Szolnok Megyei Néplap, 1982. december (33. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. DECEMBER 12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Filmjegyzet I Panelkapcsolat A - panel fogalmát már nemcsak az építőiparban is­merik. Nemigen kell tehát magyaráznunk, mi minden­re gondolhatunk a Tarr Bé­la rendezte film címét ol­vasva. Mégsem a fogalom átvitt értelmének bogozásá­­vail kezdenénk mondandón­kat, hanem egy közel év­tizedes tapasztalatunkkal. A csináld magad mozga­lom megteremtette a laikus festők, mázolok tisztes „szak­máját”. E sorok írója is be­állt a botcsinálta piktorok közé, s kétévente „kipingál­­ja” a lakását. Észrevette, hogy a panelek illeszkedé­sénél egy idő után lepereg a festék. A legkülönbözőbb módszerekkel próbálkoztunk, az eredmény maradt. Kény­telenek voltunk belátni, hogy a panelok elmozdul­nak egymás mellett, vagy mellől, parányi rés keletke­zik a két paneloldal között, s abba előszeretettel lera­kódik a por, mindenféle­fajta oda nem való anyag. Először arra gondoltunk, ta­lán összedől a házunk? (Bér­ház) Figyelni kezdtük a ro­konok, barátok hasonló laká­sát Szinte mindenhol pat­­togzik a festék, bizonyítva, hogy mindez a rosszul il­leszkedő panelekből követ­kezik. Tarr Béla új filmjéről szá­mos véleményt olvashattunk az elmúlt napokban. Ki így, ki amúgy magyarázta a fia­tal rendező új munkáját Tisztelet nekik, véleményük­nek, de mégis hisszük, túl sokat tételeznek fel az alko­tó szándékairól. Annál in­kább indokoltnak tartjuk e megjegyzést, ha számolunk első filmje, a Családi tűz­fészek gondolatiságával. Ez pedig elvezet addig a felté­telezésig — minden irónia nélkül jegyezzük meg — hogy már nemcsak a lakás hiánya okozza az emberi kapcsolatok megromlását, hanem a lakás megléte is. Ezt nem Tarr Béla állítja, különösen nem ilyen pőrére meztelenítve. De a bogár most már a fülünkben van: mindenhogyan ütközésbe ke­rülünk szűkebb környeze­tünkkel? Szerencsére nem hisszük, hogy ez lenne a Pa­nelkapcsolat lényege. Egy­szerűen arról van szó, hogy két, ”■ egymáshoz rosszul il­leszkedő ember között olyan felfogásbeli hézagok vannak — „pereg a vakolat” — amelyekbe minden, oda szükségtelen, beférkőzik. A Panelkapcsolat emberpárja akkor sem illene össze, ha régi, jó téglából rakott kert­városi villában élne, vagy bambuszkunyhóban a Pál­mafák alatt. Nem igen hisz­­szük el, hogy a filmbéli há­zaspár viszonyát a külváros szürke panelvilága, az „arc­­nélküli” környezet rontotta meg. A formai megvalósításban is teljesnek véljük a zsákut­cát, ugyanis a forgatókönyv nélküli dokumentalista film főszereplői színészek, még­pedig ismert, — Pogány Ju­­dit, Kolitay Róbert — nagyon jó színészek. Ezáltal viszont játékfilmként fogadjuk a Panelkapcsolatot, de alatta marad igényeinknek. —ti— Sikeres szakmai képzés könyvtárosoknak A Szolnok megyei Ver­seghy Ferenc Könyvtár az idén januárban másodszor indított tanfolyamot a me­gye tanácsi fenntartású közművelődési könyvtárai­ban és klubkönyvtáraiban dolgozó szakképzetlen könyv­tárosoknak. Az elmúlt hónapokban a tanfolyam negyven hallga­tója a megyei könyvtár munkatársainak előadásain, gyakorlati foglalkozásain ismerkedett meg a könyv­tártudomány alapvető tud­nivalóival. A Művelődési Minisztérium és a Könyvtártudományi és Módszertani Központ kép­viselői előtt tett írásbeli és szóbeli vizsgán 14-en értek el kiváló minősítést. A 100. évfordulón Szobor a vatás, koszorúzás Szoboravatás, koszorúzás Kodály Zoltán születésének 100. évfordulóján. Kodály Zoltán születésé­nek 100. évfordulójára szob­rot állítanak a művésznek Budapesten, az Európa li­getben (Budapest. I.. Bécsi kapu és az Ostrom utca 1. számú ház közötti park.) Az avatóünnepség december 15- én. 11 órakor lesz. Kodály Zoltán születés­napján, december 16-án. 11 órakor a Farkasréti temető­ben a művész sírját meg­koszorúzzák az országos és fővárosi irányító szervek, a tudományos, a zeneművé­szeti élet képviselői. Szépen magyarul-—szépen emberül Szűkszavú betűk Módosítják a magyar helyesírási szabályzatot Mindössze egy kisalakú, 32 oldalas könyvecske volt az első magyar helyesírási szabályzat: 1832-ben nyom­tatták 150 évvel ezelőtt. A napokiban megjelent a ha­sonmás kiadása. A kiadást a Magyar Tudományos Aka­démia Helyesírási Bizottsá­ga kezdeményezte, a Ma­gyar Nyelvtudományi Tár­saság. a nyomdaipari egye­sülés segítette, jogos anya­gi hasznáról lemondva a Kossuth Nyomda vállalta, és a Helikon Kiadó a könyvkiadási tervébe soron kívül felvette. Az első helyesírási sza­bályzatot eddig tízszer mó­dosították, legutoljára 1954- ben. Most elérkezett az idő, hogy újra csiszolják, átren­dezzék. jelentős változtatá­sokat azonban nem tervez­nek. A Magyar helyesírási szabályzat 11. módosításá­nak tervezetét a Magyar Tudományos Akadémia He­lyesírási Bizottsága széles körben terjesztette: nemcsak a szakértő tudósok kapták meg, hanem iskolák, kiadók, nyomdák még a szomszédos országok egyetemeinek ma­gyar tanszékei is. A módosítások az életet követik. Az 1954-es szabály­zat szerint a Közért, a Röl­tex típusú szavakat végig nagybetűkkel kellett írni. Ma csak a kezdőbetűjét írjuk nagg.vnl, ezt szentesíti majd az új szabályzat. De ellen­példa is van. Elharapódzott az elnökség, a vállalat, a gondnokság, a bizottság és az egyéb hasonló jelentésű szavak írása nagy kezdőbe­tűvel. Ez önmagasztaló, haj­bókoló — ezért zavaró és rossz szokás. A korábbi sza­bályzat nem ajánlotta, hogy nagy kezdőbetűvel írják az intézmények elnevezéseit, az új szabályzat kifejezetten tiltani fogja. A jövőben te­hát a minisztériumokat, ta­nácsi főosztályokat, csopor­tokat, osztályokat nem illeti majd meg a nagy kezdőbetű. Egy ismerősömtől hallot­tam a következő történetet. Munkahelyén néhány éve sürgősen kellett elintézniük evv ügyet, főnökük és veze­tőhelyettesük távollétében. Gépírójuk őt kérte meg a hivatalos irat aláírására, mi­vel az irodában éppen ő tar­tózkodott. Habozva, de az ügy fontosságára gondolva megtette. A vezető szó mel­lé azonban odaírta: h — ért­vén: (a vezető) helyett. Mun­katársai — miután értesültek a dologról — elkezdték ug­ratni : vezető állásra törek­szik, karrierista. Rosszul esett neki, hiszen sohasem álmodozott vezető beosztás­ról. „Ilyen gondot okozhat egy kis betű?” — fejezte be feleletre nem váró, de kissé feszült kérdéssel a történetet. Ilyen gondot okozhat egy kis betű, ha nem a neki szánt szerepet tölti be. Vagyis: az illető panasza jóllehet jogos, de a fejlemények alakulásá­ban ő sem vétlen. Miért? La­pozzuk föl a h betűnél a Rö­vidítések könyvét! Ezt lát­juk: „h hektó: h hora-óra; h. helyettes(e)”. Eszerint közke­letű rövidítésként a ponttal együtt írt h utal a helyettes­re. A pont nélküli h viszont az átlagos műveltségűek kö­rében nem a helyett névutót helyettesíti. (Némely munka­helyen persze ilyen összefüg­gésben is használják egysé­gesen.) Efféle rövidítésbeli hason­lóságokkal, sőt egybeesések­kel mindnyájan talákozhat­­tunk már. Például a c. egy­szer a című, másszor a cím­zetes szó helyén áll; az l. hol a lap, hol pedig a lásd szót jelöli. A már említett könyv szerint pedig egészen távoli fogalmak is kerülhetnek egy­más mellé azonos rövidítésük révén: vh, azaz világháború vagy városi házak ; megh., vagyis meghatalmazott, ille­tőleg meghalt, önmagukban nézve nyilván szűkszavúak ezek a különféle szókat egy­féleképpen rövidítő betűk, mert nem mondják meg. me­lyik jelentésük kerül elő az adott pillanatban. Legtöbb­ször azonban a szövegössze­függés, a nyelvi közeg kieme­li a megfelelő jelentéstartal­mat. Visszatérve a bevezető tör­ténetre: mit . kellett volna tennie hát ismerősünknek? A hivatali nyelvhasználatban elsősorban a terjengős, ter­­oeszkedő kifejezéseket szok­tuk kifogásolni. Ügyeljünk azonban a fordítottjára, a túlzott tömörítés veszélyére is. Előrejelzés nélkül ne használjunk egyedi vagy né­hány embertől, rétegtől is­mert rövidítést szélesebb kör­ben! Az a többletíáradság amelyet alkalmanként a lerö­vidíteni szánt kifejezés teljes kiírása igényel, megtérül a közlésfolyamatban. Mert nem okoz félreértést, sértődést, ás­­kálódást, megbántást, azaz nyelvhasználati, egyúttal ma­gatartásbeli zavart az emberi kancsola tokban. Másfelől persze nemcsak arra illik figyelnünk, hogy ki mit mond, ír, hogyan fog­lal állást, hanem arra is, hogy miként cselekszik. Ugvanis ha valaki más he­lyett megtesz valamit, mert szükség van rá, attól nem lesz a helyettese. Csak he­lyettesíti. Molnár Zoltán Miklós A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola szolno­ki tagozatának kereskedelmi szakon tanuló, végzős hall­gatói a napokban a legava­tottabb „ítészek”, a vásárlók előtt vizsgáznak leendő szak­májukból. A Domus, a Ská­la és a Metál Áruházban, va­lamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, a MÁV Csomóponti Művelő­dési Házában és a szomszé­dos Abonyban december el­ső napjaitól várják a vevő­ket a főiskolások. A Domusban a délelőtti órákban még nincs nagy for­galom. Bezdán Éva, akit üzletvezetőnek választottak társad, azonban elégedett az eddigi érdeklődéssel. — Kerámiákat, műszaki, elektromos cikkeket árusí­tunk — mondja. — A múlt hét végén 100 ezer forintos forgalmunk volt, de csende­sebb napokon is megvan a 30—35 ezer forint. Az áru­ellátásunk folyamatos, eddig még nem volt különösebb gondunk, az áruház dolgo­zód is nagyon segítőkészek. Fél éve készülünk erre az akcióra, a piackutatástól, a reklámtervezésig, az árube­szerzéstől az értékesítésig mindent önállóan végez­tünk. végzünk. Aranyvasár­napon például árengedményt is adunk. S épp ennek az önállóságnak örülünk leg­jobban, hisz így valóban módunk van arra, hogy gya­koroljuk leendő szakmán­kat, megismerjük minden részterületét. A Skála Áruházban dol­gozó fiatalok is az önállósá­got tartják a teljesen új­szerű szakmai gyakorlat leg­nagyobb előnyének. Hegedűs Magdolna a já­tékokat, bőrdíszműveket áru­sító „üzlet” helyettes veze­tője, — úgy tűnik, máris ízig-vérig kereskedő —1 ed­digi tapasztalatait sorolja. — Elemes játékokat, járó, síró babát, Lego játékot vil­­lanyvasutat, autópályát ke­resnek nagyon sokan, de ezek a játékok már az első napokban elfogytak. Hiába magyarázzuk, hogy kevés az importáru, hiába ajánlunk helyette mást, a vevők ra­gaszkodnak eredeti elképze­léseikhez. Nekünk rossz ér­zés, ha bárki is üres kézzel távozik tőlünk. Most a Tri­­ál-tól várunk árut, remélhe-Aranyvasárnap árengedmény, ételkóstoló a „Métáiban” tőleg kapunk újdonságokat is. Egyébként így sem pa­naszkodhatunk, napi forgal­munk eléri a 30—35 ezer fo­rintot, s az igazi csúcsforga­lom még a jövő héten vár­ható. Hamza Gábor és felesége szabadságot kért a karácso­nyi bevásárlásokra. — őszintén szólva nem tudtuk, hogy ebben a rész­legben főiskolások dolgoz­nak — mondja Hamzáné. — Az viszont biztos, hogy rendkívül udvariasak, szol­gálatkészek, nem hagyják az embert téblábolni, taná­csokat adnak, segítenek vá­lasztani. A Metál Áruház üzletve­zető-helyettese, Lipcsei Im­re ugyancsak elégedett a főiskolások munkájával. — Már magát a kezde­ményezést, a közös kereske­delmi akciót is örömmel fo­gadtuk — mondja. — Én úgy vélem, hogy mindkét félnek előnyös. A hallgatók megismerkedhetnek a ke­reskedelem mindennapos gyakorlatával, ugyanakkor nekünk óriási segítséget nyújtanak a decemberi csúcsforgalom idején. — Ajándékozásra alkalmas konyhafelszerelési és mű­szaki cikkeket vásárolhatnak nálunk a vevők. —1 mondja Pető Márta, „üzletvezető”. — Eddigi forgalmunk már meghaladja a 200 ezer fo­rintot. Egyébként nagyon hasznosnak tartjuk a szak­mai gyakorlatnak ezt a for­máját. Módunk van az el­mélet és a gyakorlat össze­vetésére. Mindenesetre olyan tapasztalatokat szerezhetünk, amelyek könnyíthetik a munkakezdést a főiskola el­végzése után. A MÁV Csomóponti Mű­velődési Házában berende­zett boltban sokminden kap­ható. — Igen alapos piackutatást végeztünk mielőtt elkezdtük az árusítást — mondja Sza­bó Gabriella, a „bolt” kol­lektívájának helyettes veze­tője. — Könyveket, játéko­kat. műszaki cikkeket, kö­tött árut, édességet árulunk. Játékból legnagyobb a vá­­leszték. Igaz, nagyobb for­galomra számítottunk, most a napi bevételünk 10—15 ezer forint, de remélhetőleg az aranyvasárnapig még so­kan megfordulnak nálunk. Az abonyi művelődési ház­ba kihelyezett kis bolt fő­iskolás dolgozói is még ez­után várják az igazi csúcs­­forgalmat. — Abony nem a legjobban ellátott települések közétar­tozik — jegyzi meg Riczkó Lajos vezető. — Ezért gon­doltunk arra, hogy itt he­lye lehet a mi kis üzletünk­nek. Az árukínálatunk igen változatos, de különösen a játékokból nehéz kielégíte­ni minden igényt. Van pél­dául 400 forintos babako­csink, de a 800 forintosat keresik. Ügy tűnik, nagyon igényesek az emberek. Azt tapasztaljuk, hogy igen ne­héz minden keresett árucik­ket beszerezni, sok utánjá­rással, rengeteg bosszúság­gal és persze örömmel is jár a kereskedők munkája. Most egyértelműen kiderült, hogy az elmélet jónéhány lépés­sel előrébb tart, mint a gyakorlat, azt is lehetne mondani, hogy szebb annál. Major Róza. a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ alkalmi ajándékboltját ve­zeti. — Csak akkor vagyunk idegesek, ha kevés a vevő — mondja. — Néha persze ez is előfordul. De valóban kedvvel, lelkesedéssel vé­gezzük' a munkánkat. Na­gyon jó dolog, hogy felelős­séggel, teljes önállósággal rendelkezünk, tehát ugyan­olyan munkát végezhetünk,.. mint az igazi üzletek, igazi dolgozói. A boltok megnyitását fél­éves felkészülés előzte meg. A hallgatók először kaptak alkalmat egy kereskedelmi akció teljes lebonyolítására. S úgy tűnik, eddig sikerrel oldottak meg minden fel­adatot. Tanáraik, s a part­nervállalatok — a Centrum és Skála Aruház, valamint az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat — s nem utolsósor­ban a vásárlók megelégedé­sére. T. E. Jubileumi szovjet könyvkiállítás Bronzkori üzenetek Bronzkori település marad­ványaira bukkantak a Heves megyei Novaj község hatá­rában. A Dobó István Vár­múzeum régészei a leletekből arra következtetnek, hogy ebben a térségben időszámí­tás előtt a XV. századtól a VI. századig állatenyésztés­­sel foglalkozó népek laktak. Az előkerült szerszámok ar­ról vallanak, hogy a középső bronzkor idején — időszámí­tás előtt 1500—1300 között — itt élők már fejlett paraszt­­kultúrával rendelkeztek. A Szovjetunió megalaku­lásának 60. évfordulója al­kalmából reprezentatív könyvbemutatót rendez az Állami Könyvterjesztő Vál­lalat a Váci utcai Gorkij könyvesboltban. A decem­ber 17-én nyíló tárlaton a szovjet könyvkiadás szinte teljes keresztmetszetét, mintegy 300 kötet reprezen­tálja. A kiállított művek között a politikai kötetektől kezdve a tudományos kiad­ványokon át a szépiroda­lomig minden könyvfajta látható majd. A Szovjet­unió soknemzetiségű népei­nek életéről az orosz és más nyelveken megjelent szépirodalmi műveken kí­vül fotóalbumok is tudósí­tanak. A szovjet tudomá­nyos eredményekről számos szakkiadványból tájékozód­hatnak az érdeklődők. A vásárlók előtt vizsgásnak

Next

/
Thumbnails
Contents