Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-18 / 14. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1983. JANUÁR 18. Távközlési év, 1983 A telefon nem luxus! Élkezdődött a Távközlési év. Tartalma és mondaniva­lója tulajdonképpen röviden összefoglalható: legyen mi­nél jobb, gyorsabb, szorosabb az emberek közti kapcsolat, tudjanak érintkezni és érte­kezni egymással a földkerek­ség lakói. Beletartozik ebbe a távközlési programba a rádió, a telex- és a telefon, amely a XX. század utolsó negyedében a mindennapi élet, a kultúra, a gazdasági fejlődés szerves része. Maradjunk ezúttal a tele­fonnál. — A telefon nem luxus — mondja Pammer János, a Postavezérigazgatóság szak­osztályvezetője, aki sok év óta egyik főirányítója a tele­fonhálózat fejlesztésének. — A távközlés műszaki színvo­nala meg kell, hogy feleljen a gazdasági struktúrának. Pontosabban: meg kellene, hogy feleljen annak. Köztudomású, hogy a Ma­gyar Népköztársaság a gazda­ságilag közepesen fejlett or­szágok közé tartozik, de a távközlés — vegyük szűkeb­ben: a telefon — tekinteté­ben messze elmaradt ettől a színvonaltól. Ennek okát hosszan lehetne vizsgálni és elemezni, de ettől egyetlen eggyel sem lenne több telefo­nunk. Induljunk ki inkább abból, ami van, s nézzük, mit hoz a közeljövő. Egyetlen összehasonlító mérőszám van: hány telefon­beszélőhely (nem szép kife­jezés, de hivatalos) jut száz lakosra. Az európai lista élén járó Svédországban 80, Olasz­országban 34, Csehszlovákiá­ban 21 jutott 1982-ben. Ná­lunk egy évvel ezelőtt 12,1 és most, 1983 elején 12,42 a száz lakosra jutó telefon-be­szélőhelyek aránya. Alig van európai ország, ahöl en­nél kevesebb volna. 1982-ben egymilliárd egy- százkilencvennégy millió te­lefonbeszélgetést bonyolítot­tunk le, ezen kívül 94,6 mil­lió darab volt belföldi hely­közi és 5,12 millió nemzetkö­zi beszélgetés. Az viszont is­mét az elmaradás bizonyíté­ka, hogy a belföldi helyközi hívások közül 41,5 millió, a nemzetköziekből pedig 900 ezer még kézi kapcsolással jött létre. Mégis vigasztaló, hogy mindkettőnél ez a ki­sebbik rész. S jelentős ered­mény az is, hogy 1982-től az öt megyei város és Kecske­mét telefon-előfizetői is — éppúgy, mint évek óta a bu­dapestiek — közvetlenül tár­csázhatják 27 európai ország számait. Tovább javul a telefon­helyzet 1983-ban. A tervek szerint összesen 19 ezer főál­lomást kapcsolnak be orszá­gosan, s Budapest ebből öt­ezerrel részesül. Javítják a főváros és a többi, távhívás­sal elérhető helység kapcso­latát azzal is, hogy befejezik a budapesti távhívó központ bővítését. Kaposvár a jelen­legi telefonközpont fenntar­tása mellett új, -konténerköz­pontot is kap, Hajdúböször­ményben pedig a konténer- központ felváltja a régi, ké­zi kapcsolású központot. Du­nakeszin olyan telefonköz­pontot helyeznek üzembe, 1983 amely távhívásra is alkalmas lesz. Ugyancsak jelentősen nö­vekszik a nyilvános telefo­nok hálózata. 1983 és 1985 között összesen 1507 darab, távhívásra is alkalmas nyil­vános telefont szerelnek fel, s ezek közül 203-at telefon­nal teljesen ellátatlan terüle­teken. Idegenforgalmi cent­rumokban, üdülőhelyeken, határátkelőknél lesznek ilyen nyilvános telefonok, ahonnan — természetesen megfelelő érmék, többnyire fém tízfo­rintosok bedobásával — bel­földi, némelyik fülkéből nem­zetközi távhívásokat is le le­het bonyolítani. Ezek a tele­fonok könnyen megközelít­hető helyen lesznek, éjjel­nappal működnek — s nem utolsósorban a helybeliek gondosságán múlik, hogy meg is maradjanak, ne vál­janak a telefonrongáló garáz­dák martalékává. Ezek már világszínvonalú tervek,, s ha megvalósulnak, sok- tekintetben elmondhat­juk, hogy gazdasági fejlett­ségünknek megfelelő tele­fonjaink. telefon-összekötte­téseink is vannak. A hang­súly még az „is” szócskán van! Hiszen ma, — sőt a je­lenlegi ötéves terv végén is — a magyarországi helységek nagyobb, részében kézi kap­csolású központ működik, s az is csupán a postahivatalok nyitvatartási ideje alatt. Készülnek a távlati tervek is. Annyi már biztosnak lát­szik, hogy az ezredfordulóig — tehát a következő 17 év alatt — elérjük a száz lakos­ra jutó 28—30 telefon-beszé­lőhelyet. Legyen ez a vígasz­talásunk azért, hogy ez év — a Távközlési év — végén még csak 12,74-nél fogunk tarta­A korszerű berendezések megkönnyítik a belföldi beszélgeté­sek lebonyolítását Várkonyi Endre Szakmunkásképzéssel egybekötött tiszthelyettes iskolai jelentkezésre Demográfiai évkönyv, 1981 A kiadvány részletes bon­tásban ismerteti Magyaror­szág népességének, valamint részletes és mesterséges nép­mozgalmának adatait. Sokrétűen dolgozza fel a születések, vetélések, házas­ságkötések, válások, halálo­zások, halálokok és a csecse­mőhalandóság. valamint a belföldi vándorlások területi és összesített adatait. Táblá­zatai a hazai mutatószámo­kon kívül nemzetközi adato­kat is tartalmaznak a népes­ség számáról, az élveszületé- sek. halálozások és a termé­szetes szaporodás arányairól. A kötet hasznos adalékok­kal szolgál a népesedés nap­jainkban különös aktualitás­sal bíró kérdését mélyebben tanulmányozni kívánók szá­mára. Új iizemház Törökszentmiklóson A törökszentmiklósi Ruhá­zati Ipari Szövetkezetben hozzákezdtek egy új közpon­ti üzemház építéséhez. Az Alföldi Építő- Szak- és Sze­relőipari Szövetkezet kivite­lezésében készülő üzemcsar­nok lehetővé teszi majd, Jelentkezésre hívjuk fel az ál­talános iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik,: — vonzódnak a katonai élet­pálya, valamint a meghatáro­zott szakmunkás-képesítést is igénylő tiszthelyettesi hivatás iránt; —' szüleikkel (törvényes kép­viselőjükkel) egyetemben er­kölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanulmá­nyaik befejezése után a Magyar Néphadsereg tiszthelyetteseiként teljesítenek szolgálatot. Tiszthelyettes- és szakmun­kásképző iskolák működnek: — Szabadszálláson, ahol a nö­vendékek gépjármű-technikai szerelő (autószerelő) szakmun­kásképzésben és azzal párhuza­mosan gépjármű- vagy páncé­lostechnikai; — Budapesten, ahol a növen­dékek szakács szakmunkás- képzésben és egyidejűleg élel­mezési szakos tiszthelyetteskép­zésben részesülnek. Az iskolák 4 év időtartamúak. A tanulók felvételük esetén — szülői (gyámhatósági) egyetér­tés és a szerződés megkötése után — az iskola növendékei­ként a negyedik évben tiszt- helyettes hallgatóiként folytat­ják tanulmányaikat. A hallgatók a képzés befe­jeztével tesznek szakmunkás-, illetve tiszthelyettesi kibocsátó vizsgát, majd azt követően kez­dik meg hivatásos szolgálatukat. A képzés során térítésmente­sen hivatásos gépjárművezetői jogosítványt is szerezhetnek. Az iskolán a növendékek tel­jes és ingyenes ellátásban (kol­légiumi elhelyezés, étkezés, ru­házat, tanszer, kulturális és sporteszközök), továbbá a ta­nulmányi eredménytől függően ösztöndíjban, a 4. évben tiszt- helyettes iskolai hallgatói illet­ményben részesülnek. fizika és kémia) legalább jó (4) tanulmányi eredmény, — szerződésben rögzített fel­tételek vállalása. Azonos feltételek esetén a fel­vételnél előnyben részesülnek: — a többgyermekes fizikai dol­gozók gyermekei, — az egyedülálló szülő által eltartottak, — az állami gondozottak, — a fegyveres erők távoli helyőrségeiben szolgálatot tel­jesítő hivatásos állományúak gyermekei, — azok a tehetséges fiatalok, akiknek továbbtanulását a csa­ládi és szociális körülmények nehezítik. 