Szolnok Megyei Néplap, 1983. február (34. évfolyam, 26-45. szám)
1983-02-01 / 26. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. FEBRUÁR 1. Mindkét fél számára elfogadható megállapodás szükséges Holtai Imre látogatása Líbiában Hollai Imre, az ENSZ-köz- gyűlés 37. ülésszakának elnöke, magyar külügyminiszter-helyettes a líbiai kormány meghívására január 29. és február 1. között látogatást tett a líbiai árab szocialista népi dzsamahirijá- ban. A látogatás során fogadta őt Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője. Megbeszélést folytatott Abdelati el-Obeidivel. a legfelsőbb népi bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó irodájának titkárával egyes nemzetközi kérdésekről, valamint a magyar—líbiai kapcsolatokról. A találkozón jelen volt Gál Bálint, a Magyar Népköztársaság tripoli nagykövete. Ismét nö az amerikai katonai költségvetés Az Egyesült Államok elnöke tegnap a kongresszus elé terjesztette a kormány 1983 —84 évi (az 1983. október 1- én kezdődő pénzügyi évre szóló) költségvetését. Ez — tekintettel a jelen költségvetési évben várt 208 milliárd dolláros deficitre — az ösz- szes állami kiadások befagyasztását, illetve csökkentését irányozza elő, egy kivételével: az amerikai katonai költségvetés a tervezet szerint jövőre is 30 milliárd dollárral nő. Az 1984-re tervezett költségvetés bevételi rovata 660 milliárd, kiadási rovata pedig 848,5 milliárd dollár. A bevételi rovat 188,5 milliárd- dal „rövidebb” a kiadási rovatnál. Ezért alig valószínű, hogy a törvényhozás jelentős változtatások nélkül jóváhagyná ezt a pénzügyi tervezetet. Az 1984-es költségvetés katonai célokra 238,6 milliár- dot irányoz elő, ami névértékben 14 százalékos, de a tervezett 5 százalékos infláció beszámításával is mintegy 10 százalék növekedés az ideihez képest. A katonai költségvetés növekvő összegeket tartalmaz az MX-raké- ták, a B—1 bombázók, a közép-hatótávolságú Pershing- rakéták, a Trident-típusú tengeralattjárók, az F—18-as új vadászgéptípus és más költséges fegyverrendszerek fejlesztésére és építésére. (Folytatás az 1. oldalról) javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén — lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. A hadászati fegverek korMind az amerikai, mind a nyugatnémet kormány az úgynevezett nulla-megoldást tartja a „legjobb, legkívánatosabb” eredménynek az európai közép-hatótávolságú fegyverek csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon, de egyik kormány sem képviseli a „mindent vagy semmit” politikáját — jelentette be Helmut Kohl nyugatnémet kancellár és George Bush amerikai alelnök tegnapi, bonni megbeszélését követően Diether Stolze, a nyugatnémet kormány szóvivője. A két álláspont között meglevő bizonyos különbségekre utalt azonban Kohl és Bush közös sajtóértekezlete, amelyen az amerikai alelnölk a nulla-megoldást „morális pozíciónak” nevezte, míg a nyugatnémet kancellár a közép-hatótávolságú rakéták „gyakorlatbán történő, kölcsönös és teljes” eltávolítását sürgette. A nyugatnémet kormányfő nyilatkozatában külön is azt hangsúlyozta, hogy csakis az egységes nyugati fellépés eredményezhet „áttörést a valódi leszerelés és enyhülés irányában”. Kohl ezúttal is azt javasolta az amerikai vezetésnek, hogy egy jól előkészített és kellő időpontban megtartott Reagan—Andropov csúcstalálkozóval segítse elő ezt az „áttörést”. Bonni megbeszéléseinek befejeztével tegnap délután Nyugat-Berlinbe érkezett látozásának és csökkentésének sikeres megvalósítása érdekében ezért a szovjet küldöttség vezetője az említett javaslatok — az SZKP Központi Bizottságának múlt év december 21 -i ülésén elhangzott kezdeményezések — konstruktív mérlegelésére szólította fel az amerikai tárgyaló küldöttséget. Csakis a mindkét fél számára elfogadható megállapodás szolgálhatja a két nemzet és az egész világ biztonsági érdekeit — mondotta tegnap Genfbe érkezésekor Karpov szovjet nagykövet. George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A látogatás idejére Nyugat-Berlin valóságos ostromlott várossá változott. A főútvonalakat sok Ijelyen lezárták, az Intercontinental szállót — ahol az amerikai politikus és kísérete az éjszakát tölti — a rendőrök százai őrzik az esetleges tüntetőkkel szemben. A távol-keleti körúVjának első állomásán, Tokióban tartózkodó George Shultz, amerikai külügyminiszter tegnap tárgyalásokat folytatott Nakaszone Jaszuhiro miniszterélnökkel, valamint Abe Sintaróval ,a japán diplomácia vezetőjével. A megbeszélések középpontjában a nemzetközi helyzettel, s a kétoldalú kapcsolatokkal összefüggő kérdések álltak. Első helyen a szovjet— amerikai fegyverkorlátozási tárgyalásokat tekintették át. Nalkaszone hangoztatta, hogy kormánya a reagani „nulla-megoldást” támogatja, már csak azért is, mert Tokió — úgymond — tart a szovjet közép-hatótávolságú rakéták esetleges ázsiai áttelepítésétől. Az amerikai—'kínai kapcsolatokat illetően egyetértettek abban, hogy a Peking és Washington közötti jó viszony kulcsfontosságú az ázsiai béke és stabilitás szempontjából, s ebben a vonatkozásban Nakaszone szerencsésnek nevezte Shultz küszöbönálló pekingi látogatásának időzítését. ENSZ Tanácskozás az Indiai-óceánról New Yorkban megkezdte munkáját az Indiai-óceán helyzetével foglalkozó különleges ENSZ-bizottság idei első ülésszaka. A korábbi ülésszakokon a szocialista és el nem kötelezett országok számos előremutató kezdeményezést tettek. Ezek azonban nem érték el céljukat elsősorban azért, mert az Egyesült Államok az Indiai-óceán militarizálá- sára törekszik és a térség „hadászati újragyarmatosítá- sára” már eddig 30 milliárd dollárt költött. Washington igyekszik szabotálni a nemzetközi konferencia összehívását és annak idején egyoldalúan megszakította a Szovjetunióval az Indiai-óceánon való katonai jelenlét csökkentéséről folytatott tárgyalásokat. Lengyel parlament Beszámoló a külpolitika időszerű kérdéseiről A lengyel külpolitika alapjait sem a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet, sem a lengyelországi .belső változások mélyreható folya: mata nem ingatja meg. Annak fő pillérét, akárcsak az elmúlt 38 évben, továbbra is a Szovjetunióhoz fűződő barátság és együttműködés szövetségesi kapcsolata képezi. Ezt hangsúlyozta Stefan Olszowski külügyminiszter, aki a lengyel külpolitika időszerű kérdéseiről szóló kormánybeszámolót terjesztette elő a szejm tegnap kezdődött kétnapos ülésén. Rámutatott, hogy Lengyelország nagy jelentőséget tulajdonít az európai szocialista országokkal fenntartott kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, és annak, hogy szilárduljon a Varsói Szerződés országainak egysége, bővüljön a KGST keretében megvalósuló gazdasági integrációja. Hangoztatta: az Egyesült Államok és más NATO-tag- országok lengyelellenes politikája eddig sem hozott eredményt s a jövőben is kudarcra van ítélve a különféle szankciók, beavatkozási kísérletek irányvonala. Bush az NSZK-ban, Shultz Japánban tárgyalt Lengyelországi változások Túl a mélyponton A sok súlyos gazdasági probléma közül, amelyet a giereki korszak hagyott maga után. első helyen az adósságokat kell említeni. A lengyel nemzeti bank adatai szerint az ország adóssága 1980 végén 24,7 milliárd dollár volt. 1981-ben ez tovább növekedett 800 millió dollárral, s csak 1982-ben állt meg ez a folyamat. A lengyel népgazdaság minden jel szerint a szükség- állapot egy esztendeje alatt túljutott a mélyponton. Jo- zef Zajchowski közgazdász, a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének vezetője szerint sikerült megállítani az országban az ipari termelés visszaesését. A színvonal most az 1979. évidéi 13 százalékkal alacsonyabb. Noha diadalra még nincsen ok, az igen biztató, hogy a termelés szeptember óta hónapról hónapra növekedett. A mezőgazdaságban is vannak kedvező jelek. Többek között: a gabonatermelés másfél millió tonnával meghaladta az 1981. évit, jó a cukorrépatermés is. Igaz — teszi hozzá Zajchowski — a tervezett 5 millió tonnás gabonafelvásárlásnak év végéig csak a fele teljesült, de a termés megvan, s remélhetőleg a gazdák vagy gabona, vagy az állatokkal megetetve, hús formájában a piacra hozzák. Az ipari termelés gyorsabb növekedését általában nyersanyag- és import részegységhiány akadályozza. A megelőző években, a mai lengyel vezetés által egyértelműen hibásnak minősített fejlesztési politika következtében az ipar erőteljesen kötődött a nyugati nyersanyagokhoz és részegységekhez. A nyugati intézkedések, valamint a kényszerű import- korlátozások következtében ezek az iparágak, nagyüzemek most csak erősen korlátozott kapacitással működhetnek. Különösen 1982 első felében volt nehéz az import finanszírozása. A nyugati szállítók ugyanis csak előre történő készpénzfizetés mellett voltak hajlandók eladni. Előbb tehát meg kellett fizetni a korábban beérkezett szállítmányokat, majd előre kifizetni a megrendelt mennyiséget. Az első félévben kiállták ezt a kétszeres terhelést, a legnehezebb időszakot átvészelték. A továbbiakban a nyugati exportimport mérleg helyreállítása és szükséges szinten tartása mellett nagy reményeket fűznek a lengyel közgazdászok a szocialista országokkal való együttműködéshez. Igen elismerően szóltak erről, mindenekelőtt a Szovjetunió gazdasági segítségéről, amit a meglévő kapacitások kihasználásához, egyes beruházások befejezéséhez, a nyersanyaghiány csillapításához nyújtottak. Zénón Körnender minisz- nisztereinök-helyettes, aki a lakossági ellátás ügyeit tartja kézben a fogyasztói piac alakulásáról elmondta: „A rendelkezésekre álló árualapokat messze meghaladó béremelések, a Szolidaritás újabb és újabb követeléseinek teljesítése teljesen felborította a belső piac egyensúlyát. Drasztikus szükségintézkedéseket kellett hozni. Ezek következtében kétszeresére emelkedett a fogyasztói árszínvonal, s 1982-ben, a részleges kompenzációkat beszámítva, végül 25 százalékkal csökkent az egy lakosra jutó reáljövedelem. A közeljövő sem ígér gyors javulást. 1983-ban. a tervek szerint mintegy 10—15 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, ezt a bérek általában ellensúlyozzák, de csak ott, ahol a vállalatok növekvő jövedelmezősége erre lehetőséget ad.” A szükségállapot bevezetése idején még az élelmiszerjegyekre sem volt fedezet. Most van — jegyre — hús, zsiradék, liszt, kása, cukor, csokoládé, mosópor, szappan, cigaretta, alkohol. Ezeket sorban állás nélkül lehet megvásárolni. Van elegendő tej, kenyér, zöldség, alma — sorban állás és jegy nélkül. Sok mindenből, főként cipőből, ruhaneműből, háztartási gépekből rossz az ellátás, de a mélypontot ebben a tekintetben is elhagyták. Ismét J. Zajchowskít idézem: „A gazdasági stabilizáció feltételei megvannak. Ismerjük és megfogalmaztuk a legfontosabb irányokat: első helyen áll a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fellendítése. Néhány év alatt biztosítani kívánjuk az ország élelmiszer önellátását. Második helyen áll a nyomasztó gondot jelentő és nagy befektetéseket igénylő feladat: a lakásprobléma enyhítése. Ugyancsak előtérben áll az ipar szerkezeti és technológiai struktúrájának javítása. Ezek a feladatok határozzák meg a következő néhány évben a tennivalókat. Amilyen mértékben a feladatok megoldásában előrehaladunk, úgy érhető el a termelésben Látogatás egy szerszámgépgyárban Ondropov a munkafegyelem megszilárdításáról Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap látogatást tett a moszkvai Ordzso- nikidze szerszámgépgyárban, s a Szovjetunió gazdasági életének legidőszerűbb kérdéseiről mondott beszédet. Beszédében örömmel állapította meg, hogy az SZKP KB-nak a Szovjetunió gazdasági feladatait megszabó, múlt év novemberi plénumán hozott határozatai támogatásra találtak a munkásság, a szovjet emberek körében. Ez annál is értékesebb, mert az ország előtt valóban nagy feladatok állnak, s ezek megoldását ma még sok nehézség hátráltatja. Mindenki ismeri például a tervmódosítás kifejezést. De egyszer sem hallottam még, hogy a módosítás a tervf^l- adatok növelését jelentette volna — állapította meg a főtitkár. — Ha módosításról beszélnek, az mindig a feladatok csökkentését jelenti. A termelés tehát csökken, a fizetés pedig változatlan marad. Állami méretekben ez végülis azt eredményezi, hogy szakadék keletkezik az árukészlet és a lakosság fizető- képessége között. Csodák természetesen nincsenek. Az állam csak annyi árut biztosíthat, amennyit megtermeltek. A fizetésemelés, ha nincs megfelelő meny- nyiségű jó minőségű áru, ha akadozik a szolgáltatás, nem vezet az anyagi jólét valós növekedéséhez. Ebből a helyzetből természetesen van kiút. Emelhetnénk például az árakat, de mi ezt nem akarjuk általános irányvonallá tenni, még akkor sem, ha az árképzésnek vannak bizonyos hiányosságai, amelyeket meg kell szüntetni. Járható útként marad tehát a termelés hatékonyságának növelése. Több árura van szükség, hogy az üzletek polcai ne tátongjanak üresen — hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a rend- teremtést a munkafegyelem megszilárdításával kell kezdeni. Bármilyen sok élmunkása van ugyanis az országnak, csupán az ő erőfeszítéseik nem elegendők a szovjet gazdaság előtt álló feladatok megoldásához. A fegyelemre mindenhol szükség van: a munkahelyen, a tervfeladatok teljesítésében, az állami életben. Ez még csak anyagi ráfordítást sem igényel, viszont óriási eredményekkel járhat. Jurij Andropov egyebek között megköszönte az üzem dolgozóinak a meleg fogadtatást, az iránta tanúsított bizalmat, amelyet — mint mondotta — munkájával igyekszik igazolni. Hangsúlyozta: úgy tekinti, hogy ez nem személyének, hanem az egész Központi Bizottságnak és a Politikai Bizottságnak szól. Izraeli—libanoni tárgyalások Fokozódik Tel Aviv nyomása A fokozódó izraeli nyomás légkörében kezdődött meg tegnap a Bejrút melletti Khaldéban az amerikai védnökség alatt folyó izraeli— libanoni tárgyalások 11. fordulója. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter a múlt héten nyíltan megfenyegette Amin Gemajei libanoni államfőt: kétli, hogy továbbra is az elnöki poszton maradhat, ha állandóan Szíriától, Szaúd- Arábiától és a PFSZ-től kapja az utasításokat. Sáron azzal toldotta meg a fenyegetést, hogy Izrael visszavonhatja csapatait a 45 kilométer mélységű dél-libanoni biztonsági övezetbe és sorsukra hagyhatja a keresztényeket, amennyiben Libanon továbbra is elveti az izraeli rendezési javaslatokat. Valid Dzsumblatt, a haladó szocialista párt elnöke két bejrúti lapnak nyilatkozva kifejtette, hogy nem lát különbséget az izraeli és az amerikai politika között, az Egyesült Államokat terheli a felelősség az izraeli agresszióért és minden következményéért. Dzsumblatt kétségbe vonta, hogy törvényes alapja volna a tárgyalásokon való amerikai részvételnek. A szocialista poii- tikus a falangista térhódítást támogató izraeli megszállókat tette felelőssé a falangista—szocialista fegyveres konfliktusért, amely hétfőn is folytatódott. és az életszínvonalban a válság kirobbanását megelőző szint, majd kezdődhet ezen az alapon a további növekedés.” Sok minden történt tehát Lengyelországban a szükség- állapot egy esztendeje alatt. Ahogyan Jan Glowczyk. a LEMP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára összefoglalja számunkra: „Az ellenforradalmi erőkkel az éles és nyílt összecsapások időszakát magunk mögött hagytuk, de a munka neheze most következik. A tömegek bizalmának visszaszerzése időt, ^fáradságot nem kímélő meggyőző munkát igényel. Eddig szükségképpen az államhatalom, az adminisztratív intézkedések, az erő állt előtérben. Most a politikai meggyőző munka, a párt kerül az1 első vonalba. Az eredmények alapvető feltétele — mondja J. Glowczyk — a párt elvi, politikai egysége, a pártszervezetek ütőképességének helyreállítása, a kommunisták aktivitásának növelése. A pártot sikerült megőrizni, de soraink pieg- gyengültek, nem is elsősorban a taglétszám csökkenése miatt, hanem egyrészt a párton belüli jobb és ,.bal”-ol- dali erők, nézetek jelentkezése másrészt az alapszervezetek passzivitása miatt. A IX. kongresszus 1981 júliusában világos politikai, ideológiai helyzetet teremtett. Többségükben új tagokból álló központi bizottságot választott, s határozatai alapján megvolt a lehetőség, hogy a párt visszanyerje erejét. Az ellenség nyílt fellépésével ezt egy időre megakadályozta. A szükségállapot időszaka kellő lehetőséget teremtett a párt sorainak a rendezéséhez is.” Beszélgetéseink során tapasztaltuk, hogy a párt erősödéséért, vezető szerepének megszilárdításáért folyó harc eredményes. Dinamikus, aktív, nagyrészt új, fiatal erőket találtunk a pártaktivisták között. Gyötrelmes módon végezték el a múlt felülvizsgálatát. Jól látják, milyen okok vezettek a válsághoz. s minden igyekezetük arra irányul, hogy ezek ne ismétlődhessenek meg. Befejezésül Mieczyslaw F. Rakowski szavait idézem: „Bizonyos, hogy az alapelvek tiszteletben tartása mellett át kell alakítanunk a néphatalom szocialista struktúráját. És az is bizonyos, hogy 1980 augusztusával a szocializmus fejlődésének egy szakasza végképp lezárult. Visszatérés nem lehetséges. A szükségállapot idején megtettük az egész nemzetet megrázkódtató válságból kivezető út -első lépését. Stabilizáltuk a néphatalmat. De a munka nagyobbik és nehezebb része még előttünk áll.” T. Varga József — Vége —