Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-22 / 300. (299.) szám

Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! HA TVANÉVES A SZOVJETUNIÓ Ünnepi emlékülés Moszkvában Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában tegnap megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának és az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának a Szovjetunió megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére rendezett kétnapos együttes ülése. A szovjetek el­ső össz-szövetségi kongresszusa 1922. december 30-án fogadta el a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megala­kulásáról szóló nyilatkozatot és szerződést. Az' ünnepi ülésen részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Jurij Andropovval, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkárával. A Központi Bizottság tagjain, a Legfelsőbb Tanácsok küldöttein kívül meghívást kaptak a ta­nácskozásra az SZKP veteránjai, a szovjetek első össz-szövet­ségi kongresszusának küldöttei, a Szovjetunió tudományos és kulturális életének kiemelkedő személyiségei, a kiváló ered­ményeket elért munkáskollektívák képviselői. Az ünnepi megemlékezé­sen 112 országból vesz részt küldöttség. Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának veze­tésével magyar párt- és ál­lami küldöttség érkezett Moszkvába. Párt- és állami küldött­séggel képviselteti magát Bulgária, Csehszlovákia, Ku­ba, Lengyelország. Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Vi­etnam, valamint Jugoszlá­via, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, Laosz. Az évforduló alkalmából Moszkvába érkezett még 26 állami delegáció, s 86 kom­munista és munkáspárt, nemzeti-felszabadító mozga­lom küldöttsége. A szovjet főváros vendége Mauno Koivisto finn köz­­társasági elnök is. Jelen van a tanácskozá­son Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, Du­­schek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke, Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Padányi Mihály, a Magyar Ellenállók. Anti­fasiszták Szövetségének el­nöke. Meghívtak az ünnepsé­gekre számos ismert közéle­ti személyiséget, a nemzet­közi Lenin-békedíj kitünte­tettjeit. Az ünnepi ülést Konsztan­­tyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg, majd Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára mondott beszédet. szólva Jurij Andropov kitért a szocialista országok kö­zötti kapcsolatokra. megál­lapítva, hogy e téren termé­szetesen nem sikerült min­dent azonnal megoldani. Nem mindig sikerült időben levonni a következtetéseket a szocialista világon belüli változásokból. Voltak illúzió­ink, amelyeknek meg kellett szűnniük, és voltak hibáink, amelyekért fizetnünk kellett. Most azonban elégedetten ki­jelenthetjük, hogy sok min­dent megtanultunk, s a szo­cialista államok közössége hatalmas, erős szervezetté vált, amely óriási pozitív sze­repet tölt be a világ életében. Természetesen ma sem ál­líthatjuk, hogy túlléptünk minden nehézségen,- elértük az ideális állapotot. Közössé­günk országai előtt sok ko­moly feladat áll. Ezek közé tartozik szocialista vívmá­nyaink és értékeink védelme az imperialista nyomással szemben, a béke és az enyhü­lés megszilárdításáért vívott közös harc, politikai együtt­működésünk tökéletesítése, a gazdasági integráció folya­matának előbbrevitele. Az SZKP KB főtitkára a harmadik világ országairól szólva a Szovjetunió válto­zatlan támogatásáról bizto­sította azokat függetlenségük megszilárdításáért. népeik jólétéért és fejlődéséért a ne­héz körülmények között ví­vott harcukban. Megállapí­totta, hogy a Szovjetunió tisztelettel adózik az el nem kötelezett országok mozgal­mának, amelynek békeszere­tő politikája hasznos- szere­pet tölt be a nemzetközi élet­ben. Jurij Andropov leszögezte, hogy a Szovjetunió külpoli­tikája a békés egymás mellett élés elvein alapszik, a béke megszilárdítását i szolgáló minden lépés érdekében azonban nehéz harcot kell vívni az imperializmus hé­jáival. Ez a harc különösen kiéleződött most, amikor Nyugaton aktívabbá vált a leginkább kardcsörtető erők tevékenysége. Az imperialis­ták nem mondtak le arról, hogy gazdasági bojkottot va­lósítsanak meg a szocialista országokkal szemben, s bea­vatkozzanak