Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-02 / 283. szám
XX^III. évf. 283. sz. 1982. december 2., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1982. december 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az 1983. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. Az ülésről közlemény jelenik meg. Megkezdődött az tísszesítós Iparvállalatok egy hónappal az év vége előtt Bár még egy hónap hátra van az esztendő zárásáig, az iparvállalatok már hozzáláttak az idei gazdálkodás eredményeinek összesítéséhez. Az Ipari Minisztérium előzetes értékelése szerint a hazai ipar a nehéz külső és egyáltalán nem könnyű belső körülmények ellenére is megközelítően teljesíti feladatait. A -termelés — mindenekelőtt a vártnál roszszabb külpiaci értékesítési lehetőségek miatt — a számítottnál mérsékeltebben emelkedik. Ám a szakágazatok között jelentős különbségek mutatkoznak. Az iparban a gyors elemzések szerint a nyereség szintje a tavalyit megközelíti, az átlagosnál jobban nő a gépiparban é«T a bányászatban, alig változik a könnyűiparban és a vegyiparban, a kohászatban viszont csökken. A kohászatnak a legnehezebb A legnagyobb gondokkal a hazai kohászati vállalatok küszködnek a szűkülő exportlehetőségek, valamint az emelkedő nyersanyag- és energiaárak miatt. Érthető, hogy mindenütt a termékszerkezet-váltás gyorsítására és a termelési költségek csökkentésére törekednek. A diósgyőri Lenin Kohászati Művekben a gazdálkodás javítása érdekében három évre szóló programot dolgoztak ki. Már eddig a fűtőolaj- és a földgázfelhasználás mérséklésével mintegy 80—90 millió forinttal ( sikerült csökkenteni a -termelési költségeket. Az Ózdi Kohászati Üzemekben a keresettebb hengerhuzalok és az értékesebb acélféleségek gyártását növelték. A gyárban felülvizsgálták az anyag- és alkatrészellátást is, amelynek eredményeként mintegy 20 millió forint értékű alapanyag és alkatrész beszerzése vált feleslegessé. A Dunai Vasmű az elmúlt esztendőhöz képest tíz százalékkal bővítette termelését, és növekedett a hengerelt áru exportja. Csökkent a szénbányászat elmaradása A hazai szénbányászatra mind nagyobb feladatok hárulnak az energiatermelés feltételeinek biztosítiás(ában. Az év folyamán azonban sok geológiai nehézséggel kellett megküzdeniük a vállalatoknak. A szénbányászat október közepén még 450 ezer tonna szénnel volt elmaradva tervétől. Azóta a hiányt 150 ezer tonnára csökkentették, s arra törekednek, hogy az év végére maradéktalanul teljesítsék tervüket. Több bányavállalat már eddig is terven felüli teljesítménnyel segítette más vállalatok hiányának pótlását. A Mátraaljai Szénbányák Vállalat a többször is növelt széntermelési tervét a 11 hónap során időarányosan 80 ezer tonnával túlteljesítette. A visontai bányászoknak a termelés fokozása mellett sikerült a szén minőségét is javítaniuk, és így magasabb kalóriaértékű fűtőanyagot szállíthattak a Gagarin Hőerőműbe, ahol a lignittel importból származó olajat takarítottak meg. Az oroszlányi szénmező a tervezettnél mintegy 170 ezer tonnával több szenet adott az idén. Rugalmas alkalmazkodás a könnyűiparban Elsősorban azok a könnyűipari vállalatok zárják nyereséggel az évet, amelyek gyorsan és rugalmasan alkalmazkodnak a piaci igényekhez. A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat a házgyári lakások méreteinek megfelelő, olcsó és tetszetős elemes bútorokat gyárt. A vásárlók körültekintőbb kiszolgálása érdekében bútoraikhoz — színben és formában illő — kooperációban készülő kárpitozott ülő- és fekvőgarnitúrákat is kínálnak. Eddig mintegy 15 ezer lakás berendezéséhez elegendő szekrénysort készítettek el. Emellett szovjet megrendelésire szállodaberendezéseket exportáltak. A Bajai Finomposztó Vállalatnál természetes anyagok felhasználásával igazodnak az igényekhez. Termékeik eljutnak az NSZK-ba, Finnországba. Kínába, Jugoszláviába is. Az Alföldi Cipőgyárban az idén mintegy 90—10Ö új modellt fejlesztettek ki. Termékeik közel felét exportálják : többek között Dániába, Hollandiában az NSZK-ba és az Egyesült Államokba. Jó példa az dpritógépgyár Az idén elsősorban néhány gépipari vállalat tudta gyors ütemben növelni exportját. A Jászberényi Aprítógépgyár például egyharmadával több berendezést, komplett részegységet szállít az év végéig külfödre, mint a múlt esztendőben. A Szovjetunióba csőgyári berendezéseket, komplett részegységeket, Bulgáriába osztályozó vibrátorokat) exportálnak. Az NSZK-ba kétezernél több rakodógép-részegységet, Indiába széntüzelésű villamoserőműhöz szénőrlő malmot, Algériába mészműhöz forgókemencét szállítanak. A külpiaci értékesítés gyors bővítését az tette lehetővé, hogy az Aprítógépgyár műszaki gárdája rugalmasan alkalmazkodik a megrendelők igényeihez, gyorsan készülnek az új berendezések tervei és rövidítették a gyártási időt. A vállalat jelenleg gyártmányainak megközelítően a felét tőkés exportra szállítja. Beszámoló taggyűlésekről jelentjük 3. oldal I tudomány világa 4. oldal llkobolizmus, nagyivás Helyünk a világban — helyünk az országban 5. oldal Cementgyártás olcsábban A Lábatlani Cementgyár dolgozói az év eleje óta tervükhöz képest hárommillió forint értékkel kevesebb hőenergiát. — szenet, áramot, gázolajat — használtak fel, s ezzel teljesítették egész éves takarékossági vállalásukat. A takarékosabb gazdálkodás érdekében mindenekelőtt a cementőnlő malmok alaposabb kihasználására törekedtek, ezek a berendezések ugyanis félig töltve is ugyanannyi villamos energiát emésztenek fed, mint amikor színig töltve nyersanyaggal, teljes terheléssel működnek. Az őrlőmalmok kezelőinek keresete korábban független volt a malmok kihasználásától. Nemrégiben viszont olyan bérezési és jutalmazási rendszert vezettek be, amellyel érdekeltté tették a munkásokat abban, hogy gazdaságosabban, kevesebb villamos energiával őröljék a cementet. A klinkerégető kemencék irányítói a technológiai fegyelem szigorításával takarítottak meg jelentős értékű hőenergiát. Naponta ellenőrzik az üzem képviselői az oroszlányi szénbányák osztályozóján a szén minőségét, figyelemmel kísérik, hogy az előírásnak megfelelő tüzelőanyagot küldenek-e Lábatlanra. Amióta ezt a módszert rendszeresítették, egyenletesebb minőségű szenet kapnak Oroszlányból. Üj lakatosműhelyt épít központi telephelyén a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet. A műhelyben egyebek között — a kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezettel kooperálva — háztartási kazánokat is fognak gyártani Tiszafüreden a malom rekonstrukciója következtében kicserélik az elektromos hálózat közeli transzformátorát is. A malom gépeinek üzemeltetésére egy 400 kilovoltamper teljesítményű transzformátort szerelnek fel a TITÁSZ szakemberei Ülésezik a NATO katonai tervező bizottsága Korszerűsíteni kívánják a hagyományos fegyverzetet A NATO egyesített katonai szervezetéhez tartozó 13. ország hadügyminiszterei tegnap megkezdték a katonai tervező bizottság ülését. Ez a testület a katonai szervezet legmagasabb tanácskozási fóruma, s évente kétszer ülésezik miniszteri szinten. Előző nap a miniszterek a nukleáris tervező csoport ülésén megerősítették, hogy a jövő év végén megkezdik a Nyugat-Európába szánt 572 új középhatótávoilságú atomesziköz telepítését, ha addig nem születik megállapodás a genfi szovjet— amerikai tárgyalásokon e rakétáikról. A kétnapos miniszteri tanácskozás középpontjában Bemard Rogers tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka előterjesztése áfll. A Rogers-terv lényege: fejlessze a NATO az elektroniljja és más legkorszerűbb műszaki eredmények tömeges alkalmazásával a hagyományos fegyverzetet, ami — szerinte — elkerülhetővé tenné az atomfegyverek alkalmazását, vagy késleltetné bevetésük pillanatát, s emelné az atomküszöböt. Elektronikával, lézerrel és infravörös sugarakkal nagy pontossággal és nagy távolságra célra irányítható fegyverekről van elsősorban szó. Robert Fails, kanadai tengernagy, a NATO (állandó) katonai bizottságának elnöke és a miniszteri tanácskozás más résztvevői — így Richard Perle amerikai hadügyi államtitkár — azt állították a hagyományos fegyverzetek elektronizálására vonatkozó javaslatokról, hogy azok nem állnak ellentétben a hivatalos NATO- stratégiával, a rugalmas válaszadással. Ez a stratégia változatlanul érvényes, mindössze korszerűsítését, jobb megvalósítását célozzák a legújabb vívmányok felhasználásával. Falls elismerte az ilyen fajta fegyverkezés nagyobb költségigényét, és azt, hogy ez jelenleg nehézséget okoz a legtöbb tagországnak. Annak a reményének adott azonban hangot, hogy a gazdasági helyzet javulásával később előteremthető lesz e hosszú távúra szánt fejlesztés pénzügyi fedezete is. Azt egyértelműen leszögezte, hogy a védelmi bizottság az elektronikus, lézeres és egyéb korszerű fegyverek meg jelenése ellenére sem kívánja csökkenteni a harctéri és közepes hatótávolságú atomfegyverek számált és neun tervez változást azok hadászati szerepében. A rugalmas válaszadás, amely adott esetben atomfegyverek bevetését is tartalmazza, változatlanul érvényes” — jelentette ki Falls. — Változások Mezőtúron Több gabonát termelnek A mezőgazdaság termelésfejlesztésében kiemelt helyet foglal el a gabonaprogram. A Mezőtúri Állami Gazdaságban e programhoz igazodva, figyelembe véve a természeti adottságokat, a szabályozó rendszer árváltozásait, és a gabonaértékesítési lehetőségekhez alkalmazkodva, a búza vetésterületét mintegy 600 hektárral növelték 1982-ben. A változás azért is előnyös, mert a megtermelt gabona után a mezőtúriak árkiegészítést kapnak, mivel a gazdaság szántóterülete nem haladja meg a 17 aranykorona értékét. Ez éviben 1600 hektáron termeltek -búzát, de az 1983-as vetéstervben már 2100 hektár búza szerepel. Követik a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerének technológiáját, így a területnövekedésből származón kívül az okszerű tápanyagvisszapótlással a jó előveteménnyel és a stabil fajtákkal nyerhető gabonaterméstöbbletre is számítanak. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak az idén is mintegy 2500 tonnányi jó minőségű búzát adtak át. Bizonysága ez annak, hogy érdemes a helyi adottságokhoz igazított termesztési technológiát készíteni. A Mezőtúri Állami Gazdaság takarmány-termő területei csökkentek a búza javára, kevesebb földről takarítanak be -lucernát és silókukoricát. Az állatok azonban nem szenvednek hiányt takarmányban. A lucerna helyett a szénaszükségletet a legelőik intenzívebb hasznosításával kívánják biztosítani. A kevesebb sikilókukoricát viszont melléktermékkel pótolják. F. T.
