Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-28 / 303. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. DECEMBER 28, Latin-Amerikában Kereskedelmünk a harmadik világgal A világkereskedelem fontos eleme a fejlődő világ országaival kialakított együttműködés, ennek fejlesztése hazánk kereskedelempolitikájában is fontos helyet foglal el. Jelenleg 10—11 százalékkal részesedik a harmadik világ kereskedelmi forgalmunkból. Távlati elképzelés szerint ez az arány 17—18 százalékra fog növekedni, s ez nem könnyű feladatot ró a tenmelő és külkereskedelmi vállalatokra. Az itteni piaci lehetőségeinkről nyilatkozott az MTI munkatársának Kővári László, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője, aki kifejtette: a lehetőségeket még korántsem tártuk fel, s most talán még nehezebb megtalálni a forgalom. továbbá a kooperáció bővítésének forrásait, hiszen a piac visszafogottabb. A fej lődő államokat is erőteljesen sújtja a rossz gazdasági helyzet, érezteti hatását a munkanélküliség és az infláció. A jövőben elsősorban a könnyűipari ágazatokban jöhet létre több területen együttműködés, amit szorgalmazunk a gépipar külöböző területein ,is. Mindez gondos előkészítést, pontos felmérést igényel. Mert rossz példa is akad: Indiában például egy kerékpárgyárat építettünk abban bízva, hogy a termelés felfutása után a termékekből jut majd a magyar piacra is. Előzetes kalkulációnk nem igazolódott, időközben olyannyira megnőtt a kétkerekűekre az indiai igény hogv a gyár alig győz eleget tenni annak. A fejlődő országokkal folytatott együttműködés fejlesztésénél számba kell venni a földrajzi távolságokat is. Miután nincs jelentősebb kikötőnk, hajóparkunk, a fuvaroztatást külföldi társaságok közbeiktatásával lehet megoldani. Egyes tömegtermékek árát a tetemes fuvardíjak akár a kétszeresére is növelhetik. Nyersanyagok esetében ez nagy mértékben emeli a termelési költségeket éppen ezért az eddigieknél bátrabban kell kezdeményeznünk vegyes vállalatok alapítását. Jelenleg a legnagyobb forgalmat az afrikai és a közelkeleti országokkal bonyolítjuk le, így Algériával, Szíriával, Líbiával. Kuvaittal, Nigériával, valamint Indiával és a közép-keleti országokkal. Dél-Amerikában Peru a legjelentősebb partnerünk. Ezen országok cégeivel már létrejött néhány vegyes vállalat, legutóbb az arab emírségekben Traníelektro-emirates néven.- A piackutatások alapján úgy tűnik, számunkra a szélesebb körű lehetőségek Dél- Amerikában mutatkoznak, ahol- nagy fejlesztési tervek, elképzelések megvalósításán fáradoznak. Bár a távolság igen nagy, mégis a hasonló struktúrád miatt kapcsolataink az ottani fejlődő országokkal a jövőben gyorsan bővülhetnek. A Medicor Brazíliában már alapított vegyes vállalatot, amely termeléssel és értékesítéssel foglalkozik és Peruban is működik már hasonló. Az Agrober Mexikóban sikerrel vetette meg a lábát, a következő állomásuk Brazília lesz. ahol szintén érdeklődnek a magyarmezőgazdasági termelési rendszerek iránt. II nagy távolság hátrány Kunhegyesen a Vízgépészeti Vállalat I-es számú gyáregységében az idén NSZK-liccnc alapján 12 iszapvíztelenítő gépet gyártottak. A berendezések felszerelését is a vállalat végzi Mezőtúr határában dolgozik a Kőolajkutató Vállalat egyik fúróberendezése. Képeink — a fúrótorony mellett — a mindennapi munka egyegy pillanatát örökítik meg (Fotó: Korányi Éva) Műszaki fejlesztés kooperációval Hol kezdődik az energiagazdálkodás? A röpgyűlés már-már ünnepélyes fogadalomtételhez hasonlított. Az előadó borúlátóan elemezte a világ energiagondjait, majd az energiahordozók áremelkedésének a vállalati gazdálkodásra gyakorolt hatása miatt kesergett. Aztán elmondta; hogy a minap, amikor belépett a könyvelésbe, csaknem megszédült a hőségtől. Szóvá tette, hogy egyik-másik gépkocsivezető olykor tíz-húsz perces várakozása alatt is járatja a kocsi motorját. Azt pedig már szemrehányóan emlegette, hogy a mellékhelyiségekben — a kiadott vállalati körlevél eLlenére — sokan elfelejtik lekapcsolni a villanyt. Amikor azt észlelte, hogy szavain mindenki elgondolkodik, befejezte a példálódzást. Példákban egyébként sem vagyunk szegények. De — a világ csaknem minden országához hasonlóan — nekünk is meg kell tanulnunk, hogyan gazdálkodhatunk észszerűbben az energiahordozókkal. Márcsak azért is, mert a termelés gazdaságosságának egyik meghatározója a termékek előállításához felhasznált energia mennyisége. Nem csoda hát. ha napjainkban mind több járási, városi és megyei népi ellenőrzési bizottság vizsgálja, hogy a vállalatok, szövetkezetek és intézmények hogyan valósítják meg az energiatakarékossággal kapcsolatos kormányprogramot? Az országos tapasztalatok összegezése előtt Kanizsa szekrénysorok Két új szekrénysorral bővítette választékát a Kanizsa Bútorgyár. Harmónia nevű, elemes rendszerű szekrénysoruk egyaránt elhelyezhető kis méretű és nagyobb lakásba. hiszen több s kevesebb elemből is összeállítható. Az újdonságot előrendelés alapján gyártják. A másik új térnék a Hajnal szekrénysor; fehér homlokzattal készül, oldalfalait pácolt mahagóni borítja. Sorozatgyártását januárban kezdik. is tanulságos lehet, ha egyegy bizottság tapasztalatait elemezzük — az általánosítás igénye nélkül. Az energiatakarékosságban tapasztalható némi előrelépés. Mind több vállalatnál és szövetkezetnél készítenek energiatakarékossági programot, ám ezek tervszerűsége jórészt csak a nagyvállalatokra jellemző. Ám a nagyüzemekben sem jelölik meg előre és számszerűen, hogy az energiatakarékosságtól milyen eredményeket remélnek. A gyakorta emlegetett szemléletváltozásra több példa akad, de a népi ellenőrök azt is megállapították, hogy az eredményeket csak ott kísérik figyelemmel, a célokat ott vetik egybe a valósággal, ahol az intézkedési tervek megalapozottak voltak. Mert látszatintézkedésekkel nem lehet előre lépni. Az energiagazdálkodás a veszteségek feltárásával kezdődik. Ebben pedig nem ieleskednek a vállalatok. Némelyek csak odáig jutottak, hogy számba veszik a veszteségeket. de a konkrét intézkedések rendszerint elmaradnak. Hiába állapítják meg például, hogy a vállalati gépkocsik évente többször (de inkább több tucatszor) a megengedettnél több üzemanyaggal teszik meg az előírt távolságot, ha azt nem követi mindig felelősségrevonás. A szemléletváltozás fogyatékosságaira jellemző, hogy sok vállalatnál és szövetkezetnél veszteségelhárítás nem Szeged déli határában a Tisza boszorkámyszigeti szakaszán medencés kikötő épül. A folyóhoz csatlakozó kétszázötven méter hosszú és százharminc méter széles medence gátrendszere mar elkészült. A csaknem két éve kezdődött munkák során a kivitelező vállalatok gépesített brigádjai mintegy nyolcszázezer köbméter földei mozgattak meg. Jövőre megkezdik a Tiszára majdnem szerepel az éves munkatervben, rendszerint nem is hiányolják ezt a tevékenységet. Pedig az irányító és felügyeleti szervek irányelvekkel és tájékoztatókkal segítik a korszerű energiagazdálkodást. Csakhát; be kell látnunk, e munka személyi és szervezeti feltételei nem mindenütt adottak. Mert aligha képzelhető el, hogy ezt a teljes embert (és főként jó felkészültséget igénylő) feladatot kapcsolt munkakörben is el lehet látni. E tevékenységet hol a gépkocsielőadó, hol pedig egy-egy üzemvezető végzi, már amennyire képes erre, illetve idejéből futja. Tény viszont, hogy egyre több vállalat és szövetkezet már nem tekinti periférikus területnek az energiagazdálkodást. Ebben persze az árak emelkedése és a felhasználási korlátozások játszották a döntő szerepet. Nem mentségként, de szólni kell arról is, hogy a tervszerűbb energiagazdálkodás elengedhetetlen feltétele a korszerű (és olykor költséges) műszerellátottság megteremtése. amire a jelenlegi körülmények között nem minden vállalat és szövetkezet pénzéből futja. Hiszen az ésszerű energiafelhasználáshoz olykor több tíz vagy százmillió értékű energiaracionalizálási és energotechnológiai korszerűsítésre van szükség. A nehézségeket nem vitatja senki, tartalékok azonban még vannak. CS. N. L. merőlegesen húzódó, téglalap formájú óriási medence mélyítését, az új gátrendszer gyepesítését, a töltés koronáján pedig szilárd burkolatú út építését. A folyó alsó szakaszának legnagyobb ipari kikötőjét — amelyhez közraktárak is tartoznak majd — úgy tervezték meg, hogy a nagy folyami hajók és uszályok mellett télen a csónakházakat, kompokat is befogadhassa-Magyar vállalatok és tőkés cégek között több mint ezer kooperációs megállapodás van érvényben.A legkiterjedtebb a könnyűipar, illetve a gépipar vállalatainak kooperációs kapcsolatai. A Magyar Kereskedelmi Kamara koopedációs tagozatán az együttműködés tapasztalatait értékelve megállapították; a kooperációk a termelőkapacitások jobb kihasználása mellett egyben a vállalatok gyorsabb műszaki fejlődéséhez is hozzájárulnak. Ennek eredményeként az elmúlt években néhány vállalat gyorsan növelhette külföldi értékesítését, másutt pedig azért tarthaták meg piacaikat, mert az együttműködés során külföldi technológiához, licencekhez know-how-hoz jutva korszerűsítették termékkínálatukat. Gondot okoz azonban, hogy a vállalatok többségénél a fejlett technológia átvételével csak egy-egy folyamatot korszerűsítettek, a műszaki fejlesztés nem hatott ki a teljes tjávék en ység réi Így a korszerű gyártási eljárások mellett a régi technológiák is tovább élnek, rontva a gazdálkodás hatékonyságát, csökkentve a teljesítményeket. Az elkövetkezőkben kívánatos, hogy a vállalatok olyan együttműködéseket hozzanak létre, amelyekben biztosított a fejlett tecnika folyamatos átvétele. Ezzel elősegíthető, hogy az eddiginél több hazai vállalat zárkózhasson fel a világ élvonalához. Jelenleg külföldön a kutatás' és a fejlesztés íelgyorsulóbam van, a jelentősebb cégeknél már a válság utáni időszakra készülnek. Mindezt a hazai szakembereknek is figyelembe kell venniük, amikor a kooperációs kapcsolatokat szervezik, vagy újabb együttműködéseket alakítanak ki. Megállapították, hogy jók a lehetőségek az úgynevezett fejlesztési céltársulások létrehozásához. amelyekben elsősorban a hazai szellemi erőforrások hasznosíthatók. Ilyen együttműködések bővítésével a magyar szakemberek az eddiginél több új kutatási eredmény kidolgozásában, korszerű technológia, gyártási eljárás létrehozásában vehetnének részt, előkészítve azok hazai hasznosítását is. Téglalap alakú, úriási medence Kikötő épül Szegednél
