Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

L,V dr Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 289. sz. 1982. december 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szavazás az MX-rakétáról Reaganék súlyos veresége a képviselőházban Az amerikai képviselőház kedden este 245—176 arány­ban megszavazta azt a [tör­vénymódosítást. amely 1983- ban megvonja a kormány­zattól az MX rakétarend­szer építésére szánt Iközel egyimitl'iárd dollárt. A mó­dosítás azonban biztosítja a kormány szántára a rakéta­rendszerrel kapcsolatos ku­tatási és fejlesztési munká­latok folytatásához szüksé­ges 2,5 milliárd dollárt. A törvényjavaslatot még a szenátusnak is jóvá kellene hagynia ahhoz, hogy [ha­tályba llépjen, s Reagan még azután is visszautalhatja újbóli megvitatásra a kong­resszusba. A Fehér Házat azonban így is érzékenyen érintette a vereség; Reagan, aki először maga készült a sajtó elé állni a szavazás­sal kapcsolatos véleményé­vel, a szavazás váratlan arányai láttán meggondolta magát, s inkább írásbeli nyi­latkozatot olvastatott fel szóvivőjével. A nyilatkozat „súlyos hi­bának” [minősítette a 988 milliós összeg megvonását, s felszólította a szenátust, hogy állítsa helyre ezt a költségvetési tételt az össze­sen 231,6 irrtUiiárdos 1983-as megajánlás! törvény része­ként. Washingtoni megfi­gyelők szerint azonban erre már elméletben is csak a legközelebbi kongresszusi ülésszakon — januárban ke­rülhet sor. Jövőre a kor­mány még nehezebb hely­zetben lesz. mint idén, mert a novemberi választásokon 26 új — jobbára liberális — demokrata párti képvise­lő került a képviselőházba. Énnél is jellemzőbb a kor­mány pozícióinak gyenge­ségére, hogy a keddi sza­vazáson 50 republikánus is az MX ellen szavazott, s tulajdonképpen ők döntöt­ték el a módosító javaslat sorsát. Ha a javaslatot Reagan szerint a következő napokban nem másítják meg, akkor komolyan visz­­szaveti „a nemzetbizton­sági erőfeszítéseket”. és „megköti a kormány kezét a fegyverzetkorlátozási tár­gyalóasztalnál”. Az első amerikai értéke­léseik szerint az MX ellen­zéke nagyrészt az úgyneve­zett sűrű telepítés módszere ellen lépett fel. A száz MX- rakéta hatalmas betonsi­lókban való egymás mellet­ti elhelyezése Ed Markey demokrata párti képviselő szerint „olyan elméletre épül, amelyet a légierő már a tervezőasztalon sem ké­(Folytatás a 2. oldalon) A tavalyinál többet vetettek Szépen zölded a búza A megye gazdaságai időben végezték el az őszi munkákat Egy hónappal a start után Már sejthető, milyen lesz az úi papírgép 3. oldal A Szolnok megyei Tanács Vasipari Vállalatának szolnoki forgácsoló üzemében a Csepeli Acélmű és más nagyvállala­tok részére, üzemfenntartási célokra, különféle egyedi alkat­részeket gyártanak évi mintegy 6 millió forint értékben Kádár János és Losonczi Pál fogadta Rabah Bitatot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára tegnap a KB székházában fogadta Rabah Bitatot, az Algériai Népi Nemzetgyűlés elnökét, a Nemzeti Felszabadítása Front (FLN-pá.rt) Politikai Bizott­ságának tagját, aki parla­menti küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti lég­körű megbeszélésen eszme­cserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kér­déseiről, s áttekintették a párt- és államközi kapcso­latokat. Megerősítették kész­ségüket a két ország jól fejlődő együttműködésének további elmélyítésére. az MSZMP és az FLN-párt kapcsolatainak erősítésére. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyű­lés elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tegnap hiva­talában fogadta Rabah Bi­tatot, az Algériai Népi Nemzetgyűlés elnökét. A megbeszélésen részt vett Péter János, az országgyű­lés alelnöke. Az algériai vendégek dél­után a Magyar Hajó- és Da­rugyárba látogattak, ahol Szép János vezérigazgató tá­jékoztatta őket a nagyválla­lat életéről, eredményeiről. Szolnok megye gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meg­felelően, valamint a gabonaprogram teljesítése érdekében, az idén a mezőgazdasági nagyüzemek az eddiginél jóval na­gyobb területen mintegy 141 ezer hektáron vetettek őszi bú­zát. Ez a nagyság 9,3 százalékkal meghaladja az 1982-ben betakarított területét. Őszi árpából több mint 15 ezer hek­táron került vetőágyba mag. A kalászosokon kívül az ősz filyamán mintegy 6 ezer hektár repcét vetettek, és 2300 hek­tár lucernát telepítettek a nagyüzemekben. A tavalyinál valamivel jobban alakult az őszi bú­za állományminősítése. Az elvetett terület 55 százalé­ka jó, 25 közepes és 20 gyenge minősítést kapott. Az őszi árpának 70 százalékát minősítették jónak, tizenöt közepes és ugyanennyi gyen­ge lett. Az őszi mezőgazdasági fel­adatokat a rendkívül kedve­ző időjárás segítségével idő­ben végezték el a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezetben is. Valamennyi gabonának szánt gyenge vízgazdálkodású és termőképességű talajon al­talajlazítást végeztek. A táp­­anyagmérlegnek megfelelő trágyázás és a szükséges ta­lajfertőtlenítés előzte meg a vetést Az idén vásárolt IH 6200-as típusú vetőgép munkája és teljesítménye minőségi vetést, s a munkák időben történő befejezését biztosította. Az elmúlt év­hez képest 350 hektárral több őszi kalászos pihen a mezőtúri téesz földjeiben. A határszemle alapján 3000 hektáron jó, 500-on köze­pes és 612-n — melyet ké­sőbb vetetitek — gyenge volt az állomány állapotának mi­nősítése. Tiszafüreden a Há­­mán Kató Termelőszövetke­zetben a korábbi évektől el­térően, amikor 2 és fél ezer körüli volt az őszi búza ter­mőterülete, az idén 3100 hektárt vetettek be őszi ka­lászossal. A növények szá­mára jó vetőágyat készítet­tek, így a magok időben, ok­tóber 25-én már a földbe kerültek. A vetés minőségét a Hámán Kató Tsz-ben szin­tén az IH vetőgép garantál­ta, amely nyújtott műszak­ban dolgozott. Naponta 80 hektáron tette kellő helyre és mélységbe a vetőmagot. A vetésterület teljes nagyságá­ban az ősziek kikeltek és várhatóan megerősödve vé­szelik át a telet. Telepítet­tek még 160 hektárnyi angol perjét is, amely szintén szé­pen „kisorolt” a meleg, na­pos őszön. A szakemberek növényeik állományának becslésénél a „beállítottsá­got” és fejlettséget 95 szá­zalékban jónak értékelték. Az őszi állapot minősíté­se után a Jászsági Állami Gazdaság szakemberei kis­sé túl fejlettnek ítélik meg a 100 hektárnyi árpát, de az őszi búza, amelyet 1500 hek­táron vetettek, fejlettségét te­kintve jónak ígérkezik. A kalászosok mellett 60 hek­táron a helyben áttelelő cu­korrépamag kelése és je­lenlegi fejlettsége is jó mi­nősítést kapott. A vetési munkák előtt számítógépes szaktanácsadás segítségével megállapították, majd pótol­ták a hiányzó tápanyagot ta­lajaikban. F. T. A „Fejlődés” Bútoripari Szövetkezet jászkiséri üzemében jelenleg háromféle szobabe­rendezést gyártanak. A termékeket az ARTEX-en keresztül értékesítik Lázár György látogatása a főváros XI. kerületében Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap a főváros XI. kerületébe látogatott. A látogatáson részt vett Király Andrásné, a budapesti pártbizottság tit­kára. A program a kerületi párt­­bizottság székházában kezdő­dött, ahol kibővített párt­végrehajtóbizottsági ülésen Szatmári István első titkár tájékoztatta a vendégeket a 200 ezer lakosú városrész fej­lődéséről, politikai, gazdasági és [társadalmi helyzetéről. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány üdvözle­tét a XI. kerületieknek, s azt kívánta, hogy az itt élők, dolgozók felelősségérzete szőkébb hazájukért a jövő­ben is hasonlóan aktív ma­radjon. mint eddig. Rámuta­tott arra, hogy képesek va­gyunk úrrá lenni a nehézsé­geken. ha igazodni tudunk a megnehezedett feltételekhez, s ki-ki a maga munkaterüle­tén becsülettel elvégzi mun­káját, osztozva nemcsak a gondokban, teendőkben, ha­nem az ország jövőjének ala­kulásáért viselt felelősségben is. A tájékoztatót követően Lázár György elsőként meg­tekintette az elmúlt évek ke­rületfejlesztési tevékenységé­nek eredményeként megvaló­sult Olimpia mozit és a bu­dapesti művelődési közpon­tot. Sétát tett a Szabadidő parkban, s meglátogatta a Szakasits Árpád úti élelmi­szer- és szolgáltató üzleteket. A Bikszádi utcai általános is­kolában úttörők várták a vendégeket, akiknek megmu­tatták a nyolc új tanterem­mel bővített iskolaépületet is. A Minisztertanács elnöke ké­ső délután felkereste a Ma­gyar Kábel Műveket. Lázár György kelenföldi programja a kábelművek és a kerület több vezetőjével folytatott beszélgetéssel feje­ződött be. II vízgazdálkodás javításával növelhető a termés Megtartotta alakuló ülését a MEZŐ VÍZ gazdasági társaság — Rendszergazda a tiszaföldvári Lenin Tsz Az ország legnagyobb öntöző gazdaságai küldték el képviselőiket tegnap délelőtt Szolnokra, a Tiszaföldvári Me­zőgazdasági Vízgazdálkodási és Meliorációs Társaság (a MEZOVlZ) alakuló ülésére. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Mohácsi Ottó, az MSZMP Szolnok megyei Bizott­ságának titkára, valamint a MÉM és az OVH vezető mun­katársai. Az ülést Matuz János, a Szolnok megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője nyitot­ta meg. Beszédében kiemel­te, hogy a tiszaföldvári Le­nin Termelőszövetkezet (ez a gazdaság a MEZÖVI Z gesztora) kezdeményezése igen fontos lépés az öntözés valódi jelentőségének a fel­ismerése, a csapadék mes­terséges pótlásában rejlő le­hetőségek kiaknázására örvendetes, hogy Szolnok megyei nagyüzem vállalko­zott a társaság megszervezé­sére, hiszen az országos ön­tözőkapacitás 20 százaléka ezen a területen van, itt ezer hektár mezőgazdasági területből 200 hektár lát.­­ható el mesterségesen csa­padékkal. Az intenzív növényter­mesztés igényeit hazánk idő­járása nem elégíti ki, a me­zőgazdászok ennek dienere kisebb jelentőséget tulajdo­nítanak az öntözésnek, mint az agrotechnika más ele­meinek. Ezt bizonyítják a tények: az idei csapadé!'­­szegény nyáron az öntözési lehetőségeknek alig több mint felét hasznosították. Ráadásul az öntözést még kevés nagyüzemben kezelik a mezőgazdasági technika szerves részeként, nem vizs­gálják összefüggéseit a ta­lajműveléssel, a melioráció­val, a termelési szerkezettel és a fajtakiválasztással. Az alakuló ülésen ezután Szabó Béla, a Lenin Terme­lőszövetkezet elnöke ele­mezte a MEZÓVlZ megala­kításának okait és ismer­tette a társaság céljait. Az öntözési lehetőségek telje­sebb kiaknázásához — mondta — tagadhatatlanul szükség lenne a gazdasági szabályozók változtatására, a gazdaságok .érdekességének javítására, ám a mainál ha­tékonyabb módszerek elter­­(Folytatás u 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents