Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-22 / 300. (299.) szám
1982. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem fémtani tanszékén az oktatás mellett intenzív kutatómunka is folyik. Ezek a kutatások a hazai gyártású fémek és ötvözetek jobb kihasználására irányulnak, s amelyek eredményeként hazánkban gyártott járművek alváza könnyebb lehet, vagy például tartósabb kovácsolószerszámokat gyárthatnak. Szabadalmuk alapján nagy teljesítményű mágneseket is készítenek. A tanszéken vizsgálják a Szaljut—6 fedélzetén — az űrben — öntött ötvözeteket is. Képűnkön az alumíniumötvözetben megjelenő kiválásokat vizsgálják röntgensugár segítségével Bstlergagépek exportra Jó évet zár a SZIM karcagi gépgyára Következetesebb anyagi ösztönzést n kulcsemberek megbecsülése A SZIM karcagi gépgyárának dolgozói nyugodt lelkiismerettel tölthetik az év végi ünnepeket, a gazdálkodás 1982. évi várható eredményei azt tükrözik, hogy jól alkalmazkodtak a megváltozott gazdasági körülményekhez és eredményes esztendőt hagynak maguk mögött. A gyár 200 millió forint értékű befejezett termelési értéket produkál ez 40 millió forinttal magasabb összeg mint az előző év volumene volt. A többlet termelés természetesen nem az árak emelkedésének, sokkal inkább a kedvezőbbé vált gyártmánystruktúrának, a szervezési és fejlesztési intézkedéseknek, a hatékonyság növekedésének az eredménye. Korszerű, a piacon keresett termékeket gyártanak. Három fő termékcsoportja; a komplett E3N típusú esztergagép, a szerszúmgépalkatrész és részegység, továbbá a közúti fékszerelvények. A munkásgárda számára az év legnagyobb feladata a korszerű esztergagépek gyártása és értékesítése volt- Az E3N típusú esztergagép nullsarozatát tavaly gyártották le és ebben az esztendőben 200 készült, sorozatban. Téma: az iparjogvédelem Újítási szakemberek tanácskoztak Martfűn A napokban tartották a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Szolnok megyei Szervezetének évzáró tanácskozását a martfűi Tisza Cipőgyár kultúrtermében. A meghívott vendégek között Barna Ferenc, az Országos Találmányi Hivatal főelőadóia szólt az idén az esztendő második felében hozott új rendeletekről, s a jövő évi várható változásokról. Az egyesület tagjai különböző „területekről” érkeztek a zárógyűlésre, a mezőgazdaságból, iparból és intézményektől. Az ott elhangzottak sok segítséget adtak az újítással foglalkozó szakembereknek a területenként más és más oldalról jelentkező, de hasonló problémák megoldására. A tanácskozáson értékelték a szervezet 1982-ben végzett munkáját és elfogadták a jövő évi munkatervet. Ezután a meghívott vendégek a Tisza Cipőgyárban a jelenleg is eredményes újítási mozgalomról hallhattak előadást. A termelési terv túlteljesítését a gyár vezetői és dolgozói igen értékesnek tartják, hiszen a 20 millió forint eredményterv elérését az ötnapos munkahétre történő átállás ellenére biztosították. A munkahelek rövidülésével összefüggésben megközelítően 100 ezer órával csökkent a hasznos munkaidőalap. Hozzá kell még számítani, hogy a tavalyihoz viszonyítva, illetve az idei tervhez képest is alacsonyabb a gyáriak létszáma. Ha az üzem hatékonysági mutatóit vizsgáljuk, az egy dolgozóra jutó termelési érték a bázishoz képest 128, a tervhez viszonyítva 108 százalék. A felsorolt kedvező mutatókat egyebek között racionális létszámgazdálkodással. új és a korábbinál öszonzőbb bérezési, anyagi érdekeltségi rendszerrel, a munkafeltételek javításával érték el. Ezenkívül emelték a termelés előkészítésének a színvonalát, a gyártási folyamatok szervezettebbé váltak és ezt a célt szolgálta a különféle műszaki intézkedések összehangolt végrehajtása is. A gyárban napirenden van a takarékosság is. December 31-ig megközelítően Túrkevén az utóbbi években új foglalkoztatási lehetőségeket teremtettek meg az ipar és mezőgazdaság korszerűsítésével, a szolgáltatás és a kereskedelem fejlesztésével. • A városban tizenegyezerháromszáz ember él, közülük hatezer-kétszázötven munkaképes. Az idén a munkaképes lakosság nyolcvanhárom százaléka dolgozik. A foglalkoztatottak 43,3 százaléka a város tizenegy jelentősebb ipari üzemében helyezkedett el. Az ipar után a mezőgazdaság — a Nagykunsági Állami Gazdaság üzemegysége és a Vörös Csillag Tsz. — igényli a legtöbb munkaerőt, a városban dolgozók 36,1 százalékát foglalkoztatja. Az iparban dolgozók száma csökken, egyrészt azért, mert a vállalatoknál, szövetkezeteknél előtérbe került a létszám- és bérgazdálkodás, a termelés növekedése az intenzív fejlesztésnek köszönhető, másrészt, főleg tavasszal, sokan kilépnek a másfélmillió forinttal csökkentik az energiafelhasználásra fordított költségeket. Megyénk üzemeiben mindenütt, így a SZIM karcagi gépgyárában is egyre többet foglalkoznak a jövő terveivel, feladataival, hiszen az új esztendőtől csupán néhány nap választ el. A jövő évben például az idei 200 helyett már 300 E3N típusú korszerű szerszámgépet állítanak elő. és ebből százat külföldi piacon értékesítenek. A piaci igényekhez igazodva, a Tehetségeiknek megfelelően a közúti fékszerelvények volumenét is körülbelül 5 millió forinttal szándékoznak növelni. A feladatokra gondosan felkészülnek. A gyártmányfejlesztést illetően megkezdik az új típusú ORM-rezgőolló sorozatgyártását- Ebből a típusból húsz gépet már legyártottak, és rövidesen megkezdik a piaci értékesítését. Ugyancsak az üzem újdonságai közé tartozik. az LNC-lemezmegmunkáló gép, két prototípusa ennek az év végére készül el. Megkezdik a szerszámgépekhez használatos több mint húszféle fogaskerék gyártását is. Endrész Sándor vállalatoktól, a mezőgazdaságban helyezkednek el. mert ott az idénymunka magasabb kereseti lehetőséget biztosít. A városban általában mindenki megtalálja a képzettségének megfelelő munkaterületet, nincs elhelyezkedési nehézség, sőt, több munkaerőt keresnek, mint ahány an munkára jelentkeznek. A munkaképes lakosság egy része nem lép be vállalatokhoz, szövetkezetekhez, mert a városban sok a háztáji és kisegítő gazdaság. (Évente 140 millió forint értéket termelnek itt.) Hogy a munkaerőt jobban megtartsák, valamenyi üzem megpróbált javítani a szociális körülményeken, mindenütt megoldották az üzemi étkeztetést. Emelkedtek a fizetések is. A városban az egy főre jutó havi átlagkereset 3 ezer 347 forint. Legmagasabb a mezőgazdaságban dolgozók havj keresete: 4 ezer 50 forint. — pé — Az egyéni elosztás, a személyes érdekeltség szabályozása elsősorban vállalati feladat. bizonyos tennivalók azonban kormányzati hatáskörbe tartoznak. Ennek megfelelően a Minisztertanács határozott a vállalati igazgatók és helyetteseik anyagi érdekeltségi rendszerének korszerűsítéséről. Jóllehet, a vállalatvezetés színvonala, hatékonysága csak részben függ az anyagi ösztönzéstől, a jövedelem mértéke, a személyes érdekeltség azért nem lebecsülhető. Az igazgatók és helyetteseik anyagi érdekeltségének javítása az eddigieknél határozottabb kereseti különbségek kialakítását igényli a beosztott dolgozókhoz képest, illetve a teljesítménytől függően a saját „súlycsoporton” belül. Vagyis legyen kellő differenciálás a munka eredményességétől függően igazgató és igazgató alapkeresete, méginkább prémiuma és jutalma közt. Az utóbbi egy-másfél évtizedben jelentős nivellálódás ment végbe a vállalatvezetők körében, csökkent az anyagi ösztönzés húzóereje. Amíg például az átlagkeresetek 108 százalékkal emelkedtek, addig a felsőszintű gazdasági vezetők keresete csak 54 százalékkal nőtt, 1969 és 1980 között. A vezérigazgatók átlagos alapbére jelenleg 2,4- szerese, az igazgatóké 1.8- szorosa a szakmunkások átlagos alapbérének. A válla lati vezetők keresetének átlagosan 30 százaléka a mozgórész; a prémium, a jutalom és a nyereségrészesedés. Az utóbbi, a