belügyeikbe. Te­szik mindezt abban a re­ményben, hogy megingathat­ják társadalmi rendszerü­ket. Katonai fölényt akarnak elérni a Szovjetunióval, a szocialista .közösség vala­mennyi országával szemben. Természetesen ezek a tervek elkerülhetetlenül kudarcba fulladnak. Nem téveszthetjük azon­ban szem elől, hogy Wa­shington politikája veszélyes mértékben kiélezte a nem­zetközi helyzetet — muta­tott rá Jurij Andropov. — Minden korábbi méretet felülmúlóvá vált az Egye­sült Államok és a vezetése alatt álló NATO katonai készülődése. Az Egyesült Ál­lamok hivatalos képviselői a „korlátozott” az „elhúzó­dó” és más típusú nuk­leáris háborúk lehetőségéről beszélnek. E kérdésben vi­lágos az álláspontunk: nem szabad megengedni a nuk­leáris háborút — sem a kis, sem a nagy, sem a korlá­tozott, sem a totális nuk­leáris háborút. A nukleáris háború veszé­lyének reális csökkentéséhez vezető egyik legfőbb út: megállapodás létrejötte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a hadászati nukleáris fegyverek korlá­tozásáról és csökkentéséről. (Folytatás a 2. oldalon) Elhárítható a háborús veszély Jurij Andropov beszéde Az ünnepi ülésen mondott beszédében Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára rész­letesen szólt a soknemzetisé­gű szovjet állam kialaku­lásáról, fejlődéséről. A hat évtized alatt megtett út legfőbb eredményeit ösz­­szefoglalva megállapította: bebizonyosodott Marx és Le­nin azon tanításának helyes­sége, hogy a nemzeti kérdést csak osztályalapokon lehet megoldani. A Szovjetunió­ban az osztályantagonizmu­­sok megszűntével eltűnt a nemzeti gyűlölködés, a faji és nemzeti egyenlőtlenség minden formája. Beigazoló­dott, hogy a nemzetiségi kér­dés megoldásának irányítói, vezető ereje, s egyben e meg­oldás helyességének biztosí­téka a kommunista párt. an­nak tudományosan megala­pozott politikája. Az ország­ban megszűnt a nemzetiségi területek elmaradottsága, és valamennyi köztársaság di­namikus gazdasági fejlődése eredményeként létrejött az egységes szövetségi népgaz­dasági komplexum. Minőségi változások mentek végbe a köztársaságok népessége tár­sadalmi összetételében, a ha­ladó hagyományok alapján felvirágzott a soknemzetisé­gű szocialista kultúra, s új történelmi közösséget, a szov­jet népet alkotó szocialista nemzetek jöttek létre. A Szovjetunió gazdasági és kulturális felemelkedésé­ben valamennyi szövetségi köztársaságnak elévülhetet­len érdemei vannak — hang­súlyozta Jurij Andropov. — Az ország húsz autonóm köz­társaságban, s a 18 autonóm területen és körzetben élő népeknek és nemzetiségek­nek lehetőségük van arra, hogy kibontakoztassák ké­pességeiket. A Szovjetunió egyenjogú állampolgára az a sokmillió német, lengyel, koreai, kurd és más nemzeti­ségű ember, akiknek számá­ra a Szovjetunió már régen saját hazájukká vált. A nemzetiségi kérdés megoldásában elért sikerek azonban nem jelentik, hogy megszűnt valamennyi prob­léma. Ezeket maga az élet, a népek és nemzetek sokasá­gának egyetlen államon be­lül folytatott munkája szü­li. Ezek a gondok mé« hosszú ideig megmaradnak, sokkal hosszabb ideig mint az osz­tálykülönbségek. A fejlett szocializmus tökéletesítésé­nek ezért magában kell fog­lalnia az átgondolt, tudomá­nyosan megalapozott nemze­tiségi politikát is. Ennek feladatairól szólva az SZKP KB főtitkára meg­állapította: tudatában kell lennünk annak, hogy vala­mennyi nép szellemi öröksé­gében, hagyományaiban, élet­módjában nem csak jó. ha­nem rossz, idejüket túlélt elemek is vannak. Felada­tunk az, hogy ne tartósítsuk ezt a rosszat, hanem megsza­baduljunk mindentől, ami idejétmúlt, -ami ellentétben áll a szovjet népek együttélé­sének, a szocialista erkölcs­nek, kommunista eszméink­nek normáival. Jelenleg valamennyi szö­vetséges köztársaságban a munkások alkotják a legna­gyobb társadalmi csoportot. Néhány köztársaságban azonban a helyi nemzetiség képviselőinek nagyobb arány­ban kellene jelen lenniük a munkásosztály soraiban. Ez fontos a gazdaság fejlődése szempontjából és fontos oo­­litikailag is. Következetesen kell törekedni arra is, hogy az egyes köztársaságok vala­mennyi nemzetisége megfe­lelő módon képviselve legyen a különböző szintű párt- és tanácsi szervekben. Nemzetközi kérdésekről Szocialista és tőkés piacokra egyaránt szállít berendezéseket a Jászberényi Aprítógépgyár. Most szovjet, osztrák és indiai megrendelésre készítenek szénőrlő és érczúzó malmokat, ame­lyeket még az idén útnak indítanak rendeltetési helyeikre. Hazai igényeknek is eleget tesznek: timföldgyári forgókemen­cékhez gyártanak golyósmalmokat Ülésezett a TOT Növekedett a tsz-ekben dolgozók száma Tegnap Szabó István el­nökletével megtartotta idei utolsó ülését a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csa. Az ülésen részt vett Villányi Miklós mezőgazda­­sági és élelmezésügyi állam­titkár is. A TOT elnöke ez alkalommal adta át Buda­pesten, a Szabadsághegyen a mezőgazdasági szövetke­zetek továbbképzési és üdül­tetési központját. Ezt követően Eleki János főtitkár adott szóbeli tájé­koztatót a mezőgazdasági szövetkezetek 1982. évi gaz­dálkodásának várható ered­ményeiről és az 1983. évi feladatokról. Idén az össze­vonások és az egyesülések folyamata lelassult; 1302 tsz, valamint 119 szakszövetke­zet, halászati tsz és szövet­kezeti társulás készít zár­számadást. A 125 tagú tes­tület elégedetten nyugtázta', hogy a mezőgazdasági üze­mek az 1982. évi tervet a nehezebbé váló körülmények mellett is teljesítették. Elő­zetes felmérések szerint a termelőszövetkezetek terme­lési értéke — folyó áron számolva — mintegy kilenc százalékkal (változatlan áron hét százalékkal) lesz -na­gyobb, mint az előző év­ben. Tavaly a szövetkeze­tekben dolgozók száma mint­egy 30 ezerrel, négy száza­lékkal növekedett. A tsz-ek is részesei annak, hogy 1982- ben a gabonatermés kedve­zően alakult, és nemzetközi mércével mérve is magas­nak minősül. Az állattenyésztés terme­lése 1982-ben várhatóan 3,5 százalékkal növekszik. Kevesebb fuvar vasúton % Szervezettebb a rakodás — Jó az együtt­működés a MÁV és a megrendelői között A MÁV Szolnok Körzeti Uzemfőnökségének előrejel­zése szerint az évi várható szállítási teljesítmény a tervezett 2 millió 20 ezer tonna helyett 2 millió 165 ezer tonna lesz. A 107,2 szá­zalékos várható teljesít­mény ellenére az év utolsó negyedében kocsigazdál­kodási gondokkal küzdött a körzet. A szálllittatók részé­ről bekövetkezett az az igénycsökkenés, melyre az általános gazdasági helyzet miatt a MÁV már év elején számított, és amely miatt a tervet már eleve kisebb igé­nyekre állapította meg; a ta­valyinál 224 ezer tonnával kevesebb áru megmozgatá­sát, szállítását tervezték, de még ez a csökkentett meny­­nyiség is időnként nehéz feladat elé állította azüzero­­főnökség dolgozóit. A kocsigazdálkodást első­sorban a TVM termelése be­folyásolta. Szeptembertől a torlódás miatt a műtrágya­szállítást a vegyiművek át­csoportosította a közutakra, így októbertől az eredetileg tervezettnél minden esetben kevesebbet fuvaroztatott' A BVM szolnoki gyáránál a fuvaroztatást a vevők igé­nye szabályozta. A tavalyi­hoz viszonyítva egész év­ben közepes szintű volt a szállítási igény. A BVM vár­hatóan 15 ezer tonnával ke­vesebbet, összesen 90 ezer tonna vasbeton terméket fu­varoztat. Annak ellenére, hogy a körzetben a mezőgazdasági termékek vasúti szállítása nem számottevő mértékű, és hogy a fuvarigények általá­ban csökkentek, voltak oly^n időszakok, amikor az üzem­főnökség nem tudott minden igénylőnek megfelelő szá­mú kocsit biztosítani. A jó együttműködést és a köl­csönös figyelmet bizonyítja azonban az a tény, hogy az esztendő végére a kereslet és a szállítási lehetőségek kiegyenlítették egymást, te­hát minden megrendelő el­juttathatta a termékét a kí­vánt helyre. Sokszor emlegetett gond a MÁV-nál az üzemek rakodó­készsége. Azoknál a gyárak­nál, ahol folyamatos terme­lési rend van, mint példá­ul BVM-nél, TVM-nél, a Pa­pírgyárban, a Cukorgyárban nincs fennakadás, jól szer­vezett a kirakodás. A hiá­nyosságok a kisebb fuvaroz­­tatóknál jelentkeznek. A Közlekedési Közlönyben meghirdetett vasúti rakodá­si versenyben is két nagy­üzem, a BVM szolnoki gyá­ra és a Cukorgyár jeleske­dett megyénkből. Javulás azonban mégis mutatkozik, ezt bizonyítja az, hogy a rakodási határidők túllépé­se után kifizetett kocsiállás­­pénz 1982. második felében 7 millió 804 ezer forint kö­rül várható, míg a tavalyi év hasonló időszakában ez közel 17 millió forint volt. A moszkvai ünnepi ülés résztvevői

Next

/
Thumbnails
Contents