Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-10 / 290. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19Ő2. DECEMBER 10, ENSZ-közgyülés Magyar üzenet és felszólalás Az élethez való alapvető emberi jog biztosítása érde­kében ' elengedhetetlenek a konkrét leszerelési intézke­dések — hangsúlyozza Hol­­lai Imrének, az ENSZ-köz­­gyűlés 37. ülésszaka elnöké­nek az emberi jogok napja, december 10. alkalmából szerdán nyilvánosságra -ho­zott üzenete. A magyar diplomata rá­mutatott, hogy a világ szá­mos térségében emberek milliói élnek szabadságuktól megfosztva, jogaikat lábbal tiporják. Az üzenet kiemeli, hogy a nemzetek közössége nem hagyhatja szó nélkül az emberi jogok tömeges meg­sértését, ennek a problémá­nak az ENSZ figyelmének középnontjában kell állnia. Az amerikai képviselőház, mindössze egy nappal az­után, hogy megvonta a kor­mánytól az első öt MX ra­kéta építésének költségveté­sét, szerdán jóváhagyását adta a 230 milliárd dolláros katonai költségvetés összes többi tételéhez, ami azt je­lenti, hogy az Egyesült Ál­lamok 1983-ban ismét 11 százalékkal többet költ ka­tonai célokra, mint az idén. Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke a Finn Köz­társaság elnöke és a finn kormány meghívására teg­nap hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett. Tegnap Helsinkiben meg­kezdődtek Nyikolaj Tyiho­nov szovjet miniszterelnök és Mauno Koivisto finn köz­­társasági elnök megbeszélé­sei. A meleg, baráti légkörű tanácskozás során áttekin­tették a szovjet—finn két­oldalú kapcsolatok helyzetét és fejlődésük kilátásait. Mindkét fél elégedetten nyi­latkozott a mindenoldalú szovjet—finn együttműködés eddig elért eredményeiről, hangsúlyozták: a jelenlegi kiéleződött nemzetközi lég­körben kézzel fogható ér-Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú, szociális, humanitárius és kulturális ügyekkel fog­lalkozó bizottságának szer­dai ülésén felszólalt Erdős André, a magyar küldöttség tagja. Az emberi jogoknak a világ különféle részein törté­nő megsértéséről szólva rá­mutatott, hogy az emberi jo­gok helyzete Chilében nem javult, és a chilei junta to­vábbra is lábbal tiporja a nemzetközi jog alapvető nor­máit. A magyar küldött az emberi jogoknak az Izrael által megszállt arab terüle­teken történő megsértését el­ítélve síkraszállt a Paleszti­nái arab nép önrendelkezési jogának érvényesítéséért és elítélte a fajüldöző dél-afri­kai rendszert, valamint a dél-koreai rezsim politikáját. A képviselőház elutasítot­ta azt a módosító javasla­tot, amely megvonta volna a két új atomhajtóműves re­­pülőgépanyahajó egyikének építésére szánt összeget. Jó­váhagyta a testület a B—1 bombázók költségvetését, sőt az MX-rendszer fejlesztési és kutatási előirányzatát is, bár a tényleges nakétatelepí­­téshez szükséges összeget megvonta. tékké vált a Szovjetunió és Finnország között kialakult kölcsönös megértés és jó­szándék. A szovjet minisz­terelnök és a finn köztársa­sági elnök különleges jelen­tőségűnek minősítette a két ország állami vezetői között kialakult személyes kapcso­latok jó hagyományát. A szovjet—finn kereske­delmi-gazdasági kapcsolatok — állapították meg a meg­beszélések során — sikere­sen fejlődnek az eddig meg­kötött megállapodások alap­ján, s az 1995-ig szóló ho6z­­szú távú együttműködési program keretében. Mauno Koivisto finn köz­­társasági elnök tegnap va­csorát adott Nyikolaj Tyiho­nov tiszteletére. Ma leszállnak az űrhajások Ma tér vissza a Földre Anatolij Berezovoj és Valen­­tyin Lebegyev, miután teljes egészében végrehajtották a Szaljut—7 űrállomás fedélze­tén a számukra előírt tudo­mányos kutatóprogramot. Tegnap a két űrhajós *a visszatérő Szojuz T—7 űrha­jó fedélzeti rendszereit ellen­őrizte, s a leszállóegységbe átrakták a kutatások és kí­sérletek eredményeit tartal­mazó anyagokat, a munkate­rembe pedig átvitték az el­használt berendezéseket. A Földre továbbított ada­tok szerint a két űrhajós jól érzi magát, a Szaljut—7 űr­állomásból, a Szojuz T—7 és a Progressz—16 űrhajókból álló űrkomplexum repülése kifogástalanul folytatódik. Gromiko fogadta a magyar nagykövetet Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere csü­törtökön saját kérésére fo­gadta Rajnai Sándort, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetét. A megbeszélés meleg, baráti légkörű volt. A találkozó sorár> a szov­jet—magyar kapcsolatok kérdéseit és a jelenlegi nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését tekintet­ték át. Ülést tartott a lengyel Minisztertanács A lengyel Minisztertanács szerdán áttekintette a stabi­lizációs folyamat alakulását, és megvizsgált több, a szük­ségállapot rendelkezéseivel kapcsolatos kérdést. A Minisztertanács az or­szág gazdaságát érintő fon­tos kérdésekkel is foglalko­zott, majd elfogadta az új nyugdíjtörvény-tervezetet, amely a szejm legközelebbi ülése elé kerül. A lengyel kormány foglalkozott a KGST-tagországoknak a be­fagyasztott lengyelországi beruházások folytatásában való részvételével. Mint el­hangzott, az eddigi tárgyalá­sok már hoztak eredménye­ket: a Szovjetunió, Magyar­­ország, Románia, Bulgária és Csehszlovákia előzetesen ki­fejezte azt a készségét, hogy részt vesz különféle objektu­mok építésének befejezésé­ben. Amerikai képviselöház Jóváhagyták a katonai költségvetést Tyihonov Finnországban tárgyal BUDAPEST Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve tegnap eluta­zott Budapestről az algériai parlamenti küldöttség, amely Rabah Bitat, az Algériai, Né­pi Nemzetgyűlés elnöke ve­zetésével, Apró Antalnak, az országgyűlés elnökének meg­hívására tartózkodott ha­zánkban. JOHANNESBURG Tegnap reggel dél-afrikai csapatok betörtek Maseru - ba, Lesotho független afri­kai királyság fővárosába, és megöltek 37 embert. Az akció során, amely a hiva­talos- pretoriai jelentés sze­rint az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elneve­zésű apartheidet lenes dél ­afrikai szervezet tagjai el­len irányult, életét vesztet­te öt nő és két gyermek is. VARSÓ Lengyelországban a tervek szerint hamarosan megala­kul a Hazafias Nemzeti, Űj­­jászületési Mozgalom (PRON) ideiglenes országos tanácsa. BUKAREST Bukarestben tegnap a Nagy Nemzetgyűlés elfogad­ta (Románia jövő évi költ­ségvetési tervét és az egy­séges gazdasági és társadal­mi fejlesztési tervet, amely nagy hangsúlyt helyez a ta­karékosságra, a jövedelme­zőségre és az energiaterme­lés növelésére. TEL AVIV Menahem Begin izraeli miniszterelnök a szeptem­berben Nyugat-Bejrútban el­követett tömeggyilkosság ügyét vizsgáló bizottságnak szerdán elküldött háromol­dalas levelében megismétel­te korábbi védekezését, amely szerint több órával azután értesült a mészárlásról, hogy a falangisták behatoltak a Szabra és Satila palesztin menekülttáborba. TOKIÓ Háromnapos látogatásra tegnap Pekingiből Tokióba érkezett Husszein jordániai király. BONN Helmut Kohl. az NSZK kancellárja tegnap délután felkereste Karl Carstens államfőt és közölte vele, hogy december 14-én, jövő kedden, beterjeszti a bizal­mi szavazást javasló indít­ványát. A nyugatnémet parlament előreláthatólag december 17-én, jövő (pénte­ken, szavaz az indítványról. PRÁGA Tegnap hivatalos baráti látogatásra Csehszlovákiába érkezett Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter, és megkezdte tárgyalásait ven­déglátójával Bohuslav Chnoupek külügyminiszter­rel. RÓMA Tommaso Morlino szená­tort választották tegnap az olasz szenátus elnökévé. A választást az tette szükséges­sé. hogy az eddigi elnök, Fanfani miniszterelnöki meg­bízást kapott. Történelem és jelenkor Az idén hatvan éve, 1922. december 30-án nyílt meg Moszkvában a Szovjetek I. óssz-szövetségi Kongresszusa. Ez a történelmi tanácskozás mondta ki a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetségének, a Szovjetuniónak a megalakulását. Független szovjbt köztársaságok — Orosz­ország, Ukrajna, Belorusszia és a Kaukázuson-túli terület népei, területét tekintve hatalmas országban — egyesül­tek. Több mint száz nép és nemzetiség élt e területen a legkülönbözőbb gazdasági, szociális és kulturális szinten. Csatlakozott 1925-ben az Üzbég és a Türkmén köztár­saság is a Szovjetunióhoz, majd őket követte 1929-ben a Tadzsik SZSZK. A szovjet köztársaságok száma így hét­re emelkedett. A Kaukázu­­son-túli Föderációból alakult Grúzia, Örményország és 1936-ban Azerbajdzsán külön szövetségi köztársaságként csatlakozott a Szovjetunió­hoz. Ugyanebben az évben alakult meg a Kazah és a Kirgiz Autonóm Köztársa­ság. amely korábban az Oroszországi Szocialista Szö­vetségi Köztársasághoz tarto­zott. 1940-ben Moldávia, a Balti-tenger melléki Lett, Litván és Észt SZSZK belé­pésével a jelenlegi 15-re emelkedett a Szovjetuniót al­kotó szövetségi köztársaságok száma. / A Szovjetunió megalakulá­sa kedvező feltételeket te­remtett az egyes köztársasá­gok sokoldalú fejlődéséhez, a soknemzetiségű állam védel­mi erejének és nemzetközi tekintélyének a megszilárdí­tásához. A távolságok országa A Szovjetunió földje Euró­pa felét és Ázsia kétharma­dát elfoglalva, széles sávban húzódik a világ térképén. Nyugaton Lengyelország ha­táránál kezdődik, keleten pedig a Csukcs-félszigeti Gyezsnov-fok határolja. Nyu­ország határainak csaknem kétharmada tengerparti, a Szovjetuniót három oldalról mossa a világóceán. Az or­szágban több mint 500 tó és százezernél több nagy folyó található. Leghosszabb a 4400 kilométeres Léna. Északon a Kolimát az év nyolc hónap­jában jég borítja, a Rioni pe­dig a napfényes Grúziában egyáltalán nem fagy be. Az ország területének mintegy fele az örök fagy övezetébe tartozik. Szibériában vannak olyan helyek, ahol télen na­gyobb a hideg, mint az Észa­ki-sarkon; Közép-Ázsia sík­ságain pedig nyáron olyan a hőség, mint az Egyenlítőn. Jakutföldön télen előfordul a mínusz 70°C hideg, amikor a kilégzett levegő azonnal megfagy. Türkméniában pe­dig a nyári homok plusz 70"C-ra is felhevül, s még megérinteni sem ajánlatos. Nyugat-Szibéria északi ré­szén, Urengojnál, azt a hatal­mas gázlelőhelyet, amely több mint hat billió köbmé­ter fűtőanyagot rejt. Urengoj a helyi nyenyec lakosok nyel­vén „isten hátamögötti” vidé­ket jelent. Az emberek évszá­zadokon át fáztak ezen a földön, nem is sejtve, hogy talpuk alatt valóságos föld­gáz-óceán terül el. , Az elmúlt évtizedekben több mint 20 ezer különböző lelőhelyet tártak fel a Szov­jetunióban. Az ásványi kin­csek felkutatására és kiter­melésére jelenleg az ország beruházásainak 40 százaléka jut. A Csendes-óceáni ércöve­zet. az Ural-hegység nyers­anyagkincsei, a szibériai aranylelőhelyek, a távol-ke­leti vasérckészletek. Kazahsz­tán kőszénlelőhelyei, a jakut­­földi gyémánt — csupán né­hány abból az óriási termé­szeti kincsből, amit e hatal­mas országban a föld mélye rejt. Társadalmi-gazdasági fejlődés A Szovjetunió megalakulá­sa óta eltelt 60 évet a sok­­nemzetiségű ország gyors tár­sadalmi-gazdasági fejlődése jellemezte. A szovjet ötéves tervek idején az országban 43 ezer nagy ipari egyesülés, gyár, kombinát létesült, az Leningrad látképe az új Moszkva szállóval gátról kelet felé 11 időzónát felölelve, több mint 172 hosz­­szúsági fokon terül el. Ami­kor nyugaton még csak alko­­nyodik, keleten már új nap reggele virrad. Amikor Moszkvában este hét óra van, a szibériai Bajkál-tóná] már éjfél, a Gyezsnov-fokon pedig hajnalodik. Északról délre a Szovjetunió 42 szélességi kö­rön át húzódik. Legdélibb pontja Türkméniában van, nem messze Kuska városától — a trópusoktól 12 szélessé­gi környire. A 268 millió nyolcezer lakosú Szovjetunió lélekszámút tekintve Kína és India után a világ harmadik helyét foglalja el. Földünk 2000 népe és nem­zetisége közül száznál több él a Szovjetunióban, amelyet 15 szövetséges és 20 autonóm köztársaság, 8 autonóm terü­let és 10 nemzetiségi körzet alkot, s népei összesen 162 nyelven beszélnek. _ Ez a 22,4 millió négyzet­­kilométer területű, hatalmas ország kontinensekhez hason­lítható; valamivel kisebb Af­rikánál. nagyobb Dél-Ameri­­kánál, kétszer akkora, mint Ausztrália. Határainak hosz­­sza több mint 60 ezer kilome­ter. Egy naponta kétezer ki­lométert haladó képzeletbeli vonat teljes hónap alatt jár­ná körül a szovjet határt. Az Üzbegisztánban már a beta­karítás folyik, amikor Petro­­pavlovszk—Kamcsatszkijban a hóviharok még betemetik a földszintes házakat. A Be­­ring-tenger partján a vörös­fenyő törzse egy évszázad múltán is vékony marad, a Fekete-tenger mellett, a szub­trópusi Grúziában pedig a fiatal bambusz egy nap alatt egy métert nő. Itt alig van hideg, az utolsó őszi virágo­kat szinte azonnal követik az első tavasziak. Kincsek a föld mélyéből A Szovjetunió földje mér­hetetlenül gazdag természeti kincsekben. A nagy folyók hatalmas energiakészleteket jelentenek: csupán a legki­emelkedőbbek összteljesítmé­nye eléri a 300 millió kilo­wattot. Rajtuk épültek a vi­lág legnagyobb vízerőművei: a bratszki, a krasznojarszkd, rövidesen pedig az első he­lyet foglalja el a Jenyiszejen épülő Száján—Susenszkojei erőmű. Napjainkban azonban a Nyugat-szibériai központi gázvezeték már több energiát szállít, mint az egész villa­­moserőműlépcsőzet a Jenyi­szejen, és az Angarán. Tizen­öt évvel ezelőtt fedezték fel üzembe helyezett erőművek együttes kapacitása 270 mil­lió kilowattot, a villamos táv­vezetékek hossza négy millió kilométert tett ki. Több ezer, korszerűen felszerelt kolhoz és szovhoz, tudományos-ku­tató és tervezőintézet épült. Sokmillió kilométerre tehető a kiépített szállítási útvona­lak hossza. Ebben az időszak­ban az ország nemzeti jöve­delme több mint százszorosá­ra növekedett Az ország részaránya a világ ipari ter­melésében az 1922. évi egy százalékról húsz százalékra emelkedett. Napjainkban dinamikusan fejlődik az egyes köztársasá­gok gazdasága. Megőrizve sajátos nemzeti vonásaikat, modern ipart, mezőgazdasá­got. fejlett tudományt és ma­gas színvonalú kultúrát te­remtettek. A Szovjetunióban elért gazdasági sikerek alapot te­remtettek a lakosság anyagi és kulturális életszínvonalá­nak folyamatos emelkedésé­hez. A következő folytatások­ban közelebbről is bemutat­juk a Szovjetunió köztársa­ságait, elsőként az Oroszor­szági Szocialista Szövetségi Szovjet Köztársaságot.

Next

/
Thumbnails
Contents