Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-05 / 260. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 5. A takarmányozást belső kiosztó kocsikkal végzik, mert más járművek az állategészségügyi előírások szerint csak a szaktelep kerítésén kívül közlekedhetnek Törökszentmiklósi Bőké Tsz Korszerű szaktelepről több sertéshús KO—HYB receptúra szerint etetik az állatokat Az 1976-ban történt egyesülés óta a törökszentmiklósi Béke Termelőszövetkezetben az állatenyésztési ágazat dinamikusan fejlődik. Az állattartótelepek szétszórtságának megszüntetése és a termelés fejlesztése, bővítése érdekében szakosított sertéstelepet építettek. Ehhez egy hígtrágya-hasznosító berendezés is készült, a két beruházás költsége 101 millió forint volt. A miskolci AGROBER tervezte a három fázisú, ötezer hízót befogadó szaktelepet. Az üzembehelyezés előtt már folyamatosan betelepítették kocákkal a korszerű sertésistállókat, hogy a termelést minél előbb megkezdhessék. A férőhelyek feltöltését 1981 februárjában 1300 kocával és 20 tenyészkannal folytatták, jelenleg a szaktelep már teljes állatállománnyal üzemel. A sertéstelep állategészség- ügyileg úgynevezett „hármasmentes” — ez a legnagyobb gazdasági károdat okozó betegségek számát jelöli —, ami a tenyészsüldő- forgalmazás szempontjából elengedhetetlen. A megyében ez az egyetlen ilyen, betegségekből mentesített sertéstelep, s ez többek között a higiéniai követelményeknek megfelelő szociális létesítményeknek és a korlátozott gépjárműforgalomnak is köszönhető. A járművek ugyanis csak a kerítésig közlekedhetnek, ahol az átmeneti tárolókba ürítik a napi takarmányadagot. A telepen egy takarmányikiosztó végzi a belső ellátást. A sertéseket KA-HYB (Kaposvári Sertéshús Termelési Rendszer) receptúra szerint, önetetési technológiával és beépített takarmánykiosztó rendszerrel takarmányozzák. A fiaztató- ban szintén a KA-HYB által javasolt elletőrácsot használják, miáltal az elhelyezés kedvezőbb, és a választási súly is csaknem egy kilóval gyarapodik, ezeken a rácsokon. A fiaztatóban fűtéssel biztosítják a 15 Celsius-fokot, a kismalacok helyi fűtőtestektől kapják a szükséges hőmérsékletet. Az elletés után még három napig lázmérőzéssel figyelik a kis . állatok egészségi állapotát. Hatvan nap elteltével tisztítás és fertőtlenítés után kerülnek az ISV technológiával épült utónevelőbe, emeltszintű rácspadozatra. Az előnye a batériás malacnevelőnek, hogy a káros gázok zónájából az állatokat kiemeli, és ezzel is csökkenti a vissza- fertőződést. E módszer előnyösen befolyásolja a nevelési mutatókat. A rácspadozaton áthulló trágyát vízzel távqlítják el a helységből. Radiátor és termóventillátor biztosítja az állatok számára a megfelelő mikroklímát. A hizlaldában 55 nap elteltével szoktatják rendre az újonnan átkerült serléseket. Az önitató, alatt helyezték el a rácspadlót, amelyen át szintén vízöblítéssel távozik el a trágya. A hizlalda energiatakarékosnak mondható, mivel a szellőzést gravitációs módon oldották meg. A kedvező téli belső hőmérsékletet animál is hővel biztosítják. A hizlaldából válogatják ki a szakemberek a kocasüldőket, figyelembe véve növekedési erélyűket. Az iparszerűen működő szakosított sertéstelepen a szaporodásbiológiai mutatók elfogadhatóak, a malacelhullás viszont az országos átlagnál jobbnak mondható. A vágás utáni sertések átlagminősége első illetve másodosztályú. A belföldi húsellátáson kívül a külpiacokra is szállítanak sertéseket a töróKszencmik- lósi Béke Tsz szaktelepéről, amelynek várható árbevétele az idén 34 millió forint lesz. A sertéstelephez tartozik egy trágyahasznosító berendezés is, amely tárolja, majd fázisbontás után kiöntözésre alkalmassá teszi a telepen naponta keletkező több száz köbméter hígtrágyát. A fázisbontó toronyból a trágyáié a 24 ezer köbméteres gyűjtőmedencébe folyik, amelyből 180 hektár alag- csövezett területet öntöznek. Forgács T. Nemcsak a drága szerek segítenek A napraforgóról, egy új betegség kapcsán Alig tíz év alatt a magyar mezőgazdasági üzemekben igen kedvelt növénnyé vált a napraforgó. A termésátlagok az iparszerű technológiák hatására a hektáronkénti 10 mázsáról 20 mázsa körülire növekedtek, igen sokat javult a jövedelmezőség. Az olajos magvat adó kultúra nem követel nagyon intenzív művelést, és jól bírja a gyengébb adottságú talajokat is. A gazdaságokban járva azonban ma sokszor hallani arról, hogy megnőtt a napraforgóval való foglalkozás kockázata: két évvel ezelőtt egy hazánkban korábban ismeretlen gombabetegség ütötte fel a fejét. Kiss Lászlóval a, nádudvari Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés napraforgótermesztési ágazatának vezetőjével az új helyzetről, a védekezés lehetőségeiről beszélgettünk. — Mi okozza a napraforgó új betegségét, a fertőzés hazánk melyik területeit veszélyezteti leginkább? Valójában mennyire befolyásolja a termesztés gazdaságosságát az esetleges megbetegedés? Országrészenként változik a kép — A kórokozó egy a levélnyélen át a szárba kerülő és ott a tápanyagot szállító bélállományt károsító gomba. (A betegség annyira új, hogy a kutatók még ma nem állapodtak meg a gomba nevében). Romániában és Jugoszláviában már korábban észlelték a fertőzést, nálunk két éve jelezték először terjedését. Az idei pontos adatok még nincsenek meg, az azonban elmondható, hogy hazánkban most is a három országhatár találkozásának környékén fekvő területek a legveszélyeztettebbek. — A gomba okozta, termés- kiesés nagysága attól függ, hogy a megbetegedés a növény fejlődésének melyik stádiumában történik meg. Ha a fertőzés a virágzás idején hatalmasodik el. akkor Játékkínálat Több mint 200 féle új játékot fejlesztettek Iki az idén a termelők, amelyekből a jövő évben jelentős mennyiség juthat már belföldre és külföldre egyaránt. Az új termékeket bemutatták a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat kiállítótermében rendezett játékbörzén. Többek között NSZK-beli és svéd cégek képviselői is megtekintették a kínálatot, elsősorban a faipari játékok iránt volt nagy az érdeklődés. az egész termés elvész, ha a magképződés után kezd pusztítani, akkor a veszteség mérsékeltebb. — A KITE technológiáját alkalmazó üzemekben mekkora kárt okozott eddig a fertőzés? ' — Az idei adatok lennének érdekesek, ezek azonban még hiányoznak, mert a betakarítás még nemrégiben fejeződött be. Annyi azonban bizonyos, hogy Észak-Békésben és Hajdú-Biharban volt a legnagyobb a terméskiesés — a kár azonban korántsem csak az. új kórokozó számlájára írható.. A napraforgó- termést még az új betegség veszélyeztette területeken is a hagyományos betegségek határozzák meg ma is. Tagadhatatlanul voltak látványosan tönkrement táblák, a bájt azonban hiba lenne eltúlozni. II kutatás a kezdetén tart — A védekezésre azért gondolni kell. Mit ajánl például a KITE partnereinek a gomba fertőzésének megelőzésére, káros hatásainak csökkentésére? — A MÉM illetékes szervezetei dolgoznak a védekezést segítő kutatásokon, a nagyüzemekben alkalmazható védelmi technológia kidolgozására például a KITE is sok pénzt költött az idén. Egy-két esztendő azonban kevés a kórokozó élettanának megismerésére, őszintén el kell mondani, hogy az ismert szerekkel a növényvédelem optimális időpontját és az igazán hatásos kemikáliákat még nem sikerült kiválasztani. Reméljük, hogy az 19827 es tapasztalatok feldolgozása után a téli tanfolyamokon már többet tudunk mondani a napraforgó-termesztő gazdaságok szakembereinek. — A mostani bizonytalan helyzetben a növénytermesztők egy részének az okoz gondot, hogy a beváltnak tartott szereket kiszór- ják-e? Állítólag az új betegAz idén javult az ellátás személy- és tehergépkocsi- akkumulátorokból: október végéig mintegy 110 ezerrel többet adott át a kereskedelemnek az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, mint 1981- ben összesen. Ugyanakkor a gyár új típusú, a hagyományosnál jobb minőségű a!kség ellen sajátos vegyi anyagok léteznek, csak nagyon drágák. A fertőzés megjelenése előtt használatuk igen kockázatos, hiszen lehet, hogy nem is lenne szükség védekezésre... — A jugoszláv kutatók szerint bizonyos gombaölő szerek alkalmasak a védekezésre, a hatásos vegyi anyag megtalálása azonban kevés: a nagyüzemi méretekben használható technológiát kell kidolgozni. A nálunk végzett vizsgálatok a kipróbált módszerek jóságát még nem bizonyították egyértelműen. Ennél a pontnál azonban feltétlenül meg kell állnunk! Kinek érdemes napraforgót vetni? — A napraforgó-termesztés kockázata talán tényleg növekedett, ezzel a növénnyel foglalkozni azonban feltétlenül érdemes. Persze nem mindenkinek: ott érdemes a tányérokban termő mag hozta haszonra számítani, ahol betartják a termesztés szigorú technológiai előírásait, és megfelelő termőképességű földbe kerül a kultúra. A szigorúan betartott technológia jó termést garantál, így — szélsőséges esetektől eltekintve — a napraforgó még akkor is jövedelmező marad, ha a gazdaság a korábbinál többet költ növényvédelemre, vagy ha a termés a fertőzés miatt gyengébb a vártnál. A jó technológia azoban nemcsak a veszteség elviselhető- ségét növeli, garanciát is ad. Tapasztalataim szerint, mint minden betegség, az új gomba is ott pusztít, ahol nem tartják be a növényvédelmi szabályokat. Hiába fizet jól a napraforgó, minden gazdaság csak ereiéhez mérten foglalkozhat vele: nem szabad megengedni, hogy egv- egy táblába az ötévenkéntinél korábban kerüljön ismét nanraforgó. A vetésváltás előírásainak betartáséval drága vegyszerek nélkül is nő a termesztés biztonsága. V. Sz. J. kumulátorait az eddigieknél átlagosan 10 százalékkal olcsóbban vásárolhatják meg a fogyasztók. December végéig még további 50 ezer akkumulátor készül a gyárban, azonban a tavalyinál e jóval nagyobb mennyiséggel is csak az igények négyötödét tudják kielégíteni hazai termékkel. Olcsóbb, jobb minőségű akkumulátorok Mongóliából jöttem... „Munkahelye” az ulánbátori ruhagyár Távoli vad sztyeppék, jurta, kumisz, száguldó lovak. Ennyi, ami hirtelen eszembe jut, ha azt a szót hallom, Mongólia. Persze tudom, hogy többet ís jelent: nép- köztársaságot, amely csaknem hatvan éve alakult; lakói az elmaradott agrárországból agrár-,ipari országgá változtatták; az ország 84 százaléka legelő, így a nomád állattartás volt a fő foglalkozási ág. Mindez persze később jutott csak eszembe, nem akkor, mikor