Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 8. Békekezdeményezések Prágából A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testü­letének prágai ülése a népek biztonságának és békéjének alternatíváját állította szembe az impe­rialista hatalmak fegy­verkezési programjával. Ez a magva annak a ter­jedelmes dokumentum­nak, amelyet a szocialista országok védelmi szö­vetsége legfelsőbb szervé­nek e heti tanácskozásá­ról adtak ki. Megszoktuk, hogy a VSZ Politkiai Ta­nácskozó Testületé min­den alkalommal új, építő kezdeményezésekkel gaz­dagítja a nemzetközi po­litikai életet, mégis a mostaniak különös jelen­tőségűek. Ennek elsődleges oka a világban kialakult rend­kívül feszült helyzet. Az imperializmus, elsősor­ban az Egyesült Államok fegyverkezése és a hideg- háborús politikája miatt sajnos már csak nyomok­ban tapasztaljuk az or­szágok közötti enyhülési politikát. A Nyugat leg- harciasabb körei felszí­tották a szocializmus el­leni propagandahadjára­tot. Gazdasági bojkottot szerveznek, a belügyekbe való beavatkozással, tár­sadalmi rendszerünk megingatásával próbál­koznak. Az imperialista hatalmak egyidejűleg szé­les és rendkívül költsé­ges. az emberek szociális helyzetét romboló kato­nai előkészületeket tesz­nek, köztük Európára korlátozott és másfajta atomháborúra is. Az újabb rakétáknak Nyu- gat-Európába. az MX-ra- kétáknak az Egyesült Ál­lamokba történő telepíté­sére vonatkozó tervek a meglévő katonai erő- egyensúly felszámolását, a Szovjetunió fölötti glo­bális és regionális mére­tű erőfölény megszerzé­sét célozzák. E terveket nehéz másként értékelni, mint az általános nukleá­ris háborúra való felké­szülés programját. Minden gondolkodó em­ber számára világos, hogy az imperialista körök ag­resszív politikája miatt igén veszélyes határokig kiéleződött a nemzetközi, ezen belül az európai helyzet. Az amerikaiak jelenlegi fegyverkezési tervei Európában meg­változtathatják a straté­giai helyzetet, ami rend­kívül törékennyé tenné Európa biztonságát és sú­lyos akadályokat gördí­tene a további tárgyalá­sok elé. Európa népeinek kilátásai tehát — ha hagy­ják magukat sodorni az agresszív tervek által — nagyon sötétek. Ezen csak azzal lehet javítani, ha csökkentik az államok kö­zötti bizalmatlanságot, a katonai szembenállás szintjét, különösen a nuk­leáris fegyverek területén a két katonai szövetség — a Varsói Szerződés és a NATO — között. Ennek eléréséhez azonban azon­nal cselekedni kell, míg viszonylag jók a lehető­ségek á fegyverkezési haj­sza megfékezésére. Ettől a törekvéstől ve­zettetve javasolta a VSZ Politikai Tanácskozó Tes­tületé a NATO-tagálla- moknak. hogy a két szembenálló katonai tömb kölcsönösen mondjon le az egymás elleni akár nukleáris, akár hagyomá­nyos fegyverekkel történő erőszak alkalmazásáról és kötelezzék magukat a szerződésben a békés kap­csolatok fejlesztésére, a bizalom légkörének meg­teremtésére. A szerződés nem alkotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más államai előtt is. E szerződés megkötése és betartása segítene fel­számolni Európa szem­benálló katonai csoporto­sulásait. s minden bizony­nyal a népek is örömmel üdvözölnék, hiszen el­tűnhetne az egyetlen kö­zös nagy ellenségük; a háborús veszély. Ehhez természetesen arra van szükség, hogy elsősorban a nukleáris hatalmak nyilvánítsák ki politikai készségüket, hogy megfékezik a már az egész emberiség létét fenyegető fegyverkezési versenyt. Ki kell dolgoz­ni és meg kell valósítani a fokozatos nukleáris le­szerelés programját, amely a meglévő készle­tek befagyasztásán, az új fegyverrendszerek kifej­lesztésének beszüntetésén át haladna a csökkentés, majd a nukleáris fegyve­rek megsemmisítése felé. Ez lenne a megnyugtató „nulla megoldás”. Annak tudatában, hogy Európában hatalmas mennyiségű hagyomá­nyos és nukleáris fegy­ver van felhalmozva és a két szembenálló katonai rendszer fegyveres erői itt érintkeznek közvetle­nül egymással, a prágai tanácskozás kulcskérdés­ként kezelte az európai biztonságot. Kontinen­sünk