2. A feltételeknek megfelelő pályázók ,.Jelentkezési lap”-ot töltenek ki, melyet iskolájuk­ban, illetve a megyei hadkiegé­szítési és területvédelmi (Buda­pesten a Fővárosi Hadkiegészí­tő) parancsnokságtól szerezhet­nek be. A jelentkezési laphoz mellé- kelni kell: — saját kezűleg írt önéletraj­zot, — TBC gondozóintézet által kiadott, 3 hónapnál nem régeb­bi mellkas röntgenernyő fény­képet (igazolást), — a szülők' jövedelmére vo­natkozó hivatalos igazolásokat. A jelentkezés nem zárja ki a más közép- vagy szakmunkás- képző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. A nép­hadsereg szakmunkásképző is­kolájába történő jelentkezést az általános iskolában rendszeresí­tett továbbtanulási nyomtatvány­ra kell rávezetni. 3. A pályázók április hónap­ban felvételi vizsgán vesznek részt, ahol felmérik a katonai pályára és a választott szak­mára való alkalmasságukat. A döntésről az iskolák igaz­gatói május 3l-ig küldenek ér­tesítést. hogy a „ruhaipariak” meg­szüntessenek néhány elavult kis műhelyt és korszerűbb munkakörülményeket te­remtsenek a dolgozóknak. 1. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság. — hivatásos katonai szolgá­latra való egészségi alkalmas­ság, — az előirt tantárgyakból (magyar, történelem. számtan, A felvétel elutasítása miatti fellebbezéseket — az egészségi­leg alkalmatlanok kivételével — 15 napon belül Írásban, az ér­tesítést küldő iskola igazgatójá­hoz lehet benyújtani. Pályázati határidő: február 20. Honvédelmi Minisztérium Nagy kincs a segédmunka, éppen ezért állandóan üzemképes targoncára van szükség, ami pótolja a fizikai munkást. A Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában rendszeresen ellenőrzik a szerelők az emelőtargoncát, vagyis a tmk, mint a tervszerű, megelőző karban­tartás valóban szó szerint érvényesül. Képünkön: Mátyus István autószerelő a gyújtáson állít, mert a gazdaságos üzemelés is fontos szempont (Fotó: Kováts Béla) Alkalom szüli a tolvajt AVAGY A FELÜLETESSÉG, A HISZÉKENYSÉG VÁMSZEDÖI A lopások zömét sokszor maguk a kárvallottak idézik elő. Felületességükkel, hiszé­kenységükkel. a lakások, az értékek megfelelő őrzésének elmulasztásával. Pedig mint az alábbi, megtörtént esetből kitűnik, az ár rendszerint nagyon súlyos. A másik faluban eladta K. J. Kunhegyes, Kende­res, Karcag környékén „dol­gozott”. Nem a tengersima, kunsági táj varázsa vonzot­ta, inkább a lezáratlan, őri­zetlenül hagyott kerékpárok érdekelték. Olyannyira, hogy a munkahelyét is otthagyta miatta. Nem volt válogatós, elvitte a kétkerekű masiná­kat az udvarról, az utcáról, a kórház elől, vagy éppen a kocsma környékéről, ha nem őrizték. A módszere az volt, hogy villámgyorsan rápat­tant a ..meglovasított” masi­nára, és mint aki fontos ügyet intéz, átkarikázott a szomszéd községbe, faluba. Ott, hamarjában túladott rajtuk 4—500 forintért, mondván nagyon szüksége van erre az összegre. Furcsa módon az alkalmi vevőik so­se kértek igazolványt, eset­leg a tulajdonjogot igazoló iratot. Bizonyítottan ily mó­don öt kerékpárt emelt el. és értékesített, amíg a rács mö­gé került. Üj lopási, besurranási for­ma: a motorizált házalás. A „vevők” többen jönnek, gép­kocsival érkeznek, rendsze­rint Régiségek vétele, tollvá- sárlás ürügyén. Egy közülük szóval tartja a hiszékeny há­zigazdát, a többiek, pedig néhány óvatlan pillanatban minden mozgathatót (pénz, ékszer, porcelánok, evőesz­közök stb.) elemeinek. Főleg idős embereket, egyedülálló, koros személyeket keresnek fel előszeretettel. Az is tény. sokan rendkí­vül felületesen óvják a ja­vaikat. Mintha biztonsági zár nem is létezne. Mezőtú­ron például egy fiatal házas­pár. aki a kertes porta felső épületében lakik, több tíz­ezer forint OTp kölcsönt vett fel előző napon. Látta, nem látta valaki, hogy haza­vitték ezt a szép summát, ez bizonyíthatatlan. Régi szokás szerint a temérdek pénzt a ruhanemű közé rakták a szekrénybe. Az épület bejá­rati ajtaja sima, egyszerű kopott kulccsal záródott. Miközben ők dolgoztak a munkahelyükön, a kerti épü­letben lakó nagymama pedig a kert hátsó részén munkál­kodott, valaki, valakik be­surrantak a lakásba. Monda­nom se kell, hogy „látogatá­suk” után a pénzből egy fo­rintnyi sem maradt. Sőt, még arra is volt idejük, hogy észrevétlenül kijussanak a házból, szinte a nehezen mozgó, látó. halló, idős asz- szony orra előtt. Ehhez hasonló az az eset, amely Szolnokon történt. A mutatós, kertes házból vala­mennyien elmentek. Nyár lé­vén azonban nyitva hagyták az udvar felőli konyhaabla­kot. Igaz. volt rajta szúnyog­háló. Szúnyog nem is ment be. csak egy ismeretlen tet­tes, aki a „látogatását” mint­egy 40 ezer forint értékű aranyékszer elemelésével Ügy látszik, olykor a túl­zott bizalom is rossz tanács­adó. G. Z. régi ismerős a bí­róságon. Ezt viszont az az asszony nem tudta, aki élet­társi kapcsolatot létesített vele. Jól megvoltak pár hé­tig, majd az újdonsült élet­társ egyszer, amikor egyedül maradt a lakásban, alaposan becsípett, és kutatni kezdett a szekrényben. Megtalálta az asszony nagylánya bemuta­tóra szóló takarékbetétköny­vét, amelyben 30 ezer forint volt. Nosza, gyorsan kivett belőle a postán nyolc és fél­ezret. Szolnokra utazott, ivott, fizetett belőle minden­kinek. Berúgott — majd hajnalban egy parkban éb­redt fel. Meglehetősen köny- nyű állapotban, mivel min­den pénzétől kifosztották az alkalmi cimborák. Nagy ne­hezen hazautazott, és két nap múlva újra hatezeröt­száz forintot vett ki a könyv­ből. Most már taxival érke­zett Szolnokra. A pénzből reggelig futotta. Harmadik alkalommal úgy megszaba­dította a nevelt lányát a megtakarított pénzétől, hogy a könyvben mindössze 76 fo­rint maradt. A tanulság se Elvégre a közbiztonság ki­egyensúlyozott, jó. De a ré­gi igazság, miszerint alkalom szüli a tolvajt, a bővülő ja­vaink eredményeképpen idő­szerűbb, mint bármikor. Tő­hozta tudtára az elképedve hazatérő háziaknak. Arra is akad példa, hogy a sértett feltűnő magatartása, kijelentései hívták fel a fi­gyelmet személyére. Az egyik jászsági községben a kérkedő a kocsmában iszo­gatott, fizetett fűnek-fának, és minden alkalmi szesztest­vérének elújságolta, nagyobb összeg ütötte a markát. A pénz itt van nála. Záróráig meglehetősen elázott, majd hazafelé ballagott. Arra még emlékezik, hogy egy autó kö­vette. erős reflektorfénnyel világított rá. Ez elvakította, ekkor kiszállt két ember, el­oltották a lámpákat, agyba- főbe verték őt, és elvették minden pénzét. Arcokra, személyekre még halványan sem emlékezett, és az ütlege­lések következtében 30 szá­zalékos rokkanttá vált. Bi­zony ezt a rokkantságot elke­rülhette volna, ha kevésbé dicsekvő. lehet érdektelen: akit befo­gadunk a házunkba, magunk mellé veszünk, nem árt, ha az elbűvölő szövegén kívül esetleg az előéletéről is in­formálódunk. Ellenkező eset­ben valóban „elbűvölhet” tőlünk néhány dolgot (tár­gyat, értéket, esetleg a bizal­mat) az így, ripsz-ropszra családtaggá kinevezett gát­lástalan szélhámos. Nem elrettentésként, in­kább tanulságként kerültek ezek a megtörtént bűnesetek, rablások, alkalmi tolvajok, a hiszékenység vámszedöi az írásba. Igazán nem szeret­nénk propagandát csinálni egyetlen cégnek sem, de ért­hetetlen, hogy az emberek értékes járműveket vesznek, ékszerbe fektetik a pénzüket, takarékoskodnak, de a meg­felelő őrzésről, a zárról, az óvó rendszabályokról már elfeledkeznek. Efféle beje­lentett, személyi tulajdont valamilyen módon károsító, eset évente másfélezer körül fordul elő a megyében. Sok ez vagy kevés? Egy bizonyos, sokkal kevesebb lenne a ha­sonló ügy, ha mi, magunk is jobban vigyáznánk az érté­keinkre. lünk is függ. hogy ne te­remtsük meg a mások zsebé­ből. szorgalmából, hiszékeny­ségéből élni akaróknak eze­ket az alkalmakat. D. Szabó Miklós Olyan megnyerő modorú volt! Több óvatosság nem árt

Next

/
Thumbnails
Contents