Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
1983. JANUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos ideológiai tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) máiról szólva a mai valóság kritikai elemzését', tanulságainak feldolgozását vállaló művészet támogatásának, ösztönzésének szükségességét emelte ki. Foglalkozott kulturális életünk néhány jellemző szemléletbeli kérdésével, a kritika helyzetével, a marxista kritika szerepével. A kulturális műhelyek vezetőinek önállóságával és felelősségével kapcsolatos követelményeket áttekintve rámutatott az elvi, elemző-irányító tevékenység javításának szükségességére. Ezt követően a társadalomtudományi kutatás időszerű feladatairól. a marxista elmélet fejlesztésének tennivalóiról szólt, majd a hatékonyabb tudatformáló, agitációs és propagandamunka lehetőségeivel, módszereinek, eszközeinek további gazdagításával foglalkozott. A kulturális-ideológiai munka előtt álló megnövekedett feladatok aktivitásunk, kezdeményezőkészségünk fokozását, a nem marxista nézetekkel folytatott viták erősítését, s mindettől elválaszthatatlanul a párt ideológiai, politikai és cselekvési egységének megszilárdítását követelik minden szinten — mondotta. Aczél György előadását vita követte, amelyben felszólaltak: Hajdú János, a televízió A HÉT című műsorának főszerkesztője, Ekler György, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának titkára, Szalai Sándor akadémikus, a Magyar Szociológiai Társaság elnöke, Lipkovits Károly, az MSZMP KB politikai főiskolájának rektorhelyettese, Nemes János, a Budapester Rundschau főszerkesztője, Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára, Malonyay Dezső, a Nemzeti Színház igazgatója, Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Hermann István akadémikus, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának titkára. Kiss Kálmán, a Magyar Rádió elnökhelyettese és Vámos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója. Az országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás ma folytatja munkáját. Zárszámadó közgyűlés Ászáron (Folytatás faz 1. oldalról.) ként, nagyobb arányban nőttek a tsz bevételei, mint kiadásai, így a nyereség 40 százalékkal haladta meg az előző évit. A termelési érték tíz százalékkal volt több az előző évinél. Közös vagyont 200 millió forinttal növelték. A tagok jövedelme 5 százalékkal volt nagyobb, mint 1981-ben. Az 1981-es esztendeinél 4,5 millió forinttal többet, 12 millió forintot fordítottak beruházásokra és a szőlőtelepítések kivételével, valamennyit hitel nélkül fedezték. Havasi Ferenc felszólalásában gratulált a tsz eredményeihez. Mezőgazdaságunk — hangsúlyozta — 1982-ben nemcsak erejéhez mérten, hanem ezen felül is hozzájárult a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához. Ebben a kedvező időjárásnál is nagyobb szerepet játszott a mezőgazdaság dolgozóinak jó munkája, a nagyüzemek céltudatos vezetése. A népgazdaság múlt évi céljait — mondotta ezután — úgy sikerült teljesíteni, hogy az emberek bizalma, együvétar- tozásának érzése megmaradt, és felismerték, hogy eredményeink megőrzéséért keményebben, fegyelmezettebben kell dolgozni. Az ország lakosságának a többsége, ha nem is örömmel, de fegyelmezetten, megértőén vette tudomásul a legkellemetlenebb, legnépszerűtlenebb intézkedéseket is, tudva azt, hogy ha lett volna a megoldásnak más módja, akkor az országos vezetés azt választotta volna. Ebben az esztendőben is kemény munkára van szükség ahhoz, hogy megőrizzük életszínvonalunkat. Külkereskedelmünknek például — az ideihez képest — kétszeres aktívumot kell elérnie, s pillanatnyilag csak reménykedhetünk abban, hogy a feladatot némileg, javuló világ- gazdasági helyzetben kell megoldanunk. Ebben a vonatkozásban is biztató, hogy a nagyhatalmak közötti párbeszédben az enyhülés olyan kezdeti jelei mutatkoznak, amelyek várhatóan — a politikai helyzettel szorosan összefüggő — gazdasági életre is kihatnak. A BVM kunszentmártoni gyárában a budapesti metró építéséhez készítenek hídgerenda-sablonokat, melyeken a dolgozók az (utolsó munkálatokat végzik Bővül az olcsóbb termékek köre Nagyobb választék-Száznál több új élelmiszer a boltokban Az élelmiszeripar 1983-as feladatai Az élelmiszeripar ezévi legfontosabb feladata, hogy a tavalyihoz hasonló egyenletes, jó színvonalú ellátásról gondoskodjanak. Az export értékét pedig 7,7 százalékkal növelje. Az ágazat változatlan áron számítva — bruttó termelési értékének 2 százalékos növelését tervezi, ezen belül azonban állati eredetű termékek feldolgozását 3,2, a növényi eredetűeket pedig 1,1 százalékkal növelik. Az édes-, a szesz-, az ásvány- és szikvíz, a sütő- és tésztaipar termelése 3 százalékkal csökken az 1982-eshez képest A terv az egy főre jutó fogyasztás további növelésével számol. Eszerint húsfélékből a fogyasztás 1,3 százalékkal, ezen belül a baromfié 4,1 százalékkal, a tejtermékeké 2,3, a tojásé 2,2 százalékkal, a gyümölcsé 1,4 százalékkal növekszik míg zöldségből megközelítően a tavalyival azonos meny- nyiséget vásárolunk. A terv megvalósításához mindenekelőtt a minőség javítására a termékek béltartalma értékének növelésére, a csomagolás fejlesztésére van szükség, annál is inkább, mert a külpiaci versenyképesség megőrzésének ezek elengedhetetlen feltételei. Ugyanakkor a sikeres export érdekében célszerű korszerűsíteni a külkereskedelmi munkát, ehhez következetesebb piackutatásra, a vásárlókör bővítésére van szükség. Az idén új beruházás nem indul ugyan, de a tavalyihoz hasonlóan 700—800 millió forint értékben vásárolnak, illetve újítanak fel gépeket, berendezéseket az üzemek. A jelentősebbek közé tartozik a cukoripari rekonstrukció folytatása, a tatabányai húsüzem építésének befejezése, a jánossomorjai cikóriaüzem és a szekszárdi ciitopángyártó üzem átadása; a citopán a jobb minőségű kenyér sütéséhez szükséges adalékanyag. Ugyancsak az idei beruházások körébe-tar- tozik a zalaegerszegi sajtüzem rekonstrukciója. Folytatódik az első szövetkezeti sörgyár, a mezőhéki üzem építése. Pályázati rendszerben az idén is lehetőség nyílik gabonatárolók építésére állami támogatással. Megkezdődik a Győri Keksz és Ostyagyár rekonstrukciój a. A gépi rekonstrukcióknak némiképp gátat szabnak a szűkös tőkés importlehetősé- gek. Előnyös viszont az üzemek számára a január 1-től életbe lépett termelői árnövekedés. Az elmúlt években megemelkedett ráfordítási költségek egy része kompenzálódik ily módon. A termelői árnövekedés a fogyasztói árak zömét nem érinti. Az idén a tavalyihoz hasonlóan mintegy 100—jóféle új élelmiszer is megjelenik a választék gazdagítására. Az üzemek törekvése főként az olcsóbb termékek körének bővítése, elsősorban a hús. a baromfi, a tej és az édesipar jelenik meg ilyen cikkekkel Üjdonság az úgynevezett fehéráru, ami azt jelenti, hogy szerényebb és olcsóbb csomagolásban, a hagyományossal azonosan jó minőségű terméket forgalmaznak. A bor és a konzervipar gyárt majd ilyen termékeket. Télen sem tétlenkednek Növénytermesztőkből „fanyüvök” — Zsákfoltozás helyett cirokfésülés — Szünetel a „kertészkölcsönzés” A növénytermesztési technológiák mind magasabb fokú gépesítettsége révén szinte minimálisra csökkent a mezőgazdasági nagyüzemekben az úgynevezett gyalogmunkások száma. A jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezetben is — ahogy Ba- lajti János központi agronó- mustól hallottam — már alig százan dolgoznak a két területben olyan növénytermesztők. akiknek a téli foglalkoztat ásáról gondoskodniuk kell a gazdaság vezetőinek. — Az év végi ünnepekig a dohány válogatása és bálázása adott munkát a jásziványi növénytermesztőknek. Nem kell tétlenkedniük az ottani nődolgozóinknak a tél hátralévő részében se, mert március végéig tud részükre munkát biztosítani a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregysége. Egy műhelyrészt ugyanis berendeztünk ideig-* lenes varrodának a gyár gépeivel. Téli alsóneműt készítenek ott bérmunkában a határból beszorult jásziványi asszonyok. A kertészetünk jászapáti női dolgozóinak egy részét pedig zöldségváloga- tessal és tartósítással tudjuk foglalkoztatni. Sajót zöldségboltunk részére savanyítják a káposztát. így sincs rajta több pénzünk, mintha zölden adnánk el, mert a különbözeiét kifizetjük a feldolgozásért. Nem is a haszonért csináljuk, hanem inkább választékbővítőnek a boltunkba. Meg így legalább a hidegebb hónapokban is tudunk munkát adni az asszonyoknak. A tavasztól őszig a munkagépeket, szállítójárműveket kiszolgáló férfi növénytermesztők jórészét a jászszent- andrási határban találtuk. Nekik télen is ugyanaz a munkahelyük, mint a vetéskor, a betakarításkor: a határ — Csak ilyenkor kissé huzatosabb — tréfálkozott a tenyerét lehelve Bódi István. — Két fanyűvő munkacsapatot alakítottunk a télre. A fasorokat gyérítjük, a vágásra érett erdősávokból termeljük ki a rostlemeznek meg a ládaanyagnak valót. Ezek a nyárfák, amiket most döntögetünk és szabdalunk, útban voltak a nagyüzemi táblásí- tásnál. Legalább négy hektárt tudunk majd visszaállítani a növénytermesztésbe a fölöslegessé vált védősáv felszámolásával. Szóval magunknak rendezzük itt a terepet, és ami még inkább a kedvünkre való, hogy a téli fakitermeléssel se kevesebb a keresetünk, mint a tavasztól őszig tartó hónapokban. * » • A jászkiséri Lenin Tsz-ben két ágazatban dolgoznak olyanok, akiknek késő ősztől kora tavaszig új munkák után kell nézniük a szövetkezetben. Szilágyi Mihály- lyal sorra vettük, milyen tennivalók akadnak a gazdaságban, amelyekkel télvíz idején is foglalkoztatni tudják, keresethez juttathatják a növénytermesztőket és a téesz téglagyárában dolgozók egy részét. — Október második felétő1 már nem készíthetünk nyers téglát, mert nem szárad ki a színek alatt annyira, hogy égethető legyen. A kertészetben a karácsonyi ünnepek előtt befejezték az asszonyok a talajelőkészítést azokban a fóliaházakban, amelyekbe kora tavasszal paprika- meg paradicsommagot vetünk. A két ágazatban ötven-hatvan olyan tagunk dolgozik, akiknek a téli elfoglaltságáról is gondoskodnunk kell. Egy részük cirkot fésül most, mert ilyenkor készítjük eladásra a seprűalapanyagot, amit más árunövénynek nem alkalmas földjeinken termeltünk. A többiek pedig hagymát tisztítanak a téesz 2. számú központjában. A nyári időszakban baromfihizlalásra szolgáló épületekben szorgoskodók némelyikének könnyeket csal a szemébe ez a téli elfoglaltság. Zana Sándorné brigádvezető állította, hogy nem a keresettől vannak meghatva az asszonyok. — Bizony, amíg meg nem szokjuk, marja a szemünket a hagyma. Különösen ha fehérre kell tisztítani a Hatvani Konzervgyár részére. Akkor még istenes, ha tárolásra készítjük elő, mert csak a szárat meg a gyökeret kell eltávolítani a hagymafejekről. A keresetünk legalább ezer forinttal kevesebb ilyenkor, mint ha kint dolgoznánk a növénytermesztésben. De legalább van mit csinálnunk! Régebben csak zsákfoltozga- tással, a szérűk meg a raktáKovács Sándorné: — Hét-nyolc fokos hideg még nem akadály. Télen is kell a kereset, meg a háztájihoz a ledolgozott óra Feleslegessé vált nyárfasort vágnak ki a jászapáti téesz növénytermesztői. A rönköket ládaalapanyagként értékesíti a szövetkezet rak takarításával tudott foglalkoztatni néhány asszonyt a téesz. A többieknek két- három hónapon át nem volt se munkájuk, se keresetük. A nagyrévi Tiszazug Tsz kertészei nemcsak a fizetség matt örülnek, hogy eddig még nem szorultak kényszerpihenőre a tél miatt. Szükségük van nagyon ezekben a hónapokban is a ledolgozott munkaórákra, mert azok számától függ, hogy egész vagy csak félholdnyi háztáji földet kapnak 1983- ban. — Kedvezett eddig az időjárás a szőlőben dolgozó tagjainknak — állapította meg elégedetten a téesz kertészeti ágazat vezető je. — Csak karácsony és az újév között maradtak otthon az asszonyok, hurkát meg beiglit sütni. Az ünnepekig erdőtelepítéssel tudtunk nekik munkát adni. ötvenhat hektárnyi árterületet ültettek be fűz- és nyárfacsemetével. Az új esztendőt pedig a szőlő metszésével kezdték. Dolgozhatnak benne, amíg be nem szorítja őket a hideg, mert 250 hektár termő és 210 hektár újabb telepítésű táblában várnak „megfiatalításra” a tőkék. Ottjártunkkor a nagyrévi téesz tiszakürti kövidinka- tábláiában csattogtak a metszőollók. Papp Károlyné munkacsapatából Kovács Sándornét tartottuk fel néhány percre, hogy a növény- termesztők téli munkalehetőségeiről beszélgessünk. — Tavaly például — emlékezett vissza a fiatalasszony — a hideg miatt otthon kellett töltenünk a januárt, meg a februárt is. Nem egy esztendőben átadott bennünket a téesz a Kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepének, hogy legalább ott kereshessünk egy kis pénzt. Az idén szünetel a „kertészkölcsönzés”, mert még nem mutatta ki a fogát a tél. Igyekszünk is kihasználni a januári enyheséget, naponta 230—250 tőkéről távolítjuk el a felesleges hajtásokat, és össze is gyűjtjük a sorok közül a nyesedéket. Nem mondom, kesztyű nélkül már sütné a kezünket a metszőolló, de amott hozzák éppen a lovaskocsival a forró teát. így Védő-melegítő itallal még hét-nyolc fokos hidegben is szívesebben dolgozunk, minthogy szögre akasszuk a metszőollót. — temesközy —