biztonságát, békén­ket ugyanis semmi előző­höz nem hasonlítható ve­szély fenyegeti. A NATO- hatalmak az 1979-es ket­tős határozat értelmében folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú ra­kéták telepítésének elő­készítését. Emlékezetes, hogy az 1979-es kettős ha­tározat kimondja, hogy ha a Genfben folyó szov­jet-amerikai tárgyalá­sok nem vezetnek ered­ményre, akkor 1983 de­cemberében megkezdik a csaknem 600 rakéta tele­pítését. Csakhogy az ese­mények azt bizonyítják, hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO partne­rei között veszedelmes munkamegosztás alakult ki; az amerikai küldött Genfben igyekszik zá­tonyra futtatni a tárgya­lásokat, mialatt az euró­pai partnerek gyors ütem­ben készítik elő a raké­ták telepítését. Ezzel a manőverrel szeretnék el­érni a rakéták elhelyezé­sét, még mielőtt a tár­gyalások kedvező ered­ményre jutnának. A ve­szély tehát nagy. Az idő sürget. Cselekedni kell! Nagy tévedés lenne azonban, ha a NATO- tagállamok a prágai bé­kekezdeményezéseket a gyengeség jelének fog­nák fel és katonai fölény­re törekednének. Ez ed­dig sem sikerült, ezután se fog. A szocialista or­szágok képesek olyan fegyvereket rendszerbe állítani, amelyek ellensú­lyozhatják a szembenálló erőket. A prágai tanácskozás­nak a béke és a bizton­ság megszilárdítására vo­natkozó javaslatai rea­listák, higgadt hangvéte- lűek és azt célozzák, hogy lendületet adjanak min­den lefegyverzésről folyó tárgyalásnak. Bizonyos imperialista körökkel el­lentétben a szocialista közösség nem fenyeget, hanem teljes komolyság­gal az államok erőfeszíté­sének egyesítésére hív fel az enyhülés, a béke és a leszerelés érdekében. Ez a fegyverkezéssel szembeállított alternatí­vánk, amelynek imegva- lósításához a szocialista közösség országaiban meg van az akarat. A né­pek joggal várják, hogy a NATO-hatalmak — a je­lenlegi vonakodás helyett — pozitív választ adja­nak a prágai kezdemé­nyezésekre. (ks) Varsói Szerzódés Összeül a honvédelmi miniszteri bizottság 1983. január első felében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában, Prágában tartja soron kö­vetkező ülését a Varsói Szer­ződés ' tagállamainak honvé­delmi miniszteri bizottsága. flz államfű feloszlatta a Bundestagot Karl Carstens nyugatné­met államfő tegnap felosz­latta a Bundestagot és már­cius 6-ra írtai ki a választá­sokat. Az elnöki rendeletet a reggeli hivatalos közlöny tartalmazta: a rendelet ezzel érvénybe lépett. Gustáv Husák kitüntetése Gustáv Húsúknak, a CSKP KB főtitkárának, Csehszlovákia köztársasági elnökének 70. születésnapja alkalmából a csehszlovák szövetségi gyűlés (pairlament) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak javaslatára „a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság Hőse” címet, ennek arany­jelvényét, valamint a „Kle- ment Gottwald Érdemrend — a Szocialista Haza Építésé­ért” kitüntetést adományoz­ta. Reagan-Vogel találkozé „Elmondtam az elnöknek, hogy hazámban és más or­szágokban egyre többen van­nak olyanok, akik aggoda­lommal szemlélik a nukleá­ris fegyverkezési hajsza fo­kozását és a nukleáris ka­tasztrófa veszélyének növe­kedését” — jelentette ki Vo­gel p Fehér Házból távozva. Vogel és Reagan találkozó­ja mindössze fél órát tartott, de a nyugatnémet politikus csütörtökön és tegnap több órát tárgyalt Shultz amerikai külügyminiszterrel és más amerikai hivatalos személyi­ségekkel. BEJRŰT Az ismételt tűzszüneti fel­hívások ellenére tegnap is folytatódtak a tüzérségi és kézifegyverekkel vívott harcok az észak-libanoni Tripoliban. Libanon máso­dik legnagyobb városában szünetel az áramszolgálta­tás és a vízellátás. A kórhá­zak képtelenek a sok sebe­sült ellátására. MOSZKVA A munkafegyelem meg­szilárdításáról tartottak ta­nácskozást tegnap az SZKP Központi Bizottságában. Az értekezleten a Szovjetunió és az oroszországi föderá­ció minisztériumainak és főhatóságainak vezetői. az ágazati szakszervezetek köz­ponti bizottságainak elnökei, s a minisztériumi és főható­sági pártbizottságok