Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-09 / 7. szám
1983. JANUÁR 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága Majoros Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével 1983. január 7-én kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Komidesz Mihály elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője. Jelen volt Ballal László elvtárs, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, továbbá Szabó Borbála elvtársnő, a Központi Bizottság tagja. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Mohácsi Ottó elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1982. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről szóló jelentést és az 1983. évi főbb gazdaságpolitikai feladatokra tett javaslatokat. — Fábián Péter elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az állami oktatásról szóló 1972. június 15-i központi bizottsági határozat végrehajtásának tapasztalatait tartalmazó jelentést és a Központi Bizottság 1982. április 7-i állásfoglalásának alapján javasolt feladatokat. — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság 1983. évi munkatervét. I. KÖZLEMÉNY az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának 1983- január 7-i üléséről Az 1982. év gazdasági feladatai teljesítésének fő vonásai a megyében: 1982-ben a termelés összességében az előirányzatokat megközelítően alákult. Az ipari termelést a külgazdasági és a piaci helyzet jobban befolyásolta, mint az előző években. A mezőgazdaságban az időszerű munkákat rendben elvégezték. A gabona- és hősprogram végrehajtása eredményesen folytatódott. Valamennyi népgazdasági ágban nőtt a munka termelékenysége, korszerűsödött a termékszerkezet, s tovább növekedett a versenyképes -termékeik aránya. Javult — kis mértékben — a költség- gazdálkodás, viszont kedvezőtlen, hogy a termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó általános költségek és a bérköltségek az átlagosnál gyorsabban emelkedtek. Eredményes lépések történtek a takarékos anyag- és energiafelhasználás érdekében. | Az iparban 3,5—4 szá*■ zalékkal nőtt a termelés, ugyanakkor mintegy 12 százalékkal emelkedett az egy teljesített órára jutó termelékenység. Jelentős eredmény, hogy a nem rubel elszámolású export értéke nagyobb lett az 1981. évinél, azonban az ebben a relációban jelentkező árveszteségek csak a kivitel mennyiségi növelésével — esetenként azzal sem — voltak ellensúlyozhatok. A szénhidrogén-bányászatban dolgozók erőfeszítései lehetővé tették az energiahordozók kitermelésének szin- tentartását, az év második felében a termelés kis mértékű növelését. A megye gépipara a nem rubel elszámolású export fokozásával igen hatékonyan járult hozzá az ország külgazdasági egyensúlyának javításához. Az építőanyagipar termelése a változó hazai igényekhez igazodott, a vegyipari termelést az import alapanyagok gyakori hiánya, szállítási problémák és a kereskedelmi partnerek fizetőképességének romlása nehezítette. A könnyűipar üzemei közül több nem tudott a tőkés piac hatásaira idejében reagálni, ezért néhányuki exportja ebben a relációban 40—60 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripari vállalatok — bár az ágazatot külföldön árveszteségek érték — nem rubel elszámolású exportja 10 százalékkal nőtt. A felvásárolt terményeknek, vágóállatoknak és a tejnek — a fel- dolgozási lehetőségek szűkössége miatt — az idén a korábbinál nagyobb hányada hagyta el feldolgozatlanul a megyét. A kivitelező építőipar teljesítménye elmaradt a tervezettől. Bár növekedett a felújítási és fenntartási munkák részaránya, az igényeket nem sikerült kielégíteni. A mezőgazdaság termelése, a terveknek megfelelően, 4— 5 százalékkal növekedett, az átlagosnál gyorsabban bővült az alaptevékenységen kívüli tevékenység. A gazdaságok a korábbinál nagyobb területet vetettek be kalászos gabonával, így a vetések egy részének tavaszi kipusztulása ellenére is sikerült búzából többet termelni az előző évinél. Kukoricából az 1981-ben beta- karítottnál több termett. Tavaly jelentősen javult a rizstermelés színvonala és jövedelmezősége, a termésátlagok minden eddiginél jobbak lettek. Cukorrépából az 1981. évinél több termett, a cukorhozam azonban kisebb lett a vártnál. A napraforgótermés — a vetésterület tervezett csökkenésének és a számítottnáil kisebb hozamoknak a hatására — elmaradt az előző esztendeitől. A csökkenő nagyüzemi zöldségtermelést a kisüzemi termelés fokozódása sem pótolhatta. Nem javult a kívánt mértékben a szántóföldi takarmánytermesztés és a gyepgazdálkodás színvonala sem. Az állattenyésztés fejlődési üteme — a juhászat kivételével — megfelelő. Az árutejtermelés annak ellenére növekedett 3,5 százalékkal, hogy a kisgazdaságokban kevesebb tehenet tartottak. A húshasznú szarvas- marhák száma alig gyarapodott. A vágóállattermelés tovább növekedett, legnagyobb mértékben (5 százalékkal) a vágósertésé. Beruházásokra megyénkben — alapvetően a papírgyári beruházás következtében — 40 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző esztendőben. Az 1982. évi átadási határidőket általában sikerült betartani. Felépült 3100 lakás, ebből 282 célcsoportos, a tervezettnél több, összesen 725 óvodai hely létesült. Elkészült tanévkezdésre 62 új általános iskolái tanterem. A párt-, az állami, a tömegszervezetek és -mozgalmak jelentős erőfeszítéseket tettek a gazdasági feladatok végrehajtásának segítése érdekében. o Az 1983. évi főbb gaz“* daságpolitikai célkitűzések: A népgazdasági egyensúly javításához, a folyamatos fizetőképesség megőrzéséhez a megye az eddiginél jobban járuljon hozzá. Elsősorban a ráfordításokat csökkentve és a nemzetközi piaci versenyképességet fokozva kell javítani a gazdasági hatékonyságot. A gazdálkodó egységek belső érdekeltségi rendszerüket, bérgazdálkodásukat és a vállalati bérpolitikát igazítsák az új központi bér- és keresetszabályozás követelményeihez. A nagyüzemek erőteljesebben támogassák a termelési feladatok megoldását segítő új vállalkozási és gazdasági szervezeteket. Az ipari termelés 2—3 százalékos növekedése alapvetően a gazdaságos, nem rubel elszámolású export bővítését szolgálja. Az üzemek jobban ismerjék meg a külpiac lehetőségeit és igényeit, javítsák a kereskedelmi tevékenységet és az ármunkát, pontosan tegyenek eleget a szocialista államközi szerződésekben rájuk háruló kötelezettségeknek. A vállalatok megújuló képességének növelésében kapjon az eddiginél érdemibb feladatot a műszaki értelmiség, fokozottabb szerepet a műszaki kutatás és fejlesztés. A szénhidrogén-bányászat dolgozói 1983-ban helyezzék teljesen üzembe a középalföldi nagy inert tartalmú gázmezőket hasznosító beruházást. A gépipar növelje tovább exportját, különösen a nem rubel elszámolású viszonylatban. Szorosan együttműködve a külföldi partnerekkel. a külkereskedelmi vállalatokkal, törekedjék új piacok megszerzésére. Nagy figyelmet kell fordítani a hatékonyan működő, az exportot tartósan bővíteni tudó üzemekben a munkaerő tervszerű átcsoportosítására. Az építőanyagipar mennyiségileg és minőségileg biztosítsa a közületi és a lakossági igények kielégítését. A vegyipar növelje a nem rubel elszámolású exportot. Többlettermeléssel járuljon hozzá a lakossági mosószeirkereslet kielégítéséhez. A könnyűiparban a választék bővítésével, a minőség javításával, a feldolgozási veszteségek csökkentésével javítani kell a termékek beles külpiaci versenyképességét. A kisebb termelőegységek az eddigieknél jobban kapcsolódjanak be az export- értékesítésbe. Az élelmiszer- ipar termelését a kapacitások jobb kihasználásával, a technológiák korszerűsítésével, rekonstrukciós bővítésekkel kell emelni, hogy a mezőgazdaság tervezett fejlődésével összhangban növekedjenek a feldolgozási, hűtési és tárolási lehetőségek. Az építőipari ágazat termelése a foglalkoztatottak számának