Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. (299.) szám

1982. DECEMBER 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem fémtani tanszékén az oktatás mellett intenzív kutatómunka is folyik. Ezek a kutatások a hazai gyártású fémek és ötvözetek jobb kihasz­nálására irányulnak, s amelyek eredményeként hazánkban gyártott járművek alváza könnyebb lehet, vagy például tartósabb kovácsolószerszámokat gyárthatnak. Szabadalmuk alapján nagy teljesítményű mágneseket is készítenek. A tanszéken vizsgálják a Szaljut—6 fedélzetén — az űrben — öntött ötvözeteket is. Képűnkön az alumíniumötvözetben meg­jelenő kiválásokat vizsgálják röntgensugár segítségével Bstlergagépek exportra Jó évet zár a SZIM karcagi gépgyára Következetesebb anyagi ösztönzést n kulcsemberek megbecsülése A SZIM karcagi gépgyá­rának dolgozói nyugodt lel­kiismerettel tölthetik az év végi ünnepeket, a gazdál­kodás 1982. évi várható eredményei azt tükrözik, hogy jól alkalmazkodtak a megváltozott gazdasági kö­rülményekhez és eredmé­nyes esztendőt hagynak ma­guk mögött. A gyár 200 millió forint értékű befe­jezett termelési értéket produkál ez 40 millió fo­rinttal magasabb összeg mint az előző év volumene volt. A többlet termelés ter­mészetesen nem az árak emelkedésének, sokkal in­kább a kedvezőbbé vált gyártmánystruktúrának, a szervezési és fejlesztési in­tézkedéseknek, a hatékony­ság növekedésének az ered­ménye. Korszerű, a piacon keresett termékeket gyárta­nak. Három fő termékcso­portja; a komplett E3N tí­pusú esztergagép, a szer­­szúmgépalkatrész és rész­egység, továbbá a közúti fékszerelvények. A munkásgárda számára az év legnagyobb feladata a korszerű esztergagépek gyár­tása és értékesítése volt- Az E3N típusú esztergagép nullsarozatát tavaly gyár­tották le és ebben az esz­tendőben 200 készült, soro­zatban. Téma: az iparjogvédelem Újítási szakemberek tanácskoztak Martfűn A napokban tartották a Magyar Iparjogvédelmi Egye­sület Szolnok megyei Szerve­zetének évzáró tanácskozá­sát a martfűi Tisza Cipőgyár kultúrtermében. A meghí­vott vendégek között Barna Ferenc, az Országos Talál­mányi Hivatal főelőadóia szólt az idén az esztendő má­sodik felében hozott új ren­deletekről, s a jövő évi vár­ható változásokról. Az egye­sület tagjai különböző „terü­letekről” érkeztek a záró­gyűlésre, a mezőgazdaságból, iparból és intézményektől. Az ott elhangzottak sok se­gítséget adtak az újítással foglalkozó szakembereknek a területenként más és más oldalról jelentkező, de ha­sonló problémák megoldásá­ra. A tanácskozáson értékelték a szervezet 1982-ben végzett munkáját és elfogadták a jö­vő évi munkatervet. Ezután a meghívott vendégek a Ti­sza Cipőgyárban a jelenleg is eredményes újítási mozga­lomról hallhattak előadást. A termelési terv túltelje­sítését a gyár vezetői és dolgozói igen értékesnek tartják, hiszen a 20 millió forint eredményterv eléré­sét az ötnapos munkahét­re történő átállás ellenére biztosították. A munkahe­­lek rövidülésével összefüg­gésben megközelítően 100 ezer órával csökkent a hasznos munkaidőalap. Hozzá kell még számítani, hogy a tavalyihoz viszo­nyítva, illetve az idei terv­hez képest is alacsonyabb a gyáriak létszáma. Ha az üzem hatékonysági mutatóit vizsgáljuk, az egy dolgozó­ra jutó termelési érték a bázishoz képest 128, a terv­hez viszonyítva 108 száza­lék. A felsorolt kedvező mu­tatókat egyebek között ra­cionális létszámgazdálkodás­sal. új és a korábbinál ösz­­onzőbb bérezési, anyagi ér­dekeltségi rendszerrel, a munkafeltételek javításával érték el. Ezenkívül emel­ték a termelés előkészítésé­nek a színvonalát, a gyár­tási folyamatok szervezet­tebbé váltak és ezt a célt szolgálta a különféle mű­szaki intézkedések össze­hangolt végrehajtása is. A gyárban napirenden van a takarékosság is. De­cember 31-ig megközelítően Túrkevén az utóbbi évek­ben új foglalkoztatási lehe­tőségeket teremtettek meg az ipar és mezőgazdaság kor­szerűsítésével, a szolgáltatás és a kereskedelem fejleszté­sével. • A városban tizenegyezer­háromszáz ember él, közülük hatezer-kétszázötven munka­képes. Az idén a munkaké­pes lakosság nyolcvanhárom százaléka dolgozik. A foglalkoztatottak 43,3 százaléka a város tizenegy jelentősebb ipari üzemében helyezkedett el. Az ipar után a mezőgazdaság — a Nagy­kunsági Állami Gazdaság üzemegysége és a Vörös Csil­lag Tsz. — igényli a legtöbb munkaerőt, a városban dol­gozók 36,1 százalékát foglal­koztatja. Az iparban dolgo­zók száma csökken, egyrészt azért, mert a vállalatoknál, szövetkezeteknél előtérbe ke­rült a létszám- és bérgazdál­kodás, a termelés növekedése az intenzív fejlesztésnek kö­szönhető, másrészt, főleg ta­vasszal, sokan kilépnek a másfélmillió forinttal csök­kentik az energiafelhaszná­lásra fordított költségeket. Megyénk üzemeiben min­denütt, így a SZIM karcagi gépgyárában is egyre töb­bet foglalkoznak a jövő ter­veivel, feladataival, hiszen az új esztendőtől csupán néhány nap választ el. A jövő évben például az idei 200 helyett már 300 E3N tí­pusú korszerű szerszámgé­pet állítanak elő. és ebből százat külföldi piacon érté­kesítenek. A piaci igények­hez igazodva, a Tehetségeik­nek megfelelően a közúti fékszerelvények volumenét is körülbelül 5 millió fo­rinttal szándékoznak növel­ni. A feladatokra gondosan felkészülnek. A gyártmány­fejlesztést illetően megkez­dik az új típusú ORM-rez­­gőolló sorozatgyártását- Eb­ből a típusból húsz gépet már legyártottak, és rövide­sen megkezdik a piaci érté­kesítését. Ugyancsak az üzem újdonságai közé tar­tozik. az LNC-lemezmeg­­munkáló gép, két prototípu­sa ennek az év végére ké­szül el. Megkezdik a szer­számgépekhez használatos több mint húszféle fogas­kerék gyártását is. Endrész Sándor vállalatoktól, a mezőgazda­ságban helyezkednek el. mert ott az idénymunka magasabb kereseti lehetőséget biztosít. A városban általában min­denki megtalálja a képzett­ségének megfelelő munkate­rületet, nincs elhelyezkedési nehézség, sőt, több munkae­rőt keresnek, mint ahány an munkára jelentkeznek. A munkaképes lakosság egy ré­sze nem lép be vállalatokhoz, szövetkezetekhez, mert a vá­rosban sok a háztáji és ki­segítő gazdaság. (Évente 140 millió forint értéket termel­nek itt.) Hogy a munkaerőt jobban megtartsák, valamenyi üzem megpróbált javítani a szociális körülményeken, mindenütt megoldották az üzemi étkeztetést. Emelked­tek a fizetések is. A városban az egy főre jutó havi átlag­­kereset 3 ezer 347 forint. Legmagasabb a mezőgazda­ságban dolgozók havj kerese­te: 4 ezer 50 forint. — pé — Az egyéni elosztás, a sze­mélyes érdekeltség szabályo­zása elsősorban vállalati fel­adat. bizonyos tennivalók azonban kormányzati hatás­körbe tartoznak. Ennek meg­felelően a Minisztertanács határozott a vállalati igazga­tók és helyetteseik anyagi érdekeltségi rendszerének korszerűsítéséről. Jóllehet, a vállalatvezetés színvonala, hatékonysága csak részben függ az anyagi ösztönzéstől, a jövedelem mértéke, a személyes érde­keltség azért nem lebecsül­hető. Az igazgatók és he­lyetteseik anyagi érdekeltsé­gének javítása az eddigiek­nél határozottabb kereseti különbségek kialakítását igényli a beosztott dolgozók­hoz képest, illetve a teljesít­ménytől függően a saját „súlycsoporton” belül. Vagy­is legyen kellő differenciálás a munka eredményességétől függően igazgató és igazgató alapkeresete, méginkább pré­miuma és jutalma közt. Az utóbbi egy-másfél évti­zedben jelentős nivellálódás ment végbe a vállalatvezetők körében, csökkent az anyagi ösztönzés húzóereje. Amíg például az átlagkeresetek 108 százalékkal emelkedtek, ad­dig a felsőszintű gazdasági ve­zetők keresete csak 54 szá­zalékkal nőtt, 1969 és 1980 között. A vezérigazgatók át­lagos alapbére jelenleg 2,4- szerese, az igazgatóké 1.8- szorosa a szakmunkások át­lagos alapbérének. A válla lati vezetők keresetének át­lagosan 30 százaléka a moz­górész; a prémium, a juta­lom és a nyereségrészesedés. Az utóbbi, a nyereségrészese­dés a vezetők és a beosztot­tak közt egységes szabályok szerint kerül szétosztásra. A premizálásban és a jutalma­zásban lenne lehetőség a jól és a kevésbé jól dolgozó igaz­gatók közötti differenciálás­ra, ám ezzel nem élnek elég­gé. A igazgatók és helyettese­ik alapbérét több éven át a jövőben az átlagosnál vala­mivel gyorsabb ütemben emelik, hogy a nivellálódási folyamatot visszafordítsák. A premizálás középpontjába pe­dig egyértelműen a jövedel­mezőség kerül. Megszűnnek a tól-igok és fix szorzókul­csok kerülnek alkalmazásra, így az átlag alatti jövedelme­zőségű vállalatok vezetői át­lag alatti, az átlag fölötti jö­vedelmezőségű váLlalatok ve­zetői pedig átlag feletti pré­miumban részesülnek majd. De mivel a jövedelmezőség színvonalát a vállalati gaz­dálkodás színvonalától füg­getlen tényezők (például az árrendszer, a jövedelemel­vonási és — támogatási rend­szer) olykor szintén befolyá­solják, így indokolt, vagy kivé­teles esetekben az irányító ha­tóság a fix (eszköz-bérarányos nyereségtől függő) szorzószá­mot 20 százalékkal lefelé, vagy fölfelé módosíthassa. Az igazgatók és helyettese­ik tevékenységét átfogó Napirenden: A szolgáltatás fejlesztése Tegnap délután együttes ülést tartott Szolnokon a vá­ros tanácsa és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A két testület Czibulkáné, dr. Németh Emília tanácsel­nök-helyettes előterjesztésé­ben megvitatta és elfogadta a megyeszékhely és kömyé­­'ke hosszú távú szolgáltatás­fejlesztési programját, dön­tött a tanács és végrehajtó bizottsága 1983 évi munka­­tervéről, valamint elfogadta a tanács és a népfront együtt­működési megállapodását. Az előterjesztések között az együttes ülés több fontos témában is határozatot ho­zott. amelyek ismertetésére viszatérünk. (komplex) értékelés alapján jutalmazzák. Az irányító ha­tóság állapítja meg a jutal­mazás konkrét feltételeit, tekintettel a népgazdaság és az ágazat előtt álló felada­tokra. A jutalmazás felső ha­tárát — a premizáláshoz ha­sonlóan — 1983-tól eltörlik, hogy az igényelt differenciá­lásnak a jövőben ne legye­nek korlátái. Jutalmazásra felhasználni persze ágazati és tárca szinten csak megha­tározott keretösszeget, az alapbérek 15 százalékát le­het. Így ahhoz, hogy egyes vezetők az eddiginél több ju­talmat kaphassanak, mások­nak kevesebbet, vagy semmit sem szabad adni. A felső vezetők hatékony anyagi ösztönzése a vállalat­­vezetés színvonalára közvet­lenül csak részlegesen hat. A közvetett hatás viszont ezen a szinten igen jelentős. Az első számú vezetők ösztön­zése minta, etalon, iránymu­tató a vállalaton belüli dön­tésekben. Ha a minisztérium személyre való tekintet nél­kül bátran differenciálja az igazgatók és helyetteseik pré­miumát, jutalmát, akkor fel­tételezhetően ugyanezt te­szik majd az igazgatók is sa­ját hatáskörükben a beosz­tott vezetőkkel. A felső veze­tők alapbéremelése lehetővé teszi a belső vezetők, az al­kotó munkát végző egyetemi és főiskolai végzettségű be­osztottak kellő anyagi meg­becsülését is. Ez azonban vál­lalati feladat. A termelő tevékenység ha­tásfoka döntő mértékben at­tól függ, hogy az innovációs folyamat kulcsfigurája. a műszaki fejlesztő mennyire érdekelt és képes a megren­delő, a vevő fejével gondol­kodni, rugalmasan, a piaci kereslethez igazodva csele­kedni. A tervező-szerkesz­tő, a technológiai fejlesztő mérnökök helyzetét az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság a közelmúltban meg­vizsgálta. Megállapította, hogy a három és fél évtizede tartó töretlen jövedelemni­­vellálódási folyamat a beosz­tott műszaki értelmiséget egyértelműen hátrányosan érintette. A munkás és műszaki át­lagkeresetek aránya 1:3 volt Magyarországon a felszaba­dulást megelőzően. Jelenleg is hasonlóak a kereseti ará­nyok az NSZK-ban vagy Franciaországban. Magyaror­szágon viszont a műszaki dolgozók kereseti előnye a (munkásokéhoz képest évről évre csökkent, s a felszaba­dulás előtti 300 százalékos különbség csaknem az egyti­­zedére, 30—40 százalékra apadt. A beosztott mérnök — mondhatnánk, a „függetlení­tett” műszaki alkotó — 1979- ben 11,6 százalékkal keresett többet, mint egy esztergályos. A nagyobb alapbér és a pre­mizálás szinte kizárólag a vezető beosztásokhoz kötő­dik, vagyis az anyagi érvé­nyesülés nem az eredményes alkotó munkához, hanem Tegnap a METESZ székhá­zában kihirdették az energia­takarékossági pályázat ötö­dik fordulójának eredmé­nyét. Tizenkét pályaművet díjaztak, további tizennégy pályázatot a bíráló bizottság jutalomban részesített. Az el­ső díjat megosztva adták ki, s ennek érdekessége, hogy a szerzők hasonló témát vá­lasztottak: mindkét pályamű a cukorgyárakban lehetséges energiamegtakarítással fog­lalkozik. S. Tóth György és szerzőtársai olyan technoló­giát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával a cukorgyári döntően a hierarchián belüli előmenetelhez kapcsolódik. Hovatovább a mindig is ala­csony pedagógus-jövedelmek szintén megelőzik a mérnö­két, különösen, ha a jelentős munka- és szabadságidőkü­lönbségeket is figyelembe vesszük. Jogos ellenvetés, hogy a műszaki egyetemeken, főis­kolákon túlképzés folyik; sok a mérnök és kevés az értel­mes. hasznos alkotó munkás. Lemérhető mindez az „alul­foglalkoztatott” műszakiak rossz közérzetén is. Az ala­csony műszaki jövedelmek eleve a teljesítmények visz­­szafogására késztetnek, sőt már a kiválasztódás folyama­tában kontraszelekciókhoz vezetnek. Érzékelhetően csők kent a műszaki egyetemekre, főiskolákra jelentkezők szá­ma. Megsokszorozódott vi­szont a humán értelmiségi pályák iránti érdeklődés. Ha e folyamatot nem tudjuk visszaszorítani, kilátástalan­ná válhat minden erőfeszítés a rugalmasság, a versenyké­pesség fokozására, a gazda­­ságstruktúrális átalakulásá­ra. A gazdaság mai helyzeté­ben a műszaki értelmiség jö­vedelmének általános emelé­sére nincs mód. A tehetség­től, az alkotókészségtől és főleg a konkrét műszaki-gaz­dasági teljesítménytől függő anyagi ösztönzésre viszont lehetőséget kell teremteni. Miért ne kereshetne - néhány tervező és technológus is a jó üzleten, egy-egy kollektíva boldogulását megalapozó új termék, korszerű gyártási el­járás bevezetésén olyan je­lentős összeget, amely az egyéni anyagi helyzetét dön­tően befolyásolja? Kifejezet­ten megtermékenyítené a munkát olyan jelentős anya­gi tét, amely lelkesítené az alkotót a feladatok megoldá­sában, az akadályok leküzdé­sében. Érdemes lenne min­den jól értékesíthető, diva­tos, korszerű és az üzletek­ből többnyire hiányzó ter­mék vagy a jelentős megta­­. karítással, minőségjavítással járó technológia bevezetését megalapozó fejlesztésekben az alkotókat ele\^ — a je­lenleginél nagyságrenddel jobban — érdekeltté tenni. A személyes anyagi érdekeltség közvetlenül is kapcsolódhat­na a nyereség vagy az árbe­vétel növeléséhez. A kormányhatározat tehát csak az igazgatók és helyet­teseik anyagi ösztönzését korszerűsíti. E határozat kö­vetkezetes végrehajtása azon­ban mintául szolgálhat és kikényszerítheti a gazdasági vezetők egész hierarchiájá­ban és az alkotók körében a következetes differenciálást, az egyén és az irányított kol­lektíva teljesítményéhez iga­zodó jövedelemelosztást. Kovács József az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának munkatársa mészkem^ncékben az import koksz helyett földgáz alkal­mazható. Ugyanezt a témát munkálta ki Németh Emil szerzőtársaival, azzal a kü­lönbséggel. hogy a techno­lógia a koksz helyett a nagy széndioxid tartalmú — ala csony fűtőértékű — földgáz­ra épült. A bíráló bizottság értéke­lése szerint a pályázatokban kidolgozott javaslatok több­sége ezúttal is reálisan meg­valósítható, jelentős mérték­ben segítheti az energiagaz­dálkodási kormányprogram megvalósítását. Nagyobb a kereslet, mint a kínálat Túrkevén a munkaképesek 83 százaléka dolgozik (Folytatjuk.) Az energiatakarékossági pályázaton Cukros téma a győztes

Next

/
Thumbnails
Contents