nyereségrészesedés a vezetők és a beosztottak közt egységes szabályok szerint kerül szétosztásra. A premizálásban és a jutalmazásban lenne lehetőség a jól és a kevésbé jól dolgozó igazgatók közötti differenciálásra, ám ezzel nem élnek eléggé. A igazgatók és helyetteseik alapbérét több éven át a jövőben az átlagosnál valamivel gyorsabb ütemben emelik, hogy a nivellálódási folyamatot visszafordítsák. A premizálás középpontjába pedig egyértelműen a jövedelmezőség kerül. Megszűnnek a tól-igok és fix szorzókulcsok kerülnek alkalmazásra, így az átlag alatti jövedelmezőségű vállalatok vezetői átlag alatti, az átlag fölötti jövedelmezőségű váLlalatok vezetői pedig átlag feletti prémiumban részesülnek majd. De mivel a jövedelmezőség színvonalát a vállalati gazdálkodás színvonalától független tényezők (például az árrendszer, a jövedelemelvonási és — támogatási rendszer) olykor szintén befolyásolják, így indokolt, vagy kivételes esetekben az irányító hatóság a fix (eszköz-bérarányos nyereségtől függő) szorzószámot 20 százalékkal lefelé, vagy fölfelé módosíthassa. Az igazgatók és helyetteseik tevékenységét átfogó Napirenden: A szolgáltatás fejlesztése Tegnap délután együttes ülést tartott Szolnokon a város tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A két testület Czibulkáné, dr. Németh Emília tanácselnök-helyettes előterjesztésében megvitatta és elfogadta a megyeszékhely és kömyé'ke hosszú távú szolgáltatásfejlesztési programját, döntött a tanács és végrehajtó bizottsága 1983 évi munkatervéről, valamint elfogadta a tanács és a népfront együttműködési megállapodását. Az előterjesztések között az együttes ülés több fontos témában is határozatot hozott. amelyek ismertetésére viszatérünk. (komplex) értékelés alapján jutalmazzák. Az irányító hatóság állapítja meg a jutalmazás konkrét feltételeit, tekintettel a népgazdaság és az ágazat előtt álló feladatokra. A jutalmazás felső határát — a premizáláshoz hasonlóan — 1983-tól eltörlik, hogy az igényelt differenciálásnak a jövőben ne legyenek korlátái. Jutalmazásra felhasználni persze ágazati és tárca szinten csak meghatározott keretösszeget, az alapbérek 15 százalékát lehet. Így ahhoz, hogy egyes vezetők az eddiginél több jutalmat kaphassanak, másoknak kevesebbet, vagy semmit sem szabad adni. A felső vezetők hatékony anyagi ösztönzése a vállalatvezetés színvonalára közvetlenül csak részlegesen hat. A közvetett hatás viszont ezen a szinten igen jelentős. Az első számú vezetők ösztönzése minta, etalon, iránymutató a vállalaton belüli döntésekben. Ha a minisztérium személyre való tekintet nélkül bátran differenciálja az igazgatók és helyetteseik prémiumát, jutalmát, akkor feltételezhetően ugyanezt teszik majd az igazgatók is saját hatáskörükben a beosztott vezetőkkel. A felső vezetők alapbéremelése lehetővé teszi a belső vezetők, az alkotó munkát végző egyetemi és főiskolai végzettségű beosztottak kellő anyagi megbecsülését is. Ez azonban vállalati feladat. A termelő tevékenység hatásfoka döntő mértékben attól függ, hogy az innovációs folyamat kulcsfigurája. a műszaki fejlesztő mennyire érdekelt és képes a megrendelő, a vevő fejével gondolkodni, rugalmasan, a piaci kereslethez igazodva cselekedni. A tervező-szerkesztő, a technológiai fejlesztő mérnökök helyzetét az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a közelmúltban megvizsgálta. Megállapította, hogy a három és fél évtizede tartó töretlen jövedelemnivellálódási folyamat a beosztott műszaki értelmiséget egyértelműen hátrányosan érintette. A munkás és műszaki átlagkeresetek aránya 1:3 volt Magyarországon a felszabadulást megelőzően. Jelenleg is hasonlóak a kereseti arányok az NSZK-ban vagy Franciaországban. Magyarországon viszont a műszaki dolgozók kereseti előnye a (munkásokéhoz képest évről évre csökkent, s a felszabadulás előtti 300 százalékos különbség csaknem az egytizedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök — mondhatnánk, a „függetlenített” műszaki alkotó — 1979- ben 11,6 százalékkal keresett többet, mint egy esztergályos. A nagyobb alapbér és a premizálás szinte kizárólag a vezető beosztásokhoz kötődik, vagyis az anyagi érvényesülés nem az eredményes alkotó munkához, hanem Tegnap a METESZ székházában kihirdették az energiatakarékossági pályázat ötödik fordulójának eredményét. Tizenkét pályaművet díjaztak, további tizennégy pályázatot a bíráló bizottság jutalomban részesített. Az első díjat megosztva adták ki, s ennek érdekessége, hogy a szerzők hasonló témát választottak: mindkét pályamű a cukorgyárakban lehetséges energiamegtakarítással foglalkozik. S. Tóth György és szerzőtársai olyan technológiát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a cukorgyári döntően a hierarchián belüli előmenetelhez kapcsolódik. Hovatovább a mindig is alacsony pedagógus-jövedelmek szintén megelőzik a mérnökét, különösen, ha a jelentős munka- és szabadságidőkülönbségeket is figyelembe vesszük. Jogos ellenvetés, hogy a műszaki egyetemeken, főiskolákon túlképzés folyik; sok a mérnök és kevés az értelmes. hasznos alkotó munkás. Lemérhető mindez az „alulfoglalkoztatott” műszakiak rossz közérzetén is. Az alacsony műszaki jövedelmek eleve a teljesítmények viszszafogására késztetnek, sőt már a kiválasztódás folyamatában kontraszelekciókhoz vezetnek. Érzékelhetően csők kent a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők száma. Megsokszorozódott viszont a humán értelmiségi pályák iránti érdeklődés. Ha e folyamatot nem tudjuk visszaszorítani, kilátástalanná válhat minden erőfeszítés a rugalmasság, a versenyképesség fokozására, a gazdaságstruktúrális átalakulására. A gazdaság mai helyzetében a műszaki értelmiség jövedelmének általános emelésére nincs mód. A tehetségtől, az alkotókészségtől és főleg a konkrét műszaki-gazdasági teljesítménytől függő anyagi ösztönzésre viszont lehetőséget kell teremteni. Miért ne kereshetne - néhány tervező és technológus is a jó üzleten, egy-egy kollektíva boldogulását megalapozó új termék, korszerű gyártási eljárás bevezetésén olyan jelentős összeget, amely az egyéni anyagi helyzetét döntően befolyásolja? Kifejezetten megtermékenyítené a munkát olyan jelentős anyagi tét, amely lelkesítené az alkotót a feladatok megoldásában, az akadályok leküzdésében. Érdemes lenne minden jól értékesíthető, divatos, korszerű és az üzletekből többnyire hiányzó termék vagy a jelentős megta. karítással, minőségjavítással járó technológia bevezetését megalapozó fejlesztésekben az alkotókat ele\^ — a jelenleginél nagyságrenddel jobban — érdekeltté tenni. A személyes anyagi érdekeltség közvetlenül is kapcsolódhatna a nyereség vagy az árbevétel növeléséhez. A kormányhatározat tehát csak az igazgatók és helyetteseik anyagi ösztönzését korszerűsíti. E határozat következetes végrehajtása azonban mintául szolgálhat és kikényszerítheti a gazdasági vezetők egész hierarchiájában és az alkotók körében a következetes differenciálást, az egyén és az irányított kollektíva teljesítményéhez igazodó jövedelemelosztást. Kovács József az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának munkatársa mészkem^ncékben az import koksz helyett földgáz alkalmazható. Ugyanezt a témát munkálta ki Németh Emil szerzőtársaival, azzal a különbséggel. hogy a technológia a koksz helyett a nagy széndioxid tartalmú — ala csony fűtőértékű — földgázra épült. A bíráló bizottság értékelése szerint a pályázatokban kidolgozott javaslatok többsége ezúttal is reálisan megvalósítható, jelentős mértékben segítheti az energiagazdálkodási kormányprogram megvalósítását. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Túrkevén a munkaképesek 83 százaléka dolgozik (Folytatjuk.) Az energiatakarékossági pályázaton Cukros téma a győztes
