Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-19 / 15. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 19. IA szerkesztőség postájából | • • Ügyintézés soron kívül, brigádmunkában A címzett: Szűcs Ferenc, az Országos Takarékpénztár megyei igazgatója, a feladó: Németh Lászlóné törökszent­miklósi tanácstag. A levél témája? A Délibáb úton lakók eb­ben az ötéves tervben, de még a következőben se szá­míthattak rá, hogy korsze­rű, kényelmes módon fűtse- nek. főzzenek, fürödjenek... Pedig a földgázvezeték nincs is elérhetetlen messzeség­ben ... De a közös kasszá­ból nem telik, mindenre — ' megértették. Hatvanhat csa­lád építőközösséget alapított hát, és saját erőből „szüle­tett” a földgáz főnyomóveze­ték. Ez így, első hallásra egyszerűnek tűnik, mégsem az. Hiteligénylés, szerződé­sek megkötése — megannyi adminisztrációs előkészület a szükséges pénz biztosításá­hoz — és a többi... A lakóközösség ilyen ügyek­ben még járatlan intézőbi­zottsága bizalommal fordult az OTP városi fiókja dolgo­zóihoz, akikről már koráb­ban kedvező véleményt for­máltak, hisz minden csalá- diház-tulajdonosnak volt már valamilyen dolga a pénzintézettel. Ezúttal sem csalódtak. A beruházás inté­zésében — annak fontossá­gát felismerve — korrekt segítséget nyújtott a fiók vezetője, és a Jelenidő Szo­cialista Brigád. Amint azt az intézőbizottság több alka­lommal is tapasztalta, az építőközösség dolgait mindig brigádmunkában intézték- intézik, s hogy jól és gyor­san is, ezért küldtek köszönő levelet az OTP mesyei igaz­gatójához — amiről mi szí­vesen adunk hírt. Össze kellene fogni! Sok száz jászkiséri gáz- fogyasztó nevében írom e néhány sort. Nem a gázzal van baj, hanem a cserete­lephez vezető úttal, amely­nek — a ktsz-töl a Lenin Tsz gépműhelyéig — látha­tóan nincs gazdája. Évek óta tudja mindenki, hogy az úton temérdek a kátyú, a gödör, a hepehupa, és a sár miatt kerékpárral vagy gyalogosan szinte megköze­líthetetlen. A szerencsétlen állampolgár kénytelen a kocsiút közepén menni, mert máshol nem tud, ki­teszi magát a balesetve­szélynek és ruháját a szennyeződésnek. Mindezt azért írom le, mert remélem, hogy az il­letékesek is odafigyelnek, és megkeresik az út gazdáját, „aki” intézkedik, hogy azt mielőbb kijavítsák. Megér­demelik ezt a jászkisériek, akik ezen az úton járnak gázt cserélni, itt viszik a jószágot az átvevőhelyre, dolgozni mennek a vízügy­höz, a bútorgyárba, a tég­lagyárba, a gépműhelybe. Id. Hajdú Tibor Jászkisér Tételezzük fel, hogy az említett út „gazdája” is tudja, baj van, sürgősen ja­vítani, felújítani kellene az utat. És ha szegény az „ek­lézsia”? — A felsorolt mun­kahelyek vezetői, dolgozói, valamint a pébégáz-fogyasz- tók együttes erővel, összefo­gással feltétlenül „kisüthet­nek” valami okosat, s járha­tóvá tehetik a minden bi­zonnyal jogosan kifogásolt útszakaszt. Osztatlan és osztott munkaidő pítható meg, melynek fel­tételeit és mértékét ugyan­csak a kollektív szerződés szabályozza. Éjjeliőröknek éjszakai pótlékot általában nem fizetnek, mert a mun­kakör nevében is szerepel, hogy a dolgozó munkáját éjszaka végzi, s bérét fel­tehetően erre figyelemmel állapították meg. Jászberényben lehet? Nemrég olvastam lapjuk­ban, hogy Jászberényben megoldódott a szemétszállí­tás, miután a megyei tanács egymillió forintos segítsé­gével konténereket vásá­roltak, s ezek kihelyezésé­vel el tudják szállítani a nem burkolt utcákból is a szemetet. Törekedni kell környezetünk tisztaságára, hisz ez a kulturált élet egyik fő jellemzője. Ez azonban csak úgy valósulhat meg, ha mindenki a maga helyén igyekszik eleget ten­ni a követelményeknek. Ezt tették Jászberény illetékesei is. Dicséret érte, sok si­kert hozzá! Nálunk a Csillag, a Hold stb. utca környékén is ta­pasztaltunk kedvező intéz­kedéseket a szemétszállítást illetően. Eleinte a Keskeny János és a Szántó utca csat­lakozásánál volt két konté­ner, amely később egyre „apadt”... S aztán azt is elvitték. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy időn­ként nem volt valami fel­emelő látvány a tele kon­téner mellett felhalmozó­dott szemétkupac. Magától értetődő, hogy ezen lehetett volna változtatni, például úgy, hogy gyakrabban ürí­tik — avagy marad a ket­tő. .. Utcáink a városközpont­ban vannak, eléggé körbe­építve telkeink. Udvaraink nem olyan nagyok, hogy emésztőgödröket tudjunk ás­ni. Égessük a szemetet? — Tűzveszélyes! Sötétedéskor induljunk neki, és „rakd le, ahol tudod” alapon szaba­duljunk meg tőle? Egyiket se tartjuk jónak. De akkor mi legyen? Tóth László Szolnok Mit mondjak? A panaszos munkát, még pontosabban éjszakai másod­állást .keresett^ Talált, nagy örömére. Elment a vállalat­hoz, vitte az engedélyét, úgy gondolta, felveszik, kicsit több pénze lesz, jobban él. Nem vették fel. Nem azért, mert nem fe­lelt meg. Azért; mert sze­mélyi igazolványában volt egy kis karton, amit az iga­zolvánnyal együtt átadott a munkaügyisnek. A kartonon pedig az áll, hogy a pana­szos korábban alkoholelvonó kúrán volt, saját elhatáro­zásából, hogy megmenekül­jön szenvedélyétől. A mun­kaügyis mereven elutasítot­ta. már félig kész felvételi ügyét semmisnek mondta. A panaszos szomorú. Ed­dig dicsérték az elhatározá­sa, az önként vállalt sok rossz miatt — s azért, hogy visszavezette élete fonalát a jó útra. Mondták neki azt is, nem is buta emberek: a magafajtát segíteni fogják, hogy újból értelmesen éljen, keressen, behozza a sok el­mulasztottat. Miért mondták, ha nem így cselekednek? Néz rám, s én már azt se tudom, erre mit mondjak . .. — sj — Hozzászólás cikkeinkhez Díjjőváírás, beszabályozás Egy szolnoki olvasónk bölcsődében gázkazánfűtő. Délben egy óra hosszára ha­zamehet vagy csinálhat, amit akar. Pénteki napo­kon még hosszabbra nyúlik az ebédideje, amit nem tart szerencsésnek... Vála­szunk: Mind az egyenlő, mind pedig az egyenlőtlen mun­kaidő-beosztás lehet osz­tatlan, illetve osztott. Osz­tott a munkaidő-beosztás ~iikkor, ha azt két vagy több Hasonló témában érdeklő­dött D. P. levélírónk is; por­tások, éjjeliőrök munkaide­jéről, béréről szeretne bő­vebbet tudni. A dolgozónak a munka­idő megszakításával kiadott munkaközi szünet — ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, például a kollektív szerződés másként neim ren­delkezik — napi fél óra. A kollektív szerződés tehát fél óránál hosszabb munkaközi részletben kell munkában tölteni. A kollektív szerző­désben (munkaügyi sza­bályzatban) kell meghatá­rozni azokat a munkakörö­ket, ahol osztott munkaidő­beosztást lehet alkalmazni. Osztott munkaidő-beosztás esetén is különös gondot kell fordítani arra, hogy a két rész közötti megszakítás időtartama a dolgozó sze­mélyi és családi körülmé­nyeire tekintettel arányta­lan terhet ne jelentsen. szünetet is, megállapíthat. Ugyancsak a kollektív szer­ződésben határozzák meg a munkaidő hosszát is. Ké­szenléti jellegű munkakörök­ben (például az éjjeliőr) a munkaidő az átlagos (heti 42 órás) munkaidőnél hosszabb is lehet. Ha a dolgozó alapbérének megállapításánál a munka­végzés különleges körülmé­nyeit nem vették figyelem­be, részére bérpótlék álla­Szeretnénk a szolnoki táv­fűtéssel ebben az idényben utoljára foglalkozni a lap­ban. (örülnénk, ha jövőre — és azután — szóba se ke­rülne!) A december 15-én megjelent „Távfűtésről — hűvösen” című cikkünk Szatmári ‘ Irént késztette le­vélírásra: a Bajcsy-Zsilinsz- ky úton itt-ott bajok van­nak, de az Ingatlankezelő Vállalat „megmagyarázta”.. Juhász György távfűtési üzemvezető hosszú válaszá­ból igyekszünk a lényeget közölni. A Bajcsy-Zsilinszky úti szövetkezeti lakásokban 1982. október 12.—december 31. között voltak „normatíva alatti” hőmérséklet mérések. Az érintett lakástulajdono­soknak 10 nap fűtési díjjó­váírást adtak. A jogos pana­szok megszüntetésére az üze­meltető Jubileum Lakásszö­vetkezettel felvették a kap­csolatot A lakásszövetkezet a kivitelezővel beszabályozá­sokat végzett a szekunder­rendszeren. Az üzemeltető lakásszövetkezet kötelessége ugyanis a fűtési szekunder- rendszer kezelése és besza­bályozása — olvashattuk a válaszban. Az IKV feladata, hogy az épületeket ellátó hő­központba a megfelelő hőfo­kú és mennyiségű vizet szol­gáltassa; a hőközpontot ren- deltetésszferűen üzemeltesse. Megtudtuk még, hogy az IKV a Bajcsy 8, 14 és 16 sz. lépcsőházakban január 3-án és 4-én sorozat hőfokmérést rendelt el. Mintegy 41 mérés történt, csupán egy lakásban volt 20 fok alatt a hőmér­séklet. (Két hét díjjóvá­írás . . .) levélírónknál egy­szer az előírásnak megfele­lő hőmérsékletet mértek, két alkalommal nem találták ott­hon. S végezetül az a bizonyos „magyarázat” nem is magya­rázat volt, hanem az érvény­ben lévő fűtési és melegvíz- rendeletek kivonatos tartal­ma, amely eddig nem állt minden lakó rendelkezésére. Éjjeliőr és éjszakai pótlék ■ igpji- &**&&&&£* ,~j Jogi tanácsok A szülőtartásról A Családjogi törvény sze­rint az a szülő (nagyszülő), aki nem tudja magát eltar­tani, és tartásra kötelezhető házastársa sincs, gyermekei­től (unokáitól) tartásdíjra jogosult. Mikor tekinthető a szülő tartásra rászorultnak ? El­döntésében az életkornak, a nyugdíjkorhatár betöltésé­nek komoly szerepe lehet, de ez egymagában nem ala­pozza meg az igény jogos­ságát. A helyes döntéshez a vagyoni és a jövedelmi vi­szonyok tisztázása mellett minden esetben szükséges a tartást igénylő egészségi ál­lapotának, családi viszonyai­nak és életkörülmény einek alapos vizsgálata. Lehetséges, hogy a nyug­díjkorhatárt betöltő szülő, aki több gyereket neveli fel. és emiatt nagyon törő­dött lett, maradék munka­erejének megfeszítésével még tudna némi jövede­lemre szert tenni. A társa­dalmi közfelfogás szerint ez azonban nem várható el tő­le pusztán azért, hogy a gyerekeit a tartás kötele­zettsége alól mentesítse. Más a megítélése viszont annak a szülőnek, aki testi-szelle­mi erejének birtokában van, de a nyugdíjkorhatár betöl­tését követően anyagilag gyermekeire kíván hagyat­kozni. A szülőtartási igény elbírálásánál a betegség vagy a tartós egészségrom­lás miatt bekövetkező mun­kaképtelenséget vagy mun­kaképesség-csökkenést or- vösszakértőnek kell tisztáz­nia. A rászorultság vizsgá­latánál a tartást igénylő ke­resetén, illetve keresőké­pességén kívül vagyoni, jö­vedelmi viszonyait is figye­lembe kell venni. Nem szo­rul ugyanis tartásra az a szülő, aki elégséges jövede­lemmel, ' keresettel, nyugdíj­jal ugyan nem rendelkezik, de olyan ingó vagy ingat­lan vagyona van, amelynek értékesítése során komoly összeghez juthatna. Az a szülő sem szorul gyermeke eltartására, akinek megél­hetését tartási vagy öröklé­si szerződés megfelelően biztosítja. Ha a tartási szer­ződés megszűnt, vagy nem megfelelően fedezi a jogo­sult tartását, a teljes vagy részleges rászorultság meg­állapítható. A tartási kötelezettség alól a gyermek csak akkor mentesül, ha szülője annak idején a vele szemben fennálló tartási kötelezett­séget súlyosan megsértette. Például: nem gondozta, ápolta, elhagyta, és úgy bízta az állam gondjaira, hogy többé nem törődött vele. Ilyenkor a szülő ér­demtelenné válik a tartás­ra. Viszont nem lehet a szülői kötelesség súlyos megsértésének tekinteni például azt, hogyha a szülő az apaság (anyaság) meg­állapítása iránti perben vé­dekezett, vagy csupán a megítélt vagy felajánlott tartásdíjat fizette. Akkor sem váiliik később érdemte­lenné a tartásra, ha gyer­mekét annak idején anyagi nehézségei, kedvezőtlen élet­viszonyai miatt bízta má­sok vagy az állam gondozá­sára, és közben állandóan tartotta vele a kapcsolatot. Végül nézzük, ki kezde­ményezheti a szülőtartásdíj megállapítását? Pert indít­hat a szülő, a tanács vég­rehajtó bizottságának egész­ségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve és az ügyész. Az árvaellátásról A tapasztalat azt mutatja, hogy ezt a társadalombizto­sítási juttatást sokan nem kapják meg a jogosultak kö­zül, vagy csak jóval jogosult­ságuk kezdete után részesül­nek benne. Nincsenek tisztá­ban azzal, hogy az egyik szü­lő halála esetén is jár ez a gyermeknek, és erről nem minden munkahelyen kap­ják meg a megfelelő tájékoz­tatást. Árvaellátásra jogosult a meghalt szülő (apa vagy anya) vérszerinti, örökbefo­gadott és mostohagyermeke egyaránt. (A mostohagyer­mek árvaellátásának össze­gébe be kell számítani a vér­szerinti szülő által fizetett tartásdíjat. Ha azonban a vérszerinti szülő nem tesz eleget tartási kötelezettségé­nek, az árvaellátást teljes összegben kell folyósítani.) Ha a gyereket már vérsze­rinti szülője halála előtt örök­be fogadták, akkor nem jár az elhunyt vérszerinti szülő után neki árvaellátás. Vi­szont, ha a gyerek akkor ke­rül örökbefogadó szülőkhöz, amikor vérszerinti szülőjét elveszti, ez esetben jogosult lesz erre a juttatásra. Az eddig említetteken kí­vül árvaellátás jár a nevelt gyereknek, a testvérnek és az unokának is. ha őt a meg­halt nevelőszülő, testvér vagy nagyszülő a saját ház­tartásában tartotta el, és rajtuk kívül nincs más tar­tásra kötelezhető és képes hozzátartozó. Az állami gon­dozásban levő, de nevelőszü­lőkhöz kihelyezett is nevelt gyermeknek minősül. A ne­velő szülő halála esetén ezért a nevelt gyerekre vonatkozó szabályok szerint kell szá­mára az árvaellátást megál­lapítani. Az elmondottak a jogosult­ságnak csak az egyik oldalát vizsgálják. Azt, hogy kik kaphatnak árvaellátást. A járadék folyósítása azonban csak akkor következik be, ha az. aki után járna az ár­vaellátás, haláláig megsze­rezte azt a szolgálati időt, amelyet a korához képest előír a törvény, vagy már öregségi (rokkantsági) nyug­díjas volt. A továbbtanuló fiatalok­nak hosszú ideig biztosítja ezt a jogszabály. Aki okta­tási intézmény nappali tago­zatán tanul. 25. életévének betöltéséig számíthat rá. (Te­hát nem csak középiskolai, hanem egyetemi, főiskolai hallgatók is részesülnek ben­ne.) Ha valaki nem tanul to­vább, akkor csak 16. évének betöltéséig kapja. Ha viszont az árva jogosultságának megszűnése előtt megrokkan, életkorára való tekintet nél­kül — rokkantságának tar­tama alatt — kapja a jára­dékát. Ha az ismertetettek szerint valaki jogosult az árvaellá­tásra, házasságkötése esetén sem veszíti el ezt a jogát. Árvánként az özvegyi nyugdíj fele. Nézzük meg egy példával, mire számíthat a két gyermekével egyedül maradt anya. Először is az özvegy kap az elhunyt után özvegyi nyugdíjat. Ennek összege az elhunyt nyugdíjá­nak (vagy eszmei nyugdíjá­nak) a fele. Az árvák után pedig fejenként jár az özve­gyi nyugdíja fele. Akinek mind a két szülője meghalt, annak ellátása azo­nos összegű az üzvegyi nyug­díjjal. Ugyanezt kapja az is, akinek ugyan él az egyik szülője, de rokkant, vagy akit életben levő szülője el­hagyott, és róla nem gon­doskodik. Az életben levő szülő per­sze nem szabadul ilyen egy­szerűen a kötelezettség alól. Ugyanis rendelkezés van rá, hogy az árvaellátás és az öz­vegyi nyugdíjjal azonos ösz- szegű árvaellátás közötti kü- lönbözetet (gyakorlatilag a folyósításra kerülő összeg felét) be kell hajtani attól a szülőtől, aki a gyermekét el­hagyta. Dr. Kertész Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents