Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)

1983-02-13 / 37. szám

XXXIV. éf. 37. sz. 1983. február 13., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BIZTONSÁGI TANÁCS Szíria Izrael kizárását követeli Az ENSZ Biztonsági .Ta­nácsa felújította múlt év novemberében kezdett vitá­ját az Izrael által megszállt arab területek módszeres be­telepítésének kérdéséről. Az arab és az el nem kötelezett országok képviselői felhív­ták a figyelmet a megszállt területek bekebelézésének veszélyeire, de határozati ja­vaslatot egyelőre nem ter­jesztettek elő. A BT hétfőre napolta el a vitát. Az arab csoport kérésére tartott ülés első felszólalója­A tavaly felvásárolt 570 ezer sertésből 155 ezret, a 37 ezer marhából 19 ezer 500-at vágtak le a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat vágóhídján, a többi jószágot élve értékesítették vagy más ÁHV-nak adták át feldolgozni. Az exportra és az itthon tőkehúsként érté­kesített vágott jószágok mel­lett minden korábbinál több, 5 ezer 700 tonna húskészít­ményt gyártottak tavaly a szolnoki üzemben. A vállalat az elmúlt évben eredményesen törekedett ar­ra, hogy a lakossági ellátás színvonalát megőrizve bizto­sítsa a nem rubel elszámolá­sú kivitel növekedését. A cél eléréséhez két eszköz bizo­nyult igen alkalmasnak. A húskészítmények gyártása­kor a vágóhídon növelték az úgynevezett'kereten kívüli, többségében olcsó, keresett áruk termelését, így keve­sebb, külföldön is kelendő húst kellett feldolgozni. A határokon túlra szállított hús miatt mégsem hiányoztak az itthoni üzletekből tartósan a megszokott hús- és húsáru­fajták, mert az ÁHV szoro­sabbra fűzte kapcsolatait, az áfészek és a termelőszövet­kezetek húsüzemeivel. A túr- kevei, a jászapáti és a kun­mutatott, hogy Izrael a „lo­pakodó” bekebelezés után most már szemérmetlenül a nyílt foglalás módszeréhez folyamodik a megszállt te­rületeken. — Ha a Bizton­sági Tanács vissza akarja nyerni tekintélyét — mon­dotta — az alapokmány 7. cikkelye értelmében kötele­ző szánkciókat kell elren­delnie Izrael ellen és ki kell zárni a szervezetből. Az ilyen határozati javaslatot fenyegető amerikai vétóra • célozva a Szíriái küldött fel­szólította a világ országait, hegyesi vágóhidak, valamint a Bács-Kiskun megyei Hel­véciái Állami Gazdaság és a Pest megyei Benta Völgye Tsz füstölt és főtt árukat, il­letve tőkehúst szállítva segí­tették a megye üzleteinek el­látását. Többek között ennek az együttműködésnek kö­szönhető, hogy a Szolnok megyei ÁHV év közben több mint 20 százalékkal „meg­emelt” nem rubel elszámolá­sú exporttervét is túlteljesít­hette.. Tavaly a szolnoki vágóhí­don javultak a termelés mű-- szaki feltételei: a vállalat fejlesztési és fenntartási munkákra 100 millió forintot költött. Elkészült az új hű­tőszekrény és az expediáló tér, a szarvasmarhákat né­hány hónapja már egy tágas, a korábbinál jobb munkafel­tételeket biztosító üzemrész­ben vágják. A gépesítés ré­vén korszerűsödött az anyag- mozgatás és néhány techno­lógiái folyamat. Az elmúlt évi fejlesztések kedvező ha­tását rövidesen a vásárlók is tapasztalhatják: a húsüzem szakemberei 1982-ben kísér­leteztek ki két, a vállalat új klimatizált érlelőjében elő­állítható terméket, a Csikós paprikás és a Szolnoki tea­kolbászt. A rövidesen az üz­hogy szakítsák meg minden