornázás. Már viszonylag kisebb csapadék esetén sem képes a talaj elnyelni az esővizet, amely az utcákban, udvarokban gyűlik össze. A tanácsok anyagi lehetőségeikhez mérten az idén is sokmillió forintot költenek a belvízzel veszélyeztetett utcák, településrészek felszíni csapadékvíz-elvezető csatornáinak építésére. Ezekben a munkákban a társadalmi összefogás, a lakosság közvetlen segítségére is támaszkodnak. A fejlődő Berekfürdőn Többen élvezhetik a gyógyító vizet A Nagykunság híres gyógyfürdőhelye Berekfürdő. A településen olajkutatás közben 1928-ban tártak fel 57 Celsius-fokos, kénes, jó- dos, brómos vizet adó forrást, amelynek gyógyhatása csaknem azonos Hajdúszoboszló híres gyógyvizével. Mozgásszervi, izületi, nőgyógyászati betegségek kezelésére igen hatásos. A fürdőhelyet amely szállodával is rendelkezik sokan keresik fel, az utóbbi egy év alatt megközelítően háromszázezer vendég fordult meg, s vette igénybe a- szolgáltatásait. A fürdő területén kapott helyet a városi kórház reumatológiai rendelője, ahol korszerű eszközökkel télen, nyáron igénybevehető a fiziko- therápiás kezelés. A forgalmas fürdő kinőtte a jelenlegi „kereteit”, ezért a jövőben tovább fejlesztik. Már készül és június elején kerül átadásra a bejárati épület, amely kulturáltabbá teszi a vendégek fogadását. Üzembe helyezik az úgynevezett poli- dom, zárt zuhanyzókat. A fürdő három hektárnyi zöldterületét úgy bővítik, hogy kitelepítik a faházas üdülőket, a meglevő 2200 négyzetméteres fürdőmedencét később 5200 négyzetméteresre növelik, a jelenlegi napi négyezer helyett hétezer vendéget fogadhat majd a híres fürdőhely.
