Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
1983. JANUÁR 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Kicsik, nagyobbak Jászberényben Hatéves, iskolába „íratható” a Hűtőgépgyár műjégpályája. Hat évvel ezelőtt, 1977. január 9-én avatták fel a jég neves művészei: Regőczy Krisztina és Sallai András. Azóta sok sikert értek el Nagy Mariann Európa-bajnok jeges gyermekei. A műkorcsolya-szakosztálynak jelenleg negyvenhárom igazolt versenyzője van. Munkájukat képzett balettmester is segíti, Szőke Csabáné személyében. A gyár saját óvodáiban hamar felfedezték a kicsik számára a jeget.Heten- ként háromszor, kisebb csoportokban hozzák őket az óvónők. Előbb a csúszókorláttal, majd hamarosan segítség nélkül is vígan siklónak a jégen. Vigyázó szemmel figyeli őket ilyenkor Nagy Mariann edző: itt van az ő „aranytartaléka” is. iFilm jegyzet VIADUKT ] Családban, iskolában most ez a fő téma Nyolcadikosok pályaválasztás előtt Mostanában jó néhány koprodukcióban készült filmet láthattunk. Szakmai berkekben megy a vita. hogy jó ez vagy rossz, s hogy a koprodukciós szériamunkák mennyit ártanak a magyar film nemzetközi tekintélyének, művészi rangjának. Kétségtelen, hogy egy-egy neves nyugati filmvállalattal közösen készített filmnek megnőnek a forgalmazási esélyei, s a nagyobb piac talán több bevételt is jelent. Talán, mert ez sem biztos, ezt is sokan kétségbe vonják, azt állítva, hogy ió ha a gyártásra fordított összeg megtérül. Mindezeknél persze többet nyom a latban azok véleménye, akik a magyar film presztízsét féltik. E vélemények szerint a különböző nyugati ízlésrétegek szerint elkészített magyar — stb. koprodukciós filmek művészi elégtelensége* veszélyezteti. a valóban értékes magyar filmek majdani sikerét, bevételi lehetőségeit. Hogy valójában kiknek lesz igazuk, ..mit hoz a jövő”, azt egyelőre nehéz lenne megmondani, de az már sajnálatos tény, hogy a Simó Sándor rendezte magyar— nyugatnémet—amerikai koprodukcióban készült filrn, a Viadukt nemigen sorolható a nemzetközileg is elismert legjobb magyar filmek közé. A téma ismert. Matuska Szilveszter biatorbágyi merényletéről van szó. (1931. szeptember 12-én éjszaka a bécsi gyorsvonat alatt robban fel a viadukt). Amikor a film forgatását bejelentették, naivan azt hittük, hogy feltárják a merénylet tényét, társadalmi és politikai összefüggéseit, következményeit. így is történhetett volna, hiszen Sin- kó Ervin forrásértékű munkája — a Tizennégy nap — már egy negyedszázaddal ezelőtt megjelent magyar nyelven — Újvidéken — de. Nemes Dezső kitűnő monográfiája is a filmesek rendelkezésére állt, igaz könyv alakban csak néhány hónaoia került a boltokba. Azt hittük, hogy ezután a történelemtanárok — amikor a magyar múlt két világháború közötti szakaszát tanítják — elvihetik majd tanítványaikat a Viadukt megnézésére. Csalódtunk. A müncheni— hollywoodi—budapesti Viadukt nem arról szól, amiről érdemes volna filmet készíteni. A korabeli magyar valóság teljes egészében kimaradt a filmből, nyilvánvalóan érződik a menedzseri szándék; azt kell árulni, amit vesznek. Saját nézőpontjából teljesen igaza van: egy gyengécske katasztrófafilmnek induló, még szolidabb krimi is jobban piacra találhat, mint a magyar múlt zavaros tüneteiről szóló lényeglátó alkotás. Ezek után nagyon igaztalan lenne elmarasztalni a rendezőt, a más művekkel már nemzetközi porondon is bizonyított Simó Sándort. A Viadukt „hozott anyagból” készült — Egon Eis a forgatókönyv írója — a megrendelő „modellje” alapján. Egyetlen egy ténnyel vigasztalódhatunk: menny jobbak a magyar színészek, mint a film nyugati sztárjai. A főszereplő Michael Sarra- zint úgy láttuk nem is érdekelte különösebben Matuska alakja, a film egésze, olyan papírember, akire azt mondják; hollywoodi figura. A teljesség- kedvéért tegyük hozzá; csak a legsikerületle- nebb ottani alakítások ilyenek, — a Lovakat lelövik ugye? című filmben Sarrazin sem biatorbágyi „formáját” adta. A megye kórusainak idei hangversenynaptára az előző évekhez hasonlóan tartalmas programot ígér. A következő hónap végén, 26-án lesz az év első nagyszabású koncertje. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban rendezik meg a Vándor Sándor-szemle megyei bemutatóját, tizennyolc énekkar részvételével. Közülük a legjobbak ott lesznek a munkásdalosok országos fesztiválján. melyet májusban Szombathelyen, Budapesten, Leninvárosban, illetve Nyíregyházán tartanak. Az „Éneklő Ifjúság” mozgalomba nevezett úttörő csoportok városi, járási bemutatóit február 15. és március 28. között bonyolítják le. összesen 71 együttes lép közönség elé. A szakközépiskolák, valamint a szakmunÚttörők tudományos és technikai szemléje A korszerű technika és tudomány világába kalauzolja el a pajtásokat az a rendezvénysorozat, amely a hét közepén kezdődött a szolnoki Kassai úti Általános Iskolában, rendezője a 2787. számú Tisza Antal úttörőcsapat. A tudományos-technikai hetek 14 napos eseménysorozata a hatvanéves Szovjetuniót bemutató kiállítással kezdődött. A további napok is bővelkednek eseményekben. Megrendezik a kis matematikusok, természetkutató úttörők vetélkedőjét. Sor kerül a Kazinczy olvasási verseny.-, re. bemutatót tart az anyanyelvi szakkör, összemérik tudásukat az úttörő matematikusok. Izgalmasnak ígérkezik- az orosz nyelv barátainak a versengése, a Ki mit tud orosz nyelven? című erőfelmérő verseny. Vetélkedőn mutatkoznak be a társadalomkutatók, lesz pályaválasztási szellemi torna. A pajtások a szülői munkaközösség szervezésében látogatást tesznek a Killián György Repülő Műszaki Főiskolán, majd a szovjet pionírokkal is találkoznak. kásképző intézetek kórusai március 12-én, Szol nőkön, a Vegyipari és Finommechanikai Szakközépiskola aulájában szerepelnek, a gimnáziumi énekkarok pedig három nappal később ugyancsak a megyeszékhelyen, a Tisza-parti gimnáziumban mutatják be műsorukat. A pávakörök részére az idén megyei minősítő hangversenyeket hirdetnek. Egy csoport több helyen is felléphet. Május 1-én Cserke- szőlőn az új szabadtéri színpad avatásakor tartják az első bemutatót, két héttel később Tiszafüreden, októberben pedig Jászfénysza- run rendeznek citeraegyütte- sek és dalkörök részvételével hangversenyt. Márciusban a pedagógus- kórusok országos találkozóját Debrecenben tartják. Mi leszel, ha nagy leszel? — hangzik gyakran a felnőttek beszélgetést kezdeményező kérdése a gyerekekhez, akik annyira megszokják ezt — hiszen két-hároméves koruktól szinte naponta hallják —, hogy kezdik nem komolyan venni. A tizenhárom-tizennégy éves kamaszok számára viszont a kérdés megalapozott választ kíván, hiszen ott állnak a továbbtanulás, a pályaválasztás előtt. Igaz, döntésük még nem feltétlenül jelent egy szakma melletti örök elkötelezettséget, de nem árt, ha már a kezdő lépések is azon az úton történnek, melyen majd később közlekedniük kell. Divatszakmák, divatos iskolák A nyolcadik osztályos tanulók március közepéig töltik ki jelentkezési lapjaikat, melyeket a középiskolába vagy szakmunkásképző intézetbe továbbítanak. Három intézményt jelölhetnek, és ha az első helyen választott iskolába nem sikerül a „felvételi”, a dokumentumok utaznak a következőként megjelölt tanintézetbe. A végzős általános iskolás diákokat fogadó intézmények az ország minden pontján ezt a gyakorlatot követik. A továbbtanulási szándékot ábrázoló grafikon képe megyénként eltérő. Ezt alapvetően meghatározza a kínálat, vagyis hogy milyen képzési profilú intézmények működnek az adott területen. (A diákok és a szülők is szívesebben veszik, ha a középiskola helyben vagy közelben van, így nem kell a családnak „szétszakadnia”.) Az 1981—82-es tanévben hatezer-öt ven négy diák fejezte be tanulmányait Szolnok megye általános iskoláiban. A tanulók 48,3 százaléka gimnáziumba, szakközépiskolába, 48,7 százalék szakmunkásképző intézetbe vagy szakiskolába jelentkezett, 3 százalék pedig nem akart továbbtanulni. Örök probléma a divatszakmák és a kevésbé népszerű foglalkozások ellentéte. Míg az előzőekre többszörös a túljelentkezés. más szakmában alig tudják feltölteni az első osztályokat. Az elmúlt év tapasztalata alapján ez a feszültség is érezhető lesz. Valószínű, hogy az óvónői, kereskedelmi, egészségügyi szakközépiskolák több diák kérelmét elutasítják majd, a nehezebben beiskolázható szakokra — vas- és fémszerkezet-lakatos, memelyre több együttest várnak megyénkből is. Júniusban viszont Szolnok és a megye házigazdája a szövetkezeti kórusok országos találkozójának, megvet területi bemutatók előznek meg. A Kecskeméten. Tamásiban, Tatán és Nyíregyházán legjobban szereplő együttesek lépnek majd fel a tiszaligeti sportcsarnokban. Szolnokon, a MÁV Járműjavító Művelődési Házban áprilisban tartják a Kóruspódium keretében a megye felnőtt együtteseinek rádió- felvételét. Ebben az évben új minősítési rendszert dolgoztak ki a kórusok számára. A felnőtt csoportok decemberben kérhetik a minősítő hangversenyen való részvételüket. —f — zőgazdasági gépszerelő. hegesztő — jelentkezők viszont szinte biztosra vehetik felvé- te'üket. A divatos szakmák mellett szót kell ejtenünk a divatos iskolákról is. melyek a legjobbak között válogatva állítják össze osztályaikat, Hogyan történik az általános iskolások felkészítése a pályaválasztásra, az elhatározás mögött milyen ösztönzések rejlenek? Vagyis, miért éppen oda jelentkezik a diák, ahová? A megye alsófokú oktatási intézményei közül Kunszent- mártonba, a Killián lakótelepi iskolába látogattunk el. A nyolcadik osztály tanulóival. három leánnyal és három fiúval beszélgettünk. Valamennyien eldöntötték mar, hogy hová jelentkeznek. Gabriella: — A kecskeméti Katona József Gimnáziumot választottam, ugyanis a továbbtanulás szempontjából, úgy gondolom, nem mindegy, melyik középiskolában érettségizett az ember. Igaz. ha itthon maradnék, sok szempontból jobb lenne. — Ági: — A bátyám mozdonyvezető, sokat mesélt szakmájáról. Többek között azt is, hogy rengeteg kedvező juttatást kap a vasúttól. Én nagyon szeretek utazni, s a MÁV-nál erre adnak kedvezményt. Szegedre, vas- úlgépészeti szakközépiskolába jelentkezem. Erzsébet: — A helyi szakmunkásképzőben nincs olyan szakma, amit választanéi:, ezért a gimnáziumba jelentkezem. Aztán hogyan tovább? Az érettségi után majd kialakul. Jóska: — Felszolgáló leszek, tetszik ez a foglalkozás. Amit tudok róla: jó a kereset, azt hiszem, nem is nehéz munka, bár többen mondták, hogy az éjszakázás fárasztó. Szolnokon tanulok majd, persze ha felvesznek. — Mikor kezdődik a gyerekek pályára irányítása? — Tulajdonképpen az ötödik osztályban — mondta Sajnóczky Sándorné osztályfőnök. — Ekkor még nincs osztályzat, nyugodtan ismer- kednetünk, jut idő a képességek. az érdeklődési kör fel- térképezésére. Ez alapján történik a szakkörökbe irányítás, ahol már megkezdődik a pályaorientáció. A tanév végén leíratjuk a gyerekekkel elképzeléseiket, ki mi szeretne lenni. Természetesen ilyenkor irreális dolgok is kerülnek a papírra. A következő évben már gyárlátogatást szervezünk, szocialista brigádokkal ismerkedünk. Az érdemjegyek alapján egyre reálisabban látják a gyerekek is saját teljesítményüket. Hetedikben újra felvetődik a kérdés, több-kevesebb tudatossággal már kialakulnak az elgondolások. A pá- lyairányítási munka aztán nyolcadik osztályban csúcsosodik. — Mi a szerepe a gyerekek személyiségi lapjának? — Erre minden lényeges információ felkerül a családi körülményektől kezdve a tanulók fejlődéséig. A dokumentum segít abban is, hogy az esetleges túlzó szülői elképzelést a valósággal összevessük. Közösen igyekezünk kiválasztani azt a munkaterületet, szakmát, amely a diák számára a legmegfelelőbb. Ebben a munkában nagyon jelentős része van az iskolákban a pályaválasztási szemben egyes társintézményeikkel, melyekhez jóval kevesebb diák nyújtja be pályázatát. Ezeket az egyenetlenségeket _ a népgazdasági érdekek ésszerű szem előtt tartásával a pályairányítás során kell simára csiszolni! Attila: — Erdészeti pályára akartam jelentkezni, de sajnos a 4,5-es átlag oda kevés. A kitűnők között is válogatnak. Így maradt a dísznövénytermesztő szak a szentesi szakközépiskolában. Szüleim is hasonló területen dolgoznak, kis koromban elhatároztam, hogy őket követem. Pista: — A kunszentmártoni szakmunkásképzőben szeretném megtanulni az autószerelő szakmát. Már több éve kigondoltam ezt. Otthon gyakran bütyköljük a kocsit apuval, remélem később, pár év múlva én értek hozzá jobban. — Kik segítettek a pályaválasztásban? Attila: — A barátokkal, az osztálytársakkal sokat beszélgettünk erről. Ahogy kiderült, minden családban napirenden van a téma. A szülők mindenféle tanáccsal ellátnak bennünket. Az iskolában az osztályfőnöki órákon, a külön beszélgetéseken is terítéken van. Kaptunk írásos tájékoztatókat, voltunk üzemlátogatásokon, a helyi gimnáziumban és a szakmunkásképzőben, de a televízióból, a rádióból, az újságokból is sok segítséget, ötletet kaptunk. Gabriella: — Szülői értekezletek után hosszú beszélgetések voltak otthon. No, és a családlátogatás alkalmával is a továbbtanulás volt a középpontban. — Mindenki szíve szerint döntött, amikor kitöltötte a továbbtanulási lapot? Ági: — Tudtommal igen, igaz, a döntésben segítettek. felelősöknek. Hozzájuk futnak be a különböző tájékoztatók, prospektusok, tanácsokat adnak a kollégáknak, szülőknek, gyerekeknek. A megyei pályaválasztási tanácsadó intézetben évente több mint kétezer, általános iskolát végző, fiatal fordul meg. Ezen túl az intézmény munkatársai kijárnak az iskolákba, ahol találkoznak a szülőkkel, a pedagógusokkal. A tapasztalatokat Cserfalvi Gyula, az intézet vezetője összegzi. — A kamaszok még nem képesek önállóan megalapozottan dönteni, holott életük további alakulásáról van szó. Éppen ezért igenis rászorulnak a szülők, az iskola segítségére. Jó tudni, hogy egy fiatal nem csupán egy szakma elsajátítására alkalmas, szakmacsoporttal kell ismerkednie, később választania. A szülők gyakran nem bíznak eléggé a pedagógusok véleményében, pedig az megalapozott. Nagyon fontos, hogy a fiatalok se képességeik alatt, se azon túl ne válasszanak pályát, mert ennek hátrányait, bosszúságait esetleg egy életen keresztül érezhetik. Fekete Sándor —ti — Éneklő ifjúság, minősítők, kóruspódium A megye énekkarainak hangversenynaptára Segítség a szülőktől, a pedagógusoktól Szakkörök, üzemlátogatások, beszélgetések