kapcsolatukat Izraellel. Alá­húzta, hogy a törvénytelen telepítési politika folytatá­sáért Izrael pártfogója, az Egyesült Állarnok is felelős. A Palesztinái Felszabatlí- tási Szervezet ENSZ-,megfi­gyelője kijelentette, hogy a palesztinok „Szabra és Sa- tila után minden bizalmu­kat elvesztették az Egyesült Államok iránt”. A PFSZ képviselője felhívta a figyel­met, hogy Libanonban a pa­(Folytatás a 2. oldalon) a füstölt nyerskolbászfélék között olcsónak számítanak, áruk kilogrammonként kö­rülbelül 110 forint lesz. El­tarthatóságuk is kedvező: a gyártó hűtés nélküli tárolás esetén egy hónapig szavatol­ja minőségüket. Mint már a lapunkban is hírt adtunk arról, a vállalat idei húskészítmény-újdonsá­gai közül keltő, a baromfihú­sos párizsi és májas már kapható a boltokban. Az idén még a konyhai munkát meg­könnyítő újdonságokkal, fű­szerezett darált hússal és le­vesbetétként felhasználható májrolóval is jelentkezik a piacon az ÁHV. Az idei ter­vek között szerepel a regio­nális húsüzemekkel kiépített kapcsolat fejlesztése (a hús­véti ellátást segítő együttmű­ködés kérdéseiben már most megegyeztek a partnerek), a négyes főút mellett égy, a Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalattal közösen üzemeltetett ételbár megnyitása. ' Az ÁHV feltétlenül szeret­né külkereskedelmi forgal­mát is növelni, idei export­terve több mint 10 százalék­kal nagyobb a tavalyi külföl­di értékesítésnél. Megtakarítható-e 15 ezer tonna koksz? Válaszolnak a nyertesek 3. oldal Családi magazin 4. oldal Feltárták a gondokat, keresik a legjobb megoldásokat ülésezett a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága 5. oldal A térités aránya nem változott Munkásszállítás a vasiparban A vasiparban mintegy 150 ezer bejárót érintett a ren­delet, amely a vasúti és a távolsági busztarifák emel­kedésével újraszabályozta a. munkásszállítást és a ked­vezmények körét is. A Va­sas Szakszervezet szociél poli­tikai osztályán elmondták: a rendelkezésekét sokan félre­értették, félremagyarázták. A valóság az, hogy a válla­lati térítések aránya nem változott meg. A vonatút esetén 86 százalékot, autóbu­szos szállításnál 80 százalé­kot térít a munkáltató,- a fennmaradó 14, illetve 20 százalékot kell tehát a dol­gozóknak kifizetniük. Persze ez is nagyobb tehertételt je­lent mind a dolgozóknak, mind a vállalatoknak. fi­gyelembe véve a megdrágult közlekedést. A vasiparban tavaly 600 millió forintot fordítottak az üzemek a munkásszállítás támogatására, ez az összeg az idén 1 milliárd forint fö­lé emelkedik. ként Szíria képviselője rá­Szolnoki teakolbász — Csikós paprikás A húsipar új készítményei Növeli exportját a megyei ÁHV letek választékát bővítő áruk Évente átlag 2500 négyzetméter torontáli szőnyeget szőnek a békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet tisza- sasi részlegében. A termékek belföldön és külföldön igen keresettek Edénygyártás automatákkal Rekonstrukció a termelés kiesése nélkül Tiszafüreden Tizenhárom éves, elörege­dett gépparkot váltanak föl új berendezésekkel az Alu- míniumárugyár tiszafüredi gyáregységében a mostani rekonstrukció során. Az 58 millió forintba kerülő kor­szerűsítéssel külföldről vá­sárolt, automata, edénygyár­tó gépek kerülnek az üzem­be. amelyek a termelékeny­séget, és a munkakörülmé­nyeket egyaránt lényegesen javítják. A holland fémnyo­mó gépek például az eddigi legnehezebb fizikai munkát, á nehéz edényformázást szüntetik meg, e tevékeny­ség elvégzésére ugyanis már egyre kevesebb munkáskéz akadt. A nyugatnémet HAU cég körasztalos csiszológépei pedig a kézi csiszolókat mentesítik majd a monoton munkától, — irányításukhoz mindössze két kezelő szük­séges. A dolgozók egészség- védelmét, a helyi műszaki gárda újításként született, elszívórendszer szolgálja. Az ötletes m,asina a munkahe­lyek fémporral teli levegő­jéből kiszűri a porszemcsé­ket, ezt követően „visszate­reli” a gyártócsarnokba. így a fűtési idényben az energia- takarékos légcserékkel jelen­tős mennyiségű fűtőanyag takarítható meg. A korszerű gépek többsége már a vég­leges helyére került, telepí­tésüket, üzemelésük próbá­ját — a jó szervező munká­nak köszönhetően — folya­matos termelés mellett vé­gezték a gépszerelők. Az új berendezések egyben lehető­vé tették, az eddigi techno­lógiaisorok ésszerűsítését is, ami előfeltétele, hogy az üzem gyorsan átállhasson egyik termék gyártásáról a másikra. A rekonstrukció a tervek szerint ez év közepére feje­ződik be. Eredményeként, ha az üzleti érdekek úgy kíván­ják, az üzemben a munka­erő átcsoportosításával két- műszakos termelés valósít­ható meg. Ezáltal növelhetik — a gyáriak eddigi 60 szá­zalékos részarányú — tőkés­exportjukat, és enyhíteni tudják majd a hazai alumí- niumedény-hiányt. Metszik a szőlőt, fejtik a bort Metszik a hárslevelűt a 11 hektáros táblában A változékony időjárás ellenére gyorsan haladnak a sző­lő metszésével a kertészet dolgozói. Az ollók csattogását időnként túlharsogja a levágott gallyakat apróra tördelő zú­zógépet. vontató traktor. A csépai Tiszamenti Termelőszövet­kezet főkertésze, Papp László szerint az elmúlt hetekben a szőlőben másfél hónapos előnyre téttek szert a tavaszias idő­ben. Általában jól teleltek a rügyek, a tőkék láthatóan jó „kondícióban” vannak. Amint befejezik a 245 hektár termő szőlő metszését a brigádok, hozzákezdenek a támrendszerek javításához. Eze­ket a munkákat az elmúlt év őszén telepített 60 hektár új ül­tetvény karózása követi. Papp László bizakodva mondta: „ha hosszabb ideig nem esik a hőmérő higanyszála a mínusz tí­zes vonal alá, a szőlővel nem lesznek gondok”. A pincében viszont télen-nyáron közel azonos a hőmér­séklet. Á tavalyi termést már másodszor fejtik és derítik, az óriási hordókban 3100 hektó bor kezelése ad munkát a szü­ret óta. A pincékben mindig találni tennivalót, hol a tartá­lyokat kénezik, hol a hordókat festik. A festés után a hordókban maradó „seprű” és törköly további hasznosításra a gazdaság szeszfeldolgozójába kerül. A pincékben azonban csak a bor elszállítása után fejeződ­nek be a munkák, addig a laboratórium folyamatosan vizs­gálja az ital minőségét, Ha szükséges, napi 500 hektoliternyi bort is átmozgátnak a vincellérek, de korántsem csak a szőlő levének kezelése ad munkát a pincék tájékán. A nemrég ér­kezett új hordókat gyakorlott munkáskezek szerelik összej így is két napra van szükség, míg egy. hordót összeépítened a megszámozott alkatrészekből. A csépai pincékben „nevelődött” kékfrankos és rizling elszállítását a következő hónap elején kezdik meg. Mintát vesznek a frissen fejtett borból. —MM —llM«ll'll»Wia«iri——0———————M—■

Next

/
Thumbnails
Contents