Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-21 / 298. szám
1982, DECEMBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió huflámhosszán Utazó kutatók . Ha valaki egy távoli országból hazatér ismerősei természetes egyszerűséggel kérdezik tőle: mit láttál. Furcsa választ adott erre a riporteri kérdésre Bán László műsorában egy kutató, aki Japánból jött haza, s azt mondta: Tokió belvárosán kívül semmit sem látott, mert reggel 9 órától éjjel 11 óráig szinte minden perce foglalt volt. A japánok abban a szállodában rendezték a tudományos konferenciát, amelyben a világ minden tájáról meghívott tudósok, kutatók laktak. Ne vesszen kárba egyetlen perc sem. mondták. Tehát ahogy a világ másik pólusán ezt már régen megfogalmazták: „Az idő pénz”. Egy másik kutató Kanadában volt, ösztöndíjjal 10 hónapig, a lézerek működését tanulmányozta. Mégpedig sikerrel, hiszen ott tartózkodása alatt kidolgozott egy olyan újítást — találmánynak sem utolsó tulajdonképpen — amellyel nagyon megnyerte a kanadai kollégái tetszését. De talán nem is az a lényeg, hogy milyen sikere volt ennek a magyar kutatónak, hanem az újítás következménye a fontosabb; az intézetből, ahol a magyar szakember vendégeskedett, háromhónapos magyarországi tanulmányútra jelentkezett egy ottawai mérnök, a vendégkutató eredményessége arról győzte meg, hogy érdemes lesz eljönnie hazánkba tanulni. Ausztráliában a mangánérc sokoldalú hasznosítása iránt érdeklődtek, — nálunk. Ha az üzlet létrejön, akkor magyar szakemberek részvételével építik fel az ottani nagyüzemeket. A műsor — konkrét példán keresztül megfogalmazta, hogy a kereskedő-kutatóké-e a jövő. vagyis a magas technikai felkészültségű szakemberek is csak akkor számíthatnak teljes sikerre, ha közgazdasági ismereteik is megfelelnek a nemzetközi elvárásoknak, sőt még ennél is szélesebb körűek. Az előzőektől eltérő témájú volt az Utazó kutatók utolsó interjúja Alberto Moráviával, a világhírű olasz íróval beszélgettek a rádió munkatársai. Az író elmondta, nem cél nélkül utazgat a világban, azt kutatja, hogy a különböző népek, nemzetek hogyan vélekednek a háború és béke kérdéséről, milyen erős az egyszerű emberek békevágya szerte a nagyvilágban. Moravia kutatásai eredményét könyvalakban szeretné kiadni, a világ minden országában megjelentetni. Érdekes, számos hasznos gondolatot felvető műsor volt az Utazó kutatók, példázza, hogy az egyik „legősibb” rádiós műfaj, a kérdés-felelet egysége mennyire „testközelbe” tud hozni elvontalak tűnő gondolatokat is. Persze, tudni kell kérdezni, de talán még ennél is fontosabb, hogy az interjú alanyának legyen „miből” válaszolnia. Az Utazó kutatók szereplői maradéktalanul megfeleltek ennek a követelménynek, mondanivalójuk az olykor álmosító vasárnapi ebéd után is szellemi frissességet adott. _ ti -Goethe-blokk Johann Wolfgang goethe emlékére december 29-én 20 forint névértékű blokkot bocsát forgalomba a Magyar Posta. A blokkot Kass János grafikusművész terve alapján, hat színű ofszet-nyomással az Állami Nyomdában készítették. A forgalomba bocsátás napján az új blokkot elsőnapi bélyegzővel látják el a ki: jelölt postahivatalokban. A karácsonyi ajándékozást segítendő az elmúlt hét végén, vasárnap népművészeti kirakodó vásárt rendeztek Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előcsarnokában. Az áruikat kínáló vásározókat több száz érdeklődő kereste fel. Rocklegendák 1966 — 70 Tizenhat dal a nosztalgia lemezen A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat mondhatni elkényeztette közönségét a karácsonyi ünnepek alkalmából. Számos komoly és könnyűzenei kiadvány jelent meg, melyek nagy rész« a lemezgyűjtők polcára kívánkozik. Ilyen egyebek között a Rocklegendák 1966—1970 című album is. melyen tizenhat sláger kapott helyet. A mai huszonévesek, harmincasok, a még idősebb korosztály minden bizonnyal szívesen hallgatja majd a nagylemezen található számokat. Sokan már most legyintenek mondván; megint egy nosztalgia album. Igazuk van. de csak részben. A slágereket hallgatva valóban visszaemlékezünk, felidézzük egy korosztály zenéjét, amely a maga idejében nagy port vert fel. korosztályok vitájára adott okot, de végül is érvényt szerzett magának. A tizenhat dal szerzőit, előadóit sorjázva felvonulnak a beat-zene magyarországi hódító útját végig küzdő úttörők, muzsikusok. Az együttesek közül jó pár (Echo, Atlas, Dogs) már nem is létezik. Egykori dalaikat mintegy mementóként őrzi a Rocklegenda album. Talán nem haszontalan összevetni a másfél évtizeddel ezelőtt és ma népszerű énekesek, zenészek névsorát. Táskarádió, Rohan az idő. Pár csepp méz. Boldog idők — az A oldal első négy száma. Az előadók Szörényi Levente, Koncz Zsuzsa, Frenreisz Károly, Zalatnay Sarolta. S ezekkel a nevekkel még ma is találkozunk, sőt. ma is meghatározói a könnyűzenei életnek. De hallhatunk más csemegéket is, például a Hungária Rémlátomás című szerzeményét az egykori Syrius Hűtlen lány című kompozícióját. Akik tizenöt évvel ezelőtt szívesen hallgatták ezeket a slágereket, valószínű örömmel fogadják a válogatást, de. az sincs kizárva, hogy a mai tizenéveseknek is kellemes perceket szereznek a dalok. — f s — Chiovini Ferenc tisztel etóre Festmények, emlékek a művész egykori műtermében 1899-ben született, s alig egy esztendeje, 80 éves korában hunyt el Chiovini Ferenc festőművész. A Munkácsy-díjas. érdemes művész 1926 óta dolgozott a Szolnoki Művésztelepen. Alkotásai amelyeken szűkebb hazája, Szolnok megye, az alföldi táj ezernyi színe, gazdagsága, az itt élő emberek élete jelenik meg — abban a műteremben születtek, amelyben vasárnap délelőtt emlékkiállítás nyílt tiszteletére. Chiovini Ferenc munkásságának tisztelői, a város, a megye művészetbarát közönsége, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői előtt, - Fábián Péter, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára mondott megnyitó beszédet. „Ez az emlékkiállítás az önzetlenség, az igazi művészet tiszteletének szép példája. Kifejezi azt a szándékún kát. hogy nehéz helyzetben sem fordulunk el a művészettől. hogy gazdasági szorításban, hihetetlenül kemény munka közben is tudjuk, hogy a művészet, a kultúra emberi felemelkedésünk, nemzeti önismeretünk kiapadhatatlan forrása. a cselekvés, a tettek ösztönzője. Meggyőződésünk: aki a szocialista művészetet, a kultúrát nem pártolja, az az embert nem pártolja, teszi védtelenné, erőtlenné — a. hazát szegényebbé.” — mon: dotta többek között a megyei pártbizottság titkára. Az emlékkiállítás, — a Chiovini-család nagylelkű adományából — a városi tanács és a Damjanich János Múzeum közös munkálkodásával létesült. Bemutatja Chiovini Ferenc félévszázadot meghaladó művészi tevékenységét. a pályakezdés éveitől haláláig követhetjük nyomon festői világát, mindvégig humánumtól áthatott gazdag életútját. Művei mellett dokumentumok vallanak életéről, pályájáról, közéleti tevékenységéről. Az emlékkiállításon — amelyet dr. Egri Mária művészettörténész rendezett — eredeti, műtermi környezetben láthatók, a művész használati, berendezési tárgyai; festőállványa. bútorai. Az emlékkiállítás vasárnaptól várja látogatóit. — te — fotó; — n. m. — Az emlékkiállítás nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyílt meg A fantázia tábornagya Jancsó, a filmkészítő Jancsó Miklósról beszélnek, munkáiról vitáznak. Jancsót ismerik szerte a világban. Ennek bizonyítéka mostani megbízása is. Egy olasz cég tíz nemzetközi hirű rendezőt kért fel. hogy készítsen a kontinens tíz különböző kultúrcentrumként ismert városáról filmet. Így például a Oscar-díjas Alain Resnais Párizsról, Andrej Tarkovszkij Leningrádról, Carlo Lizzani Velencéről, Berlanga Barcelonáról forgat filmet; Budapestet Jancsó Miklós mutatja be, nemcsak a kamera mögül mint rendező, hanem „személyesen” is, mivel ő a film narrátora. — Mi az, amiről minket, magyarokat legjobban ismer a világ? A zenénk és a zeneművészeink. Liszt, Bartók, Kodály neve sehol a kontinensen nem cseng idegenül. Hát akkor mutassuk meg fővárosunkat zenével. Magyar zeneművekre felépített montázs ez a film — mondja Jancsó Miklós. — Felcsendül a többi között a Himnusz, a Rákóczi-induló, a megzenésített Nemzeti dal, az Allegro Barbaro és Seres Rezső világhírű dala, a „Szomorú vasárnap”. A filmen látható lesz a Nemzeti Múzeum, a Halászbástya, a Magyar Állami" Operaház, a Margitsziget. a Műcsarnok, a Zeneakadémia, a Vigadó és számos budapesti utca. tér, műemlék. A film egyébként az ötlettel jelentkező olasz cég és a Magyar Televízió közös produkciója. — Egy másik televíziós filmje, eddigi legnagyobb lélegzetű munkája, első filmsorozata már elkészült. Bemutatásra vár Gyurkó László Faustus doktor boldogságos pokoljárása című regényéből forgatott nyolcszor egyórás filmje. — Gyurkó regénye hazánk elmúlt harmincöt évének történetéről szól. S mint már sokszor elmondtam, engem érdekel, izgat ez a néhány, életünkben, történelmünkben jelentős évtized. Érdekel, mert magam is végigéltem. Van erről mondanivalóm. Ezért csináltam az Allegro Barbarót és a Magyar Rapszódiát is. Ügy érzem, ha mi nem írunk, nem beszélünk, nem csinálunk filmet erről a korszakról, a nálunk fiatalabb generáció már aligha tudja hűen feldolgozni. Pedig emlékezni kell azokra az évekre! — Aki már olvasta a könyvet, valószínűleg hűen szeretné a történetet viszontlátni, ezzel nagyobb felelősség hárul a filmet készítőre? — Mindig felelősség filmet vagy televíziós műsort csinálni. G-yurkó a barátom, szeretném, ha a regénye a képernyőn is sikert aratna. A televíziós munkát élvezem. Mint filmrendezőnek nem adatik meg, hogy azonnal úgy lássak egy-egy jelenetet, ahogyan az majd a néző elé kerül. A televíziós stúdióban előttem van a monitor, a felvett jelenet számtalanszor visszajátszható. Nagy segítség ez a rendezőnek és a színészeknek is. Legutóbbi játékfilmem, a Boccaccio Magyarországon forgatásánál már a filmgyár stúdiójába is bevittem a képmagnót. — Az elmúlt néhány évben sok mindent csinált, ami Jancsó pályáján újat jelentett. — Mindig izgat olyasmi, amit még nem csináltam. Most például a cirkusz. Szívesen megpróbálnám. Igazi cirkusz légtornászokkal, zsonglőrökkel, akrobatákkal, bohócokkal. Talán lesz erre lehetőségem. — Egyik külföldi kritikusa a fantázia tábornagyának nevezte. Találónak tartja? — Sok mindennek neveztek már, a legkülönfélébb jelzőket aggatták rám. Szeretném. ha egyszer így nevezne valaki: filmkészítő. Nem művész. Egyszerűen filmcsináló vagyok, akinek munkája a filmkészítés. Hiszen a film nem egy ember alkotása. Sokak ötlete, odaadása, munkája hozza létre. — Tizenhét játékfilmet forgatott. Melyiket tartja a legsikeresebbnek? — Nem az én dolgom eldönteni, melyik volt a legjobb. Nem is vállalkoznék erre. — Gyakran támadták a kritikák. Tán egyetlen filmrendezőnkről sem írtak anynyi jót és annyi rosszat, mint Jancsó Miklósról. — Mindenkinek joga van leírni, amit gondol. Elolvasom. Elfelejtem. Senkire nem haragszom. Ha lehetőségem van, dolgozom, s a munkámhoz igyekszem olyan embereket megnyerni, akik hisznek bennem, talán szeretnek is. Barátok között szeretek dolgozni, azért ragaszkodom annyira munkatársaimhoz és egyes színészekhez. — És Hernádi Gyulához... — Azt szoktam mondani, a mi kapcsolatunk olyan, mint egy kipróbált házasság. Mi együtt gondolkodunk, egyfelé nézünk, egyet látunk, hiszünk, egy nyelven beszélünk. — Milyen munkára készül az új esztendőben? — Foglalkozom egy játékfilmmel, amelyet magyar— francia koprodukcióban forgatnánk. S. E. Képzőművészet Sorozatok A Képzőművészeti Kiadónak a 19. század mestereit bemutató, népszerű sorozatában Bakó Ágnes kötete ezúttal Székely Bertalan életútját, művészi pályafutását ismerteti, elemzi. Az én múzeumom sorozatban Hárs Éva Modern művészet a pécsi múzeumokban címet viselő kötetében az Uitz-, a Vasarelymúzeumról olvashatunk, elsősorban azokról a művészekről, akik európai haladó irányzatokat képviselnek. Amatőr filmszemle Gyulán A gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ pályázatot hirdet a 13. alföldi amatőr filmszemlére. Olyan egyénileg vagy közösség által készített amatőrfilmmel iehet indulni, amely eddig tájegységi szemlélő, vagy országos fesztiválon még nem szerepelt. Nevezni lehet 8 mm-es, valamint Super 8-as és 16-os fekete-fehér, színes, hangosított, fényhangosítással készült, illetve szélcsíkos filmmel. A 13. alföldi amatőr filmszemlét 1983. január 29—30-án bonyolítják le a nevezés helyszínén. A nevezés beküldésének határideje 1983. január 20. Nevezési lapok igényelhetők a művelődési központban, címe: 5700. Gyula, Béke sugárút 35.