a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyárában bemutatnak egy törékeny, fiatal asz- pzonynak, ‘aki nemrégiben érkezett haza e távoli országból. Burai Csabáné nem néhány hetes turistaúton járt arra, hanem egy évig az ulánbátori ruhagyárban dolgozott. — Mivel is kezdjem — tűnődött, mikor Mongóliáról faggattam. — Talán a fiammal, mert számomra az volt a legnagyobb élmény, amit ő véghezvitt. Az első osztályt épp elvégezte, amikor indultunk, ott újból elsős lett az orosz iskolában. Karácsonykor már oroszul írt, olvasott, közben tanulta a másodikos anyagot. Mikor hazajöttünk, levizsgázott, így azonnal a harmadik osztályba mehetett. Csak én tudom, milyen akaraterő • kellet ehhez. — És ön hogy értett szót az ottaniakkal? — A szülői értekezletre például tolmáccsal mentem. A gyárban pedig ott voltak a mongol kollégák, akik Magyarországon tanulták a szakmát és ezzel együtt a nyelvet is. Tíz éve, hogy a Május 1. Ruhagyárból rendszeresen utaznak oda szakemberek. Akkor hatan dolgoztunk magyarok. Én technikusi feladatkört kaptam. — Itthon évek óta meós- ként dolgozik. Mi az, ami a kritikus szemű szakembernek feltűnt? — Tudni kell, hogy a gyár indulása óta az ott dolgozók rengeteget fejlődtek, de még most is rendkívül nehéz elfogadtatni "a szalagon dolgozókkal egy-egy, a megszokottól eltérő technológiát. Ezek a nők a nomád életformából kerültek be a gyárba. Még a nyolcórás kötöttséget is nehezen szokták meg. Többségük még ma is elég nehezen viseli. Egy-egy ilyen gyár számukra nem kis dolog. A vezetők minden eszközzel segítik működésüket, támogatják őket. Ezzel együtt nagyon nehéz feltételek mellett élnek és dolgoznak ezek az asszonyok, legalábbis én így éreztem az itthoni élet után. — Van-e olyan élménye, amit szívesen elmesélne? — Sok furcsa dologgal találkoztunk. Számomra az első napokban különösen egy dolog volt meglepő. Ott a gyest nem ismerik, a négy hét szülési szabadság után legtöbben jönnek dolgozni. Bölcsőde, óvoda kevés, tehát hozzák magukkal a gyerekeket is. Nem ritka látvány a varrógép melletti asztalon fekvő pici baba, akit anyja időnként megszoptat, tisztába tesz. A nagyobbacskák gyakran segítenek, csodálatos, milyen szorgalommal dolgozik az apróbb megbízásokon már a négy-öt éves csöppség is. — Gyakran gondoltak haza? — A honvágy úgy három havonta az egész csapatot elkapta. Minden más ott, mint amit itthon megszoktunk. Gyakran meséltek az életükről, nemzeti ünnepeinken kölcsönösen vendégül láttuk egymást. A kumiszt is megkóstoltam egyszer, és nemzeti ételük szelídített változatát a bócot. Ez olyan, mint a hazai gombóc, de birkafaggyúval töltik. Nekünk marhahússal készítették. Egyszer egy buddhista szertartást is végignéztünk. Tíz-tizenkét láma tartozik egy gandámhoz, (így hívják a templomukat) tűzpiros vagy citromsárga ruhában járnak. Furcsa volt megtudni, hogy nősülhetnek, és párttagok is lehetnek, ha támogatják a szocializmus építéséért folyó munkát. Ima közben gabonát és teát szórnak, ez hitük szerint a termékenységet növeli. — Sikerült zavartalanul megtalálni itthon a megszokott tempót? _ —i Szerencsére a gyárban türelmesek voltak, hiszen a húsz itt töltött év ellenére szinte mindennel ismerkednem kellett. Most már talán azt mondhatom, sikerült visszatalálni, újra kapcsolódtam társadalmi vékenységbe Nehéz volt, szén egy évig bea teis. hia munkán kívül csak a fiam, az élelemszerzés és a tiszta ruha biztosítása volt a gondom. F. E.
