Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-04 / 259. szám

1982. NOVEMBER 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1la vége a tanításnak. _ A jövő tavasz is nyár divatja Tanítás után az iskola ka­puján zajosain kitódult a sok diák. A kék köpenyesek ha­da elárasztotta az utcát, a teret, felszabadult zsibongá- suk messzire elhallatszott. A délután jókedvű kalandok­kal, vagy — ahogy Ady írta — „szabadmellű örömökkel” várta őket. így volt régen. És hogy van ma? Milyen ma a diák élete a tanítás után? Más lett a hetirend Délután fél kettő. A szol­noki Verseghy Gimnázium kapuja csöndes és mozdu­latlan. Néhány perccel ez­előtt a Táncsics utcában, a színház környékén találkoz­tam egy-két hazafelé igyek­vő gimnazistával, s most vá­rom a kapun kitóduló diák­sereget. De hiába. Bent, a falak között annál zajosabb az élet: az ebédlő, a folyosók, a tantermek tele ti zenévesek kel. Molnár Sándor, a gimná­zium igazgatója: — Az idén iskolánkban is bevezettük az ötnapos mun­kahetet. Teljesen más lett a napirendünk, a hetirendünk, az egész életünk. Minden reggel hét óra öt perckor az úgynevezett nulladik órával kezdünk, fél kettőkor van vége a tanításnak. Az óra­szám nem csökkent, a taní­tási napok száma viszont ke­vesebb, í°'r naponta hét­nyolc tanórájuk is van a gyerekeknek. Délután fakul-' tációs órákat tartunk, szak­körökre járnak a tanulók. Amikor hazaérnek — késő délután vagy este — neki­látnak, hogy felkészüljenek a másnapi órákra. Akik gimnáziumba jár­nak, nemcsak az intézet kö­vetelményeinek tesznek ele­get, közülük sokan egyete­mi, főiskolai felvételire ké­szülnek. S ez mindig is ko­moly munkát, erőfeszítést, „plusz befektetéseket” igé­nyelt és igényel. A 3. b osztály tanulóival ülünk le és beszélgetünk. Azaz beszélgetnénk, de so­kuknak egyáltalán nincs kedve hozzá. Pedig nem hol­mi kötelező anyagról van most szó. a kérdés az. ki mit csinál tanítás után, mikor van szabad ideje és azt mi­vel tölti? Végül is hárman- négyen megszólalnak és el­mondják a véleményüket, tapasztalataikat. Krasznocsubenko Ágota például kosárlabdaedzésre jár. — Délután fél háromkor vége a sulinak és hazame­gyek. Persze ez a jobbik eset, van, amikor csak negyed öt­kor végzek. Az edzés hat órakor kezdődik,, tehát ak­korra vissza kell jönnöm. Addig otthon tanulok. Este negyed és fél kilenckor me­gint otthon vagyok. Ha ma­radt még a másnapi anyag­ból, leckéből, előveszem me­gint a könyvet. Mozi, kirándulás, diszkó — Naponta hány órát ta­nultok otthon? Ki ennyit mond, ki annyit. Végül abban állapodnak meg, hogy átlagosan 2—3 órahosszát szánnak rá. Többségük délután négy, öt és hat óra körül ér haza. Akkor előveszik a tanköny­vet, leírják, megtanulják a leckét, estére marad némi szabad idő. fél óra, két óra. Akkor lehet magnómi. ol­vasni vagy tévét nézni. — Hány órakor szoktatok lefeküdni? Megint vita kerekedik. A többség úgy mondja, fél ti­zenegy. tizenegy óra körül. És mikor kelnek? Akinek reggel hét óra öt perckor kezdődik az első órája, an­nak legkésőbb hatkor talpon kell lennie. Sőt, a bejárók­nak még hamarabb. Szabó Attila, aki minden nap Tö- rökszentmiklósról utazik ide, azt mondja, fél hatkor csö­rög az óra. A bejárók mindig is hát­rányosabb helyzetben vol­tak, mint a városban lakók. Az évek folyamán azonban javult a helyzetük: jobb a közlekedés, gyakrabban in­dulnak a vonatok, az autó­buszok. ?app Imre szerint arról sem kell megfeledkeznünk, hogy nemcsak tanulnia kell m.ndenkinek, és nemcsak hobbijuk van, de mindnyá­jan családban élnek, a csa­ládnak igényeik vannak ve­lük szemben, no és családi élet sincs idő nélkül. A legtöbben segítenek az otthoni munkában. Legin­kább takarítani szeretnek, a portörlés, a seprés, a porszí­vózás az ő dolguk. Este, a közös vacsorák idején — amikor együtt a család — lehet beszélgetni is. elmon­dani, kivel mi történt. A szabad idő, az igazi sza­badság gyakorlatilag hét vé­gén kezdődik, péntek dél - után. Akkor lehet moziba menni, kirándulni, focizni, Vnotorkérékpározni. A gim­náziumban háromhetenként rendeznek diszkót. Érdemes eljönni — mondja Papp Im­re —, mert szolid a belépő­díj kulturált a környezet és a közönség. A gimnáziumnak jó kap­csolata van a megyei műve­lődési központtal. A központ által szervezett stúdiók, szakkörök munkájában részt vesznek a diákok, legnépsze­rűbbek a színjátszó és a versmondó stúdiók, a jazz- balett, sokan pedig tagjai a Tisza táncegyüttesnek is. A 633. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet 3. sz. Ostor utcai kollégiumában éppen vacsorához készülnek - a fia­talok. Negyvennyolc „ ipari tanulónak ad otthont és szál­lást a kollégiumnak ez az épülete. Kovács Jancsi harmadéves, bútorasztalosnak készül. — Ezen a héten délutános vagyok. Tizenkét óra ötven­öt perckor kezdődik az is­kola, délután 5 óra után va­gyunk szabadok. Reggel nyolctól tízig szilencium a kollégiumban, 10-től 12-ig szabadfoglalkozás. Naponta 1—2 óra a szabad idő. — És mivel töltőd? — Szeretek moziba járni, a fantasztikus és a bűnügyi filmeket kedvelem. Persze oda csak délután vagy hét végén jutok el a barátaim­mal. Amikor jó idő van. csa­patokat alakítunk és foci­zunk. Rossz időben lehet tár­sasjátékot kivenni vagy ping­pongozni. Hét végén a disz­kó sem marad el. Amikor hazautazunk, otthon is elme­gyek a diszkóba, de szombat délután sokat segítek édes­anyámnak. Ilyenkor például én szoktam bevásárolni is. Aki otthon is segít Nagy István másodéves ács-állványozó tanuló. Az ő szülei Karcagon laknak. — Szívesen megyek haza hétvégén, de szívesen mara­dok itt is. Mindenütt meg­van a programom. Otthon én is segítek, ilyenkor ősszel sok a munka, háztájink van, szedik a krumplit, törik a kukoricát. — És amikor a kollégium­ban vagy? — Szeretem az ifjúsági könyveket. Legutóbb a Ti­mur és csapatát olvastam. Moziba is elmegyek, a tévét is szívesen nézem. A fan­tasztikus filmek, a filmvíg­játékok érdekelnek. Van egy hobbim, a harmonika. Es­ténként a tanulószobában vagy a hálóban összeülünk néhányan, és én harmoniká- zom. Népdalokat, nótákat le­het játszani rajta. Szeretik a többiek is, pedig ez nem rockzene. Tagja vagyok a kollégiumi ifjúgárda-klub- nak. Diszkókat, vetélkedőket rendeznek, érdekesek a prog­ramjaik. Szakmunkástanulók és gimnazisták. Tizenévesek, akik az általános iskola pad­jaiból kikerülve egy újabb iskolában folytatják az éle­tet. Akik megpróbálnak ele­get tenni a megnövekedett követelményeknek, s ez fel­nőttekhez méltó, komoly munkát kíván tőlük. A hétköznapok sokszor zsúfoltak, fárasztóak. De nem maradnak el a jókedvű kalandok, a „szabadmellű örömök” sem. Pénteken dél­után kitárul az iskola kapu­ja, és elereszt mindenkit hétfő reggelig. Paulina Éva Finomabb színek, formák és anyagok — a jövő, tavasz és nyár divatjában elsősorban ez jelenti az újdonságot — hangsúlyozták a Magyar Di­vat Intézet tegnapi sajtótá­jékoztatóján a Duna Inter­continental Szállóban. A di­vatos női, férfi és gyermek­ruhák természetes alapanya­gokból — lenből, pamutból és könnyű selymekből —, to­vábbra is klasszikus, sportos, városi és romantikus stílus­ban készülnek. Nagy szerepet kapnak a különbzö kiegészí­tők, a jól kombinálható ru­hadarabok. Az egyéniség, az életkor és az alkalom össz­hangja a női divatban külö­nösen előtérbe kerül, mivel a szoknyák hossza rövidül és ismét megjelenik a mini, de csak a junior — 15—25 éves — korosztály számára. A női divatszínek a zöld és a kék árnyalatai, valamint a fehér és a fekete. Az 1983. tavaszi és nyári divatirányzatot megelevenítő modellekből — amelyeket több mint 20 hazai textil- és konfekcióip.ari vállalat illet­ve szövetkezet készített a Magyar Divat Intézettel kö­zösen — a sajtótájékoztatót követően bemutatót tartot­tak. Sajtok fogyókúrázóknak Újfajta sajtok gyártástech­nológiáját dolgozta ki a Köz­ponti Élelmiszeripari Kuta­tó Intézet. A lestyán gyökérrel, paprikával és fokhagymával ízesített sajtok előállítására a Tolna megyei Tejipari Vál­lalat tamási üzemében ren­dezkedtek be. A különleges­ségek jövőre kerülnek az üz­letekbe. A KÉKI a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um megbízásából két évvel ezelőtt látott hozzá úi saitok kísérleteihez, a gyártási eljá­rás kidolgozásához. Erre az­ért volt szükség, mert a kor­szerű táplálkozás teriedése nvomán a lakosság mindin­kább ioénvli a teitermékeket. ám a forsalomha hozott sai­tok választéka nem túlságo­san gazdag, s ízük alig kü­lönbözik egvmástól. Az úi- donsáffok az úgynevezett fél- keménv saitok kategóriájá­ba tartoznak, amelyben — a bonyolult technológia miatt — amúgyis szűkös az ízesí­tett készítmények választéka. Az új sajtok egyúttal zsír­ban szegények, alig feleany- nyi zsírt — 20 százalékot — tartalmaznak, mint a hagyo­mányos sajtok többsége. Kel­lemesen omlósak, nem tör­nek. A készítményeket fogyó­kúrázóknak, cukorbetegek­nek ajánlják a szakemberek. Lakáselosztás — gazdálkodás Készülnek a tanácsrendeletek Ezekben a hetekben zaj­lottak és zajlanak a lakásel­osztás- és gazdálkodás új szabályainak alapján elké­szített tanácsrendelet-terve­zetek vitái az üzemekben, a népront-aktivisták és a KISZ-fiatalok körében. A vitákon elhangzott, vélemé­nyek és .javaslatok befolyá­solták a tervezeteket, amely­nek végleges szövegéről a tanácsok választott testüle­téi, a tanácsülések döntenek. Vannak települések, példá­ul Jászberény, Mezőtúr és Törökszentmiklós, ahol a ta­nács már megvitatta és elfo­gadta a tervezetet, amely a kihirdetés napján lép ér­vénybe, és akkor egyben ha­tályukat vesztik a korábbi tanácsrendeletek. 1971-ben kaptak először lehetőséget arra a tanácsok, hogy döntsenek a lakásel­osztás- és gazdálkodás né­hány részletszabályáról. Az új magas szintű jogszabá­lyok a korábbinál nagyobb önállósággal ruházták fel a helyi tanácsokat.. Rájuk bízták a területi lakáspoli­tika teendőinek meghatáro­zását és megalapozását, a lakásépítés, a korszerűsítés, a karbantartás arányainak eldöntését. Mit tartalmaznak a ta­nácsrendeletek? Elsősorban a lakáselosztás elveit, a la- kásigényilés feltételeit, mind­azokat a tényezőket, ame­lyek alapján a kérelmek sor­rendjét kialakítják. (Példá­ul családnagyság, foglalko­zás, egészségi állapot, mun­kavégzés, társadalmi tevé­kenység, az igénylés ideje.) A korábbitól eltérően külön és részletesen foglalkoznak a fiatalok lakáshoz jutásá­nak feltételeivel. Meghatá­rozzák, hogy milyen arány­ban, és milyen lakást kap­janak a fiatalok. A fokoza­tosság elve érvényesül: ta­nácsrendelet rögzíti azokat az elveket, amelyek alapján eldöntik a konkrét esetek­ben, hogy az első lakást (garzont, komfort nélkülit, félkomfortosat) hogyan lehet jobb minőségűre cserélni. Csak az általános elveket rögzítik, a gyakorlatban a tanács és a lakást kérő fia­talok közötti megállapodás lesz a mérvadó. Szabályozzák a tanácsren­deletek a lakáscserét is. Meghatározzák, hogy a laká­sok hány százaléka kerül a cserealapba. Döntenek to­vábbá a lakásigénylés meg­újításának idejéről, arról, hogy 1983. január 1. és jú­nius 30. között mikor bo­nyolítják le, és hogy kelf-e igénylési letétet fizetni. A letét kiszámításának a mód­ját is előírják. Miért van szükség az igénylések meg­újítására, hiszen alig egy esztendeje mindez megtör­tént? A tapasztalatok szerint a nyilvántartások fél év elteltével ismét pontatlanná váltak, mert az igénylők nem jelentették be a csalá­di és a lakáskörülmények­ben történt változásokat. A letét fizetésével próbálják meg a bejelentési kötelezett­ség betartására „ösztönözni” őket. A letét összegét diffe­renciáltan kell megállapíta­ni. Sokban befolyásolja a mértékét a lakás nagysága, komfortfokozata, az igénylő szociális helyzete. Indokolt esetekben a letét el is en­gedhető. Az összeget több féle módon állapíthatják meg: a lakáshasználatbavé­teli díj százalékában vagy a körültekintően kidolgozott táblázatok szerint. A lakásigénylések megújí­tásának csak egyik indoka a jelenlegi pontatlan nyilván­tartás. Változtak a jogszabályok, az árak, a lakáshoz jutás felté­telei, módosultak az építke­zéshez, a vásárláshoz adha­tó hitelek. Ezért van szük­ség arra, hogy valamennyi igénylővel tisztázzák, a megváltozott körülmények között ragaszkodiki-e vagy lsem az eredeti elképzelésé­hez. Az igénylők összetétele alapján tanácsrendelet ál­lapítja meg azt is, hogy a fizikai dolgozók, a többgyer­mekesek és a fiatal házasok az elosztható lakások hány szá­zalékát kapják meg. Újból szabályozzák a tár­sadalmi bizottságok műkö­dését, továbbá a használat­bavételi díj fizetésével kap­csolatos kedvezményeket. Végezetül az állami laká­sok eladásának feltételei is benne le'sznek la 'tanácsi rendeletekben. Konkrétan meghatározzák, hogy milyen körben biztosítanak erre le­hetőséget. K. K. Az NDK-ba utaznak az újítók A TESZÖV szervezésében holnap a Német Demokrati­kus Köztársaságba utaznak a megye termelőszövetkezetei­ben dolgozó újítók. Kiállítá­sokat rendeznek a baráti or­szág mezőgazdászai számá­ra, bemutatják a Fortschritt és az IFA gyártmányú beta­karítógépek és szállítójár­művek leggyakrabban előfor­duló hibáinak magyar talál­mányé javítását. A színes tablókon kívül magukkal vi­szik az újítók a mezőtúri Ma­gyar-Mongol Barátság Ter­melőszövetkezet újdonságát, az aktatáska méretű az NDK kombájnok vezérlőberende­zéseit ellenőrző műszert is. Csapdákkal járják a kunhegyesi határt Példátlan karrier! Az Al­föld közepéről egy szürke kis „senki” elindul és rövidesen a belváros sztárja lesz. Sö­tét odú helyett fényben úszó otthont kap; igaz odahagyja a háztájiját és á kamráját és a kamrában családtagon­ként a fél mázsa szemester­ményt, de cserébe csodaszép hölgyek epekedő pillantásait nyeri el. E szédületes pálya­futást akár irigyelni is lehet­ne — ha nem a bőre menne rá képes beszámolónk hősé­nek. A tiszagyendai ifjú Négyesi Gábor és társai csapdákkal járják a kunhegyesi határt és ahol hörcsöglyukat találnak, oda fehér zászlócskát tűznek. Vigyázat! Nem mindegy me­lyik lyukba, merthogy egy jobb hörcsöglakásnak két „ajtaja” is van. A lejtaknán a termést fuvarozza be a „gazda”, a függőleges aknán viszont nagybecsű személye közlekedik, így hát a szelle­mes szerkentyű az utóbbi elé kerül. Aztán már csak vár­ni kell s rövid időn belül hu­rok szorul a mérges állat nyakára. Sűrűn lengedeznek a fehér zászlók, jelezve; a hosszú száraz ősz-elő igazán kedvezett a hörcsögök csa­ládalapításának. A csapdá- sok valóságos demográfiai robbanásból beszélnek. Talán ezért is van, hogy — amint mondják — a prém nem túl magas áron kél; 25 forint da­rabja, de bizakodnak, tavasz- szal a 40 forintot is eléri. Úgy Hiába próbáltál túljárni az eszemen, mégis megfogtalak — mondja a csapdás elégedett! arckifejezése Nézzünk új vadászterület után... Fotó: T. Katona L. számolják, negyven prém ad ki egy női bundát. És, hogy még mit ad ki? Bercsényi János mondja; — Mindannyiunknak szép családi háza van — nem OTP-kölcsönből építettük...- pb — Féltucat prémes állat — egy bunda (él gallérja

Next

/
Thumbnails
Contents