Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-14 / 293. szám
£{??■' -4 f(J M0N10ZS 4 Xx^ri-.-, ______ Ára: 1.40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIII. cvf. 293. sz. 1982. december 14., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vita a szükségállapot további sorsáról Tanácskozik a lengyel szejm Vasárnap este a varsói televízióban beszédet mondott Wojciech Jaruzelski hadseregtábomok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök, a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának elnöke. A többi között hangoztatta: Pontosan egy évvel ezelőtt bevezetésre került a szükségállapot. Az eltelt év nagy próbatétel volt. Kiálltuk ezt a próbát, kiállta a párt, a néohatalom, minden olyan állampolgár, aki megértette az álllam legmagasabb rendű érdekét. Sok belső és külső erő szenvedett vereséget Lengyelországban. Győztes azonban csak egy van: a lengyel nemzet. A legrosszabb már mögöttünk van, de a Lengyelország előtt álló út sem könnyű. Ilyen mély válságból egycsapásra nem lehet kijutni. Ugyanakkor derűsebb horizontot láthatunk már magunk előtt. Egy évvel a szükségállapot kihirdetése után tegnap Varsóban a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának kezde-A Vetőmagter,mehető és Értékesítő Vállalat Szolnok megyei telepein mos! különösen nagy a sürgésforgás. Az exportra szánt magok tisztítását már befejezték a dolgozók, jelenleg a szállítással vannak elfoglalva. Naponta több kamiont és vasúti kocsit raknak meg, és indítanak útnak. Eddig mintegy 105 millió forint értékű árut adott el külföldön a vállalat. Jutott a határokon túlra étkezési borsó, madáreleségnek szánt napraforgó, káposztarepce és még jó néhány más növényfajta magjaiból. A tisztítóüzemekben most a hazai vetőmagvakat dolgozzák fel, ményezésére kétnapos ülést kezdett a lengyel parlament. A mindenki által legfontosabbnak ítélt napirendi pont, a szükségállapot további sorsáról folytatandó politikai vita, amelynek során a szejm egy átmeneti időszakra szóló intézkedési tervet dolgoz ki. A szükségállapottal kapcsolatos politikai vitán kívül öt törvénytervezet is szerepel a szeim ülésének napirendjén, közülük három nyugdíjkérdésekkel foglalkozik. A szejm tegnap kezdődött ülésén elsőként Henryk Jablonski, az Államtanács elnöke a szükségállapotot korlátozó intézkedéseinek jelentős enyhítését tartalmazó két törvénytervezetet ismertetett. Bevezetőjében elmondta: a lengyelországi szükségállapot olyan egyedülálló intézkedési rendszer és gyakorlat volt, amelynek hatálya idején nem függesztették fel az alkotmányt, mindvégig működtek a választott hatalmi szervek, a hadsereg pedig nem uralkodó erőként lépett fel. hanem a törvényes vezetés politikájának mégvalósítását Mezőtúron és Kunszentmártonban két műszakban. Minden vetőmagból van bőségesen, a tavaszi vetésekhez már megkezdték a hibrid kukoricamag kiszállítását a termelési rendszerekhez és azok taggazdaságaihoz. Az idei jó termésből a legkorszerűbb hibridfajták között válogathatnak a vevők. A vállalat a megyében 169 üzletet lát el zöldség- és virágmaggal. Hogy az apró magvak időben eljussanak a kistermelőkhöz, a konyhakertekbe, már néhány hót óta folyamatosan szállítják a fólia alá kerülő hajtatási vetőmagokat. Az igényelt szaporítóanyag 65 százalékát biztosította, illetve ellenőrizte. A szükségállapot felfüggesztésére — amelyet a szejm július 21-i ülésén Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok helyezett kilátásba — bizonyára már hamarabb is sor kerülhetett volna, ha a belső helyzet gyorsabban normalizálódik, ha hamarabb sikerült volna úrrá lenni a gazdaság visszaesésén. Ezeket a folyamatokat azonban jelentős mértékben késleltették a nyugati államok által Lengyelországgal szemben alkalmazott szankciók. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának javaslata alapján az Államtanács most ,a szükségállapot felfüggesztését indítványozza, azzal, hogy annak végleges megszüntetéséig legyen idő az ország politikai, társadalmi és gazdasági életének teljes norm all zálására. rt. szükségállapotról szóló törvény módosított változata értelmében a szükségállapot felfüggesztésére a Minisztertanács javaslata alapján kemár meg is kapták a boltok, január végéig minden rendelésit teljesít a vállalat. A kistermelők és a kertészkedéssel foglalkozók színes tájékoztatókat is kaphatnak a vásárlásikor, amelyből megismerhetik a földből kikelt növény tápanyagigényeit, és a szakszerű védekezés módját, eszközeit. A vállalat központjában dolgozóknak sok munkát ad a termeltetési szerződések megkötése is. Elkezdték a tárgyalásokat a megye vetőmagtermelé&re vállalkozó nagyüzemeivel. A tervek szerint a jövő évi szaporítóanyagot biztosító szerződéseket február végéig írják alá a partnerek. Mi marad még bálra? 3. oldal Egy karra dolgoznak 5. oldal Kétszáznégy új KGSI-szabvány Vasárnap Siófokon megállapodás aláírásával befejeződött a KGST szabványügyi együttműködési állandó bizottság 52. ülése, amelyen a tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK. Románia, a Szovjetunió és Vietnam delegácója vett részt. Jelen volt Jugoszlávia képviselője. valamint meghívottként Olle Sturen, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) főtitkára is. A négynapos tanácskozáson — amelynek hazánk másodszor adott otthont — megvitattak számos dokumentumot. többek között a KGST Szabványügyi Intézet 1983— 84. évi munkatervét és a bizottság munkaszervezeteinek tevékenységéről szóló beszámolókat, valamint újabb kétszáznégy szabványt fogadtak el, Az állandó bizottság jelentős szerepet tölt be a KGST-tagországok műszakigazdasági eg y üt tm ük ödésében, elsősorban a gyártásszakosítás és kooperáció kiszélesítésében, aminek egyik fontos eszköze a szabványosítás és egységesítés. Eredményes tevékenységét fémjelzi az is, hogy fennállása, húsz év óta eltelt idő alatt a szakemberek több ezer szabványosítási javaslatot terjesztettek elő. Jelenleg háromezerhatszáznegyvenegy — nagy részben fogyasztási cikkekre és termelési eszközökre vonatkozó — KGST-szabvány van érvényben. (Folytatás a 2. oldalon) Év végi exportszállítások Tavasszal lesz elegendő zöldség- és virágmag Közeleg az ünnep. Az ajándékozási láz, ha nem is csapott még tetőfokára, sok-sok embert kicsalt otthonából vasárnap, hogy éljen a lehetőséggel, amit az áruházak, szaküzletek nyitvatartása kínált: szemlélődjék, kiválassza, megvásárolja szeretteinek a karácsonyfa alá szánt meglepetést... (Beszámolónk a 3. oldalon). Képünk a törökszentmiklósi Áfész-áruházban készült A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat cibakházi gyárából 30 Ilesston körbálázó gépet szállítanak francia exportra. Képünkön próbajáratáshoz készítik elő a gépeket. A szovjet fővárosban Új épületben a magyar kereskedelmi kirendeltség Marjai József mondott beszédet Új épületet kapott tegnap a moszikvai magyar kereskedelmi kirendeltség. Az új épületet Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese avatta fel. Az ünnepségen Marjai József beszédet mondott, s ebben többek között hangsúlyozta: a mai kiéleződött nemzetközi helyzetben, a bonyolult és nehezebbé vált gazdasági körülmények között még inkább szükségét érezzük annak, hogy együtt gondolkodjunk, összehangoltan cselekedjünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a szocializmust, kommunizmust építő közös munkánkban csak teLjes egységben érhetünk el eredményeket. Ezt fogalmazta meg az MSZMP KB december 1-i ülése is, amikor üdvözölte a Szovjetunió Kommunista (Folytatás a 2. oldalon) Az Akadémián Megkezdődött a nemzetközi Kodáiy-konfereneia Kodály Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából nemzetközi Kodálykonferencia kezdődött tegnap a Magyar Tudományos Akadémia Roosevelt téri székházában. A magyar Kodály Társaság által szervezett rendezvénysorozat december 17-ig tart. A tanácskozáson mintegy félszáz külföldi előadó és vendég mellett a magyar zenetörténet, népzenetudomány és zenepedagógia legkiválóbb személyiségei vesznek részt. A megnyitó esemény a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola kórusa és a Szilágyi Erzsébet női kar fellépésével kezdődött. Sz»kolay Sándornak, a Magyar Kodály Társaság elnökének üdvözlő szavai után megnyitó beszédet Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott. A kodálvi életművet méltatva a zenei nevelés fontosságáról beszélt. Felidézte a korai zenetanulás összefüggését a beszédkészség fejlődésével. A bevezető előadások közül Szabolcsi Miklós akadémikus Kodály és a Magyar Tudományos Akadémia című értekezésében a zeneköltő és a tudományos intézmény kapcsolatában három időszakot különböztetett meg. A második világháború előtt Kodály Zoltán az akadémiai bizottságokban és folyóiratoknál vállalt munkájával kapcsolódott az intézményhez. 1943-ban levelező taggá választották. 1945 őszétől az Akadémia rendes tagja, majd igazgatósági, utóbb tiszteleti tagja, 1946 júliusától 1949 novemberéig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. 1949-től élete végéig részt vett a nyelv- és irodalomtudományok osztályának munkájában, elnöke volt a zenetudományi bizottságnak, vezetője a népzenekutató csoportnak, folyóiratokat és gyűjteményeket szerkesztett. Bónis Ferenc zehetörténész az író-publicista Kodály munkásságát méltatta előadásában. Vikár László népzenekutató előadásában emlékeztetett: a centenárium itthon és világszerte jelentősen hozzájárul szellemi értékeinknek az eddiginél jobb megisrnertetéséhez. Ugyanakkor felmerül a kérdés: vajon jó sáfárai vagyunk-e a hatalmas hagyatéknak? Véleménye szerint a mai magyar népzenekutatás egyik legégetőbb problémája a felhalmozódott anyag kellő számbavétele. A konferencia pénteki záróüléséig az esemény hónom szekcióban zajlik le, s több tucat előadás hangzik el. Az érdeklődést tükrözi, hogy a külföldi előadók 18 országból érkeztek. Kodály Zoltán életművével kapcsolatban sok a feltáratlan anyag, a konferencia ezért elősegítheti az ezzel kapcsolatos kutatások fellendülését. k k i MEifc ' Ili!) % /77T '\y ■
