Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

Szovjet vezetők megbeszélései Jasszer Arafattal Véleménycsere az átfogó közel-keleti rendezésről Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára. Andrej Gromi- ko, az SZKp KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re és Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára tegnap a Kremlben megbeszélést folytatott a PFSZ küldöttségével, amely Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésével kedden érkezett rövid munkalátoga­tásra a szovjet fővárosba. A barátság és kölcsönös megértés jegyében végbe­ment találkozón a felek mélyreható véleménycserét folytattak a közeljkeleti helyzetről. Jasszer Arafat be­számolt a hősies ellenállás­ról, amelyet a Palesztinái és libanoni hazafiak tanúsítot­tak az izraeli agresszióval szemben és kifejezésre jut­tatta köszönetét a Szovjet­uniónak e harc tevékeny tá­mogatásáért, nagyra értékel­te az SZKP és a szovjet ál­lam állásfoglalását. A meg­beszélés résztvevői elítélték Izrael folytatódó agresszió­ját a Palesztinái és más arab népekkel szemben. Mindkét fél hangoztatta: feltett szándékuk, hogy ki­vívják az átfogó közel-keleti rendezést, amelynek egyik nélkülözhetetlen alapeleme a Palesztinái arab nép jogai­nak, beleértve az államalapí­táshoz való jogának tiszte­letben tartása. Ebbe az irányba vezető, konstruktív utat nyit az a szovjet javaslat, hogy hívja­nak össze minden érdekelt fél részvételével nemzetközi konferenciát a közel-kelet ügyében, s ezen egyenjogú félként vegyen részt a Pa­lesztin Felszabadítási Szerve­zet, a palesztinai nép egyet­len törvényes képviselője. A szovjet fél kifejezésre juttatta, hogy kedvezően ér­tékeli az arab országok fezi csúcstalálkozóján kidolgo­zott, közel-keleti rendezésre vonatkozó elveket, amelyek a palesztinai kérdés megoldá­sát és az egész térség ügyé­nek rendezését célozzák. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió továbbra is tá­(Folytatás a 2. oldalon) Naponta mintegy 25 mázsa kenyeret sütnek a jászkiséri Le­nin Termelőszövetkezet sütőüzemében. A környéken híres, finom 2—3 kilós kenyerekből Jászszentandrásra is szállíta­nak. Felvételünk az üzem saját boltjában készült, ahonnan naponta 100—150 család asztalára kerül az ízes kenyérből Befejeződött az országos tanácskozás 123 Emberek és százalékok Etet­és munkakörülmények; az Alumíniumárugyárban 3. oldal Földreform és iparosítás Falvaink szerkezetének gazdasági-társadalmi átalakulása 5. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 10. sz. 1983. január is., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fémzárolt búza és kukorica Törökszentmiklósról Aktívabbá kell tenni ideológiai munkánkat Hozzászólások, zárszó a második napon Három műszakban dolgozik az állami gazdaság vetömagüzeme A Törökszentmiklósi Álla­Tegnap Budapesten, a XIII. kerületi pártbizottság szék- házában befejeződött a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága rendezte kétnapos országos agitációs. pro­paganda és művelődéspolitikai tanácskozás. Az értekezlet elnökségében többek között helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökihelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter. A résztvevők — társadalmi-politikai életünk személyiségei, az ideológiai,, a kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai — megvitatták Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titká­rának a párt eszmei, ideológiai tevékenysége néhány idő­szerű kérdéséről — a tanácskozás első napján elhangzott — előadását. mi Gazdaság szántóterületé­nek kétharmad részén búzát és kukoricát termelnek. A növénytermesztés egyik leg­fontosabb feladata, hogy a gazdaságban működő vető­magüzemet bőségesen ellás­sa alapanyaggal. Évente mintegy 4 ezer tonna búza­vetőmagot állít elő az ága­zat, a Vetőmag Vállalat ré­szére, és a saját szükségle­tek kielégítésére. A hibrid­kukorica-termelés valamivel jelentősebb, mivel átlagosan évente 8—10 ezer tonna ve­tőmagot fémzárolnak. A gazdaság vetőmagüze­mének jelenleg három mű­szakban a hibrid kukorica feldolgozása ad munkát. Az elmúlt évben — a mezőgaz­daság számára is kedvező időjárás hatására — már augusztusban megkezdődhe­tett a kukorica szárítása, az állami gazdaság 1600 hektár­járól és tizenegy partnergaz­daság 2300 hektárnyi terü­letéről összesen 1750 vagon csöves kukorica érkezett a törökszentmiklósi vetőmag­üzembe, melyből 9200 tonna fémzárolt vetőmagot készí­tenek. A nedvességtartalom­tól függően több-kevesebb ideig kamrás szárítóberende­zésekben vonták el a csö­vek nedvességtartalmát, a 14 fajta hibrid szárítása no­vember végéig tartott. Ez­után a morzsolás és az elő­tisztítás következett. Most is a tisztítási, rostálási, ka­librálás; és egalizálási mun­kákat végzik az üzem dol­gozói.. A feldolgozás teljes folyamatát laboratóriumban ellenőrzik, ahol az üzem gépeinek tízszeresen kicsi­nyített változatán ellenőrzik a munkákat, és különböző vizsgálatok után minősítik a 82-es év kukoricatel inését. A csírázási és életképességi vizsgálatok eddigi eredmé­nyei alapján a tavalyit jó esztendőnek tartják az üzem szakemberei. A feldolgozással párhu­zamosan már az elmúlt év végén megkezdődött az ex­portra szánt hibrid kukorica kiszállítása. Az országhatá­rokon túlra 1300 tonna vető­magot adtak fel vasúti ko­csikban, az NDK és Len­gyelország gazdaságainak. Az USA-ban, ahova céltermelte­tési szerződés is fűzi a gaz­daságot, 70 tonna vetőmagot szállítottak, Franciaországba pedig 240 tonna hibrid kuko­ricát küldtek Törökszent- miklósróil. Az üzemben fém­zárolt vetőmag 50 százalékát az idén is exportra szállít­ják. A tegnapi vitában szót ka­pott: Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács elnök- helyettese, Király Andrásné, az MSZMP Budapesti Bi­zottságának titkára. Bognár József akadémikus, az MTA Világgazdasági Kutató Intéze­tének igazgatója, Kulin Fe­renc, a Mozgó Világ főszer­kesztője, Juhász Gyula tör­ténész, egyetemi tanár. Hu- bay Miklós író, a Magyar Írók Szövetségének elnöke, Fekete Gyula író, a Magyar írók Szövetségének alelnöke, Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Kozma Ferenc, a Mi­nisztertanács nemzetközi gazdasági kapcsolatok tit­kárságának főosztályvezetője» Szinetár Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanszékvezető tanára. A vitában felszólaló Óvá­ri Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára leszögezte: a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorá­ban első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat tehet ennek érdekében. Kül­földön becsülik, tisztelik or­szágunkat, az elmúlt ne­gyedszázadban elért eredmé­nyeinket, nyílt, kiszámítha­tó politikánkat, s nem utol­sósorban belső stabilitásun­kat, amely e politikának hi­telt ad. Népünk leginkább a szocializmus sikeres építé­sével, a nemzeti egység erő­sítésével járulhat hozzá a bé~ ke megvédéséhez — hang­súlyozta. A jelenlegi gazdasági helyzetünkkel kapcsolatos tudatformáló, agitációs mun­ka feladatairól szólva el­mondotta, hogy gondjainkat közvéleményünk ismeri, ám a nehézségek jellege, s le­küzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformálásnak, a propa­gandának abban kell na­gyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmányainkért, a fejlődésünk lehetőségeiért érzett aggodalom cselekvés­re mozgósító erővé váljék. A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetet­Jól zárta a tavalyi évet a jászárokszállási Háziipari Szövetkezet hímzőrészlege. Tervezett 10,5 milliós termelési értékü­ket közel 1,5 millió forinttal teljesítették túl. A hímzőrészleg 11 községből 300—350 bedolgozót alkalmaz. Képünkön a már kész, fehér, áttört hímzéssel készített térítőkét, futógarnitúrákat csomagolják. len feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiak­ban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy, s a párt ek­ként is kezeli, amikor a nyílt politika, az őszinte szó, a szavak és tettek egységé­nek gyakorlatát követi. Köz­véleményünk tájékoztatását azonban tovább kell javíta­ni. elsősorban az irányítás és a tömegkommunikáció te­rületén dolgozók együttes munkája, erőfeszítései ré­vén. Ezzel összefüggésben szólt arról a nélkülözhetet­len szerepről, amelyet a saj­tó munkásai vállalnak a párt politikájának népszerűsítésé­ben, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelős­ségteljes feladat, amelynek az újságírók csak magas po­litikai. eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eleget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a munkát, és. mind jobban kívánnak élni a tömegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mondotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kér­dések széles körét felvető bevezető előadásnak megfe­lelően a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktí­vabbá eszmei-ideológiai munkánkat. Hangsúlyozták: további politikai sikereket csak akikor érhetünk el, ha az ideológiai szférában is következetesebben, gyorsab­ban elemezzük és válaszol­juk meg a nemzetközi hely­zettel, a világgazdasági vál­tozásokkal, a belső fejlődés­sel kapcsolatos időszerű kér­déseket. Többen utaltak arra. hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése sokrétű — többek között ideológiai — feladat. Ennek megoldása is hozzájá­rulhat ahhoz, hogy egy hite­lesebb, a valóságos fejlődési folyamatokat hűen tükröző, s egyben jövőbe mutató szo­cializmuskép alakuljon ki. Ebbe kell beleépítenünk az elmúlt negyedszázad alatt szerzett alapvető tapasztala­tainkat, vívmányainkat, s az előremutató gyakorlati törek­véseket. A vita megerősítet­te: szocializmusképünknek hosszú távon érvényesülő történelmi tendenciákat kell tükröznie, folyamatosan lé­pést tartva a valóságos fejlő­déssel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerű­(Folytatás p 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents