Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-11 / 265. szám

1982. NOVEMBER 11 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Értékek a szemétjén jag. I I Mindig van egy határ I__________________________: _______I A szél haragos kedvében van. Kikerülve a városból, végigrohan a síkságon, papí­rokat görget a földön, meg- hajlítgatja a környékbeli csenevész fák gallyait, és be­bújik a kabátgallér alá. A jó kutyát se vernék ki ilyenkor, hinné az ember, miközben a szolnoki városi szeméttelep kerítéssel körülvett telepén feszülünk a szélnek. Ügy tűnik, többen vannak, akik fittyet hányva a fűrész­fogú, hívatlan vendégnek, ma is kijöttek ide. Beljebb a bányagödrök felé a még teljesen kopár területen te­mérdek széttaposott, autógu­mival összeroppantott hagy­ma illatozik. Úgy tűnik, bő termés lehetett az idén, ha már erre is futja. Közelítve a feltöltésre vá­ró gödrök felé, tarka, színes kép tárul a szemünk elé. Akad itt rozsdás éjjeli, pléh- tányér, műlábdarab. „Fűre lépni tilos!” tábla, hihetet­len mennyiségű kenyér, pá­ratlan gyerekcipő, kiskerék- pár, üvegek garmadával, csorba veder, láncdarab, au­tógumi, WC-ülőke műanyag­ból, ellenőrző, ruhanemű, műanyag flakon és sok más. Hagymaszüret A gödör szélén hatalmas halom hagyma. Van közöt­tük vágott is, de a zöm tel­jesen ép. Körül is ülik, áll­ják vagy tízen, és kapkod­ják zsákokba, edényekbe. Van, aki reggel óta már zsák­nyit összehordott a kerék­párja mellé, mielőtt a toló­lapos kocsi mindent a mély­be hengerítene, és földet egyengetne rá. Az ember ér­tetlenül áll: lehetetlen, hogy a hagyma ezért teremjen! Vagy ennyire mindegy ne­künk? Jöttünkre összesereglenek az emberek, történetek, hi­hetetlennek tűnő eseteket mesélnek el. Beniczky János négy éve dolgozik itt. — Találtam már rádiót is, meg vadonatúj férfiöltönyö­ket. Ma sem értem, miért ha­jították őket a konténerbe. A Szana úton pedig a minap bundákat (!) rakott valaki a kukákba. Három-, négyezer forint volt darabja — mond­ja. Kurilla Elek gépkocsiveze­tő másról beszél. — Tavaly az egyik szolno­ki orvosnak kikerült ide a családi ékszere. Valaki téve­désből belehajította a kuká­ba a papírral becsomagolt dobozt, és mire a doktor es­te hazatért, már kiszállítot­ták ide az egészet. Nosza, ezt megtudva, szabadságot vett ki, és egy hétig túrta csalá­dostul a szemetet. Kétezer forintot ígért a megtaláló­nak, kutatták is jópáran, de nem tudok róla, hogy meg­lett volna — tárja szét a karját. Beniczky János rádiót, Bí­ró Mátyás jel nélküli arany­gyűrűt talált, Syőri Sándor pedig olyan lemezjátszót, amelyikbe csak tű kellett, és máris működőképes lett. Igaz, mellé miért, miért nem, egy nagykést is helyezett valaki. Egyikőjük egy gyönyörű szőrmesapkát mutat, a görög- dinnyehéj közé tették. Tizenegy óra. A goromba szél, hideg ellenére fokoza­tosan benépesedik a telep. Lehetünk vagy húszán, és úgy tűnik, a többség nem először fordul meg errefelé. Jánosi Zoltán tizenkét éve a telep főnöke. — Néha öt, de legtöbbször húsz-huszonöt ember szede­geti itt naponta az értékeket. Van közöttük mindenféle: kispénzes nyugdíjas, rendes, becsületes éppúgy, mint olyan, akinek büdös a mun­ka, az üzem, a gyár levegője. — Van baj velük? — Nincs, mert ha mégis lenne, megy a telefon, és jönnek a kocsival a rend­őrök. Bemutatkozik a főiskola A debreceni Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola bemutatkozik címmel pálya­választási kiállítás nyílt tegnap délután Szolnokon, az ÁÉV Mártírok úti mun­kásszállójának földszinti nagytermében. A bemutatón makettek, tablók adnak íze­lítőt a főiskolai hallgatók tanulmányaiból, munkáiból. A kiállítást az érdeklődők november 17-ig tekinthetik meg. CB, vallástörténet, titkárnftképzés fl szabadegyetemek programjából A TIT József Attila Sza­badegyetemén az októberi pótbeiratkozásokkal együtt több mint tízezren jelent­keztek a különböző előadás- sorozatokra. Az 1982—83. évadban 78 központi szerve­zésű sorozatot, 16 egyetemi előkészítőt és 4 titkárnőkép­ző kurzust indítottak; az előadásokat és foglalkozáso­kat 39 intézményben tartják. A tavalyihoz képest mint­egy 50—60 százalékban újult, frissült meg a szabadegye­tem programja. Az idei, új­donságnak számító soroza­tok között megtalálhatók a marxista vallástörténet és valláskritika főbb kérdései; a magyar honvédség és a II. világháború; terrorizmus tegnap és ma; a mindennapi élet pszichológiai kérdései; színes fényképezés; CB-rá- diózás. Ma nyílik az Aba Novák teremben W. Lampl Mária festőművész kiállítása Ma délután 5 órakor Szol­nokon az Aba Novák terem­ben Kisdéginé Kirimi Irén dr. művészettörténész nyitja meg. W. Lampl Mária festő­művész kiállítását. Az alko­tó tanulmányait a Képző- művészeti Főiskolán végezte, mesterei Szőnyi István, Aba Novák Vilmos és Nagy Sán­dor voltak. Az utóbbitól sa­játította el az olajtempera technikát, melyet ma is használ munkáiban. A tár­latot a szolnoki közönség november 25-ig nézheti meg. „Ügy, ahogy volt és ...” címmel jelent meg annak­idején Dénes Zsófia nagy si­kerű művészeti cikkgyűjte­ménye. November 18-án és 21-én sugározza a televízió ugyanezzel a címmel azt a kétrészes filmet, amely az írónőről készült. Műfaja: nem portréfilm. — Fogalmazzunk inkább úgy, a film, Dénes Zsófia munkásságának „életrajza” — mondja Belohorszky Pál dramaturg, a műsor szer­kesztő-riportere. — Az első részben olyan emberekről, s a velük való találkozásokról beszél az írónő, mint Freud, Ferenczy Sándor, Georg Brandes dán irodalomtörté­nész, Ignotus, 'Karinthy Fri­gyes, Juhász Gyula, József Attila, Kassák Lajos. — A második részt Ady Endre születésének 105. év­fordulója előestéjén vetíti a televízió. Ez nyilván nem véletlen... — Valóban nem. A máso­dik rész kizárólag arról a nagyon szép emberi kapcso­latról szól, amely Dénes Zsófiát Ady Endréhez fűzte, s amely elkísérte a költőt egész életében. mikor az egyszeri falusi bírót megvá­lasztották — vala­melyik komája hí­zelkedve azt mond­ta neki: „Na te aztán elkap­tad a malac farkát”. Az új bíró fanyar szellemességgel válaszolt; — „Megfogni, megfogtam, csak aztán el is tudjam engedni”. Az efféle történetekben mindig van bizonyos racio­nális mag. A szellemes ri- poszt nyilvánvaló tanulsága: az, hogy helyzetünket min­dig reálisan kell értékelni, nem szabad a húrokat túl­feszíteni. Az élet gyakran megköveteli, hogy esetleg éppen akkor engedjünk, amikor legjobban meg va­gyunk győződve vélt vagy valós igazunkról. A mindennapok gyakorla­tában nemcsak nagy, gene­rális elvi kérdésekkel talál­kozunk. Nem mindig a lét vagy nem lét, a béke vagy háború, a becsület vagy becstelenség a tét, amelyek­ben tudvalévőén csak igen vagy nem lehet a válasz. Az apró gyakorlati kérdésekben — mondhatni az embertár­sainkkal való békés egymás mellett élésünk hétköznap­jai során egyre-másra szem­be kell néznünk olyan prob­lémákkal, amelyek nem élet­bevágóan nagyon, de azért jelentősen befolyásolhatják sorsunk alakulását. Természetes például, hogy az egy munkahelyen, mű­helyben, irodában dolgozók az évek múlásával normális — emberi, baráti, munkatár­si kapcsolatokat alakítanak ki maguk között. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy ese­tenként vitatkoznak, bírál­ják egymást, vagy éppen civódnak. Amíg mindez nem megy túl a szokványos hatá­rokon, nincs is semmi baj. De ahol nem tudják, hol a határ, mikor kell a vitát ab­bahagyni, ott egykettőre po­kollá válhat az élet. A szó­váltásokból veszekedés, ha­rag, furkálódás, bizalmat­lanság származhat. Megbom­lik az egység. Minden átcsap a másik végletbe; a volt ba­rátok kérlelhetetlen ellensé­gekké válhatnak, korábbi ellenfelek viszont egyszeribe szövetséget kötnek a közö­sen utált harmadik megfú­rására. A hízelkedés, a kritikát­lanság légköre szintén meg­ronthatja egy kollektíva — Dénes Zsófiának, „Élet helyett órák” című könyve, amely Ady Endréhez fűződő barátságáról, kettejük kap­csolatáról szól, sok vitát váltott ki... — Sok, és hosszantartó vitát. Ezért is örülök, hogy módom volt, televíziós kol­légáim segítségével elkészí­teni ezt a filmet. Nézetem szerint Dénes Zsófia részvé­tele Ady életében sem „anyáskodás”, sem „hitves­kedés” nem volt. Kettejük kapcsolatában csak érintőle­gesen dominált a férfi-nő motívum, annál inkább az emberi mozzanatok. Így ala­kult ki az a mély és őszinte barátság, amelyet végig át­hatott Dénes Zsófia mérhe­tetlen tisztelete a költő és költészete iránt. — A film tehát egy vita lezárását is elősegítheti? — Semmiképpen nem szántuk annak. Nevezzük inkább az egyik fél „tanú- vallomásának”. S ami ked­ves vendéglátónkkal, Dénes Zsófiával közös szándékunk: tisztelgésnek, hazánk egyik legnagyobb költője előtt. Németh Szilvia életét. A „te sem bánts, én 6em bántalak” elve — ha egyáltalán annak nevezhető — gyakorlata végül könnyen az ellenőrzés, a fegyelem la­zulásához vezethet és nem­egyszer a bíróságon végző­dik. Hány — egyébként jóra- való, tehetséges, megbízható vezetőt tönkre tett már a hajbókolás, egyes beosztott­jainak időben fel nem is­mert túlzott „szolgálatkész­sége”. Abban semmi kivetni való sincs még, ha a főnök asztalára is virág kerül szü­letése napján. Talán még az sem végzetes hiba, ha a túl­terhelt vezető közvetlen be­osztottja segítségét kéri va­lamilyen apróbb-cseprőbb magánügye elintézéséhez. Kevés olyan vezető akad, aki még soha sem használta magáncélra a szolgálati gép­kocsit. Kialakulhat azonban a dolgok, a hibák olyan lán­colata, amikor az apró kis szívességek elfogadása, a kis szabálytalanságok folyamatos elkövetése és eltűrése követ­keztében az ilyen vezetők fokról-fokra elvesztik tekin­télyüket, korrumpálódnak. Nagyon sokan a szórako­zás, vidámság, italozás te­kintetében lépik túl a józan ész parancsolta határokat, pedig ha valahol, úgy itt igazán fontos megállni tud­ni. Hány tehetség, egziszten­cia, szerelem, házasság ment már tönkre az alkoholfo­gyasztás, az élvezetek, a szó­rakozás mértéktelen hajhá- szása miatt. Az embernek mindig tudnia kell, hol a határ. Többek között éppen az teszi emberré, hogy ural­kodni tud vágyain és ösztö­nein. ehet, hogy ez pré­dikációnak hat —, de az élet tényei, a rendőrség, bíró­ság, a válóperek tapasztalatai sajnos túlságo­san is sok bizonyítékot szol­gáltatnak annak alátámasz­tására, hogy a fegyelmezet­lenség, akaratgyengeség, a túlzásba vitt költekezés, az élvezetek halmazása több­nyire rosszul végződik. Lám ... mi minden kikere­kedhet egyetlen mondatból. Nincs az életnek olyan terü­lete, ahol ne lenne szükség fegyelemre, önmérsékletre, arra, hogy mindig tudjuk hol kell határt szabnunk tetteinknek. Megkérdeztük: Milyen lesz az ünnep előtti játékválaszték? A társasjátékoknak 40—45 féle változata kapható a bol­tokban; — tájékoztat a Triál — a dobókockások mellett olyanok is, amelyekhez ele­gendő, ha a gyerekek a figu­rákat, jeleket felismerik. Novembertől folyamatosan érkeznek a szocialista or­szágokból importált modell- vasutak, de minden igyeke­zet ellenére sem bizonyos, hogy valamennyi tartozékból elegendő lesz. Ami a diákat illeti: hozzávetőleg 200 me­se- és kalandfilmből választ­hatnak a vásárlók, s van elegendő vetítőgép is. A logikai játékoknak kö­rülbelül 55—60 fajtája kap­ható; fémépítőkből ez évben kétszer több lesz a tavalyi­nál, s a fából, illetve mű­anyagból készített építőknek is több változata ott sorako­zik majd a boltok polcain. Felemás a kép viszont az elemmel működtethető játé­kokat illetően; autóból, kis járműből lesz elég, viszont nem mondható el ugyanez az olyan kelendő cikkekről, mint a varrógép, mosógép, porszívó. Ugyancsak gondot okozhatnak a bababútorok és a gyermekjárművek. Körülnézek: a hagymán kívül egyik helyen színes fé­mek, máshol rongyok, távo­labb papírhulladékok, azok szomszédságában öntött és kovácsolt vasak garmada. — Hihetetlen, de erre is szakosodnak az idejárok. Ki ezt, ki azt gyűjti a halomból, míg le nem temetjük. Olyan is akad közöttük, aki a ko­csija árát is innen guberálta össze — sorolja a telepve­zető. — Annyi itt az érték? — Ha egy hónapot eltölte- ne, (biztosan nem kérdezne ilyet. Volt olyan szállítmány görögdinnye, amelyet azért nem vette át a külföldi part­ner, mert sáros volt. Meg­mosni senki sem akarta, ezért kihozták ide, és lebo­ntották. Vitte, ette egész nap, aki látta. Aztán krumpli, citrom, sőt narancs is van, szezon végén ha erre jár. Kérdezze meg az embereket, mennyi narancsot ettek egy- egy ilyen szállítmány után! Nem beszélve a burgonyáról, amelyet csírásan látunk itt tavasz táján! Az ember elámul a hallot­takon, de a többiek egyetér­tőén bólogatnak. Ide, a tég­lagyári gödrökbe napi 4—500 köbméter hulladék kerül. Ennyi a város, — a lakók, meg az üzemek — huszon­négy órai szemete. Mennyi lehet ebben az értékes anyag? Tíz, húsz, ötven, száz köbméter? Talány. Két nő bevallotta: az itt összeszedett kenyérhulladékból 15 disznót hizlalnak. Kiskocsival, zsá­kokban húzzák haza naponta az ide került, elpocsékolt veknidarabokat, maradvá­nyokat. — Nézze — folytatja a bányamester —, ezeknek az embereknek a legügyesebb­jei naponta megkeresik a 4—500 forintot. Tessék ezt beszorozni hússzal, évi há­romszáz nappal, és máris ki­derül, az összeg milliókban mérhető. Azt is mondhat­nám, ennyi hasznos anyagot halásznak ki az állítólagos szemétből. Csak azért, mert nálunk minden hulladék egy- remegy, a többszintes, eme­letes házak körül nincs kü­lön helye a kenyérnek, a papírnak,, a fémnek. Néha fáj az ember szíve, ha látja, mi mindent takarunk be a tolólapos masinánkkal. Mert a föld mindent elfed, beta­kar: azt is ami szemét, azt is ami hasznos anyag. Értékek a föld alatt Cgy tűnik, ebben a szállítmányban is akad valami érdekes Négy óra, zárják a kaput, vége a napnak. A portán ma is bejött reggel héttől az át­lagos, napi 130 kocsi. Fény­képész kollegámmal hazafe­lé iparkodunk és arról be­szélgetünk, hány ekkora, en­nél kisebb, vagy nagyobb sze­méttelep lehet az országban. Ha az értékeket számoljuk, ami ezekben veszendőbe megy, csak úgy röpködnek a nyolcjegyű számok. D. Szabó Miklós V. F. A könyv után a képernyőn is Dénes Zsófiáról és... Befejeződött * a tiszafüredi tanácsháza külső restaurálása. Jelenleg » belső munkákat végzik a Költségvetési Üzem szakemberei. 111!1 Hal..1 'verni Szakosodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents