Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-13 / 37. szám
1983- FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1983-ban százötven féle kiadványuk Hárommillió példányban jelenik meg. Szakboltjukban valamennyi európai országról autótérképet, a magyar városok 75 százalékáról várostérképet hoznak forgalomba. Készülnek a nagyközönségnek a turizmushoz, vízisporthoz használható új térképek. Ezeken kívül légifotók, űrfelvételek felhasználásával pontosítják a régebbi térképeket, atlaszokat. A képen: készül a hamburgi Fáik kiadó részére egy várostérkép Film jegyzet "1 Egy zsaruról több bőrt Feltárják a gondokat, keresik a legfőbb .megoldásokat Ülésezett a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága két alkalommal tárgyalta a Miután megnéztük Alain De- lon Egy zsaru bőréért című filmjét, a moziból kifelé jövet azon spekulálgattunk, milyen kár. hogy nem Alain Delon fotografálta a krimit, ha már ö írta, rendezte és játszotta, legalábbis a főszerepét. Ha Delon fényképezte volna saját maga játékát, akkor most az abszulút szerzői filmről számolhatnánk be. Ilyen tudomásunk szerint még úgy sem volt, sebaj, majd segít a technika, és akkor csak annyit kell írni a címlapra: Egy zsaruról több bőrt, „Csinálta”: XY. Mindezt a moziból kifelé jövet. a vészkijárat éppen elalvó lámpái alatt kuncogtuk végig, s ezzel összességében úgy véljük már véleményt is mondtunk’ Alain Delon új filmjéről. Még csak véletlenül sem pergett bennünk tovább — a belső mozinkban, ahol csak a legnagyobb hatású filmek játszódnak — az összeeszká- bált zsaru történet. Ha emlékeink nem csalnak, hangtalanul, szívünk tájékán megfejthetetlen belső szorítást érezve hagytuk el a nézőteret amikor Delont a Roccó és fivéreiben láttük, vagy a Napfogyatkozásban Monica Vittivel, s még emTöbb mint 121 millió példányban jelentek meg 1981- ben könyvek, zeneművek, térképek és egyéb kiadványok a hazai kiadók gondozásában — állapítható meg a Statisztikai Kiadó Vállalat most megjelent Könyv, könyvtár, sajtó című kiadványából. Bár a nyomdatermékek példányszáma dinamikusan emelkedett — az elmúlt 20 évben csaknem háromszorosára nőtt — a felmérés évében, 1981-ben nem érte el az 1978. évit, amikor kiugróan nagy példányban láttak napvilágot a kiadók termékei. A felmérés évében a legtöbbet — 3342 félét — szakkönyvek- bői adtak ki, a példányszámot tekintve azonban a tankönyvek állnak a lista élén, több mint 30 millióval, A szakkönyvek között a legtöbb, 1286 féle a műszaki, üthetnénk jó néhány világsikerű filmjét. (Párduc!) Az Egy zsaru bőréért című krimiféleség is „jól megvan csinálva”, tulajdonképpen ez a főbaja. Ha valaki gyakorlott mozinéző és nagyon ráér — de kár lenne erre áldoznia az idejét — szinte kockáról, kockára, cselekményről, cselekményre felírhatná, hogy melyik mozdulat. melyik geg, melyik sztorirészécske honnan — milyen filmekből — kitől — való. Annak ellenére*, hogy Delon valahol megkapó őszinteséggel nyilatkozta, hogy könyv még alig-alig volt életében a kezében, nem olvas jól megírta a forgatókönyv részleteit. Egyes jelenetek igen kellemesek, szinte sziporkáznak. de együtt, egészében alig pislákolnak. Ennek ellenére szó sincs arról, hogy unatkoznánk, a főszereplő ahhoz igen jó színész, csakhát a végén mégis azt gondoljuk —, ha egyáltalán gondolunk valamit, s nem butaságokon törjük a fejünket. ahogy a jegyzetíró tette, — hogy bizony az effajta filmekből pontosan tizenhárom és fél egy tucat. technikai tudományokkal és az iparral foglalkozott. A magyar írók közül népszerűségi sorrendben változatlanul Jókai az első, 11 művét több mint 575 ezer példányban adták kT. A második és harmadik helyen Móra Ferenc és Fekete István művei állnak, 435, illetve 498 ezer példánnyal. A külföldi szerzők közül Magyarországon a legolvasottabb Verne, akinek 7 könyvét 780 ezer példányban ad- ták ki. Shakespeare 9 munkáját 206 ezer példányban jelentették meg a kiadók. 