Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-30 / 25. szám

1983. JANUÁR 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Jövő tanévtől a főiskolán Matematika és idegen nyelvek Dr. Pelle Béla: ma a világ tudományos életének szín­terén mozdulni sem lehet nyelvtudás nélkül." (Fotó; Szabó Sándor) Még nem jelent meg a fel­sőoktatási intézmények tájé­koztatója; január végére, február elejére várják. Ám a pályaválasztás előtt álló kö­zépiskolásokat már javában foglalkoztatja, hová, mely szakra jelentkezzenek. A döntés nem könnyű. A to­vábbtanuláshoz nem elég a jó tanulmányi eredmény, a kedv, a hajlam egy-egy tan­tárgy iránt. Dr. Pelle Bélával, az egri Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola matematika tanszéké­nek vezetőjével beszélgetünk. — A következő tanév új­donságot hoz a főiskola életébe. Eddig szokatlan pá­rosításban vehetik fel a szaktárgyakat a jelentke­zők ... — Igen, méghozzá érdekes szakpárok képzése kezdődik ez év szeptemberében. A matematika tanszékre jelent­kező diákok másik tárgyként választhatják az orosz vagy az angol nyelvet, de az éne­ket is. örülünk a Művelődé­si Minisztérium döntésének: számos előnyét élvezhetik majd a hallgatók. Elég csak arra gondolnunk, hogy ma a világ tudományos életének színterén mozdulni sem le­het nyelvtudás nélkül. A nemzetközi konferenciák két fő nyelve az angol és az orosz, s ha csak fordítási szinten is ismeri valaki a nyelvet, máris tallózhat a külföldi referáló folyóiratdk között. Ha kutatómunkát vé­geznek a hallgatók vagy a végzett tanárok, tájékozód­hatnak az idegen nyelvű tu­dományos közleményekből, de a tanítás módszertanához is segítséget kapnak. — Szakemberek véleménye szerint rokon tudomány a matematika és a nyelvészet. — Mi is így tartjuk. Mind­kettőnek megvan a maga szi­gorú, belső logikája. De a két tárgy párosításának az is előnye, hogy a matematika alaposságra, precízségre ne­veli az embert, s e tulajdon­ságot jól hasznosíthatja az idegen nyelvek elsajátításá­ban is. Emellett kézenfekvő: a reáltudománnyal foglalko­zó szélesebb látókörű lesz, ha ismeri egy más nép nyelvét, irodalmát. Az orosz kötelező tantárgy az általános iskolában. De mind több tagozatos oktatási intézményben tanítják az angol nyelvet is. A tapasz­talatok szerint az egri tanár­képző főiskola mindkét gya­korló általános iskolájában igen eredményesen oktatják az angolt. Másutt ilyen szak­körökbe járhatnak a gyere­kek. Ma már bebizonyított tény, hogy kisebb korban a tanulók fogékonyabbak a nyelvek iránt, könnyebben, gyorsában szerzik meg a be­szédkészséget. Egyébként az oktatásban távlati elképze­lés, hogy szélesebb alapokra helyezik a nyelvek tanítását, ígv biztosítva a tanulás fo­lyamatosságát. A pedagógus szempontjából ideális, ha a nagy óraszámú matematika mellett heti egy-két órában az idegen nyelvet tanítja. — A közelmúltban nyílt napot tartottak a főiskola matematika tanszékén. Mi­lyen céllal? — Jelenleg annyi matema­tikust képzünk, ahányra szükség van. Mégis az a ta­pasztalatunk, hogy keveseb­ben jelentkeznek a reál sza­kokra, mint amennyien a humán tantárgyak iránt ér­deklődnek. Szeretnénk, ha a későbbi években nem adód­na olyan gond, hogy esetleg kevés a matematika szakos tanár. Másrészt a félév táján igen sok diák dönt már, hogy milyen szakon tanuljon to­vább. A felvételi előkészítő bizottság a választást szeret­te volna megkönnyíteni, amikor több megyéből meg­hívta a középiskolásokat a matematika tanszékre. A nyílt napra sokan jöttek Gyöngyösről, Hevesről, Me­zőkövesdről, Szolnok me­gyéből, Jászberényből. Tájé­koztattuk a diákokat az írás­beli, szóbeli felvételi köve­telményeiről, előadást, sze­mináriumot látogattak. A beszélgetéseken mondhatni „belső műhelytitkokat” tud­hattak meg a felsőfokú ma­tematika tanulási módszerei­ről, betekintést nyerhettek a főiskola oktató munkájába. — Bizonyára az új szakpá­rokra is felhívták a figyel­met. — Természetesen. A nyílt napon részt vettek az orosz és az angol tanszék tanárai is. Nos, a tájékozódás után láthatóan tetszett a diákok­nak a két tantárgy rokorn- tása. Máris több az érdeklő­dő. M. M. A Kunság fotósa Ifjú Papi Lajos kiállítása a Finta Múzeumban Ifjú Papi Lajos fotókiállí­tása a napokban nyílt, meg a túrkevei Finta Múzeumban. A jószemű, fantáziagazdag fotós — egyébként kétkezi munkásember — az elmúlt öt évben készült, legjobbnak vélt felvételeit állította ki, s a látvány bárkit meggyőz ar­ról, hogy válogatása szeren­csés, értéket talál a néző. Két évtizede „hódol” ifjú Papi Lajos a fotózás szenve­délyének, érdeklődését meg­határozza szűkebb hazája, a Kunság néprajzi gazdagsá­ga, munkahelye, a vasas­üzem — MÁV Járműjavító — férfias karaktere és sze­mélyiségfeltáró kedve, amely egyre tökéletesedő portréi­ban mutatkozik. Túrkevei kiállításának is ezek a tématerületek adják főbb vonulatait, bővülve mindez helyesen értelmezett szociofotós funkciókkal. A Fürdés, a Nyáj, a Kút, a Karám hajnalban az ősi kun­sági életforma egyre nehe­zebben megörökíthető pilla­natait őrzik, a Szíjjártó, a Fonó a kihalófélben lévő Telepen „Kisúji” utca éjjel mesterségek emlékeit idézi igen szép képi megfogalma­zásban. E témakör értékes és megszívlelendő kritikai észre­vételeket is tartalmaz: Az idő vas foga, a Fűtől való fa, a Köre — és más képek — a kunsági népi építészeti em­lékek, a kopjafás temetők védelmében szólóak. A szociofotó ma már nehe­zen körülhatárolható terüle­tein belül a Pihenő — na­gyon is figyelemreméltó kép — az alkoholizmus kifejezé­se, a Várakozás, a remény- vesztettség, az Emlékezés pe­dig a felejtés képi szimbólu­mának fogható fel, igen erős érzelmi hatásúak. A Művészportrék sorozat kortárs alkotók jellegzetes­ségeit villantja fel, életközel­ség érződik ezeken a felvé­teleken is. Legjobban sike­rültnek véljük a Papi- (édes­apja) és a Mensáros-portrét, valamint a Harsányi-fotókat. — ti — Meier, az ember Bemutató a Szobaszínházban 1. IDILL — „Mi a boldogság? Meg­mondom én neked ...” (Martha) A televíziót nézik. Békés hétköznap este. Sörözés, konyhaszag, üldögélés. vaka­rózás. Együtt a csailád. A nő valamit kever a vacsorá­hoz. Le nem veszi a szemét a képről. Híres embereket ismer fel. Ennek örül. A fér­fi bagózik, és üvegből sört kortyolgat. A tévé esküvőt közvetít. A nő elérzékenyül (ez az ő reszortja), a férfi bölcseik ed ifc • (ez az övé). „Amíg az én fiam vagy” ... kezdettel mondatokat mond. A fiú ül és a tévé irányába néz. Panelcsalád egy panel- házban. Egy emelettel fel- jébb-lejjebb ugyanez. Ha messziről nézzük. Lépjünk hozzájuk egészen •közel. Karnyújtásnyira. A fér­fit ezúttal Ottónak hívják. Valahol Nyugat-Németország- ban él, betanított munkás egy üzemben. Felesége, Mar­tha a háztartást vezeti. „Megengedik maguknak” ezt a luxust. Fiuk, Ludwig 17 év körül jár, munkanélküli. Munka nincs kilátásban. Otto Meier (Kovács Lajos) reggel elmegy, melózik, es­te megjön, zabái. Martha (Bajcsai Mária) tesz-vesz, varrogat, bevásárol, főz. Ludwig (Tóth József) elvan. Be-bejár a munkaközvetítő­be, újságokat lapozgat, üvöl- teti a magnót, napjában többször kipucolja apja ci­pőit. Este aztán kihúzzák a kihúzható rekamiét. Így élnék. Üres és céltalan, nem em­berhez méltó az életük. Ök ezt még nem tudják. Van még néhány biztos pontjuk. Martha például tudja azt, amit a svéd ikirályinő nem: fehér orchideacsokorral nem illik integetni. Otto pedig időnként „szülői nagyhata­lomnak” érzi magát, és fiát az életre tanítja. Pedig Lud­wig már többet tud. Neki ugyanis az öncsalás szerepei — munkás, családapa, csa­ládanya — sem adattak meg. És a család kis intézmé­nyében már ott bújik az a hajszálrepedés, mely halad, nyomul előre, szélesedik és pusztítja a természetes em­beri együttélés sejtjeit. Az egymásra, egymás mellé pa­kolt cellákba öntudatlan em­beri szenvedések présélőd­nek. Ök hárman az emberi létezés lehetőségének hiá­nyát élik meg. Századunk „vívmánya” a tökéletes szer­vezettségű jóléti társadalom nem igényli a teljes embert. Lehetőségeinek csak ezrelé­két hasznosítja, a többit el­fojtja, megszüntetni igyek­szik. Számára jobb lenne, ha Otto jobb kezén három, bal kezén két erős ujj len­ne. A többi csak zavar a csavarcsavarásban. Az egyén hamis tudattal, öncsalással megpróbál igazodni, beolvad­ni a cellaszürkeségbe. Az uj­júkat még le is lehet vágni, de a mindannyiunkban meg­levő emberi lehetőségek és vágyak nem nyeshetők le. Energiájuk megmarad, leg­feljebb átalakul. És egyszer, hirtelen, ellenőrizhetetelenül, torz formában előtör. 2. LÁZADÁS — „Nem bírok magamba beletörődni.” (Otto) A család lappangó beteg­sége erősödik. Az öntudatla­nul átélt, fojtogató hiányér­zet jelzései szaporodnak. A nő otthon vegetál. Megágyaz, pakol, főz, két mosogatás közt sír. Élni szeretne. VA­LAKI — mégpedig Martha Meier — szeretne lenni, de nem tudja a módját. A fiú ül és vár. Valami értékre vár, de csak az értéktelen­ségek fogalmazódnak meg. A tévé, a lakás, a tiszta cipő, a szülői tekintély — ez NEM KELL. Ennyit tud. Otto iga­zodik el a legnehezebben. (Ezért érik majd meglepeté­sek.) ö látszólag nem ki­rekesztett. Dolgozik, család­ja, lakása van. De a kitelje­sedésre vágyó ember ágas­kodik benne. Kitalálja ma­gának a modellezést. Bezár­kózik a kamrájába, modelle­ket fabrikál. REPÜLNI sze­retne. (Ennél a pontnál ki­térőt kell tennünk, mert itt ragadható meg a szolnoki előadás — mely Arkosi Ár­pád eddigi legjobb rendezé­se — lényege. A Meier egy Kroetz nevezetű nyugatné­met író Nyugat-Németor- szágban játszódó darabja. Hogyan haladhatja ez meg az érdekesség szintjét, ho­gyan válhat élménnyé szá­momra Otto, Martha és Ludwig története? Kétféle előadói és nézői magatartás zárhatná ki az élményt. Az egyik a kikacsintó, sanda ak­tualizálás, amire azonnal rá­harap a csámcsogásra éhes „bennfentes”. A másik az önvédelembe burkolózó el­utasítás, miszerint „hát igen, ott ez így megy”. Árkosiék természetesen nem ezt választják. Kroetz Meier című darabját játsz- szák. Nem súgnak a sorok között, de nem is dobják át az egészet a „rothadó kapi­talizmusba”. Antal Csaba díszlete lakótelepi lakás. Le­hetne bárhol. Válás, alkoho­lizmus, kábítószerezés... Nincs értelme a napilapok statisztikáit idézni. Elég sa­ját ideges, remegő, hajszolt, értékeket. bizonyosságokat kereső életünkre gondolni — és nem nézhetjük kellemes távolságból a Meier csalá­dot. Az előadás érvényessé­gi köre nem úgy bővül, hogy német helyett magyar melóst látunk. Bárki számára átél- hetővé azzal válik Meierék sorsa, hogy nem a melós drámája, hanem az ember drámája zajlik egy lépésre tőlünk. Kovács Lajos szolnoki je­lenetének — és így feltehe­tően eddigi színészi pálya­futásának — csúcsDontja a renülési jelenet. Otto kis ..házi vitágbainokságáira” ké­szül. Felcsatólja a szemüve­get. feláll a hokedlire, szét­tárja karjait, visszaszámlál és repül. Egyetlen percbe sűrítve megjelenik a röhejes- szánalmas átlag alatti ember- állat és a templomtoronyba, háztetőre, hegytetőre kiálló, repülésre, szabadságra vá­gyó ember. Meier persze melós. Csak ennyi kell belőle. De ő em­ber szeretne lenni. Az elő­adás pontosan fordítja a cí­met: „Mensch Meier”— Meier, az ember. És fényesen bizo­nyítja, mennyire érvényte­len az optimizmus és pesszi­mizmus fogalma a művészet­ben. A keserű vég ellenére itt szó sincs lemondásról. Meierék „nem bírnak bele­törődni magukba”, a végte­lenségig küszködnek az em­beri létezésért. Ha belepusz­tulnak ds, előbbre lépnek. A mindennapok hamisságaitól megszabadulva megőriznek valamit az emberből. A fiú lép először. Kilop a pénztárcából ötven már­kát, hogy elmehessen a rock- feszitiválra. A pénzt keres­ve apja a végletekig meg­alázza. Áll egymással szem­ben apa és fia. Otto őrjöng­ve hatalmaskodik, a mezíte­len Ludwig remeg és hall­gat. Mégis, megaláztatása megikeményedés is: fogja a hálózsákját, magnóját, fel­veszi eddig titokban hor­dott punkszerelését és el­megy. Végleg. Otto ereje fogytán, öngyilkos módon még Marthát ds megalázza. Szerencsétlen kis birodal­mában kiszolgáltatottan már csak könyörögni tud. De Martha is elmegy. 3. EGYEDÜL — „Volt egyszer egy em­ber. egy asszony. meg egy gyermek.” (Otto—Martha) Mostantól már nem tör­ténik semmi. Martha albér­letben, Ludwig munkásszál­láson, Otto a lakásban. Van­nak még kétségbeesett pró­bálkozások, látogat ásók, tar­tom magam pózok és elő­ször (!) valódi szeretetmeg- nyilvánulásök. Kínlódnak sa­ját bőrükben. „ ... legszíve­sebben egy borotvapengét fognék, aztán felülről lefelé felhasítanám magamat, mer asziszem, hogy egy más lép­ne ki a bőrömből, aki lénye­gébe én vagyok, csak el volt zárva előlem az út.” Ezt Ot­to mondja, de mindhármuk­ra vonatkozik. Ludwig még egy utolsó próbálkozást tesz, felkeresi anyját. Ez a találkozás — a két színész jóvoltából — az előadás egyik legerősebb pil­lanata. Tóth József (bemu­tatkozása furcsa egyéniséget, nagy tehetséget ígér) egy­szerre érzékelteti a magány­ban lassan felnőtté érő ke­mény férfit és az anyai si- mogatásért könyörgő ártat­lan kisfiút. Bajcsai Mária tökéletes választ ad: simo­gatni szeretné Ludwigot. És mégis, nagyon fáradtan, ki­égetten, összetörve is elkül­di a fiát. Egyedül élnek, Maradnak a pótszerek, aa il­lúziók, az álmok. És ilyen­kor talán olyan, mintha va­lóban kilépne bőréből az igazi Otto. Martha és Lud­wig. Mintha létezne Meier, országainak haderőcsökken- ,az ember. Bérezés László Művészszobrok a pécsi dánt körül A pécsi székesegyház köt rüli parkövezetben felállít­ják azoknak a nagy művé­szeknek a szobrait, akik va­lamilyen módon kötődnek a mecsekaljai városhoz. Han­gulatos kertek, sétányok, te­rek adtak, illetve adnak he­lyet a műveknek — vala­mennyi jeles szobrász alko­tása. Megkapóan szép sza­badtéri galéria bontakozik ki ily módon a négytornyú dóm karéjában. A középkori vár­kertben áll a Borsos Miklós alkotta Janus Pannonius-szo­bor; a megyei könyvtár kö­zelében lévő kis térre került Borsos Miklós másik műve, Babits Mihály bronzszobra; A sétatér fái között kapott helyet Csontváry Kosztka Tivadar szobra. A vársétányt díszíti Pécsett is járt költőnk, Ady Endre szobra, Kodály Zoltán szobrát Varga Imre készítette el, a mű a székes- egyház előtti parkban áll. Ugyancsak Varga Imre alkot­ta meg Liszt Ferenc szobrát, amelyet az idén avatnak fel a Dóm téren. A Parsifal felújítása az Erkel Színházban Február 13-án, Richard Wagner halálának 100. évfor­dulóján újítják fel az Er­kel Színházban a szerző utolsó zenedrámáját, a Par- sifalt — Ferencsik János ve­zényletével. Mikó András rendezésében. Az előadás díszleteit Forray Gábor, jel­mezeit Makai Péter tervezte. A karigazgató Fehér András.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents