Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-12 / 9. szám
Export — megyei szemüvegen „A népgazdasági egyensúly javításához, a folyamatos fizetőképesség megőrzéséhez a megye az eddiginél jobban járuljon hozzá” — tűzte ki célul az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága idei gazdaságpolitikai feladataink meghatározásakor. A mondat egyáltalán nem azt jelenti, hogy eddigi eredményeink miatt szégyenkezni lenne okunk, de nem is csak arról van szó, hogy a szigorúbb 1983-as esztendő az ország bármelyik területén dolgozóktól arányosan többet követel. Idei munkánk hasznossága egyedül azon méretik meg, hogy tartalékaink közül mennyit tudunk a hátralevő tizenkét hónap alatt mozgósítani. Nem kellett az új év bé- köszöntét jelző óraütésig várnunk, hogy megtudjuk, 1983 nehéz, az eddigiekhez viszonyítva különös esztendő lesz. Megyénk üzemei, gazdaságai számítottak a várható nehezebb feladatokra. Tennivaló — jól tudják — bőven akad. Nézzünk csak meg egy nagyon fontos területet! Mit tettünk, és mit tehetünk imég a nem rubel elszámolású kivitel növeléséért? A megye gépiparának eredményei például kétségtelenül figyelemre méltóak, néhány üzem — a termelési nehézségei ellenére jelentős kiviteli többletet produkáló Aprítógépgyár, a Hűtőgépgyár —kollektívája példamutatóan dolgozott. Az élenjárók tavalyi munkájából azonban ma már egyáltalán nem a látványos százalékok, hanem a jövőben is kamatoztatható módszerék a lényegesek. Bebizonyosodott, hogy hatékony külgazdasági kapcsolatokat csak az tarthat fenn, aki maga kezdeményez. A szolnoki MEZÖGÉP-inek például nem véletlenül sikerült tőkés exportját tavaly megdupláznia: a vállalat képviselői maguk keresték meg a határokon túli partnert, és nem restelltek a több megrendelés fejében árengedményt is adni, csak hírből (így azonban alaposan) ismert cégekhez látogattak él az együttműködés lehetőségeiről tájékozódni, a hagyományos társakat továbblépésre, közös vállalkozásra ösztönözték. Egyszóval a vállalat szákemberei „ott voltak a piacon”, a vezetők nem elégedték meg azzal, hogy csak a már megrendelt áru „lásson világot”. Aki nem hasonlóan cselekedett? Leegyszerűsítés lenne néhány — tőkés exportját 1982-;ben 40—60 százalékkal is mérsékelni kénytelen — könnyűipari üzemünk sikertelenségét csupán a „piac átlagosnál nagyobb pangásával” magyarázni. A vállalkozási készség hiánya (vagy fogalmazzuk így: a vállalkozói kötelességek elmulasztása?) éppen értékesítési nehézségek esetén szül szembeötlő károkat. Persze korántsem csak a határokon túli aktivitáson múlik az export növekedése. A közhiedelemben élőnél többször történik meg, hogy a megrendelést nem kell kicsikarni. jön magától—több is a kelleténél. Irigylésre méltó üzemekben hallani: „vinnék az árut. csak eleget tudnánk belőle gyártani” — az már csak kevesek fejében fordul meg. hogy a termelési lehetőségek beruházások nélkül is bővíthetők. Ha egy kicsit túl látunk a gyár kerítésén. A szolnoki BORTEX (viszonylag kis szövetkezet terebélyes külföldi kapcsolatokkal) nem utasította el külföldi vevőjét, amikor az a Szolnokon készülő áruból többet kért. Módot keresett a nagyobb feladat megoldására: a francia megrendelésre szánt sporttáskákat — miután új partnerét segítette felkészülni a munkára — a kisújszállási KUNSZÖV-vel közösen készítette. Az együttműködők mindegyike jól járt, az ország kivitele pedig növekedett. Es talán az erkölcsi nyereség sem másodlagos, a külföldi kereskedő úgy érezhette, ide érdemes jönni üzletet kötni. A hasonló, túl egyszerűnek tűnő, példák korántsem any- nyira elterjedtek, mint illenék egy olyan gazdaságban, ahol tudatosult: ha haszonnal tehetjük, mindig érdemes külföldön eladni, hiszen a kapott pénzen vásárolhatunk. Mégis, hány olyan üzem van Szolnok megyében,, amely exporttnö- velésii törekvéseinket mlég évekig nem képes támogatni ! (Nem azokról van szó, akiknek egészen más a dolguk.) Piaci kapcsolatok, megfelelő fejlesztő gárda, véletlenül tálcán kapott versenyképes termék nélkül ők hiába is törekednének a világpiacra. Nagyvállalatainknak. ha bájban vannak, ha szorít a határidő, eszébe jutnak ezek a „kicsik”. Ilyenkor nem a megye, az ország legeldugottabb zugába is elmennek kooperációs partnert keresni, a kapcsolatok tudatos építésére azonban kevesen gondolnak. Pedig milyen hasznos lenne. ha „nagyvállalataink” jobban ismernék a megye megfelelően felkészült (felkészített!) lakatos- (forgácsoló-, asztalos-, szerelő-) műhelyeinek lehetőségeit. Ha az exporttárgyalásokon nemcsak akkor ötlene fel a kooperáció lehetősége, amikor kiderül, otthon szűk a lakatosüzem „átbocsátó képessége”. Tartós kapcsolatok kellenének, amelyek keretében — természetesen megfelelő ellenszolgáltatásért — tapasztalt vállalataink magukra vennék a piacszervezés, a műszaki és technikai segítség terheinek egy részét. Ha így lenne, kis üzemeinkre is inkább számíthatnánk, amikor a külkereskedelmi egyensúly javításához való hozzájárulás növelésére alkalmas eszközök után kutatunk. A gazdasági vezetők, a szakemberek feladata a célhoz vezető járható utak megtalálása — minden egyes lépés megtétele azonban korántsem történhet igazgatói, művezetői vezényszóra. A dolgozó kollektíváknak érteniük kell napi teendőik jelentőségét, hogy maguk is eldön'thessék, a munkapad mellett miikor cselekednek leginkább a közösség hasznára. Az effajta „önirányításhoz” kevés kifogástalanul kidolgozni a legkülönfélébb gazdasági terveket, stratégiákat. A párt, az üzemi demokrácia és a szakszervezet fórumain szorgalmazni kell. hogy mindenki felismerje a feladatokból reá háruló teendőket, és maga is képes legyen ötleteivel hozzájárulni a könnyebben járható utak megtalálásához. V. Sz. J. Az agitációról és a művelődéspolitikáról Országos ideológiai tanácskozás Aczél György tartott előadást Országos agitációs, propaganda és művelődéspolitikai tanácskozás kezdődött tegnap — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának rendezésében — a XIII. kerületi pártbizottság székházában. Az értekezlet résztvevői társadalmi-politikai életünk vezető személyiségei, az ideológiai-kulturális, a tudományos élet képviselői, írók, újságírók, művészek, a művelődési intézmények vezető munkatársai. A tanácskozást — amplvne^ elnökségében foglalt helyet Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Köpeczi Béla művelődési miniszter is — Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg. Ezt követően Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott előadást A párt eszmei-ideológiái tevékenységének néhány időszerű kérdése címmel. Beszédében áttekintette ideológiai munkánk feladatait, egyebek között azt, miként hozhatunk nagyobb mozgást, élénkséget ideológiai-szellemi életünkbe. Szólt arról, hogy az ideológiai munka színvonala gyorsíthatja, de akadályozhatja is társadalmunk rugalmas alkalmazkodó képességének fejlődését, a megújulási készség kibontakozását. Teendőink nemzetközi hátterét felvázolva a nemzetközi politikai viszonyokról szólva hangsúlyozta a fegyverkezési verseny veszélyeit, összevetve az imperializmus szélsőséges. agresszív köreinek törekvéseit a Szovjetunió és a szocialista országok őszinte békeakaratával. Elemezte a nyugati világ sok tekintetben újszerű válságtüneteit. Vázolta közgondolkodásunk szocializmusképének fő vonásait. Beszélt a szellemi életünket napjainkban is élénken foglalkoztató nemzeti és nemzetiségi kérdésről, a szocialista demokrácia problémaköréről, a marxizmus hegemóniájának fejlesztései érdekében megoldandó feladatokról. A továbbiakban a szocializmus szülte új társadalmi normák, erkölcsi elvek és viszonyok erősítésének szükségességéről, feladatairól szólt Aczél György. Hangsúlyozta, hogy a társadalom régi, ám ma is időtálló, illetve új értékeinek védelmére, elfogadtatására az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani Ezzel összefüggésben elemezte az ifjúság körében folytatott politikai és nevelőmunka időszerű tennivalóit, kitérve arra, hogy a korábbinál nehezebb körülmények között kell megnyerni céljainknak a felnövekvő nemzedékeket. Ezután arról beszélt, hogy az oktatás, a tudomány, a korszerű műveltség, az emberi tényezők szerepe mindinkább növekszik a közösségi és egyéni alkotószellem felélénkítésében. Népünk kulturális felemelkedésének történelmi útjára visszatekintve, különösen fontosnak nevezte az emberek érdekeltségére, aktivitására jobban építő kultúra kibontakoztatását, a demokratikus, sokszínű, de egységesen szocialista tartalmú műveltség fejlesztését. A szellemi műhelyek. művészeti alkotó közösségek munkájának eredményeiről, s időszerű problé(Folytatás a 3. oldalon) Az első Zárszámadó közgyűlés Ászáron Felszólalt Havasi Ferenc Tegnap megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként. mint az már hagyomány, ezúttal is Komárom megye egyik legjobb közös gazdaságában. az ászári Aranykalász Termelőszövetkezetben számolt be a vezetőség a tagságnak a múlt év eredményeiről. gondjairól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ászári közös gazdaság, mint Simon István elnök beszámolójában egyebek között elmondta, hogy a közismert gazdasági nehézségek ellenére is sikerrel zárta az elmúlt évet, s ezt annak is köszönhetik, hogy nem a nehéz gazdasági helyzetből adódó következmények megvitatására fordították energiájukat, hanem az azokhoz való legjobb alkalmazkodásra. A jól szervezett, jó minőségű munka eredménye(Folytatás a 3. oldalon.) Andropov és Vogel megbeszélései Moszkvában Jó lehetőségek az együttműködés to vá bbf e j lesztésé re Az első negyedévben közel 15 ezer női táskát állítanak elő az abádszalóki Lenin Tsz bőrdíszműrészlegében. A tiszaderzsi asszonyok munkái a Szovjetunióba kerülnek Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára tegnap fogadta Hans- Jochen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt elnökségének tagját, az SPD kancellárjelöltjét. A nyugatnémet politikus hétfőn érkezett a Szovjetunióba a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének meghívására. A nyílt, konstruktív légkörű találkozón a tárgyaló felek részletes véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, valamint a két ország kapcsolatait érintő néhány kérdésről. Az SZKP és az SPD képviselői aggodalmuknak adtak hangot a nemzetközi helyzet éleződése, az erősödő fegyverkezési hajsza miatt, amely komolyan fenyegeti a békét. Jurij Andropov részletesen szólt azokról az erőfeszítésekről. amelyeket az SZKP és a szovjet állam fejt ki a fegyverkezési hajsza — köztük a nukleáris fegyverkezési hajsza — megfékezése, a nukleáris világháború veszélyének elhárítása, az európai és az egyetemes béke alapjainak me'gszilárdítása, valamint a különböző társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) Ötmilliós termelési értékkel zárta az elmúlt esztendőt a Jászapáti és Vidéke Afész jászladányi hűtéstechnikai részlege, ahol az ország szinte egész területére készítenek hűtés- technikai berendezéseket, valamint garanciális javításokat végeznek. Képünkön ventillációs hűtőtestet állítanak össze Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜUETEK! XXXIV. évi 9. sz. 1983. január 12., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vasúton Egymillió tonna cukorrépa Több mint egymillió tonna cukorrépát szállítottak az idei kampány során a debreceni MÁV-igazgatóság vonalain a kábái, szerencsi, szoinoki, hatvani és selypi gyárba; a cukorrépa e hagyományos termőterületén ez a második szezon, hogy túlhaladták az egymillió tonnát. Az első vasúti szerelvényt szeptember 9-én rakták meg répával, s utána megállás nélkül haladt a munka. Gyorsította a szállítást, hogy a nagyobb állomásokon bővítették a rakodóteret, új tárolóhelyeket építettek. A legnagyobb hajdúsági cukorrépatermelő gazdaságokban éjszaka is hordták a répát a vasútállomásra, hogy a vasúti kocsik rakodása folyamatos legyen. Az igazgatóság területén októbertől menetrend szerint közlekedtek a cukorrépát szállító szerelvények.