1981-ben 29 napilap,, 978 folyóirat látott napvilágot — a legnagyobb 221 millió példányszámban a korábbi évekhez hasonlóan a Nép- szabadság. A vidéki napilapok közül a legtöbb — több mint 32 millió — a Dunántúli Naplóból jelent meg. Szövetkezeti.dalosok országos találkozója Az idén is megrendezik Szolnokon a különböző szövetkezetek keretében működő kórusok országos találkozóját. Ezt megelőzően március 19-én és 20-án Tamásiban. március 26-án és 27-én Tatán, április 16—17-én Nyíregyházán, április 23—24-én pedig Kecskeméten találkoznak egy-egy körzet együttesei. Legkiválőbbjaikat hívják meg a június 18—19-én Szolnokon sorrakerülő országos bemutatóra, amelynek első helyezettjei nívódíjat kapnak. Tv-sorozat műhelytitkokról Műhelytitkok címmel művészeti alkotások létrejöttét nyomon követő sorozatot tűz műsorára február 26-tól szombat délutánonként a Magyar Televízió. A hat héten át jelentkező adásokban Kútvölgyi Katalin rendező, Ezsiás Anikó szerkesztő és Kígyós Tóth Sándor műsorvezető arra vállalkozik, hogy megismertesse a nézőket a rajzok, a fotók, a szobrok és a sokszorosított grafikai eljárással előállított művek készítésének eszközeivel, azok használatának módjával. Marosszéki táncok Washingtonban Kodály Zoltán Marosszéki táncok című művét adták elő Washingtonban pénteken. Az amerikai főváros legfontosabb hangversenytermében, a Kennedy Központban a magyar származású Gerle Róbert vezényelte a Kodály- művet. Fotó és művészet 1840 óta folyik a harc, hogy a fotográfia művészetként ismertesse el önmagát. A fényképezéssel kezdettől fogva képzőművészek, elsősorban festők foglalkoztak, az ő szemléletük alakította, formálta a fotóképéket. A fény rögzítésének módját már a reneszánsz óta keresték a képzőművészek, Leonardo da Vinci, majd Albrecht Dürer kísérletezett camera obscurával a XVI. század fordulóján, de a meg-megújuló próbálkozásokat csak a XIX. század elején koronázta siker. 1816- ban sikerült ugyanis először Nicéphore Niépce francia litográfusnak sötétkamrájában képet előállítani/ Niépce rögzítési eljárása hosszadalmas volt, a fényképezés elterjesztését Daguerre találmánya tette lehetővé, aki felfedezte, hogy az ezüstlemez jódgőzzel fényérzékeny, nyé tehető, és lemezén a fény viszonylag rövid expozíciós idővel rögzíthető. 1839- ben jelentette be felfedezését, és tette közzé a dagerrotípia készítésének leírását. Ezután gombamód szaporodtak el az egész világon a „fényképíró” műtermek. Nálunk elsősorban azok a portrékészítő festőművészek kezdtek el a da- gerrotípiával foglalkozni, akik kastélyról kastélyra járva festették a nemesek portréit. Pesten Marastoni Jakab olasz származású festőművész nyitott elsőként 1840- ben dagerrotípiai műtermet, de hamarosan olyan jelentős festőművészek, mint Barabás Miklós és Borsos József is követték példáját. A fényképezés .és a festőművészet megtartotta kapcsolatát az elmúlt másfél évszázad alatt. Kezdetben ugyan a fotográfiában csupán a konkurrenciát látták A Pedagógusok Szakszervezete Szolnok rrfegyei Bizottsága a héten kibővített ülést tartott, melyen beszámolt az 1980. évi megyei küldöttértekezlet óta- végzett munkáról, az alapszervezeti politikai munka hatékonyságának alakulásáról. Megállapították, hogy az oktatásügyi dolgozók helyzete megyénkben alapvetően kiegyensúlyozott, a pedagógus társadalom, az oktatáspolitikai határozat következetes végrehajtásával vesz részt a fiatalság, a jövő nemzedéke eszmei, politikai arculatának formálásában, az ismeretek elsajátításában. A bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a pedagógusok körében a marxizmus- leninizmus talaján álló ideológiai egység erősítésére, ugyanakkor figyelemmel kísérte, segítette a szakmai munka színvonalának fejlesztését a hatáskörbe tartozó élet- és munkakörülmények alakulását. Szolnok megyében 22 alan- szervezetben mintegy 190 munkahelyi szervezet működik. A kialakított struktúra jól szolgálja a mozgalom előtt álló ooütikai feladatok megoldását. A szakszervezeti csoportok tevékenysége megyeszerte fejlődést mutat, de a különböző szintű szak- szervezeti szervek és az ott dolgozó tisztségviselők nem minden esetben élnek a kéD- viseleti rend adta lehetőségekkel. Ennek oka lehet a demokratikus légkör bizonyos fokú hiánya, a tisztségviselők egv részének alkalmatlansága. felkészületlensége- is. Törekvés, hogy a megyei bizottság vezetőinek a megyei tanács illetékeseivel kialakított rendszeres ió munkakapcsolat ösztönzően a festőművészek, de mihelyst megbarátkoztak vele, a hasznosítását is kitalálták. Kezdetben praktikus célokra használták, ismerjük Ingres fotóit, amelyeket az Odaliszk című festményéhez készített, és fennmaradtak Munkácsy Mihálynak a Siralomházhoz készített felvételei is. Ezeket a fotókat vázlatnak tekintették a művészek, elgondolásokat, ötleteket rögzítettek a fotóképeken, majd a hagyományos módszerekkel formálták tovább képeiket.. Ez a szemlélet azonban tovább él napjaink fotórealista festészetében, ahol a kiindulás szintén egy fotókép, többnyire diapozitív, amelyet a festő vásznára vetít, majd a részletek aprólékos kidolgozásával értelmez újra. A festészet és a fotográfia szimbiózisában, nemcsak a festészet termékenyült meg a fotólátás újszerű eredményeivel, hanem a fotózást is új utakra vezette a festészet permanens forradalma, az impresszionizmus. Franciaországból, az impresszionizmus szülőhazájáProblémák a joggyakorlásban Hiányzó vélemények Számla a lakástámogatáshoz hasson az alsóbb szinteken létrejött kapcsolatokra. Az utóbbi időben érezhető kedvező változások ellenére azonban még gondok vannak az együttműködés, a joggyakorlás területén. Kedvező képet mutat a bérfejlesztések összegének alsóbb szintekre történő lebontása. a jutalomra fordítható összegek elosztása, azonban az intézményvezetők bérfejlesztéséhez, jutalmazásához, kitüntetésre való felterjesztéséhez nem mindig kérik ki p szakszervezet egyetértését. Az egyéb jogosultságok gyakorlását — mint például előzetes véleményezési jog, ellenőrzési jog — csak elenyésző mértékben igénylik az állami partnerek. Az alapszervezetek munkájára jellemző, hogy egyre inkább a problémák őszinte feltárására,! a megoldás keresésére törekszenek. Az irányító testületek ellenőrző és értékelő munkája, elsősorban az üléseken, a beszámoltatás alkalmával történik. A tisztségviselők tevékenységének értékelése az ellenőrző munka azonban nem rendszeres. A bizalmi testületek, valamint a bizottságok mindenhol kialakították a megfelelő munka- megosztást. Az ötnaDos munkahét bevezetésének tapasztalatait ból indult el a fényképezés új irányzata, a piktorializ- mus. Puyo és Demachy pik- torialisa fotográfusok képeit tavaly láthatta a Műcsarnok közönsége és megismerkedhetett azokkal az oldott, festői képhatású fotókkal, amelyeket készítőik lágy rajzú lencsékkel, speciális másolás; eljárással — gumimásolás, olajmásolós stb. — állítottak elő. De a piktoralis- ták érdeme nem csupán abban állt. hogy fotókkal festői hatást kívántak elérni, hanem abban, hogy a kép előállításának minden fázisában részt kívántak venni, illetve a korábban mechanikusan zajló folyamatot megpróbálták befolyásolni. Ezzel tulajdonképpen bevezették a manipulált fotót, amelynek különféle változatai a fotóművészet történetében azóta is visszatérnek! A húszas évek avantgarde képzőművészetében nagy teret kap a fotográfia,- a tárgy nélküli fényképek, a fényképezőgép nélkül készített fö- togrammok keresik a megújulás útjait, hiszen a fényképezés ebben az Időben megyei bizottság. A pedagógusok szabadságával kapcsolatos kérdéseket is figyelemmel kísérik tagjai. A vitában elhangzott, hogy az óvónők szabadságának kiadása’ nem mindenütt megoldott. A munkaügyi döntőbizottságok ténykedését egyes helyeken nem kezelik súlyának megfelelően. pedig ennek lényege a törvényesség betartatása. Igen érzékeny nont a pedagógusok lakáskérdése, illetve a lakáshoz jutás feltételeinek javítása. Gondot kell fordítani a meglévő szolgálati lakások állagának fenntartására, javítására. A kedvezményes pedagógus építési kölcsön megszűnése után folyamatban van egy lakástámogatási alapszámla kialakítása, amely a városokban és egyes községekben segíti majd a lakáskérdés megoldását. A megyei tanács művelődési osztálya a közvetlen fenntartású intézmények dolgozói számára évi .300 ezer forint munkáltatói hozzájárulást nyújt. A nyugdíjasokkal való foglalkozás is kiemelt helyet foglal el a bizottságok munkájában. Népszerűek a nyugdíjelőkészítő tanácskozások, de nagyon lényeges a mindennapi emberi kapcsolat- tartás is. A munkafeltételek biztosításának javításáért a helyi szakszervezeti bizottságok javaslataikkal, kezdeményezéseikkel döntő szerepet játszanak. A Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottsága a jobb munka érdekében szükségesnek tartja, hogy tovább javuljon az irányítás tervszerűsége. céltudatossága, szorgalmazzák a munkaköri kötelességek jogszabályba rögzítését. már kezdett a napi gyakorlatba, klisékké egyszerűsödött szabályokba merevedni. A festészet és á fotográfia szimbiózfiásnak jelentőségére az impresszionizmus és a piktorialista fotó döbbentette rá a művészeket. A fotó a képzőművészet egyik legfontosabb eszközévé vált, önálló műfajjá emelkedett, amely a képi látásmód ki- terjesztésében, megújításában felbecsülhetetlen érdemeket szerzett. Nagyszabású fotókiállításokat, repre?entatív tárlatokat csak ritkán láthatunk, a fotómúzeum szervezői még az alapítás gondjaival küszködnek, de a biztatást a most Budapesten, a Váci utca 7. szám alatt megnyílt Fotóművészeti Galériából kaphatja az érdeklődő, ahol közvetlen kapcsolatba kerülget a fotóművekkel, megvásárolhatja, gyűjtheti, tetszésével, -érdeklődésével megbecsülését is kifejezheti. S. P. —ti — A KSH felmérése alapján Legnépszerűbb: Jókai, iegnagyobb példányszámú: a Népszabadság A Fotógalériában vásárolni is lehet
