Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

1983. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lássanak túl a faluhatáron A tanácstagi csoportok foieiössőge Idegenvezetők özös községi ta­nács. Meglehet, ez a kifejezés sokak számára még min­dig kicsit idegenül hangzik, de tény, hogy or­szágszerte egyre több helyen már a mindennapok gyakor­latában ismerkednek ezzel a viszonylag új közigazgatási formával az emberek. A kisebb falvak igazgatá­si szövetségét kezdetben az érintettek döntő többsége he­lyes, szükséges lépésnek tar­totta. Azok a kisközségek, amelyek korábban már évek óta nem tudtak ötről hatra jutni a fejlesztésben, az út­építésben. a vezetékes vízhá­lózat bővítésében —a falvak társulásától a tanács anyagi alapjainak növekedését, a legégetőbb gondok mihama­rabbi megoldását várták. Mivel a várakozásokat az új igazgatási szervezeti for­ma nem tudta — tegyük hozzá: reálisan nem is tud­hatta — maradéktalanul ki­elégíteni, sok helyen az el­lentétes végletbe csapott át a hangulat. Az összevonások remélt előnyeit alig-alig ta­pasztaló helyi lakosság egyre inkább annak hátrá­nyairól kezdett beszélni. Mi­re volt jó — hangoztatták sokan — hogy elköltözött a faluból a tanács, hiszen így az embereknek mindenféle csip-csup üggyel a székhely­községbe kell utazniok. A körzetesítések következtében ott összpontosul az egészség­ügy, kereskedelmi ellátás, az oktatás, előbb-utóbb oda köl­tözik a falusi értelmiség, oda koncentrálódnak a fejleszté- tsek, az úgynevezett társult községek tehát teljesen el­sorvadnak, magukra marad­nak. Valóban reálisnak látszott ez ja Veszély, aj .gyakorlati tapasztalatok azonban egyre több helyen mégis mást mu­tatnak. Azt igazolják hogy igenis lehet, van jövője a falvak társulásának minden­ki 'kölcsönös, megelégedéséi­re. Szombaton a Megyei Mű­velődési és Ifjúságii Központ klubhelyiségében tartották meg a Vakok és Gengénlá- tók Országos Szövetsége ze­nekarának és szólistáinak hangversenyét. Az együttes másfél órán át szünet nél­kül lekötötte hallgatóságá­nak figyelmét, mely nem jár rendszeresen koncertre. A műsoit spontán módon, a koncert folyamán alakítot­ták ki, felmérték, mintegy ki­tapogatták a közönség rez­düléseiből, mely zenei stí­lusok, illetve műfajok iránt fogékony hallgatóságuk. A zenei barokk rövidebb lé­legzetű tánctételeit közked­velt melódiák (követték műsorukon: operettrés z.le­tek, verbunkosok, magyar­nóták, cigánydalok. A zenekar összeállítása: zongora, nagybőgő, fuvola, tangóharmónika és hét hege­dű. Kifejezetten ilyen ösz.- szetételü együttesre nem­iigen írnak a zeneszerzők, tehát át kell hangszerelni a tanulásira kiválasztott mű­veket. Ezt a munkát vezető­jük, közöttük az egyetlen látó, a sokirányú zenei kép­zettségű Zsolnay Ágoston karmester — ki zeneszerző­ként is dolgozik — végzi el. A zene pulzusát ő jelzi, a zongora mellől irányítja az előadást. A barokk művek­ben continuót játszik az operett részletei előadásá­nál a hangzást színesíti zongorajátékával. magyar- nóta felállásban pedig a cim­balomjátékot helyettesíti a zongorán. Senki sem vitatja: bizo­nyos szakosodásra, differen­ciált fejlesztésre minden te­lepüléscsoportnak szüksége van. Nem lehet minden egyes kisközösségben színvo­nalas ügyintézést, szakorvosi ellátást, kereskedelmi háló­zatot és oktatási feltételeket biztosítani — ez egyszerűen képtelenség lenne. De meg lehet találni a módját an­nak, hogy a megfelelő szin­tű alapellátás mellett egy bi­zonyos körzeten belül az emberek többsége valameny- nyi fontosabb igényét kielé­gíthesse. Éppen ezt a célt tűzték maguk elé a községtársulá- sok. a közös tanácsok. Hogy a fejlesztéseknél tovább lás­sanak a faluhatároknál, hogy együttes erővel pró­báljanak gondoskodni a la­kossági szükségleteid tninél jobb kielégítéséről. Sok múlik persze az egyes társközségek tanácstagi cso­portjain is. Azon, hogy ezek mennyire tudják ténylege­sen képviselni választóik ér­dekeit a közös tanács dönté­seinek meghozatalában, illet­ve a határozatok végrehaj­tásában. Helyesnek tűnik például az a gyakorlat, hogy a társközség tanácstagi cso­portjának vezetője egyben a közös tanács elnökhelyette­se is, aki így tisztségénél fogva eleve megkülönbözte­tett helyzetben van. Az önálló tanács nélkül maradt községekben a ta­nácstagi csoportok a falusi (közélet 'kulcstényezői. Vagy ha még nem azok, azzá kell lenniük. Tevékenységük nem szűkülhet le arra, hogy a közös tanácsban saját tele­pülésük érdekeit megfelelő­en képviseljék. Szükség van egy olyan munkamegosztás kialakítására is, amelynek keretében bizonyos önálló- tsággal rendelkeznek. Ehhez a közös költségvetésen belül akár még elkülönített anya­gi alapot is kaphatnak. En­A változatos zenei mű­sort a színjátszócsoport tag­jainak: magánszómai, 1 lírai! versek és humoros egyper­ceseik színesítették. A zenekar az énekes szó­listáik kíséretében jeleske­dett, kamatoztatván tagjai­nak azt a kényszerűségből kifejlesztett képességét, hogy hallási érzeteik fino­mabbak, differenciáltabbak — mintegy pótlásaként a lá­tás hiányának. A zenekar mögött elhelyezett hangszó­rók is azt a célt szolgál­ták, (az énekesek mikrofon­ba énekeltek) hogy a hang­szereseknek „közvetítsék” a szólisták hangját, azaz ne legyenek kiszolgáltatva az akusztika csalafintaságai­nak. A két elsőhegedűs, kik prímásként is bemutatkoz­tak (Kimer György és Horváth Géza) szinte vetél­kedtek egymással, (ki cif- rázza-díszíti minél virtuó- zabban a nótákat. Az éne­kesek (Varga Pál és Köteles György tenor, Barna Mária szoprán) Zeller. Miljutyin és Lehár operettjeiből énekel­tek részleteket. Barna Má­riát második színrelépésekor kitörő taps köszöntötte. A koncertet záró magyarnóták, az édesbústpl u vidám ro­pogósig már ténylegesen megmozgatták a közönséget: helyükről felállva együtt­énekeltek az előadóval. I.abáth Valéria nek igen nagy szerepe lehet tekintélyük növelésében, a társadalmi munkák szerve­zésében és egy sor más terü­leten is. Rendkívül fontos hangsú­lyozni a tanácstagi csoportok felelősségét a helyi lakosság megfelelő ellátásáért. jó közérzetéért. Éz sokszor csak apróságokon múlik. Ha pól megszervezik például a falu­ban a tanácsi kirendeltség munkáját, az sok felesleges bosszúságot előzhet meg. Nem kell az állampolgárok­nak a székhelyközségbe, a városba utazniuk, ha itt helyben összegyűjtik .kérel­meiket, beadványaikat. s azokat együtt viszik a felet­tes hatóságokhoz. Oda, ahol a gyors és szakszerű ügyin­tézés minden feltétele bizto­sítva van. Nagyon lényeges az is, hogy a helyi tanácstagok mindennapos, élő kapcsola­tot tartsanak választóikkal, rendszeresen tájékoztassák őket nemcsak a közös tanács döntéseiről, (hanem azokról a kérdésekről is, amelyek­ben majd ezután kell még dönteni. Csakis az ilyen vé­leménycseréktől. az előzetes megbeszélésektől várható, hogy a lakosság valóban bea­vatottnak érezze magát. okát hallunk ma­napság az állam- igazgatás szerveze­tének, módszerei­nek korszerűsíté­séről. Ennek egyik formája a közös községi tanácsok lét­rehozása is. Ezzel az új szer­vezeti formával a tanácsok látszólag távolabb kerülnek a lakosságtól. A tényleges cél azonban ennek éppen az ellenkezője. Vagyis az. hogy a tanácstagok aktivitásának fokozásával a testület min­den eddiginél jobban kap­csolja be az embereket a közösségi élet áramkörébe, hogy róluk ne nélkülük, ha­nem velük együtt döntsenek. D. A. Hazánkban először Ballon­katéteres koszorúér­tágítás Az Országos Kardiológiai Intézetben is alkalmazzák a ballonkatéteres értágítást, a szív koszorúér-betegségé­nek egyik legkorszerűbb, világviszonylatban is új ke­zelési módját, amelyet And­reas Grüntzig svájci orvos dolgozott ki. Miként dr. Pa­lik Imre főigazgató főorvos­helyettes és dr. Keltái Má­tyás egyetemi adjunktus el­mondotta, országunkban .el­sőként hasznosították a gya­korlatban ezt az eljárást. Vé­kony katétert vezetnek át a betegek koszorúerének szűkületén és a katéter vé­gén levő ballont ellenőrzött nyomással felpumpálják. Az eredmény: az ér szűkülete csökken, a szív vérellátása javul. A ballonkatéteres ko­szorúér-tágítás lényegesen ki­sebb beavatkozás, mint a szívműtét, azonban csak ak­kor alkalmazható, ha egyet­len koszorúéren van katéter­rel elérhető kritikus szűkü­let. Ha több éren mutatható ki szűkület, akkor műtéttel lehet áthidalni a szűkült szakaszt Heveny szívinfarktusban is alkalmazzák a ballonkaté- teres értágítást, a vérrögol- dó kezelés után. Ekkor nagy koncentrációjú gyógyszert juttatnak a katéteren át az elzáródást okozó vérröghöz, amely ily módon feloldód­hat. Ilyenkor majdnem min­dig jelentős a szűkület, ez azonban ballonkatéterrel esetenként jól tágítható. Milliókra rúg azoknak a száma, akik az utóbbi évek­ben turistáiként lépték át ha­zánk .határait. Jó néhámya.n egyedül vágtáik útnak, a döntő többség azonban kül­földi rokonság és idegen nyelvtudás hiányában társas- utazásokon vett részt. A mérlegelésnél sok esetben az is döntő, hogy a csoportos utazás gondtalanabb és több­nyire olcsóbb is. mint az egyéni. Így aztán az idegen- vezetők szerepe napjainkra igen meg növekedett. Sok te­kintetben tőlük függ, hogy felszabadult jókedvvel, vagy borús hangulatban járjuk a hazánktól .távoli tájakat. DEÄK ANTAL: Tengerekről Szolnokra Valamikor, valakinek volt egy olyan el­képzelése, hogy Ma­gyarország tengeri ha­lászati flot­tát fog ki­építeni, és ehhez kel­lenek a képzett szakemberek. Ezért küldtek hallgatókat a szovjetunióbeli Asztrahány- ba, az egyetem ipari halá­szati szakára. Deák Antal, a TISZATOURIST helyettes vezetője is köztük volt. Ez a szak gépészmérnöki és a hajózásban eltöltött időtől függően fedélzeti tiszti dip­lomát is adott. — Magyarországon azon­ban az ipari halászat „nem jött be” — jegyzi meg Deák Antal, — Az egyik miniszté­riumi ember azt mondta ne­künk: meg nem értett zsenik lesztek egész életetekben. A diploma megszerzése után egy évet egy szovjet ipari halászati kutató óceán- járón töltött Deák Antal, majd szintén egy évet a Bu­dapest óceánjárón. — Már az ötödik évfolya­mon megnősültem. Gyönyörű képeslapokat küldtem haza a világ minden tájáról, de a feleségem megelégelte a „távirati stílusú” kapcsolat- tartást. Szerettem volna első osztályú kapitány lenni, de a csalód érdekében lemond­tam erről. Harmincig számolta a meglátogatott országokat, az­tán felhagyott a számolás­sal. Nem csoda, ha azt mondja: — A világlátási vágy ben­nem él .még .most is. Így az­tán. amikor adódott egy olyan lehetőség, hogy vizs­gázott idegenvezetőként jár­hatok .külföldre, éltem vele. Gyermekkori pajtásai kö­zül mindenki másként akar­ta megismerni a világot. Volt, akit egyedül a kaland­vágy éltetett, és disszidált. Ö reálisabb talajon állt és határozottan célratörő volt. — Tengerész akartam len­ni, és tudtam, .hogy ezért a tanulás mellett sokoldalú erőfeszítésre .van szükségem. Vézna testalkatom miatt is sportoltam, pedig egy ideig a testnevelés alól felmen­tettek. Országos szinteket „pengettem” az atlétikától a súlyemelésig. A gyermekeim is úsznak, futnak, síelnek, könnyűbúvárok. Amelyik sport szórakoztatott, élményt nyújtott, azt a mai napig űzöm. Megtakarított pénzünk jelentős hányada kirándulás­ra megy. Nem spórolunk bú­torcserére, a síléc fontosabb annál, hogy a szőnyeg „.men­jen” az ebédlőszekrényhez. A szabad ideje jórészt az orosz, a német és az a.ngo.1 .nyelvi .ismeretek szin­ten tartásával, gazdagításá­val telik. Ügy tűnik, nem tör meg­alapozatlan sikerre. — Túlzásokba sosem es­tem. Mindig józanul ítéltem meg. hogy mit, hogyan lehet elérni. És mindig csak arra törtem, amit több évi szívós fáradozással elérhettem. Gyermekeimet is a rend­A hangok hatalma A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége zenekarának és szólistáinak hangversenye Szolnokon szeres munkára nevelem, mert csak az által lehetnek kiegyensúlyozott emberek. TAKÁCS ERIKA: Emberileg mellettük lenni ejt tenek szimpátiát önmaguk iránt. Olaszországba ment férjhez, az év jó részét Ri- miben tölti. Nemcsak ma­gyar csoportokat fogad, az IBUSZ odaérkező idegenve­zetőinek is brigadérosa. — Az anyósom először nem nézte jó szemmel, hogy dolgozni akarok — mondja. — Érthetelen volt számára, hogy miért nem elégít kii a házimunka és a gyermekek nevelése. Minden érvet elő­hoztam, még azt is, hogy ne gondoljon semmi rosszra, hi­szen egy háziasszony is .lehet erkölcstelen, ha akar, azért nem kell munkát vállalnia. A jó hangulat kialakításá­ról. a csoportok tagjai kö­zötti torzsalkodásök megelő­zéséről így vélekedik: — Mindenekelőtt az egyen­jogúságot hangsúlyozom ne­kik, kérve, hogy aki vezető otthon, az hagyjon fel az esetleg beleidegződött utasí­tó hangnemmel. Előre meg­beszélünk olyan aprónak tű­nő dolgokat is, hogy ki ho­vá ül. kiny.issuk-e a busz ablakát, és így tovább. — Ezek szerint mindig felhőtlen az út? — Sajnos, nem. Az élet né­ha közbeszól, Egyszer a tor­nádó felborított egy vízi­buszt. Huszonketten .haltak meg — köztük a miskolci csoportból négy magyar. Ha­lál esetén pedig igen .komp­likált, bürokratikus az ügy­intézés. — Csak halál esetén az? — Kórházba kerüléskor is. Ilyen esetben például a há­zastárs nem .maradhat kint, pedig ez volna célszerű, ö is bent élhetne a kórház­ban, részt vehetne az ápo­lásban. A hazai gyakorlattal ellentétben ugyanis Olaszor­szágban a súlyosabb betege­ket hozzátartozóik a .kórház­ban etethetik, gondozhatják. — Gondolom, olyankor megnő a papírmunkája... — Nemcsak az. Becsület­beli .kötelességemnek tartom, hogy emberileg honfitársaim mellett legyek. Egyszer pél­dául tüdővérzést kapott az egyik utasom. Véres ingeit hordtam haza, mostam, va­saltam rá. Azt tartom, hogy ha rajtam múlik, nem járat­hatok le egyetlen magyar ál­lampolgárt sem. — Ez már nem hivatali kötelessége... — Nézze, én annyi jót kaptam számomra teljesen idegen emberektől, azt hi­szem^ így törleszthetek. — Több évi idegenvezetés után fűti-e még az utazás öröme? — Természetesen. Felsőfo­kú spanyol nyelvvizsgára ké­szülök. Ha le tudom tenni, akkor dél-amerikai utak ve­zetésére .is nyílhat lehetősé­gem. MÉSZÁROS GÉZÁIMÉ; II vám kabalababája Dugesz árukkal so­sem volt baj a csoport­jánál, pe­dig már több mint ötvenet ve­zetett. Élet­vidám. ki­egyensú­lyozott em­Takács Erika azok­hoz a fia­talasszo­nyokhoz tartozik, akik min­denekelőtt közvetlen­ségükkel, kedvessé­gükkel tkel­ber. — Azt mondják, én va­gyok a vám kabalababája. — A munkájáról hallott vé­lemények alapján inkább azt mondanám, hogy az utazók kabalababája, szerencsés az a csoport, melynek élére ő kerül. És nemcsak kapcso- lateremtő, feszültséget gyor­san oldó képessége, hanem sokkal inkább az áldozatvál­lalása miatt. — Egyszer egy éjszaka kompion .kellet átkelni az Elbán, hogy orvost hívjak egy rosszul lett utashoz. Hát igen, sok minden megtörténik egy-egy (külföl­di úton. Zakopanéba menet például a hegyek között el­romlott a busz. Éjszaka volt, a kisújszállási nőkből álló csopxxrt vacogott, hogy jön­nek a medvék. — Nem volt más válasz­tásom — mondja Mészáros- né — autóstoppal mentem Zakopánéba. Nagyon izgul­tam, márcsak azért is, mert 23 ezer zloty volt a táskám­ban. Ilyen nagy összeget az elromlott buszban sem mer­tem hagyni. Ráadásul az ot­tani p>artnerkísérőnék el kel­lett utaznia. A végén azon­ban minden megoldódott. Igaz, hogy a vacsora éjjel egykor volt — de volt. Utá­na az utasokat magánházak- nál kettesével-hármasával szállásoltuk el. Nincs két egyforma út, ta­lán ezért nem fásulnak el az idegenvezetők. És az is élteti őket, amit Mészárosmé mond: — Karácsonyra, ■ újévre sok utas küld lapot, néme­lyikük családi fényképet is. Jó érzés, hogy azok, akik az első pillanatban nagyon szi­gorú. rigolyás hölgynek vél­nek, .kellemesen csalódnak. — Melyik út ad legtöbb élményt az idegenvezető szá­mára? — Az, amelyikre négy-öt buszból álló karaván indul. A nőnapra szervezett utak ilyenek. Azok közül is az egyik .legemlékezetesebb a jugoszláviai kragujeváci. Ott egy kilőtt német tank miatt hétezer embert mészároltak le a fasiszták. A gyerekek füzetei, táskái ottmaradtak a padokon. Koszorúzáskor mindenki sírt, minden asz- szony a saját gyerekére, fér­jére is gondolt. Alig bírtam életet verni ibeléjük a búcsú­vacsorára. — Mi volt a legderűsebb történet? — Talán az, amikor a két­száz nő között egyetlen fér­fi utas volt. Ügy .megtáncol­tattuk, hogy legközelebb megnézi, milyen csoportba kerül. TÓTH LÁSZLÓ: Hz ismétlés az elismerés Az idegen- /e/.etök gár­dájának egyik „gaz­dája” Tóth László, az IBUSZ Szolnok megyei Irodájának vezetője: — Az idegen- vezető legnagyobb elismeré­se az, ha csoportja újabb utazásnál ismét őt kéri fel a vezetésre. Ehhez azonban nemcsak kapcsolatteremtő képesség kell, hanem megfelelő jár­tasság földrajzi, történelmi és számtalan egyéb téma­körben. — Most is van egy hat­van személyes, márciusban záródó idegenvezetői tanfo­lyam — mondja Tóth László — annak résztvevői közül is erősítik majd néhámyan a mi gárdánkat. Egyébként részben irodánk dolgozóiból, részben „külsősök” révén jó ideje erős idegenvezetői csoport alakult ki nálunk. Ilyen tekintetben esetenként más megyéket is kisegítünk. Simon Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents