Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-27 / 22. szám
1983. JANUÁR 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkát ad, hasznot hajt A termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenysége A szakszervezet segíti a gazdasági feladatok megoldását Megyén k ben, de az ország jelentős területein ás. évszázadokon át a mezőgazdaságnak volt döntő szerepe, éspedig nemcsak az ott élő lakosság foglalkoztatásában és ennek következtében élet- színvonalában és életkörülményeiben, hanem a gazdaság egészét tekintve. E térségek gazdasági elmaradottságának felszámolása érdekében mindenekelőtt a mezőgazdaság korszerűsítésére került sor, de emellett igen jelentős szerep jutott az ipar fejlesztésének is. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és ennek kapcsán műszaki fejlesztése megyénkben is növelte a foglalkoztatási gondokat azáltal, hogy a technikai eszközök fokozatos belépésével egyre több munkaerő szabadult fel. Ezelk foglalkoztatására nagy ■erőfleszítéiseket tettek. A cél az volt. hogy az iparosítással egyre több munkaterületet teremtsenek, melyet tizenegy településre koncentráltak .Ezt elősegítette az úgynevezett iparfejlesztési alap is. melytből 1971—75 között közel egy- milliárd forintot kapott a megve. Ebből — négv településen ti7- 'új 'beruházást kezdtek el és hat meglevő üzemet továbbfejlesztettek. Ennek során az egymilliárdos támogatásnak becslések szerint további közel ötmil- liárd forint beruházási von- zata volt. célját tehát alapvetően elérte. A mezőgazdasáeból felszabaduló és ia természetes szaporodásból eredő munkaerőt azonban sem az említett iparfejlesztés, sem más termelő ágazatok fejlesztése nem tudta lekötni. Emiatt tartozik megyénk is a fogyó népességű területek közé. Az elvándoroltak száma az ötvenes évtizedben több mint h ar mi n c h á'tmi ezer volt. A következő tíz évben ez a szám negyvenezer fölé nőtt. Az utóbbi évtizedben viszont igen jelentős, kétharmados a csökkenés. Erőfeszítések történtek a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének összekapcsolására is, ami elsősorban a mezőgazdasági termékek mind jelentősebb mértékű feldolgozását célozta. De nem volt lehetőség az élelmiszeripar kiemelt fejlesztésére, jóllehet ennek a hagyományai megyénkben — például a malom- és cukoripar — elég jelentősek voltak. A megye mezőgazdasági nagybirtokai már a felszabadulás előtt is foglalkoztak ipari tevékenységgel, és ezért nem voltak teljesen ismeretlenek a célok. melyek a mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységén kívüli tevékenységét voltak hivatottak . létrehoznil 'és fejleszteni. A kiegészítő tevékenység fejlesztésének nagyon sok oka van, melyek közül megemlítjük a mezőgazdasági üzemek korszerű technikai bázisának fokozatos kiépítését, az üzemek közötti specializálódást, a munkamegosztás fejlődését. Az elsődleges cél azonban a falusi munkaerő megkötése volt, különösen azokon a helyeken, ahol kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek működnek. > Megyénk termelősziöveit-' kezetei az utóbbi öt évben különböző mértékben ugyan, de szinte valamennyien fejlesztették kiegészítő tevékenységüket. Ebben az időszakban igen dinamikusan nőtt a nettó árbevételből az [alaptevékenységen kívüliek aránya. Ugyanis 1976—1981 között több mint 14 százalékponttal emelkedett ez az arány, és jelenleg meghaladja a 35,1 százalékot. Az állami gazdaságok hasonló adatai hosszú évek óta 18—20 százalék között mozogtak. Az említett értékhatárok viszont figyelemre méltó eltéréséket takarnak, ugyanis például volt nyolc olyan termelőszövetkezetünk is, amelyek kiegészítő tevékenységének aránya a 41 százalékot ük meghaladta. De a 20 százalék alatt csak öt termelőszövetkezetet találtunk a megyében. A kiugróan magas kiegészítő tevékenységet folytató gazdaságok közül említésre méltó a zagyvairékasi Béke, a rákóczifalví Rákóczi, a ti- Sízlafföldviári Lenin és n. jászapáti Velemi Endre Tsz. Ebben a négy termelőszö- vetkevetbcn koncentráló-i dott a megye összes kiegészítő tevékenységének több miint egyfharmada. Sem a TOT egy 1977. évi országos vizsgálata, sem a megyében végzett vizsgálataink nem igazolták azt az igényit, hogy elsősorban a kedvezőtlen adottságú gazdaságok alaptevékenységen kívüli tevékenysége növekedjék. A vállalkozási kedvet megyénkben sem a rossz termőhelyi adottságú területek, hanem elsősorban más tényezők, így például a tőkeerő, a vállalkozási kedv, a rendelkezésre álló élőmunka hasznosítása és egyéb tényezők határozták meg. A kiegészítő tevékenységek közül a legjelentősebb az utóbbi években az ipari és ezen belül az élelmiszeripari tevékenység volt. A termelőszövetkezeték élelmiszeripart teremtő készségé és ereje kiemelkedő. Ennek alátámasztására a következő jelentősebb élelmiszeripari üzemeket említhetjük meg: egy baromfifeldolgozó négyszáz foglalkoztatottal és évi ezernyolcszáz vagonos kapacitással; egy hagyma- és zöldségfeldolgozó ezierötszáz vagon feldolgozó és ezierkét- száz vagonos tároló kapacitással; tizenhárom ^húsfel- dolgozó. valamint két tejfeldolgozó és harmincegy takarmánykoncentrátum és keverékgyártó üzem. A felsorolt üzemek természetesen nagy mértékben segítik a lakosság ellátását, de esetenként exporttevékenységük is figyelemre méltó. Az élelmiszeripari kiegészítő tevékenységen túl a megyében a gép- és köny- nyűipárnák említésre méltó még a súlya. Építőipari tevékenységet elsősorban saját szükségletre, tehát az üzemükön bélül végeznek« de jelentős egyes szövetkezeteknek a külső szerved részére végzett ilyen jellegű munkája is. Belkereskedelmi tevékenységük a legjelentősebb, ugyanis az összes kiegészítő tevékenységnek több mint a felét adja. Ez abból ered, hogy a különféle kereskedelmi egységek — vendéglők, bisztrók, zöldségelárusító helyek — üzemeltetése mellett kiemelkedő nagyságrendű az állati táp- keverékek forgalmazása. Szükséges arról is említést tenni, hogy a közös gazdaságok a háztájiból származó termékek felvásárlásából is kiveszik a részüket. Ennek fejlődésére jellemző, hogy a tevékenységből származó árbevételük öt év alatt közel négyszeresére emelkedett. A termékek közül különösen a baromfi és a sertés ilyen formában történő átadása volt jelentős. (Folytatjuk) Dr. Lukács Pál a KSH megyei igazgatóságának vezetője Hűtőgépgyár Tízéves az árokszállási gyáregység Éppen tíz esztendeje, hogy a Jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyáregysége megkezdte a termelést. Az induláskor hatvanmillió fio- rint volt az éves terve, amelyet száz dolgozónak kellett teljesíteni. Eleinte Tyler hűtőpultot, klímatechnikai berendezést és pénztárpultot gyártottak, későbh hűtőszekrények és hűtőkamrák előállításával is foglalkozni kezdtek. Egy évtized alatt nagyot nőtt a gyáregység; öt éve új szerelőcsarnok épült, majd a helyi vas- és faipari szövetkezet „beolvasztásával” 250-re bővült a létszám. A fejlődést példázza, hogy az idei tervük már eléri a 385 millió forintot készáru-termelésből, azon kívül 100 millió forint értékű kooperációs gyártást is végeznek a jászberényi gyár számára. Jelenleg a gyesen lévőkkel és a nyugdíjasokkal együtt nyolcszáz dolgozója van a jászárokszállási gyáregységnek. Elsősorban exportra dolgoznak : komplett áruházi berendezéseket szállítanak a Szovjetunióba. Csehszlovákiába és az NDK-ba. Piackutatási célokból az idén háromszáz hűtőberendezést, Tyler pultot gyártanak az NSZK- nak, Iránnak pedig olajhűtő- ket. Úton a műszer, automatika Üj típusú műszereket, automatikákat, termelést irányító rendszereket szállított a hazai timföld- és alumíniumipar Zaporozsjébe, ahol január végén nagyszabású kiállítást nyitnak. Az Almásfüzitői Timföldgyár, az Ajkai Timföld- és Alumíniumkohó, valamint az Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet mutatja be a szovjet városban azokat az eszközöket, műszereket, amelyeket legújabban kísérleteztek ki, alkalmaznak. A bemutatón a magyar gyárak képviselői tapasztalatcserét is rendeznek a szovjet timföld- és alumínium- ipari szakembereknek. (Folytatás az 1. oldalról) csak azokat a törekvéseket szabad támogatná, amelyek összhangban vannak a nép- gazdasági célokkal. Biztosítani kell, hogy az üzemi demokrácia a Minisztertanács és a SZOT határozatainak szellemében fejlődjék. Az állásfoglalási javaslat vitája során először Kátai Mária, a MEDOSZ megyei titkára kért szót. Felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdálkodás nehezebb feltételei között fontos szerepe van a gazdasági és szakszervezeti vezetők tervegyeztető tanácskozásainak. Csak az igényeket és a lehetőségeket elemezve biztosítható, hogy a dolgozók érdekei ne szenvedjenek csorbát, a „megbeszélések” a műhelyből érkezett javasltatokat közvetítve a termelést nehezítő hibák megszüntetését is eredményezhetik. Bauer István, a TVM szakszervezeti bizottságának titkára azt hangoztatta, hogy a korábbinál kisebb bérfejlesztési lehetőségek mellett sem szabad lemondani a jövedelmek teljesítmények szerinti differenciálásáról, Nagy Lajosné, a kunhegyesi áfész osztályvezetője a kereskedelem termelésszervező munkájának hiányosságairól, a lakossági ellátás javításának lehetőségeiről szólt. Farkas Sándor, a vasasszakszervezet megyei tisztségviselője a szakmunkásképzés hiányosságait elemezte, Bakos Mária, a törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szb- titkára arról beszélt, hogy a dolgozók csak akkor képesek hasznos tanácsaikkal segíteni a tervezőmunkát, ha már az előkészítés időszakában tudják, várhatóan milyen feladatok hárulnak üzemréAz országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága — Cselőtei László elnökletével i— tegnap ülést tartott a MÉM- ben. Az ülésen részt vett Cservenka Ferencné. az országgyűlés alelnöke is. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács szűkre. Páljai János, a Tisza Cipőgyár keverőüzemének munkása felszólalásában azt mondta el, hogy brigádjuk miként enyhítette a termelés anyaghiány szülte nehézségeit. Az ülésen szót kért Ország Ferencné, a SZOT alelnöke is. Beszédében többek között azt emelte ki, hogy a termelés korszerűsödése csak a szakmai színvonal emelésével alapozható meg. A szakszervezeteknek is részt kell vállalni a szakmunkásképzés és -továbbképzés hatékonyabb formáinak kutatásából. Szabó László, a SZÁÉV igazgatója az építőipar munkaerőgondjairól, és arról szólt, hogy ilyen körülmények között mennyire fontos lenne a munkaidő teljes kihasználása, Habony József, a szolnoki Járműjavító asztalosa a szakszervezet váratlan termelési feladatok megoldását segítő tevékenységéről beszélt. Sziráki András, a Mezőgép Vállalat igazgatója a munka szerinti bérezés 'kérdéseit elemezve hangsúlyozta, hogy igen nehéz egy gyáron belül a szigorú teljesítménykövetelményeket elfogadtatni, ha vannak üzemek, ahoil a kereset és a teljesítmény kapcsolata laza. Gonda András, a 7. sz. Volán szb-titkára a tömegközlekedés fejlesztéséért tett vállalati erőfeszítésekről, Szűcs Ferenc, az. OTP megyei igazgatója a „lakosság bankjának” a lakásépítést segítő tevékenységéről számolt be. A vita során elhangzottak összegzése és értékelése után az ülésen a javasolt módosításokkal elfogadták az SZMT-nek az 1983. évi gazdasági feladatok megoldásának segítéséről szóló állásfoglalását. Antal államtitkár az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatta a mezőgazdaság, illetve a vízügy idei feladatairól és a gazdálkodás feltételéből. Az ülésen az országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Ülést tartott az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Tavasz a télben Nőnapra rózsa és frézea Szajolból A téli hajtatású paradi csomnak már az utolját szedik a kertészek, de hamarosan beérnek a tavaszi primőrök, és „szüretelhetik” a retket, a karalábét is Most még a gerbera a sláger, de az asszonyok és lányok márciusi ünnepére kinyílnak a szajoli üvegházak bán a rózsák, a frézeák is Igaz, kint sem köszöntött még be az igazi tél, de a rá- kóczifalvai Rákóczi Tsz szajoli növényházaiban valóban tavaszi a hangulat. Tizenöt—tizennyolc fokos melegben, kéthektárnyi területen virágzik a szegfű, egy hektáron tizenöt féle színben pompázik a gerbera. Egy másik üvegházban még érik a téli hajtatású paradicsom, és perlitágyásokban zöldhagymát hajtatnak a kertészek, a téesz hagymafeldolgozójában nem használható vöröshagymából. A téli primőröket, a paradicsomot és a zöldhagymát a kora tavaszi zöldségfélék megjelenéséig azaz még legalább egy hónapig szedik, és a nőnapra — választékbővítőnek a gerberán és a szegfűn kívül — üvegházban hajtatott rózsát és frézeát is szállítanak majd a virágüzletekbe. Fotó; Temesközy Kelendő a zöldhagyma; a december eleje óta tartó haj- tatási szezonban eddig mintegy tízezer csomót értékesítettek a vitamindús zöldségfélékből Megyeszerte nagy sikere van a Rákóczi Tsz-ben készített „vitaminkoktélnak”. A harminedekás, zsugorfólia csomagolású paradicsomos és zöldhagymás tálcákból hetente háromezret adnak el
