Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-28 / 280. szám
1982. NOVEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A LAKÁSGAZDÁLKODÁSRÓL Tanácsrendelet hét városban és három nagyközségben Jogosultság — igénylési letét — cserealap Októberben és november elején tartották meg Szolnok megye hét városában és három nagyközségében: Tiszafüreden, Martfűn és Kunszentmártonban azokat a tanácsüléseket, amelyeken a települések megalkották saját lakásgazdálkodási jogszabályukat. A tanácsülések előtt a rendelettervezeteket a népfront, a KISZ, a szakszervezet szervezésében megtartott találkozókon vitatták meg. A társadalmi vitákon elhangzott véleményeket, javaslatokat is figyelembe véve kerültek a tervezetek a testületek elé. Szolnok város tanácsrendeletéről nagyvonalakban már tájékoztatást adtunk. A részleteiről későbbiekben még beszámolunk. Ezúttal Popp Sán- dorné dr, a Szolnok megyei Tanács V. B. igazgatási osztály- vezetőjének segítségével hat város és három nagyközség lakásrendeletének legfontosabb szabályait foglaljuk össze. — Melyek azok az új vonások, amelyek valamennyi rendeletben megtalálhatók? — A tanácsrendeletekben a helyi sajátosságokhoz igazodva a központi célkitűzések fogalmazódtak meg. A legfontosabb ezek közül, hogy a lakásigények kielégítésénél az igénylő szociális helyzetét, családjuk nagyságát figyelemé véve érvényesüljön a lépcsőzetesség, a fokozatosság. Alakuljon ki a lakáscseréknek egy hatékony szervezett rendszere, továbbá, fokozatosan javuljanak a lakással nem rendelkező fiatal házasok lakáshoz jutásának feltételei. Az elképzelések megvalósításának alap- feltétele az igénylések pontos, naprakész nyilvántartása. Ezért kell megújítani 1983. első félévében a lakáskérelmeket. Mind a kilenc tanács úgy döntött, hogy a kérelmezőknek igénylési letétet kell fizetni. Többek között, ebben látják a megbízható nyilvántartás garanciáját. — Üj konstrukcióként jelent meg a tanácsi bérlakások két kategóriája: az úgynevezett szociális és a nem szociális bérlakás. Miként szabályozták ennek feltételeit a kilenc településen? —■ Az alapelv mindenütt érvényesül. Tehát szociális jelleggel csak azok kaphatnak lakást, akik jövedelmük vagy szociális helyzetük alapján erre jogosultak, öt városban és három nagyközségben azok, akiknél a család egyfőre jutó jövedelme 2000 forintnál nem több. Mezőtúron ez az összeg 2500 forint. Ezt a határértéket 500— 800 forinttal növelik, ha fiatal házasokról, nyugdíjasokról. gyermeküket egyedül nevelő szülőkről van szó. , — A vagyoni helyzetet hogyan veszik figyelembe? — Nem kaphat szociális bérlakást az, akinek az úgynevezett egy egységnyi vagyont meghaladó értékű ingatlana vagy ingósága van. Az egy egységnyi vagyonnak az értékét a helyi viszonyokat figyelembe véve különböző öss2Segben állapították meg. Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Törökszent- miklóson, Tiszafüreden 100 ezer forint, Jászberényben, Túrkevén, Kunszentmártonban és Martfűn 150 ezer forintnál nagyobb értékű nem lehet az ingatlan vagy az ingóság (személygépkocsi, festmény). — A nem szociális bérlakások elosztását, hogyan szabályozták? — A kilenc település ta- nácstestülete úgy döntött, hogy elsősorban a megüresedő lakásokat használják fel erre a célra, de csak mértékkel. Az arányuk 10—30 százalék lehet. Azok kaphatnak ilyen címen bérlakást, akik nem jogosultak szociális bérlakásra és vállalják a többlet anyagi terheket, ugvanis a lakáshasználatbavételi díjnak 3—5-szörösét, a lakbérnek pedig a dupláját kell fizetniük. Természetesen ez csak az új igénylőkre vonatkozik. — Mi a mérce a tanácsi értékesítésű lakásoknál? — Itt is a jövedelmet kell alapul venni. Mezőtúron az egy főre jutó maximális jövedelmet 3000 forintban, a többi nyolc településen 2500 forintban határozták meg. S éppen úgy, mint a bérlakások esetében a nyugdíjasoknál, a gyereküket egyedül nevelő szülőknél és a pályakezdő fiatal házasoknál a határték emelkedik. Csak Mezőtúron és Martfűn nem. Jászberényben, Karcagon, Túrkevén, Kunszentmártonban 3000 forint, Kisújszálláson, Törökszentmiklóson és Tiszafüreden 3200 forint. További feltétel az egy egységnyinél nem értékesebb vagyon. Mindehhez azonban feltétlenül hozzá kell tenni, hogy a tanácsrendeletek mind a kilenc településen felhatalmazták a lakásügyi hatóságot arra, hogy az igényjogosultság megállapításakor, a megadott értékhatároktól 10 százalékkal, legfeljebb 300 forinttal eltérhet. — Hogyan állapítják meg a lakásigénylési letétet? — Mint említettem mind a kilenc tanács úgy döntött, hogy kötelezővé teszi az igénylési letét fizetését, ösz- szegét a lakás nagysága, komfortfokozata és az igénylő szociális helyzete szerint differenciálják. A kiszámítási alapul mind a kilenc helyen azonos kiinduló pontot választottak. Ez pedig a tanácsi bérlakások szociálpolitikai kedvezményekkel csökkentett használatbavételi díjának 10 százaléka. Mind- egvik tanácsrendeletben táblázatok tartalmazzák a letét összegét. Nagyon fontos tudni, hogy mindegyik tanács- rendelet szabályozza a méltánylást érdemlő eseteket, s lehetővé teszi, hogy ha indokolt, eltekintsenek a letét fizetésétől. — A letéti díjakat az OTP kezeli és kamataival együtt a juttatáskor a lakás használatbavételi díjába vagy árába beleszámítják. — Milyen szempontok szerint sorolják a lakásigényeket? — Elsődleges szempont a családnagyság, a jövedelem, a vagyoni helyzet, továbbá az igénylés éve. Vannak kiemelet kategóriák a rendeletekben: a fizikai dolgozók, a fiatalok és a sokgyerekesek. Azt is meghatározták, hogy a névjegyzékre felvettek között a fizikai dolgozók aránya nem lehet 60—70 százaléknál kevesebb, a fiataloké pedig 40—50 százalék (természetesen itt átfedés van). Továbbá úgy rendelkeztek, hogy a három vagy többgyermekesek igényét a lehetőségek szerint 3 éven belül ki kell elégíteni. Azonos feltételek esetén, előnyt élveznek a gyermeküket egyedül nevelő szülők, azok akik huzamosabb ideig megállták helyüket a munkahelyükön, a nyugdíjasok, a szociális juttatásból élők, a mozgásképtelenek, a tartósan betegek és azok is akik huzamosabb ideje élnek azon a településen, ahol lakást igényeltek. És végül ide kell sorolni a pályakezdő fiatalokat. — A fiatalokról külön is intézkednek a rendeletek. — Igen. Félkomfortos, komfort nélküli, kis alapterületű lakást, foglalkozásuktól, jövedelmüktől, vagyoni helyzetüktől függetlenül kaphatnak a fiatalok, ha előta- karékosságot vállalnak lakásgondjuk végleges megoldása érdekében. Mindegyik tanácsrendeletben az áll, hogy az előzetes megállapodásnak megfelelően 5 éven belül végleges otthonhoz juttatják ezeket a fiatalokat. — Hogyan szabályozzák a lakásigény mértékét? — Általában a fokozatosság jegyében, az első lakásnál az igényjogosultság mértékének az alsó határa a mérvadó. Az új lakás kiutalásánál csak olyan személyek vehetők figyelembe, akik legalább egy éve állandó jelleggel élnek együtt a bérlővel és együtt költöznek. Családtagnak nem minősülő szívességi lakáshasználót figyelmen kívül kell hagyni. — Melyek a lépcsőzetes csere feltételei? — Az új és a megüresedő lakások jelentős hányadát azok kapják, akiknek a leadott lakását ismét fel lehet használni. Ezért a tanácsok mindenütt lakáscsere-alapot hoztak létre. Ez az alap általában a leadott lakásoknak 10—30 százaléka. Az a jellemző, hogy elsősorban a lakásügyi hatóság gazdálkodik ezzel az alappal. Szolnokon túl még két városban — Törökszentmiklóson és Jászberényben — a cserére felhasználható lakásoknak 50 százalékát az ingatlankezelő szervezet kapja meg azzal a céllal, hogy az állampolgárok egymásközti cseréjét elősegítse. — Lesznek-e még újabb lakásgazdálkodásról szóló tanácsrendeletek a megyében? — Nem. Az említett tíz településen volt csak szükség rendelet alkotására, a többi nagyközségben és községben olyan kevés lakással rendelkeznek a tanácsok, és olyan elenyészően kevés a lakásigénylők száma, ami nem indokolta lakásgazdálkodásuk külön szabályozását. Ahol viszont alkottak tanácsrendeleteket nagyon fontos, hogy a lakosság megismerje. Nagyszerű alkalmat teremtenek erre a tanácstagi beszámolók és a jövő év első hónapjaiban megrendezésre kerülő falu- és réteggyűlések. Természetesen az új rendelkezések a tanácsoknál mindenki számára hozzáférhetőek. K. K. Jövőre új szellemben Negyedszázados az építőtábori mozgalom Számvetés tapasztalatokról, tervekről Odaadó, lelkiismeretes munkával tették eredményessé a fiatalok az idei — a 25. — építőtábori évet. Ebben az esztendőben 92 központi építőtáborban több mint 53 000, a megyeiekben csaknem 6000, az egyetemi-főiskolai táborokban pedig 5000 fiatal dolgozott, jelentősen hozzájárulva az időszerű mezőgazdasági feladatok elvégzéséhez, több fontos beruházás megvalósításához A nemzetközi kapcsolatok révén 1350 lengyel, 420 bolgár, 300 NDK- beli 250 csehszlovák. 50 dán és 90 jugoszláv diák tevékenykedett együtt a nyáron a magyar diákokkal. A tapasztalatokat az országos építőtáborok záró- és nyitóértekezletén összegezték tegnap a néphadsereg művelődési házában. A KISZ Központi Bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság közös rendezvényén 70 állami gazdaság vezetője, 320 kitüntetett táborvezető, a táborokat üzemeltető, vállalatok, intézmények képviselői, szervezők vettek részt. A 25. építőtábori évet Varga Sabján László, a KISZ KB titkára értékelte. Sikeres volt a mozgósítás — mondotta a szervezőmunkáról szólva —, Békésből. Baranyából, Szolnok és Veszprém megyéből a tervezettnél is több fiatal jelentkezett dolgozni. Bár a mozgósításban döntően az önkéntesség elve érvényesült, néhány iskolából sajnos még mindig „ajánlottan” vagy kötelezően mentek építőtáborba. A diákok utaztatásával kapcsolatban sok volt a kedvezőtlen tapasztalat: késtek a különvo- natok, az előre lefoglalt kocsikat nem kanták meg a diákok, rossz volt az útvonal- tervezés. A gondok megszüntetése érdekében az ÁlB titkársága és a MÁV vezér- igazgatósága között megállapodás jött létre. A központi építőtáborokban a fiatalok 3 millió 175 ezer munkaórát dolgoztak, teljesítményük munkabér-el- lenértéke 42 millió 714 ezer forint. A mezőgazdaságban közel 142 ezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek, 4800 hektáron végeztek szőlő és zöldmunkát, 3000 hektáron öntöztek. 417 000 munkaórában kukoricát címereztek. A konzervgyártásban 1500 tonna üvegesáru-, 1800 tonna zöldségkonzerv-, 500 tonna gyümölcs- és közei 700 tonna ivóié- és jam-alápanyag előállítását végezték el. Az építőtáborban, út- és vasútépítésben 252 700 munkaórát teljesítettek a táborozó fiúk; 140 0Ö0 négyzetméteren tereprendezést végeztek, 37 000 köbméter földet mozgattak meg és 18 500 mederlapot raktak le Az új ösztönzési, jutalmazási rendszer bevezetése nyomán a korábbi évekhez képest javult, egyenletesebbé vált a táborozok teljesítménye. Gondot okozott azonban egyes munkák alacsony díjazása. Néhány fiútáborban —. például Biatorbágyon. Vé- pen. Makón — a nehéz fizikai munkával nem állt arányban a jutalmazás összege. A mozgalom továbbfejlesztéséről szólva hangsúlyozta: az 1983. évi építőtáborokat már új szellemben, új rendszerben készítik elő. Megőrzik az elmúlt negyedszázadban bevált elemeket, ugyanakkor jobban igazodnak a mai igényekhez, a népgazdasági szükségletekhez, s tovább kívánják erősíteni a táborok mozgalmi jellegét. Mitől komplex egy brigád? Elmondják a MÁ V és a Volán dolgozói A komplex brigád olyan egyesülés, amelyben a különböző munkaművelátekben jártas szakemberek valamely mű előállítására összefognak. így a MÁV—Volán komplex brigád a maga szakterületének, a szállításnak javítására szolgáló szervezet. Ilyen például a karcagi is, amely a Volán 7. számú Vállalat üzemegységének és a MÁV Körzeti Üzemfőnökségének dolgozóiból alakult. — A közös érdek hozott össze bennünket — mondja Székely Lajos, úgy is mint Volán üzemegység vezető és mint brigádtag. — Nemcsak a területen dolgozók, de vezetőik is beletartoznak ebbe a közösségbe. együtt dolgozunk, az erkölcsi elismerésben osztozunk. A pénzjutalmakat csak a területen dolgozók kapják, hiszen nekünk hivatalból kötelességünk a jobb együttműködés megteremtése: nálunk a prémium függ ettől. — A MÁV azért érdekelt, mert a tartózkodási idők rövidítése, a kocsik gyors fordulása alapvető kérdés a teherforgalomban. — válaszol az első miértre Szamosvári Tibor, a karcagi állomásfőnök-helyettes. — De nemcsak a teherforgalomban van ilyen összefogás közöttünk, hanem személyszállításnál is. Méghozzá ez olyan eredményes, hogy a hasonló brigádok közötti versenyben már négyszer volt első a kollek tíva Az egy brigád tehát két brigád, mindkettő külön látja el a munkáját, ki-ki a maga frontján. Sőt nem is két brigád, ennél jóval több. hiszen a MÁV és a Volán dolgozói a hazai brigádoknak is tagjai. — Igen. például mi a vasút November 7. Szocialista Brigádjának — hagyja jóvá a megállapítást Soós Imre, az épp ügyeletes forgalmi szolgálattevő. — Van kapcsolat a két brigádmozgalom között, hiszen mindkettőben alapvető vállalási pontunk a személyforgalom kulturáltabbá, gyorsabbá tétele. Ami a „komplexnél” hozzájön, az már nemcsak munkaköri kötelesség, hiszen nem lenne kötelező kapcsolatot tartani a buszsofőrökkel, taxisokkal. Pedig enélkül sok utas esetleg nem tudna bejutni a városba, vagy nem érné el a buszcsatlakozást. Gyakran elég egy telefon a Volánhoz, hogy egy-két percet késik valamelyik vonat, és a buszosok máris megkímélhetik a bosszúságtól az utasokat. A szervezők, irányítók, a kereskedelmi munkát végzők, a rakodógép-vezetők tartoznak ebbe a közösségbe. Szóval azok. akik munkájuk során mindenképpen találkoznak, de nem mindegy, hogyan. Ez a kamplex brigád érdekeltté teszi a Volán dolgozóját abban, hogy segítse a gyors teherkocsi-fordulást, akkor is. ha még ráérne néhány órát a kirakodással. De a MÁV dolgozói is érdekeltek abban, hogy időben informálják a rakodókat, mikor, milyen szállítmány tart feléjük, milyen gépeket célszerű előkészíteni. — A hétvégi rakodásoknál is nagy szerepe van ennek a brigádnak — folytatja Szamosvári Tibor. — A vállalatok az ötnapos munkahét miatt nehezebben mozdulnak. A brigád elsősorban munka- kapcsolatot jelent, és tizenegy éve bizonyítja, hogy minden problémát, ami adódik, együtt meg tudunk oldani. Azért akad munkán kívüli találkozó is. hiszen a városi ünneoélyekre közösen mennek a brigádtagok, a voláno- sok hivatalosak a vasutasnapra. a vasutasok pedig a Volán berekfürdői üdülőjébe látogatnak. A legfontosabb azonban mégis az, hogy biztosítsák ; utazzon gyorsan, fennakadás nélkül áru és utas. — A vasút szervezetén belül vállalunk valamit — teszi hozzá Kábái Gábor kereskedelmi tisztviselő — aztán a komplex brigádon belül ezt még szigorítjuk. Saját érdekünk is magunknak könnví- tünk vele. ugyanakkor a másiknak is segítünk. Szóval jó ez a forma a munkakapcsolatra, mondják mindkét oldalon a résztvevők. „Ha nem lenne ilyen kapocs az emberek között, biztos, hogy a gazdasági oldallal több lenne a probléma” — mondja a Volán szállítmányozási csoportvezetője. Szűcs Bálint, majd hozzáteszi: „Minden olyan helyen, ahol csak egymásra mutogatnak. ha baj van, így kellene összefogni”. F. E. A kisújszállási Kunsági Bőr- és Textilruházati Szövetkezetben ez év májusában korszerűsítették a bőrdíszmű-készítő részleget. Egy új ABC- típusú Varion futószalagot állítottak üzembe, amely meggyorsítja és könnyíti a munkát
