Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUAR 7 Ma este bemutató a Szigligeti Színházban Schiller: Ármány és szerelem A szerelmespár, Lujza (Takács Kati) és Ferdinánd (Nagy Gábor) ki nem mondottan is, de hiányzik a romantika, s e stílus elemei a színészek eszköztárában is csupán foghíjasán vannak jelen. Ügy érzem, hogy az egyre elidegenedő világban mindinkább szükség van erre a hiánypótlásra, a nagy érzelmek harcára, összecsapására, vagy éppen találkozására, csúcso- sodására. Az Ármány és szerelem tulajdonképpen a szenvedély drámája. A sodró lendületű zenei kíséret a vadromantikus emocionális folyamatot erősíteni hivatott. — Milyen segítőtársa volt a társulat? — Rendkívül jól fogadtak, és bár sokat vitatkoztunk, igazi műhelymunkát végeztünk. A próbákat szituációs gyakorlatokkal, lélektani játékokkal kezdtük, igy igyekeztünk a rendkívül nehéz nyelvezetű romantikus szöveget maivá, élővé tenni. — Kiket lát a közönség a főbb szerepekben? — Von Walter Kőmíves Sándor, a fia Ferdinánd Nagy Sábor, kinek szerelme a polgárlány, azaz Takács Katalin. Lady Milfordot Fehér Ildikó, Miller városi zenészt pedig Pusztay Péter alakítja. A díszlet és a jelmezek Kálmán László munkája. — fekete — A német s a világirodalom nagy alakjának klasszikussá vált darabját, Friedrich Schiller Ármány és szerelem című drámáját mutatia be ma este a szolnoki Szigligeti Színház társulata. A rendező Éry-Kovács András. — A ma esti premier a szolnoki bemutatkozásom, egyben a diplomamunkám is. Ötödéves hallgató vagyok a Színház és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán. Az utolsó évben Szolnokra szerződtem. — Miért éppen ide? — Ennek két oka van. Egyrészt a Szigligeti Színháznak szakmai körökben igen jó neve van. Jó a társulat s szinte minden produkciónak van visszhangja, felfigyelnek rá. Másrészt pedig a főrendező Paál István régi ismerősöm, ő hívott. — Diplomamunkájának Schiller tragédiáját választotta. Miért esett az Ármány és szerelemre a választás? — Mindenképpen klassziA Szolnokon ma debütáló rendező, Éry-Kovács András kus darabot szerettem volna színpadra vinni. Több művet is jelöltem, végül ebben egyeztünk meg. Egy ilyen fajsúlyú munka kihívást s egyben megméretést is jelent. A ma színházából eléggé hiányoznak a nézőt érzelmileg megragadó darabok, a drámai előadások. Ha Türükszentmiklúsi MHSZ-villanások Eredményes HUMULONprogram Népszerű a klub Megpályázzák az aranyérmet A színhely: Törökszentmik- lós, ahol az utóbbi években ugyancsak megélénkült a hazafias-honvédelmi munka. Amint Szegő Sándor, a Magyar Honvédelmi Szövetség városi titkára leszögezi: nagyszerűen dolgozik a törökszentmiklósi városi tanács honvédelmi klubja. Molnár Sábor klubtitkár elmondja: a korábbi lövészklub és a területi tartalékos klub összevonásával létrejött új közösségnek az 1980. őszén történt alakulásakor hetven tagja volt, ma nyolcvanan vannak. Közülük tizenhét nő. ök bizony lehetnének többen is, hiszen a tanácsi dolgozók mintegy hatvan százaléka a gyengébb nemhez tartozik ... Sok szép versenyeredmény mellett sikerként könyvelik el, hogy télen — péntekenként — jó hangulatú klub- foglalkozásokat tartanak, tavasszal és nyáron pedig — családtagok és érdeklődők bevonásával — honvédelmi napokat, kirándulásokat szerveznek. A rendezvényeken általában látható egy- egy friss fotókiállítás, Túrák József és Szabó Tibor jóvoltából. Az előrelépés érdekében 1983-ban megépítik a város első nyilvános lőpavilonját. Az új, korszerű városi lőtér átadása pedig minden bizonnyal lendületet ad a szorgos tevékenységnek a tanácsiaknál is. Akiknél külön is dicséretet érdemel a két szakosztályvezető: Falusi Imre (lövész- és tömegsport), valamint Forgács Mihály (tartalékos szakosztály). • • • A negyvennégy éves Bangó Jánosról sokan tudják, hogy 1975 óta az MHSZ törökszentmiklósi városi modellező klub titkára. Az is eléggé közismert szakmai körökben, hogy „ősidők óta” tartja a kapcsolatot a helyi Mezőgép-gyáregységben működő modellező szakkörrel. Ami a városi klubot illeti: 1976-ban ötödik helyezést ért el a C típusú klubok országos rangsorolásakor; a létszámgyarapodás (jelenleg negyvenketten vannak) s a versenyeredmények javulása következtében B típusúvá fejlődött a közösség; a klubtagok távlati terve; elérni az A kategóriás szintet. A Szolnok megyei modellező klubok sorrendjében 1982-ben a második helyen végzett a kollektíva — 1983-ban „megpályázza az aranyérmet”. • • • Végezetül még egy sokatmondó adat: Törökszentmik- lóson nem kevesebb, mint tizenöt honvédelmi klub dolgozik. U. Gy. Komlótermelő gazdaságaink hektáronként 1200 kiló tobozt szüreteltek a múlt évben és ezzel elérték az ötéves tervidőszak végére előirányzott hozamszintet — jelentették be tegnap a HU- MüLON Komlótermelési Rendszer taggazdaságainak harkányi tanácskozásán. A kétnapos konferencián jugoszláv szakemberek is részt vesznek, és beszámolnak komlókutatási eredményeiről. Ez alkalommal tartják a hagyományos sörbírálatot is, összehasonlítva a különböző komlófajták ízesítő hatását. A HUMULON a „sör fűszerének” egyik fontos alkotórésze, erről kapta nevét a termelési rendszer, amely gyakorlatilag az ország teljes komlótermő területét kézben tartja. Tíz évvel ezelőtt jött létre azzal a céllal, hogy az európai szinttől és a hazai adottságoktól egyaránt elmaradt növényi kultúrát felemelje a magyar mezőgazdaság általános színvonalára. A HUMöLON-program eredményeként megduplázódtak a termésátlagok, s ennek köszönhetően a söripar — az egy évtized előtti 30—40 százalékkal szemben — a sörfőzéshez szükséges komló 70 százalékát ma már itthonról szerzi be. Halvanhat étterem, presszó, büfé és bisztró „magánkézben” A szerződők többsége megtalálta számítását Bz idén újabb hat versenytárgyalás lesz Február elsején lesz két éve. hogy az országban elsőként a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat versenytárgyalásai után megkezdték működésüket a szerződéses éttermek, presszók, cukrászdák, bisztrók. Jelenleg hatvanhat szerződött partnere van a vállalatnak, és az idén további hat vendéglátóhelyet hirdet meg szerződésre. Az elmúlt két esztendő tapasztalatairól Lukács Ferenc igazgató elmondta, hogy a szerződéses forma bevált, amit bizonyít, hogy a 23 melegkonyhás étterem, a 24 cukrászda, presszó, valamint a vegyes bisztrók, borozók, italboltok forgalma hétnyolc százalékkal megnőtt. A forgalomnövekedés mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a szerződött üzletek vezetői jobban alkalmazkodtak a területi igényekhez, vendégekhez. A vállalathoz érkezett panaszok a minimumra csökkentek, és elsősorban azokról az üzletekről szóltak, amelyekről már a szerződés megkötésekor sejthető volt, hogy nem lesznek hibátlanok. Hogy kik „vették meg” a vendéglátóhelyeket? Az eredeti cél az volt, hogy lehetőleg a vállalat dolgozói legyenek a nyertesek, hiszen szakmai felkészültségük, gyakorlatuk őket teszi alkalmassá az üzletvezetésre. A Jász-Nagykun-nak azonban semmi beleszólása nem volt (nincs) abba. hogy a versenytárgyalást ki nyeri meg, ki lesz a szerződött partner. Alighanem ennek is tudható be, hogy időközben hat üzletfelükkel fel kellett bontani a szerződést, olyanokkal, akiknek ugyan a „papírjaik” rendben voltak, szaktudásukkal viszont problémák adódtak. Hatan tehát belebuktak a vállalkozásba. közöttük a szolnoki Egri Borozó vezetője is, aki nem a vállalattól beszerzett árut forgalmazta, hanem maszek csatornákon is megvett bort, . amely minőségében nem érte el a vállalati kínálatot. A bukás okai között szerepel a túlzott létszámleépítés, a kevesebb jövedelemért is munkát vállaló szakképzetlen felszolgálók alkalmazása. A szerződők többsége azonban megtalálta számításait: velük együtt a vállalat is. Éppen a jól dolgozók érdekét szolgálná a szerződéses üzletekről szóló rendelet kiegészítése. Például az éttermek, presszók belső képének szépítésére nem mernek költeni az üzletvezetők, mert nem biztosak abban, hogy a három—öt évenként ismétlődő versenytárgyaláson ők lesznek a nyertesek. Ezért jó lenne, ha a hangulatos környezetre áldozok valamiképpen előnyt élvezhetnének, hogy tovább vezethessék a vendéglátó- egységet. Ugyancsak a rendelet „hézaga”, hogy nem tisztázza kellőképpen a vállalat ellenőrzési jogait, különösen a kiszolgálás színvonalát és az árkalkulációt kellene rendszeresebben vizsgálni. Természetesen anélkül, hogy a szerződött üzletvezető ezt zaklatásnak venné. Pillanatnyilag a vállalat kizárólag a szerződés feltételeinek megtartását ellenőrizheti. A „megbukott” üzletek vezetői összesen hatszázezer forinttal tartoznak a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalatnak, amelynek egyelőre nem sok reménye van arra, hogy jogos követelését hamarosan visszakapja. A bíróság ugyan megítélte a tartozás lerovását, de olyan apró részletekben, amely a vállalatnak hátrányos. A döccenők ellenére is egyértelmű, hogy a szerződéses vendéglátóforma bevált. Olyannyira, hogy a Jász- Nagykun vezetői azt fontolgatják. hogy a mozgási szabadság kedvező tapasztalatait a szoros elszámolású egységeiben is felhasználják, így kapott az idén az eddigieknél jóval nagyobb önállóságot a szolnoki Pelikán, amelynek csak a bérszínvonal megtartását írták elő, minden egyébben szabadon dönthet. Persze csak úgy, hogy a vendég is jóllakjék, a vállalat se járjon rosszul. B, J. Tiszalnokán hetvenötmillióból Kistérségi vízmürendszer épül Három község gondját enyhít/ Megyénk vízgazdálkodási célkitűzései között mindenekelőtt az szerepel, hogy mennyiségileg egyre növekvő és a minőségi követelményeket maximálisan kielégítő, egészséges ivóvizet kell biztosítani minden településünkön. Az előirányzatok szerint a közüzemi vízzel ellátott lakosság arányának a teljes népességhez képest 1985-re el kell érnie a 92 százalékot, 1990-re a 95 százalékot, az ezredfordulóra pedig a 98—100 százalékot. A megye vízgazdálkodásának fejlesztési koncepciója ebben az ötéves tervidőszakban — többek között — előirányozza a tiszakürti—tisza- inokai—nagyrévi úgynevezett kistérségi rendszer társulati úton kezdődő építését. A tiszakürti közös tanácsnál szerzett értesüléseink szerint a szervező — előkészítő munka a vártnál sikeresebb. Tiszainokán nincsenek vízgondok, a másik két község lakosságának pedig mintegy kilencven százaléka a vízműtársulás megalakítása mellett foglalt állást, vállalva a költségeket. így semmi akadálya sincs annak, hogy az új vízműtársulás január végén megalakuljon. A kistérségi vízműrendszert a tiszainokai bővizű kútra telepítik. Annak hozama fedezi mindhárom község vízszükségletét. Biztonsági tartalékként, azonban újabb két kút fúrására is sor kerül. A beruházási költség 75 millió forintra rúg. amelyből a lakosságra csak egy meghatározott hányad jut. Az állam nagymérvű támogatása biztosítja mindenekelőtt a térség ivóvízgondjainak megszüntetését. A kivitelezési munkálatokat a megyei Víz- és Csatornamű Vállalat végzi. Az építkezés valószínűleg még az idén megkezdődik, és a pénzügyi forrásoktól függően két-három évig tart. A községi közös tanács azért döntött a kistérségi rendszer mellett, mert az előzetes számítások alapján ez olcsóbbnak bizonyult, mintha Nagyréven és Tisza- kürtön külön-külön építettek volna vízmüvet, fúrtak volna kutakat. Megújul a kalocsai Margit-malom Bács-Kiskun megye legkorszerűbb és legnagyobb malma lesz a közel 100 éve épített kalocsai Már- git-malom. A malom berendezéseit elavulásuk miatt leszerelték, a jö állagú épületet viszont teljesen felújították. A magyar gyártmányú 14 hengerszéken na-* ponta 150 tonna búzából lehet majd 8 —10 féle kiváló minőségű lisztet őrölni. A képen: a megfiatalodott kalocsai Margit-malom.
