Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-28 / 23. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 28. Tárgyalások a fegyverzetcsökkentésről (Folytatás az 1. oldalról) Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi tanácskozásán ismét bebizonyosodott. Az ott elfogadott politikái nyilatkozatban széles körű és realista szellemű programot fogalmaztak meg. amely a béke megőrzésére és megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére irányul. A Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatukban azzal a javaslattal fordulnak a NATO tagállamaihoz, hogy kössenek megállapodást az erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról. Ilyen lépés csökkentené a háború veszélyét, javítaná a nemzetközi légkört, elősegítené a bizalom légkörének megteremtését. és ez kedvezően hatna a jelenlegi leszerelési tárgyalásokra is. A szocialista országok új javaslata reális lehetőséget nyújt arra, hogy Bécsben rövid időn belül el lehessen érni az első konkrét eredményeket — hangsúlyozta végezetül a lengyel küldöttség vezetője. Az Egyesült Államoktól, a genfi tárgyalásokon tanúsított ésszerű magatartásától függ. hogy 1983 fordulóponttá válik-e a nemzetközi kapcsolatok történetében, meghozza-e a háborús veszély csökkenését — állapítja meg tegnapi számában a Szov- jetszkaja Rosszija. Gcnfben a Szovjetunió képviseletének épületében megnyílt az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalássorozat újabb fordulója. A képen Julij Kvicinszkij (jobbra) és Paul Nictze, a két delegáció vezetője üdvözli egymást. (Telefoto — KS) A cikk összefoglalja, hogy milyen álláspontot vall a Szovjetunió és az Egyesült Államok az európai nukleáris fegyverzetek korlátozásáról Genfben felújított tárgyalásokon, s a hadászati fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről ugyancsak Genfben tartott tárgyalások február elején kezdődő újabb fordulóján. A Szovjetunió magatartását mindkét kérdésben az a törekvés határozza meg, hogy érvényesüljön az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve — mutat rá Szemejko. — Ami az európai nukleáris fegyverzetek korlátozását illeti, a Szovjetunió abból a tényből indul ki, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó az igazi nulla-megoldásra, vagyis az Európában tartott összes nukleáris fegyver megsemmisítésére. Nem fogadja el azt a javaslatot sem, hogy a Szovjetunió és a NATO-országok egyharmadá- ra csökkentsék közepes ható- távolságú fegyverzeteik számát. Ezért indítványozta a Szovjetunió, hogy csak any- nyi közepes hatótávolságú rakétát tart meg Európában, amennyivel Nagy-Bri- tannia és Franciaország rendelkezik. Ez azt jelentené, hogy leszerel többszáz rakétát, ezen belül több tucatot a legkorszerűbb, nyugaton SS—20 néven emlegetett rakétákból. Így egyensúlyban lennének egymással Európában a Szovjetunió és a NATO közepes hatótávolságú rakétái. PRÁGA Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra Prágába érkezik. MOSZKVA Tegnap a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz—1438-as jelzésű mesterséges holdat. A műhold pályájának legfontosabb adatai: kezdeti keringési idő 88,9 perc, a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 254 kilométer, legkisebb távolsága 213 kilométer, a pálya síkjának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 70,4 fok. A mesterséges holdon elhelyezett műszerek kifogástalanul működnek. Colombo Berlinben Konzuli egyezmény, valamint munkaügyi jegyzőkönyv aláírásával végződül t tegnap Eimilio Colombo olasz külügyminiszter kétnapos NDK-beli látogatása. Colombót elutazása előtt fogadta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Mindkét politikus kinyilvánította országa készségét a kétoldalú politikai párbeszéd és a gazdasági-kulturális együttműködés fejlesztésére. Erich Honecker utalt a Varsói Szerződés tagállamainak prágai nyilatkozatára, amely a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondást előirányzó javaslatával korunk alapkérdését érinti. Emilio Colombo elmondta, hogy 'kormánya ugyancsak érdekelt a nemzetközi feszültség csökkentésében, a nukleáris fegyverkezési verseny megállításában és a kelet—nyugati párbeszéd újrafelvételében. Tegnap az olasz külügyminiszter elutazott az NDK- ból. Izrael—Libanon-Szalem Továbbra sincs megegyezés Miközben Kiriat Smoaá- ban tegnap eredménytelenül zajlott le az amerikai részvétellel folyó izraeli—libanoni tárgyalások tizedik fordulója. Elie Szalem libanoni külügyminiszter bejrúti sajtóértekezletéin bizakodva nyilatkozott az egy hónapja elkezdett, mindeddig meddő tanácskozás kilátásairól. Hangsúlyozta, hogy kormánya elkötelezte magát Reagan amerikai elnök kezdeményezése mellett és továbbra is attól reméli a libanoni válság megoldását, következésképpen nem tervezi sem genfi konferencia, sem arab csúcsértekezlet összehívását, sem egyéb nemzetközi fórum igénybevételét. A tárgyalásokon előterjesztett izraeli követelésekről szólva Szalem kijelentette, hogy Libanon elzárkózik minden olyan csapatkivonási feltétel teljesítése elől, amely korlátozná nemzeti szuverenitását. Az Izrael által követelt, izraeli ellenőrzés alatt működő megfigye- lőállomásak elfogadása nemcsak Libanon szuverenitását veszélyeztetné, hanem' több közel-keleti ország érdekeit is sértené. Falklandi vita a brit parlamentben Befejeződött a Brit parlament kétnapos vitája a falklandi háború előzményeit feltáró úgynevezett Franks- jelentésről. A vitát az ellenzék kezdeményezte, mindenekelőtt azért, hogy Lord Franks „felmentő ítéletével” ellentétben, mulasztásáért elmarasztalják a kormányt. Ennek megfelelően a konzervatívok vezetői szónokai a jelentést idézve mind az argentin támadás bekövetkeztének előrelátását, mind pedig megakadályozását illetően saját ártatlanságukat hangoztatták. Az ellenzék szerint viszont volt mód a háború megakadályozására, illetve lett volna, ha Thatcher asszony és munkatársai komolyan veszik a legkülönfélébb helyekről érkező vészjelzéseket. Lengyelországi változások Csak a szükségállapot segített TOKIÓ Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök és Helmut Schmidt, volt nyugatnémet kancellár tegnap egyetértett a Szovjetunióval való párbeszéd folytatásának szükségességében. A bonni kormány korábbi elnöke a Jo- miuri Simbun című lap meghívására tartózkodik Tokióban. WASHINGTON Hoszni Mubarak egyiptomi elnök hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Látogatásának célja a libanoni helyzet és más közel-keleti problémák megvitatása az amerikai vezetőkkel. Washingtonban Mubarakot Shultz külügyminiszter fogadta, s ő volt első tárgyalópartnere, de az egyiptomi államfőt fogadja Reagan elnök is. PHNOM PENH Thaiföldi részről az utóbbi időben töbször is megsértették Kambodzsa területi integritását — jelentették kambodzsai katonai források. Egyidejűleg azt is közölték, hogy kambodzsai határőrök ártalmatlanná tették a törvényes kormány ellen lázadó Pol Pot-ista erők Thaiföldről beszivárgott több fegyveresét. 1982 decemberének utolsó napján felfüggesztették a szükségállapotot Lengyelországban. A katonák visszamentek a laktanyákba ... Ez az utóbbi mondat igen jól hangzik. Ám nem igaz. A katonák ugyanis eddig is ott voltak. Mert különös szükségállapot volt ez. Szükségállapot. Lengyelül ez a kifejezés államjogilag nem ismert, ezért hadiállapotnak nevezték. így fordították a nyugati sajtóban is. Mindegy, hogyan mondjuk, igen rossz a kifejezés akusztikája. Nem titkolom, magam is némi szorongással indultam el felfedező sétára varsói tartózkodásom első estéjén. De a szorongás hamar eloszlott. Először is: katonaság sehol. Rendőrök ügyeltek a közbiztonságra, nem többen, mint a világ bármely nagyvárosában. A szorongás helyére lassan némi restelke- dés, szégyenéivel lépett amikor tettenértem magam: miért is csodálkozom olyan magától értetődő dolgokon, mint a szórakozni induló jól öltözött emberek sokasága, a párolgó főtt kolbász a bisztró kirakatában, az utcai árus gyümölccsel megrakott standja, a zsúfolt könyvesboltok, a napi- és hetilapok sokaságát kínáló újságosbódé, vagy éppen a kapu alatt csókolózó fiatalok látványa. A tájékoztatási miniszter meghívásának tettem eleget néhány kollégámmal decemberben, s találkozhattam két miniszterelnök-helyettessel, államtitkárokkal, miniszterekkel, a Központi Bizottság egyik titkárával, vajdasági, nagyüzemi vezetőkkel, munkásokkal. Elsőként talán az tisztázódott a beszélgetések során, hogy a lengyelországi válság nem 1981. december 13-ával, a szükségállapot elrendelésével kezdődött. Ezt az intézkedés — ma már bizonyosan elmondhatjuk — a válságból kivezető hosszú út első, nagyon kemény és fájó, de elkerülhetetlen lépése volt. Szükségállapot egy szocialista országban? Talán a mai napig nem emésztettük meg magunkban a dolog tragikus voltát. Legalább a kérdést fogalmazzuk meg: milyen mély és sok összetevőből álló válságfolyamat kellett ahhoz, hogy idejusson Lengyel- ország? — Üjabbkori történelmünk legnagyobb válsága után vagyunk, mint a súlyos infarktus után gyógyuló beteg — jellemezte a helyzetet Ta- deusz Hupalowski tábornok, közigazgatási miniszter. Mieczyslaw F. Rakowski miniszterelnök-helyettes: „Az, hogy sikerült megállítani a lengyel állam politikai, gazdasági struktúrájának febomlási folyamatát, s mindezt saját erőből, joggal tartjuk a párt, a szocialista állam történelmi eredményének. Sikerült elkerülni, hogy az események során a nemzet tartós sebeket kapjon. Elenyésző számban voltak áldozatok, pedig, bár minden emberélet drága, elképzelhető volt, hogy sokkal több áldozattal jár majd a rendcsinálás.” Időzzünk egy kicsit az okoknál. Sok ember meghallgatása után sem szeretném egyszerűen józan pragmatizmusnak nevezni, a realitás- érzék sem elég pontos jelző arra, ahogyan ma a lengyel vezetés gondolkodik, elemzi a történteket és formálja a taktikai, stratégiai célkitűzéseit. A magyar újságíró megannyi hazai és nemzetközi tapasztalat ismeretében sem merészkedhet az elemző ítéletalkotás utcájába. Hallgassuk ezért, mit mondtak a legilletékesebbek. Hogyan is jutott ide Lengyelország? Ismét Rakowski: „Nem tudunk kormányozni. Ez a lengyel hagyományokból is fakad. Mi, mint új uralkodó Nukleáris fegyverektől mentes övezet Szovjet álláspont A Szovjetunió hajlandó tárgyalásokat kezdeni a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai között húzódó, had- színtéri nuleáris fegyverektől mentes övezet létrehozásáról — állapítja meg a Szovjetuniónak a svéd kormányhoz intézett üzenete. Svédország a közelmúltban felszólította a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait hogy hozzanak létre Európában egy hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes övezetet, amelynek szélessége mintegy 300 kilométer lenne, azaz a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti határtól 150—150 kilométerre terjedne nyugatra és keletre. A Szovjetunió válasza megállapítja, hogy Svédország javaslata ugyanabba az irányba mutat, mint a szocialista országok kezdeményezései, amelyek nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozását indítványozzák Európa különböző részein, többek között Észak- Európában és a Balkánon. A Szovjetunió véleménye szerint ilyen övezetek létrehozása lehet az egyik módja annak, hogy Európát fokozatosan megszabadítják mindenféle nukleáris fegyvertől. harcászatiaktól és közép-ha- tótávolságúaktól egyaránt. A hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes övezet létrehozásával, különösen a kontinens középső részén enyhíteni lehetne a nukleáris szembenállás szintjét. A Szovjetuniónak ugyanakkor az a véleménye, hogy figyelembe véve a svéd javaslatban érintett fegyverek jellegét és műszaki jellemzőit, a mindkét irányban 150 kilométerre terjedő övezet létrehozása nem csökkentené számottevő mértékben a nukleáris veszélyt. Az e sávból kivont fegyvereket rövid időn belül vissza lehetne oda juttatni, ráadásul ez a 300 kilométer szélességű területre korlátozott fegyverzetvisszavonás nem érintené a hadszíntéri nukleáris fegyverzetek alapvető elemének számító harcászati légierők lehetőségeit. A Szovjetuniónak ezért az az álláspontja, hogy a javasolt fegyverzetcsökkentés csak akkor mérsékelhet; a nukleáris veszélyt, ha az övezet szélességét 500—600 kilométerben szabják meg. Vagyis az mindkét katonai csoportosulás területére 250— 300 kilométer mélyen nyúlik be. A pennsylvaniai Chester kőolajfinomító üzeménél 800—900 jelentkező vár munkára. Az üzem mindössze 30 jelentkezőnek tud állást adni. (Telefoto — KS) osztály, nem tudtunk ettől a hagyománytól megszabadulni.” Franciszek Dabrowszki, a krakkói vajdasági pártbizottság titkára: „1980 augusztusa nem jött váratlanul. A régi pártvezetés nem vezetett, hanem uralkodott. Hiányzott a bírálat, az önkontroll. A nép morális, ideológiai egységéről beszéltek, de nem figyeltek az emberek véleményére. A propagandában csak sikereket volt szabad hangoztatni.” Zygmunt Rybiczki, az államjog tudósa, a minisztertanács jogi ügyekkel foglalkozó államtitkára: „A munkás- osztály fellépése 1980 augusztusában teljesen autentikus volt. Egy új, a szocializmusnak megfelelő jogrendért, reformokért emeltek szót. Éppen ezért ma is a munkások képviselőivel megkötött augusztusi megállapodások talaján állunk.” Zénón Körnender miniszterelnök-helyettes, a Pax katolikus szervezet elnöke: „A válságnak gazdasági okai is vannak. Ma, utólag igen nehéz meggyőzni az embereket arról, hogv hosszú ideig túlzottan jól éltek ahhoz képest, amit a termelés színvonala, a munka hatékonysága megengedett volna. Ebből óriási nemzeti eladósodás keletkezett, amely 1981 végére a katasztrofális összeomlás szélére vezette az országot.” Jan Glowczyk, a LEMP Központi Bizottságának titkára: „Az 1980 augusztusi események után folyamatosan lépéshátrányba kerültünk. A párt egyre veszített erejéből, akcióképessége legyengült. Egy időben túlságosan a múltra koncentráltunk. Mindenki — és nem alaptalanul — a régi vezetés hibáira, egyes személyek felelősségére figyelt. Kellett ezzel is foglalkozni, de nem ilyen egyoldalúan. Túlságos san hosszú volt ez az időszak. Az ellenség szította e kérdés körül a lángot, hiszen érdeke volt, hogy a párt önmagával vitatkozzon. így szabadabb volt a kezük. Időközben a párt kongresszusa válságos helyzetet teremtett. Demokratikus úton új Központi Bizottságot is választott. Ekkor az ellenség frontális támadást indított a párt ellen. Közben a sorai jelentősen megerősödtek. Kiépült az apparátusuk, megjelentek a külföldön kiképzett vezetőik is. Az erőre tehát erővel kellett válaszolni. A pártnak volt ereje: a szilárd, hazájához hű kommunista vezetés alatt álló hadsereg.” És megszületett az elhatározás: katonai szükségállapotot kell elrendelni. Jaruzelski tábornok 1981. december 13-án reggel hat órakor a rádióban és a televízióban ezt el is mondta a lengyel népnek. Az emberek tudomásul vették — de a legtöbben arra a mondatára emlékeztek, hogy a szükségállapot csak addig tart, amíg a helyzet indokolja. T. Varga József (Következik: 2. Mit akart a Szolidaritás?)
