Szolnok Megyei Néplap, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-16 / 13. szám
A mezőtúri Dózsa Termelőszövetkezet kétpói Armafilt üzemében az Autóker részére hengerfejtömítésekhez peremezö- és tömítőgyűrűket készítenek. Havonta a két típusból 1 millió 200 ezret gyártanak Országos elsőként A munkásőrség kiváló egysége a törökszentmiklósi zászlóalj Ünnepi egységgyű/ést tartottak Zsovák László, Borbély Sándor, Mász Imre és Majoros Károly az egységgyűlés elnökségében Az évzáró-évnyitó munkásőr egységgyűlések sorozata tegnap kezdődött meg a megyében a törökszent- mikósi zászóaljéval. Az egység tagjai impozáns díszmenetben haladtak el Tö- rökszentmiklós főterén a megyei parancsnokság képviselői és a város vezetői előtt, majd a Mezőgép Vállalat üzemcsarnokába mentek. Az ünnepi zászlóaljgyűlésen megjelent Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, a munkásőrség országos parancsnoka. Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Zsovák László, a munkásőrség megyei parancsnoka, Török- szentmiklós, Kisújszállás párt- és társadalmi szerveinek több vezetője, a bázisszervek, a társfegyveres erők képviselői, valamint a munkásőrök sok hozzátartozója, munkatársa. Az országos parancsnok fogadása és a Himnusz elhangzása után Mász Imre, a törökszentmiklósi városi pártbizottság titkára nyitotta meg az egységgyűlést. Ezt követően Kovács Sándor zászlóaljparancsnok tartott beszámolót az egység tavalyi tevékenységéről, a szocialista versenymozgalom eredményeiről, illetve az idei feladatokról. Megállapította, hogy a munkásőrök fegyelmezetten, megújuló aktivitással, elkötelezetten teljesítették feladataikat. Megfelelő alapot teremtettek a testületi rend további szilárdításához, a feladatok maradéktalan teljesítéséhez. Jártasságra tettek szert a korszerű fegyverek kezelésében. Szolgálatellátásuk szakszerű, a zászlóalj kiképzési foka, összekovácsoltsága, erkölcsi, politikai-fegyelmi helyzete jó. A munkásörök szolgálaton kívüli tevékenységéről is elismeréssel beszélt a zászlóalj parancsnoka — példaként említve azt, hogy az állomány 23 százaléka visel tisztséget valamilyen társadalmi, állami szerv testületében, 70 százaléka pedig szocialista brigádtag. A zászlóaljparancsnok beszámolója után Sántha Lajos zászlóalj parancsnok-helyettes ismertette a szocialista versenymozgalommal kapcsolatos parancsokat, melyek szerint a megyei parancsnokság legjobb önálló alegysége — immár ötödik alkalommal — a törökszentmiklósi zászlóalj. Az ezt tanúsító oklevelet és a vándorserleget Zsovák László adta át, ugyanakkor adták át az első századnak a zászlóalj legjobb százada, az első század harmadik szakaszának pedig a zászlóalj legjobb szakasza címet, valamint a kitüntető jelvényeket. A törökszentmiklósi és a kisújszállási városi pártvégrehajtóbizottság nevében Papp Lajos, a törökszentmiklósi városi pártbizottság első titkára mentette fel a tényleges szolgálat alól a leszerelő, illetve a tartalékA munkásőrség országos parancsnoka azzal kezdte beszédét, hogy akaratlanul is végigvonul képzeletében az utóbbi 26 év, a maga sorsfordulóival, melyekből az a tanulság adódik, hogy miindig úrrá tudtunk lenni a nehézségeken, mert akartuk, mert összefogtunk, mert nem tértünk le a szocialista építés útjáról. A továbbiakban azt hangsúlyozta Borbély Sándor, állományba vonulókat, köszöntötte az esküt tevő munkásőrjelölteket. Ezt követően Szolgálati Érdemérmeket, Munkásör Emlékérmeket és emléklapokat adtak át, majd úttörők köszöntötték az egységgyűlés résztvevőit. A munkásőr jelöltek eskütétele után a leszerelők nevében Fehér Károly adta át a fegyvert Unicsovics Andrásáénak. Ezt követően Borzák Lajos, a munkásőrség országos parancsnokságának osztályvezetője felolvasta az országos parancsnok parancsát, miszerint „A munkásörség kiváló egysége” címet, melyet most alapítottak és évente csak egyetlen egység nyerhet el, az országban elsőként a törökszentmiklósi zászlóalj érdemelte ki. A címmel járó vándorzászlót és azzal együtt Várhelyi György „Harcos út” című bronz kisplasztikáját Borbély Sándor adta át a zászlóalj parancsnokának, huszonkét munkásőrnek pedig A Haza Szolgálatáért Érdemérem kitüntetést nyújtott át, majd rövid beszédet tartott. hogy a fiatalok is felelősséget vállalnak azért, amiért az idősebb nemzedék küzd, tisztában vannak azzal, hogy gondjaink ellenére jó itt élni. A valóság helyes értékelésére,, az állandó megújulásra hívta fel a munkásőrök figyelmét, hogy környezetüket is meg tudják változtatni. Az 1982-es évről szólva azt fejtegette, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Borbély Sándor: Úrrá leszünk a nehézségeken Családi magazin 4. oldal Családban, iskolában most ez a fő téma Nyolcadikosok pályaválasztás előtt 5. oldal Hazai hús hazai csomagolóanyag Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt több vállalattal működik együtt a húsipari csomagolóanyagok hazai előállítására. Az ágazat évente hozzávetőleg egymilliárd forint értékű külföldről vásárolt csomagolóanyagot; dobozt. fóliát, különböző burkolóanyagot használ fel. Ezek egy részét a hazai vegyiparral, alumíniumiparral és a papírgyárakkal közösen itthon is elkészíthetnék, mégpedig a külföldivel azonos minőségben — erre irányul a közös program. A húsiparral együttműködő vállalatok számára nyereséges lehet a csomagolóanyag-gyártás, mivel nagy tételről van szó. A húsok és feldolgozott termékek exportra kerülő mennyiségének mintegy háromnegyed része, az itthon eladott áru hozzávetőleg egyharmada többé kevésbé korszerű burkolóanyagokban kerül a piacra, az üzletekbe, s ezek az arányok a jövőben méginkább eltolódnak a csomagolt termékek felé. Az együttműködésnek kezdeti eredményei vannak. A Tiszai Vegyikombinátban biztatóak a dobozsonka gyártásához szükséges műanyagbélések kísérletei. A hazai kartondobozok előállításával is foglalkoznak a gyártók. Egy másik lehetőség: az Élgép. az Alumíniumipari Tröszt és a húsipar közös tevékenységének eredményeként 1983-ban már több mint egymillió fémtubust gyártanak. Kisújszálláson, a Szolnok megyei Tanács Faipari Vállalatánál az energiaracionalizálási program keretében új kazánt állítottak Üzembe. A kazán egy újítás segítségével alkalmas a szén mellett fűrészpor és fahulladék elégetésére is, amivel évente 120 ezer forintot takaríthatnak meg A répa elfogyott, a cukorgyártás folytatódik Vagonhiány nehezíti a munkát A szolnoki Cukorgyárban szombaton befejeződött a nyers répa feldolgozása, az utolsó tonnákból is kivonták a cukrot. A szeptembertől január közepéig tartó kampányban minden eddiginél több, 650—660 ezer tonna nyersanyagot dolgoztak fel, és hatvanezer tonnánál több jó minőségű kristálycukrot készítettek. Az ország második legnagyobb teljesítményű gyárában a termelést jól segítették a korszerű technológiák, a mostani idényben vizsgázott a tavaly felszerelt 15 cukorfőző automata. A gépekkel gyorsabbá vált a termelés, csökkent az energia- és munkaerő-felhasználás. s ami nem kevésbé fontos, minőségileg jobb cukrot állítottak elő. A kristályszemek hófehérek, egyenletesek, valamennyi exportminőségű. A gyárban a nyers répa feldolgozása után máskor leállították a gépeket, víztelenítették az üzemet, jelenleg azonban még van tennivaló. Az idén első alkalommal a ‘répa egy részéből tisztított répalét készítettek, és sűrítve tárolták. A hazánkban még kevésbé ismert és alkalmazott módszerrel feldolgozás előtt megőrizték a répa cukortartalmát. Most hat és félezer tonna lé feldolgozásához kezdtek hozzá. Sajnos a munkát vagonhiány nehezíti: ugyanis a répalé feldolgozásakor keletkező, napi 3—400 tonna mellékterméknek, a melasznak saját tárolóiban csak kisebb részét képes a vállalat elhelyezni. A cukorgyártás csak akkor folytatódhatna zavartalanul, ha a MÁV képes lenne még 9—10 napig elegendő speciális tartálykocsit biztosítani az értékes „hulladék” elszállításához. Heti világhiradó Külpolitikai heti összefoglal ónk a 2. oldalon. ma Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIV. évf. 13. sz. 1983. január 16., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
