Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-29 / 304. szám

A díszünnepség elnöksége 60 éve született a Szovjetunió Hét és félmilliárd forint az élelmiszeripar fejlesztésére Az élelmiszeripar vállalatai az idén mintegy 7,6 milliárd forint értékű beruházást haj­tottak végre — ez derül ki a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumban most elkészített összesítésből. Nagyobb új létesítmény épí­tését nem kezdték meg. ám a korábbi években megindított fejlesztés nyomán néhány üzem most lépett á terme­lésbe. Emellett a rekonstruk­ciók, felújítások, és a gépcse­rék is jelentős anyagi áldoza­tokat követeltek a vállalatok­tól. Az idei fejlesztések hoz­zájárultak ahhoz, hogy az ipar az idén is jó színvonalú, kiegyensúlyozott ellátást biz­tosított, továbbá az export­terveit is teljesítette, és jövő­re tovább javítják a termelés feltételeit. Az 1982. évi beruházásokat a szűkebb pénzügyi lehetősé­gek, illetve a nagyobb arányú vállalati önállósulás nyomán általában a korábbi éveknél nagyobb fokú céltudatosság jellemzi. A fejlesztések több­sége közvetlenül az ellátás színvonalának emelését és a fokozott igazodást szolgálja az exportfeltételekhez. E tö­rekvések mellett viszonylag gyakran háttérbe szorultak a járulékos beruházások, a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítése, s az indokolt gépcserék, ami viszont a to­vábbiakban éppen azoknak a programoknak a .teljesítését nehezíti meg, amelyeket a fejlesztéseknél szintén elő­irányoztak ; a hatékonyabb gazdálkodást, az önköltségek csökkentését. Ugyanakkor ör­vendetes. hogy éppen azok az ágazatok hajtottak végre na­gyobb arányú korszerűsítést, amelyek alapvetően megha­tározzák a hazai ellátást, és a kivitelt — így elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi-, a konzerv-, a gabona-, a cu­kor- és a bőripar. A kaposvári húskombinát új üzemében elsősorban a hazai kínálat bővítésére évi hatezer tonna hentesáru ké­szítésére rendezkedtek be. Termel a debreceni és a pász­tói új tejüzem is, ezek napon­ta 200, illetve 100 ezer liter tejet dolgoznak fel, jelentő­sen javítva a környék ellátá­sát. A bajai, 10 ezer tonna kapacitású, mirelitüzemet is ez évben adták át. innen el­sősorban mélyhűtött zöldség­féléket szállítanak exportra. Kecskeméten és Székesfehér­várott a gabonaipar új keve­rőüzemét. illetve száraztész­­tagyárát adták át. Ugyancsak ez évben adták át, innen el­­lést a sütőipar észak-pesti ke­nyérgyára és orosházi üzeme. Több baromfiipari üzem­ben jelentős korszerűsítést fejeztek be. A kecskeméti gyár új fagyasztó alagutat, az orosházi folyamatos fagyasz­tót kapott, a Ságvári feldol­gozóban pedig a csomagolási vonalat korszerűsítették, ez­zel is fokozva az exportké­pességet. A termelési költségek csök­kentésére sok üzemben új energiatakarékos megoldáso­kat alkalmaznak. Az ilyen beruházásokra összesen 80 millió forintot költöttek. Kü­lönösen a cukor-, a növény­olaj- és a konzervipar járt ebben élen. Több gyárban a hulladék-hőenergiát, a for­ró párát, a gőzt hasznosítják újra, máshol az olajfűtésű kazánokat olcsóbb gázfűtésű­re állították át. Több helyen a hulladékot használják fű­tésre. Ünnepi megemlékezés a Szigligeti Színházban Üzemindulás a Paksi atomerőmű első egységénél Tegnap virradó éjszaka — az előre kidolgozott program szerint — sor került a Paksi Atomerőmű első blokkjának energetikai indítására. Miu­tán sikeresen befejezték a re­aktor fizikai méréseit, a re­aktorban termelt gőzzel meg­hajtva az egyik 220 mega­­watos turbógenerátort 0 óra 13 perckor az országos villa­­mosenergia-hálózatra kap­csolták. A turbina fokozatos terhelésével a gépegység tel­jesítménye 40 megawattra nőtt, s e teljesítménnyel fo­lyamatosan üzemel a követ­kező napokban. Az üzembe helyezési prog­ram szerint ezt követően 1983 első negyedévében a blokk terhelését lépcsőzetesen növe­lik, miközben elvégzik a kü­lönböző terhelési szinteken előírt vizsgálatokat, mérése­ket. A 440 megawattos névle­ges terhelés elérése előtt a blokk működését meghatáro­zott ideig leállítják, s végre­hajtják a tartós üzembe vé­tel előtti ellenőrzéseket. Az első reaktorblokk várhatóan 1983 második negyedévében éri el a teljes terhelést. A mostani energetikai indí­tással megkezdődött Magyar­­országon a nukleáris bázisú villamosenergia-termelés. Ez az energiafajta ebben az évti­zedben a villamosenrgia­­igény növekedésének több mint 80 százalékát fedezi majd. Fogadás a szovjet nagykövetségen 1982. december 28. — Vla­gyimir Bazovszkij, a Szov­jetunió magyarországi nagy­követe a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából Budapes­ten fogadást adott a nagykö­vetségen. A fogadáson részt vett Kádár János,, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György. Benke Valé­ria, Havasi Ferenc, Korom Mihály. Méhes Lajos. Né­meth Károly és Óvári Mik­lós, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai; Gyenes András, a Központi Ellenőr­ző Bizottság elnöke. Várko­­nyi Péter, a KB titkára és Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Jelen volt a fogadáson az MSZMP Központi Bizottsá­ga, az Elnöki Tanács és a kormány több más tagja, továbbá a politikai, a gaz­dasági, a társadalmi és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Részt vett a fogadáson a budapes­ti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tagja is. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le-Tegnap este a szolnoki Szigligeti Színházban a Szov­jetunió megalakulása 60. év­fordulója alkalmából ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei és Szolnok váro­si Bizottsága, a megyei és a városi tanács. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt: Szabó Borbá­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Tisza Cipőgyár művezetője. Majo­unió kisugárzó hatása nem­csak az európai, hanem a Föld valamennyi kontinensé­re eljutott, és gyökeresen megváltoztatta a világ arcu­latát. Azok a történelmi vív­mányok, amelyeket az eltelt 60 esztendő alatt a Szovjet­unió elért, a marxista—leni­nista elmélet napjainkig el nem évült életerejét, a lenini nemzetiségi politikának a je­len és a jövő számára is példamutató és követendő — Az elmúlt hat évtized alatt a szovjet állam nem­csak azt bizonyította be, hogy a gazdasági és a kultu­rális életben lehetséges az állandó fejlődés, hanem azt is, hogy képes a megújulás­ra, képes a megpróbáltatások elviselésére. Ez olyan erény, amellyel csak az a nép ren­delkezik, amelyik valóságos és szuverén birtokosa a hata­lomnak. és amelyik otthon van saját hazájában. Ennek ros Károly, az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának első titkára, Árvái István, Daróczi András, Fábián Pé­ter, Kiss Kálmánná, Kiss Ti­­borné, Mohácsi Ottó, Nagy Miklós, Simon József, Szűcs János, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjai. Csápé Mihály, a Tisza Szálló igaz­gatója, Cserfa Miklós, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje, Fenyvesi Jó­zsef. a szolnoki Városi Ta­nács elnöke, Major Irén, a KISZ szolnoki bizottságának tagja, Turóczy Ferencné nyugdíjas, Ulveczki Tibor, a megyei tanács elnökhelyette­se, Urbán Károly körzeti párttitkár. Varga Sándorné, a Szolnoki Papírgyár pártbi­zottságának titkára, Zsembé­ri István, a Kjllián György Repülő Műszaki Főiskola pa­rancsnoka; a jubileumi ün­nepségsorozaton Szolnok me­gyében tartózkodó észt kom­­szomolista küldöttség veze­tője, Donald Visnapu, az Észt Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága póttagja, az Észt Komszomol KB első titkára; az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katoniai alakulatok képvise­lői. Az ünnepi megemlékezést Barta László, a megyei ta­nács elnöke nyitotta meg. Beszédet Szurgyi Istvánná országgyűlési képviselő mon­dott. — Amikor 1922. december 30-án a fiatal Szovjet-Orosz­­országban a szovjetek I. össz­­szövetségi kongresszusán döntöttek a Szovjetunió lét­rehozásáról. bizonyára nem gondoltak arra, hogy decem­ber 30-a a történelem folya­mán kiemelkedik a forra­dalmi hétköznapok sorából — mondta beszéde bevezető­jében, majd így folytatta; — Az egymást váltó évtize­dekben az 1922. december 30-i döntés tette lehetővé, hogy napjainkban a Szovjet­helyességét, a szocialista tár­sadalmi rendszer magasabb­­rendűségét bizonyítják! Ezek következetes érvényesülése volt az előfeltétele annak, hogy a 60 esztendővel ez­előtti döntés nyomán világ­­történelmi jelentőségű válto­zások következtek be. A mai ünnepi alkalommal a fennál­lásának 60. évfordulóját ün­neplő Szovjetuniót, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét köszöntjük! Köszöntjük és kifejezésre juttatjuk tiszteletünket és el­ismerésünket mindazért, amit a szovjet állam a társada­lomépítő munkában, a világ­­politika formálásában, a ha­talmi viszonyok átalakításá­ban elért! Tisztelettel és el­ismeréssel adózunk a 60 éves Szovjetunió párt- és állami vezetőinek, a szovjet kommu­nistáknak, a szovjet népnek, mert tudjuk, hogy hazánk 37 évvel ezelőtti felszabadulása, mai jelenünk, a Szovjetunió léte, baráti támogatása nél­kül nem válhatott volna élő valósággá. Az előadó hangsúlyozta: az ünnepi alkalom lehetőséget ad a történelmi visszapillan­tásra, azokra a folyamatokra, melyek eredményeképpen a világ első új típusú proletár állama létrejött, amely egy sok népből és nemzetből álló országban a nemzeti szuve­renitás és a proletár inter­nacionalizmus elvének egy­ségét vallotta és gyakorolta. Azt az elvet, amelyet Lenin igy fogalmazott meg feljegy­zéseiben: „Egy lépést se az önrendelkezést választó né­pek ellen. Egy lépést se a közös államban maradók el­különítéséért. Az ünnepség szónoka meg­győző adatokkal is jellemez­te a Szovjetunió hat évtized alatt megtett útját, gazdasági, tiársadallmi, kulturális, poli­tikai eredményeket sorolt, amelyek egyszerre hatalma­sak és emberléptékűek. az erénynek birtokosai a szovjet emberek! Az ünnepség előadója hangsúlyozta, hogy hazánk számára a Szovjetunió te­remtette meg a nemzeti és társadalmi felemelkedés le­hetőségét. A második világ­háború terheinek döntő ré­szét magára vállaló Szovjet­unió nem a vesztesek oldalán állló kis népet látta bennünk, hanem a szocialista építés útját választó baráti nemze­tet. A beszéd következő részé­ben kitért azokra az érzelmi és baráti kapcsolatokra, ame­lyek megyénk lakosságát a Szovjetunióhoz fűzik. Az észt—Szolnok megyei test­vérkapcsolatokról szólva mél­tán állapíthatta meg: — A testvérkapcsolat az elmúlt évtizedekben számta­lan lehetőséget nyújtott az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaság fejlődésének, magas szintű kulturális életének, a köztársaság lakóinak és élet­módjuknak megismerésére. Majd az ünnepi szónoklat befejező részében így fogal­mazott : — Az eltelt 60 esztendő alatt bebizonyosodott, hogy a szovjet állam létrejötte, a szovjet köztársaságok egye­sülése előfeltétele volt an­nak. hogy ma a Szovjetunió az emberiség sorsának ala­kulását jótékonyan befolyás soló világhatalom. A megemlékezést követően elhangzott az Internacionálé. majd a szolnoki Szigligeti Színház művészei — Fehér Ildikó. Vallai Péter. Takács Katalin. Kőmíves Sándor, Nasv Sándor Tamás —. Gre­gor József érdemes művész, a szegedi Nemzeti Színház magánénekese, a Szolnoki szimfonikus zenekar. Báli Jó­zsef vezényletével és a szol­noki Kodály kórus (karigaz­gató: Buday Péter) adtak műsort szovjet és orosz szer­zők műveiből. Római szópárbaj (KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A 2. OLDALON) Mai lapszámunkhoz falinaptárt mellékelünk Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. évf. 304. sz. 1982. december 29., szerdaA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet tiszaderzsi bőrdíszmű üzeme öt évre szóló szerződést kötött a Fővárosi Kézműipari Vállalattal, melynek alapján a szövetkezetben szovjet exportra varrnak női műbőr táskákat 9

Next

/
Thumbnails
Contents