csökkenése miatt nem növekszik. Az ágazat fő feladata a legfontosabb beruházási és fenntartási igények gazdaságos kielégítése, a tervciklus lakásfelújítási feladatai időarányos részének elvégzése. Szolnokon és Karcagon minimálisra kell mérsékelni a lakásfelújítási elmaradásokat. A mezőgazdaság termelése 3—4 százalékkal emelkedjen. A bevetett terület növekedjék, a termőterület csak az elkerülhetetlen mértékben csökkenjen. — A gabonafélék előirányzott hatvan százalékot meghaladó vetés- területi arányának elérése csak a kukorica vetésterületét növelve biztosítható. Stabilizálni kell a rizstermelés 1982. évi eredményeit. A szálas- és tömegtakarmányok termesztési és felhasználási színvonalának erőteljes növelése halasztást nem tűrő feladat, kulcsfontosságú a gabona- és húsprogram megvalósításában. Fejleszteni kell a nagyüzemi zöldségtermelést, a kertészeti ágazatban a szerződéses kapcsolatok továbbfejlesztésével, fegyelmének erősítésével kell az értékesítés biztonságát megteremteni. A húsprogram megvalósítása érdekében az állattenyésztés hozamai — a gazdaságosság határai között — növekedjenek. Szükség van a húshasznú állomány kialakításának meggyorsítására. A vágósertés-előállítás növelése érdekében tovább kell javítani a termelési eredményeket. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlesztésében a mezőgazdaságban előállított termékek továbbfel- dolgozását kell szorgalmazni. Az erdőgazdálkodás kiemelt feladata, hogy a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek fásításával növelje az erdőterületet. A vízgazdálkodásban folytatódjék az ivóvízhálózat bővítése, a szennyvízelvezetési és -tisztítási kapacitások fejlesztése. A vasúti és közúti áruszállító szervezetek kiemelten kezeljék az export- kötelezettségekhez kapcsolódó feladatok időbeni megoldását. A kereskedelemben nagyobb figyelem összpontosul jón a nehezebb körülmények között élők, a nagycsaládosok, az időskorúak keresletének kielégítésére, a kistermelők és az építkezők ellátásának javítására. A beruházások során a megrendelők a tervezőkkel és a kivitelezőkkel szemben támasszanak ésszerű takarékossági igényeket. Az idén — többek között — készüljön el 3000—3100 lakás, fejeződjék be a TVM mosószerüzemi rekonstrukciójának első üteme és a szolnoki telefon- központ 2 ezer állomással- történő bővítése, épüljön fel a szolnoki új mentőállomás. A terveknek megfelelően gyarapodjék az állatférőhelyek száma. Tervszerűen folytatódjék a papírgyári nagyberuházás, a törökszentmiklósi közúti felüljáró építése, a szolnoki új postaműszaki épület beruházásának előkészítése, az energiaracionalizálási pályázatok megvalósítása és a szolnoki Centrum-sarok beépítése. O Feladataink megvaló- sítása a pártszervektől és -szervezetektől a helyi adottságokkal számoló, a kezdeményezéseknek nagyobb teret adó gazdaság-\ politikai munkát _ kíván. Hangolják össze a tömegszervezetek és -mozgalmak gazdaságpolitikai tevékenységét. Gondoskodjanak a párttagok és pártonkívüliek minél szélesebb körű tájékoztatásáról, a főbb célkitűzések és feladatok megismertetéséről. Állítsák munkájuk középpontjába az intenzív fejlődésre való áttérés gyorsítását; gondoskodjanak arról, hogy a feladatok végrehajtásában a termelési mozgalmak megfelelő szerepet kapjanak. A tömegszervezetek és -mozgalmak a szakszervezetek, a KISZ-szervezetek, Hazafias Népfront és a szövetkezetek megyei érdek- képviseleti szervei — sajátos eszközeikkel az idén is mozgósítsanak feladataink végreha j tására. Készüljön a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását elősegítő agitációs és propaganda munkaprogram. II. Az átfogó tudatos, politikai -irányítás, állami szervezőmunka hatására, a pedagógusok áldozatos tevékenysége révén, nagy anyagi, társadalmi és szakmai erőfeszítésekkel eredményesen fejlődött a közoktatás, s a nevelés erőteljesebb hangsúlyt kapott. Sikerült megoldani a nagylétszámú korosztályok óvodáztatását, felépültek a legnagyobb iskoláztatási feszültségeket és művelődési hátrányokat mérséklő általános iskolák. Valamennyi iskolatípusban nagyobb figyelmet fordítottak a nevelőimunkára, a korszerű ismeretek közvetítésére. Eredményesebb a tankötelezettségi törvény végrehajtása, szélesedtek az iskolák társadalmi kapcsolatai. | Viszonylag zavartalan *• volt, ha nem is problémamentes az oktató-nevelő munka új d okumertfu’ mainak bevezetése. A pedagógusok nagyobb figyelmet fordítottak a nevelésre, a tehetségek kibontakoztatására, ez által is erősödött a nevelés céltudatossága és tervszerűsége. Gyakoribbá váltak a nevelőmunka hatékonyságát vizsgáló elemzések is, a figyelem a tanulók világnézeti, a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelésére, a helyes történelem- szemlélet kialakítására irányult. Hatékonyabbá vált a munkára nevelés, amelyet az iskolák tudatosabban kapcsolnak össze a sokoldalú személyiség formálásával, a becsületes munkához szükséges tulajdonságok kialakításával és erősítésével. Eredményesebbé vált o tankötelezettségi törvény végrehajtása, a hat-, tizenhárom éves korosztály beiskolázása 98,1 százalékos, 2 százalékkal jobb. mint 1972-ben. Tizennégy éves korig a tanulók 85,1 százaléka végzi el az általános iskolát — ez 1972-ben 74,7 százalék volt — tizenhat éves koráig pedig 93,1 százaléka. Kedvezően változott a cigánytanulók iskolázottsága: tizenhat éves korukig 58 százalékuk végzi gl a nyolc osztályt. Ez a jelentős fejlődés annak is tulajdonítható, hogy tíz év alatt a cigánygyermekek óvodáztatását 5 százalékról 70 százalékra sikerült emelni. A középfokú oktatás csaknem általánossá vált a megyében. A javuló színvonalú pályairányítás hatására növekedett a nyolc osztályt végzettek továbbtanulása, 88 százalékról 96,7 százalékra. A középfokú intézmények megfelelően felkészítik tanulóikat a jövőre, választott pályáikra. Különösen jó a fizikai dolgozók gyermekeinek egyetemi és főiskolai felvétele. A szakmunkásképző intézmények nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a követelményeknek megfeleljenek. Többségük javuló színvonalon dolgozik, a végzett fiatalok döntő hányada jól megállja helyét a munkában. A felnőttoktatás helyzete viszont ellentmondásosan alakult. Az 1970-es évek közepéig még ezerötszáz-ezer- nyolcszázan végezték el tanévenként az általános iskolát, az elmúlt tanévben viszont valamennyi évfolyamot figyelembe véve is csak kétszázhúszan vettek részt az alsófokú felnőttoktatásban. Valamelyest a dolgozók középiskoláiban is csökkent a létszám, növekedett viszont a szakmunkások szakközépiskolája iránti igény. Q Az elmúlt tíz év a közoktatás anyagi, működési feltételeinek javításában a megye legdinamikusabb időszaka volt. Jelentős társadalmi összefogással kilencezer óvodai hely létesült, felépült 440 tanterem, lényegesen emelkedett a napközis tanulók aránya. Üsz- szességében az általános iskolai fejlesztések lehetővé tették, hogy a demográfiai hullám eddigi feszültségei a legkritikusabb helyeken is enyhüljenek. A középfokú oktatás is erőteljesen fejlődött 1972 óta. Négy önálló szakmunkásképző intézet, két kihelyezett iskola, két szakközépiskolával közös szakmunkásképző intézet. négy szakközépiskola és öt diákotthon építésével, illetve bővítésével megújultak a szakképzés feltétetek A személyi ellátottság javításában nagy érőfeszítések történtek. Az országos tendenciákkal egyezően jelentősen csökkent a képesítés nélküli nevelők aránya. A munkaerő-gazdálkodásra is kedvezően hatottak a hetvenes évek közepén végrehajtott szervezeti korszerűsítések. a A következő évek főbb tennivalói: Az iskolának változatlanul kiemelkedő feladata az önállóan gondolkozó, a szocializmus iránt elkötelezett, aktív, sokoldalúan fejlett személyiségek nevelése, a műveltség tartalmának, s az oktató-nevelő munka módszereinek folyamatos megújítása, a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának sokoldalú támogatása, a szocialista demokratizmus érvényesítése az iskolai életben, a fiatalok közösségeiben. Folytatni kell az iskolai munka tartalmi és módszertani megújítását, növelni az általános műveltséget, a tudás tekintélyét. Még nagyobb figyelmet kell fordítani a munkára nevelésre, a képességek fejlesztésére, a közéleti aktivitás erősítésére, és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a negatív környezeti hatások visszaszorítására. Kiemelten kell fejleszteni a munka hatásfokát az alapozó nevelést nyújtó intézményekben. Váljon általánossá az óvodai nevelés. Meg kell oldani a speciális ellátást igénylő óvodáskorú gyerekek gondozását, a differenciált iskolaelőkészítést. Az általános iskolákban nagyobb figyelem irányuljon a hátrányos helyzetű tanulókra, a cigánygyerekekre, a fizikai dolgozók gyermekeire. Fontos feladat a tehetségek gondozása, függetlenül szüleik foglalkozásától. A középfokú intézmények valamennyi típusában nagyobb figyelmet kell fordítani az általános műveltség növelésére, a világnézeti nevelésre, a társadalom- és történelemszemlélet formálására. Jobban össze kell hangolni az iskolák és a kollégiumok munkáját. Javítani kell az anyanyelvi nevelést és az idegennyelvj oktatás színvonalát. Szükséges növelni az érettségit adó iskolatípusok arányát, különösen a gimnáziumokét. Ezzel párhuzamosan a gimnáziumi fakultációt is fejleszteni kell. Javítani kelj a pályairá' nyitás színvonalát, erősíteni a pályaválasztás érzelmi megalapozottságát, nagyon fontos, hogy elkerüljük a tanulók képességen aluli és erőn felüli pályaválasztását. Valamennyi iskolatípusban tovább kell szélesíteni és mélyíteni a nevelésben kialakult együttműködést és munkamegosztást az iskola, az ifjúsági szervezetek a közművelődési intézmények, a társadalmi szervek, a szülői ház és az üzemek között. Az iskolai és az iskolán kívüli nevelőhatások összehangolásában azonban továbbra is az iskolának kell vállalni a kulcsszerepet. Elő kell mozdítani. hogy a családi nevelés jobban segítse az iskolát, az iskola pedig a családot. Fokozott figyelmet kell fordítani a gyermek- és ifjúság- védelem feladataira, a veszélyeztetett fiatalokra. A Továbbra is megkü- lönböztetett figyelmet kell fordítani a személyi feltételek javítására. Alapvető fontosságú a szakmunkás- képzésben dolgozó nevelők és szakoktatók pedagógiai végzettségének megszervezése, valamint a gyógypedagógus ellátottság növelése. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a nevelők élet- és munkakörülményeire, legyen következetesebb az erkölcsi elismerésük. Jobban meg kell becsülni az alkotó pedagógust, a tudós-tanár típusát, lehetővé téve számukra a tudományos munkát. A pedagógus-továbbképzést úgy kell megújítani, hogy az tartalmában, rendszerességében biztosítsa a nevelők lépéstartását az új dokumentumok által igényelt szaktudományi és módszertani követelményekkel. A megyei tanács, a Pedagógus Szakszervezet megyei Bizottsága, a KISZ megyei Bizottsága az új lakásrendelet tükrében vizsgálja meg, hogyan lehetne növelni a fiatal pedagógusok lakáshoz jutásának lehetőségeit. A tárgyi feltétetek javításában néhány évig továbbra is az általános iskoláké az elsőbbség. A tanácsoknak viszont fel kell arra készülni, hogy 1988—90-re a legnagyobb létszámú korosztályok már a középfokú intézményekbe kerülnek. Indokolt megépíteni Tiszafüred térségében egy nagyobb szakmunkásképző bázist, a megyeszékhelyen egy több célú középiskolát, kollégiumi helyeket. A Hazafias Népfront, a KISZ segítse a szülők nevelési kultúrájának javítását. A KISZ és az úttörőszervezetek vállaljanak nagyobb szerepet a fegyelem megszilárdításában. a közösségi vonások erősítésében, a jó tanulók megbecsülésében, a gyengébbek segítésében. A pártszervek továbbra is rendszeresen kísérjék figyelemmel területükön az oktatás helyzetét, segítsék és ellenőrizzék az oktatáspolitikai határozat végrehajtását.