titkárai vettek részt. PEKING A kínai igazságügyminisz­térium illetékesei külföldi látogatók előtt megerősi- tették, hogy nem végzik ki Mao Ce-tugg özvegyét, Csiang Csinget. valamint legközelebbi munkatársát, Csang Csun-csiaot, akiket 1981. január 23-án ítéltek halálra Pekingben. Tanácskoztak a szovjet vezeti) testületek ü józan megfontolás győzedelmeskedjék a nemzetközi kérdésekben Az SZKP KB Politikai Bizottsága, a Legfelsőbb Ta­nács Elnöksége, valamint a Szovjetunió Minisztertanácsa tegnap együttes ülésen értékelte és helyeslőleg jóváhagyta a Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára által vezetett szovjet küldöttségnek a Varsói Szerződés tagállamai Politi­kai Tanácskozó Testületé január 4—5-i prágai tanácskozá­sán kifejtett tevékenységét. A szovjet vezető testületek tanácskozásáról kiadott köz­lemény hangsúlyozza, hogy a PTT prágai tanácskozása nagy jelentőségű nemzetkö­zi esemény volt. A kialakult hagyományoknak megfelelő­en a szocialista országok leg­felsőbb szintű vezetői elemez­ték az európai és az általá­nos világhelyzetet. megha­tározták a testvéri országok­nak a háborús veszély el­leni tevékenysége további egyeztetését az enyhülés megőrzéséért és elmélyíté­séért, a nemzetközi együtt­működés fejlesztéséért foly- ‘tatott küzdelemben. Tényleges lehetőség nyí­lik az események jelenlegi veszélyes menetének feltar­tóztatására, helyes mederbe terelésére, a kölcsönös biza­lom megszilárdítására, a fegyverzetek — különösen a nukleáris fegyverzetek — korlátozásával és csökkenté­sével kapcsolatos feladatok egymást követő megoldásá­ra. Most az Egyesült Álla­moktól és NATO-beli szö­vetségeseitől függ, megvaló­sul-e a lehetőség, hogy ele­jét vegyük az európai nuk­leáris rakétafegyverek száma növelésének, s hogy csök­ken-e, vagy ellenkezőleg, je­lentősen növekszik-e a föld­részünk és a világ népeit fe­nyegető veszély — hangoz­tatja a közlemény. A Szovjetunió minden tőle telhetőt megtesz annak ér­dekében, hogy a nemzetkö­zi kérdésekben a józan meg­fontolás győzedelmeskedjék. A Szovjetunió továbbra is következetesen kitart a* más társadalmi berendezkedésű országokkal való békés egy­más mellett élés lenini poli­tikája mellett, megőrizve a szocializmus és a béke el­lenségeivel szembeni éber­ségét, s mindent megtesz, ami az ország biztonságának szavatolásához szükséges. Megállapítást nyert, hogy a helyzet igen feszült és ezt az imperialista körök, min­denekelőtt az Egyesült Álla­mok arra irányuló, szűnni nem akaró törekvése idézi elő, hogy megbontsák a vi­lágban kialakult stratégiai egyensúlyt, katonai erőfö­lényt szerezzenek a maguk számára. A fegyverkezési hajsza általuk kibontakozta­tott új fordulója — amely mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverek terén érvényesül — még veszélye­sebb bizonytalanságot te­remthet és jelentősen meg­nehezítheti azoknak a lénye­ges gazdasági és szociális gondoknak a megoldását, amelyekkel egyes országok és általában az emberiség küzd —, állapítja meg a közlemény. A Szpvjetunió és a vele szövetséges szocialista álla­mok az imperializmusnak ezzel a militarista irányvo­nalával a következetesen konstruktív békepolitikát, a nemzetközi biztonságra és enyhülésre irányuló vonalat állítják szembe. Az új esz­tendőt a Varsói Szerződés tagállamai a világ politikai légkörének javulását szolgáló jelentős fellépéssel kezdték meg. A Prágában elfogadott politikai nyilatkozatban a nukleáris katasztrófa elke­rülésének reália útját jelöl­ték meg. Különösen jelentős a szo­cialista országok javaslata, hogy a két katonai-politikai tömb, a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kössenek szerződést a katonai erő al­kalmazásáról való kölcsönös lemondásról és békés kap­csolatok fenntartásáról. — húzza alá a közlemény. Különösen fontos, hogy azok az államok, amelyeknek ez a jelentős békekezdemé- nyezés szól, teljes figyelmet fordítsanak rá. A dokumentum megálla­pítja: a prágai tanácskozás megmutatta, hogy a jelen­legi körülmények" között erősödik a szocialista álla­mok közötti mindenoldalú együttműködés. Egyre fonto­sabb a szocialista, kommu­nista építő munkában szer­zett tapasztalatok cseréje, gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésük. Mindez megsokszorozza az egész szocialista közösség erejét, elősegíti a tagjai előtt álló feladatok végrehajtását. A szovjet vezető testüle­tek állásfoglalása végezetül hangsúlyozza, hogy azSZIKP és a szovjet állami nemzet­közi politikájában a testvér- országokhoz fűződő barátság és együttműködés mindig ki­emelt helyet foglalt el, és ez így lesz a jövőben is. A sorozatos merényletek után nagyszabású ellenőrző akciót kezdtek a megszálló izraeli hatóságok a libanoni Szidon környékén. Képünkön: fegyveres izraeli járőr a libanoni kikötőváros utcáján (Telefotó — KS) Reagan az MX-rakéták hadrendbe állításáról Az Egyesült Államok el­nöke a genfi tárgyalások hátráltatásával fenyegetőzik, ha a kongresszus továbbra sem engedélyezi az MX-raké­ták hadrendbe állítását. Reagan levelet intézett Jack Kemp New York-i kép­viselőhöz, s levelében a genfi tárgyalásokon képvi­selt amerikai álláspont felül­vizsgálatával fenyegette meg a törvényhozást, ha az nem tesz eleget az MX-rakéták és a közép-hatótávolságú Per­shing rakéták finanszírozá­sára vonatkozó követelései­nek. Kemp maga javasolta eze­ket a büntető lépéseket az elnökhöz intézett levelében, miután a kongresszus mind­két háza törölte az 1983-as költségvetésből az első 5 MX-rakéta építésére szánt egymilliárd dollárt. A levélre válaszolva Rea­gan hangsúlyozta, hogy ki­induló javaslatai a nagyható­távolságú rakéták számának erélyes csökkentésére „arra a feltételezésre épülnek, hogy az új MX-rakéták telepítése a gyakorlatban megtörténik”. Amerikai kormányforrások ezt a passzust az MX ellen­zőihez intézett figyelmezte­tésnek tekintik: ha lehetet­lenné teszik, az új rakéták gyártását, ezzel a genfi ame­rikai álláspont „igen hosz- szas átértékelése” veszi kez­detét. Az eddiginél határozottab­ban érzékelteti Reagan leve­le azt a korábbi célzások for­májában már elhangzott kormány-állásfoglalást, amely szerint az MX-raké­ták egyáltalán nem képez­nék eszmecserék tárgyát Genfben, azokról az amerikai kormány semmilyen SALT- megállapodásban nem óhajt lemondani. A január 4-i keltezésű le­vélben Reagan nem ír arról, hogy a genfi tárgyalások megszakítására készül, s ezt fehér házi munkatársai spm tartják valószínűnek. De ki­jelenti, hogy „az MX finan­szírozásának és telepítéséljek meghiúsulása komoly hatás­sal lenne erőink jövendő struktúrájára és megkötné tárgyalóink kezét”. Rmerikai — nicaraguai megbeszélések A William Odom tábor­nok, az amerikai hadsereg vezérkari főnökének hírszer­zési ügyekkel foglalkozó he­lyettese vezette magas rangú amerikai katonai küldöttség csütörtökön Joaquin Cuadra vezérkari főnökkel, a nica­raguai nemzetvédelmi mi­niszter helyettesével tárgyalt Managuában — jelentette be egyl katonai szóvivő. A találkozó a „kölcsönös tisztelet” jegyében zajlott le és az amerikai főtisztek „elégedetten távoztak” — közölte. A nicaraguai kor­mány ugyanakkor nem kom­mentálta a látogatást, ame­lyet megfigyelők szerint az Egyesült Államok mana- guai nagykövete kért és amelynek céljai a nagykövet szerint egymás közép-ame­rikai helyzettel kapcsolatos álláspontjának jobb megis­merése volt. Felhivás Kambodzsa mellett A Heng Samrin vezette kambodzsai törvényes kor­mány nemzetközi elismerte­téséért indítandó kampányra szólítja fel a nemzeti szoli­daritási szervezeteket az Afroázsiai Népek Szolidari­tási Szervezete állandó tit­kárságának nyilatkozata, amelyet a Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz népeivel va­ló szolidaritás napja (ja­nuár 7.) alkalmával tettek közzé. A nyilatkozat rámutat, hogy a kambodzsai nép, fel­szabadulván a lidércnyomás alól, amelyet a népirtó Pol Pot-rezsim jelentett számá­ra, országának és f sorsának gazdájává vált, hozzáfogott az élet újjáalakításához, és jelentős sikereket ért el eb­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents