Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-26 / 278. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. NOVEMBER 26 Műemlékek és közgondolkodás Közügy ma Magyarorszá­gon a műemlékvédelem. Jó érzésekkel és gyönyör­ködve járhatjuk be a párat­lan szépségű budai vár. Kő­szeg, Sopron, Szentendre, Gyula, Kecskemét, Szigetvár hangulatos utcáit. Nem va­gyunk közömbösek értékeink iránt, magunkénak érezzük azokat, közügynek tekintjük sorsukat. S a legszebbeket, a nagy gonddal helyreállította­kat, megőrzötteket büszkén mutatjuk — mutathatjuk — a külföldieknek, vendégeink­nek is. Akik közül jó néhá­nyat ezek híre, varázsa is vonzott ide. S eljutottunk már addig is, hogy aggó­dunk, szólunk egy-egy dűle- dező értékes lakóház, köz­épület láttán, sőt — a haran­gokat is félreverjük néha, 'például pusztuló kastélya­ink, romjaink megmentése érdekében. Ám mi vagyunk azok is, akik évekig, évtizedekig ké­pesek! vagyunk) tél lenül szemlélni, hogy kikezdi s tönkreteszi az idő lakóhe­lyünk féltett kincsét, a falu legszebb épületét vagy a mű­emlék szobrot a kisváros fő­terén. Műemlékek tekintetében nem vagyunk különösebben gazdagok, nem haladja meg a kilencezret, amit nyilván­tartunk. De értékesek és ked­vesek számunkra a műem- lékjellegű és a városképi je­lentőségű épületek, azokat is nyilvántartjuk. Műemlékeink helyreállítá­sára és új, mai funkcióhoz alakítására központi pénzek­ből évente 600—800 millió forintot költünk, s a közel­múltban született döntés je­lentős összegről kastélyaink érdekében. Fokozott állami támogatás jut az egyházi tu­lajdonban lévő műemlékek védelmére. A 70-es évek kö- zenétől 200 népi műemlék- épület felújítására, illetve az állagromlás megállítására került sor; Budapesten meg­nyugtatóan rendeződött a védett köztéri szobrok sorsa. Mi tagadás, tennivalóinkat sem kell nagyítóval keres­nünk. Bár a szakemberek hang­súlyozzák: műemlékeink sor­sa ma országszerte nem kis részben a tulajdonos — a helyi tanács, a gazdaság stb. — szándékától függ. A mű­emléki hatóság — szélsősé­ges esetektől eltekintve — jószerivel csak befolyásolhat­ja a helyi döntéseket. Gya­korta elhangzik olyan véle­mény is. hogy ha több pénz állna e célra rendelkezésre, sok helyütt akkor sem tud­nának mit kezdeni a műem­lékekkel. Általában egybe­hangzóak viszont a véleke­dések abban, hogy ahol tény­legesen közügynek, vagy másképpen fogalmazva: szív­ügyüknek tekintik saját mű­emlékeik sorsát, ott sok min­dent meg tudnak valósítani önerőből vagy összefogással is. És érdekes módon ezeken a helyeken nem is azzal kez­dik, hogy „nincs pénz”. Egy nagyobb szabású fel­mérés tapasztalatai szerint nem ritkák az olyan nagy ál­dozatok árán rendbehozott műemléképületek, amelyek folyamatos fenntartás híján ismét romlani kezdenek. Ta­lán csak azért, mert nem akad valaki, aki évente egy­szer egy létrát támaszt a csatornának, és eltávolítja a szemetet, helyreigazítja a megbomlott cserepet, kija­vítja a megrepedt vakola­tot .. „ A felújításról szólva; két­ségtelen, a legkézenfekvőbb a műemlék épületeket a mű­velődés céljaira rendbe hoz­ni, s a példák sora azt bizo­nyítja, sikeresek a várszín­házi bemutatók, a kastély­hangversenyek, a méltó kö­rülmények között megrende­zett múzeumi tárlatok, alko­tótelepek. Helyenként jó vagy elfogadható megoldás az is, ha szociális otthont, gyógy­szertárat, kollégiumot ren­deznek be a régi épületben; könyvtárat vagy állami gaz­dasági irodát. Az utóbbi idő­ben mind többfelé érdeklőd­nek magánszemélyek, kisebb közösségek: panzió, hangu­latos vadászház céljára bér­be vennének állami épületet. Rendbehoznák, védenék. Jár­ható útnak látszik. Antigone testközelben, avagy SZÍNHÁZ HZ ISKOLÁBAN A darabhoz szükséges dísz­letek. ruhák, az alkalmi teát­rum hangulatteremtéséhez is nélkülözhetetlen gong felke­rül az autóbuszra, mindenki időben érkezett. Indulás! A szolnoki Szigligeti Szín­ház művészeit „tájoló” útjuk­ra. iskolaszínházi előadások­ra kísértük el. Az első állo­más Üjszász, művelődési ház. Útközben beszélgettünk Se­bestyén Éva színművésszel, az iskolaszínház vezetőjével. — Az Országos Közműve­lődési Tanácstól jelentős tá­mogatást kaptunk vállalko­zásunkhoz. Az idei évadtól a kollégák fellépési díját is emeltük. idáig mondhatni társadalmi munkában dol­goztak. Szentembertől nem­csak Szolnokon, hanem a meaye több városában, tele­pülésén is játszunk. Hat színdarabot mutatunk be, kilencven előadásban. — Természetesen a közép­iskolák tantervéhez igazod­nak ... — A szakközépiskolák és a gimnáziumok irodalom tan­tárgyához kapcsolódnak a választott drámák. Az elő­adások egy tanóra időtarta­mát töltik ki. keresztmetsze­tét adva az alapműnek. Úgy gondolom, ezzel megkönnvít- jük a pedagógusok munká­ját. tanítványaik képet al­kothatnak a tárgyalt művek színpadi megvalósításáról. Nagyon lényeges hogy ezek a bemutatók az iskolákban vagy a művelődési házakban szinte a gyerekek között ját­szódnak. így a fiatalok úgy­mond testközelbe kerülnek az alkotással, a színészekkel, a színházzal. Az újszászi művelődési ház színpadán Antigone, Kreon. Ismene. a Narrátor, a Kórus és az Ör munkája eredményeként megjelenik a görög tragédia helyszíne. A „díszletezők” Sophokles klasszikus drámáját, az An­tigonét keltették életre. A Narrátor jóvoltából a tragé­dia születésének idejéről hallhattak a diákok, sőt. a korhoz kapcsolódó történel­mi és irodalmi művekről is szóltak az előadók. — Iskolánk tanulói közül soknak van színházbérlete, amelynek megvásárlásához az intézmény is hozzájárult — mondja Vincze Zoltán, az újszászi gimnázium és közle­kedési szakközépiskola taná- Ta. — Szívesen járnak tanít­ványaink a színházba, de úgy gondolom, hogy az isko­laszínház abban is segít, hogy a gyerekek felnőttként is szorgalmas látogatói legye­nek Thália otthonának. A műsorukban szereplő dara­bok nagy része az érettségire való felkészülést is meg­könnyíti. Ezért nem sajnál­ják a kollégák, ha egy fizika vagy matematika órát kell „feláldozniuk”. Az előadás után a diák­nézők közü] az első benyo­másaikról kérdeztük meg Kovács Ritát és Nagy Évát. Lelkesedéssel beszéltek az is- kolaszínház ötletéről, mert az olvasva meglehetősen „nehéz” szöveg itt élményt- adó volt számukra. Űjszászról Jászapátira in­dult a társulat, útközben ki­faggattuk a Narrátort, Basi- lides Barnát, ő miben látja a kezdeményezés hasznát. Sze­rinte előadásaik akkor érik el céljukat, ha a szaktanárok később utalnak a látottakra, építenek rá. A diákok meg­ismerkedhetnek a színház vi­lágával. azonkívül még a színházban való viselkedést is elsajátíthatják. A Mészáros Lőrinc Gimná­zium és Szakközépiskola igazgatónője, Dr. Kalmár Pálné fogadta a vendégeket: — Örömmel látom, hogy az iskola nagytermében ott vannak a felsőbb évfolyamo­sok is, pedig az előadás az első osztályosoknak szól. Számunkra nagy könnyebb ség. hogy ellátogattak hoz­zánk is, mivel a rossz közle­kedés miatt ritkán juthatunk el „igazi” színházba. Fekete Sándor Patak? Béla szolnoki grafikus kiállítása tegnap délután nyílt meg a Nagyalíöldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat központi tanácstermében Szolnokon. A kiállítás megtekinthető november 28-ig, 9—18 óra között A KÖNYVESPOLCRA AJÁNLJUK Világtörténeti enciklopédia Akasztófa és amnesztia Nicolas Schöffer ajándéka Fénytorony Kalocsán lentősebb országoknál a tör­ténelmi összefoglalót idő­rendi táblázat és életrajzi­fogalmi „kisszótár” egészí­ti ki. A kétkötetes mű az egyes országok történetéhez kap­csolódóan szövegközti tér­képeket. valamint a nagy világtörténeti folyamatokat ábrázoló színes melléklete­ket is tartalmaz. Az encik­lopédia — néhány fontosabb ókori és középkori biroda­lom kivételével — a ma lé­tező államok történetét tárgyalja, de a név- és tárgymutató segítséget nyújt a régmúlt, már nem létező államok történetének vissza­keresésében is. A sok cím­szót tartalmazó mutatók így felölelik a világtörténelem egészét. megtestesítői voltak, szám­lájukat ötvenmillió ember halála terhelte. Az NDK-beli szerző tö­mören ismerteti a nácik bűncselekményeit, a bűnö­sök felelősségre vonásának körülményeit és a kiérde­melt ítéletet. De miért me­nekült meg néhány hírhedt náci vezető a haláltól vagy börtöntől? Hogyan alakult a nürnbergi perek után elfo­gott bűnösök sorsa? Szolgál- e tanulsággal a nürnbergi per? Ezekre a kérdésekre keres választ Peter Przybyl- sky könyvében. Bolgár — magyar írótanácskozás Budapesten a Magyar írók Szövetségének székházában tegnap tartotta IV. üléssza­kát a szépirodalom fordítá­sára és kiadására alakított magyar—bolgár vegyesbi­zottság. a tanácskozásra ér­kezett bolgár küldöttséget Kamen Kalcsev alelnök. irodalomkritikus vezeti. A magyar tárgyalófél munká­ját Jovanovics Miklós főtit­kár irányítja. A vegyesbi­zottság munkájában részt vesznek az alkotói szövetsé­geknek a két ország kiadói csúcsszerveinek, szerzői jog­védő hivatalainak és a Mű­velődési Minisztériumnak képviselői. A tanácskozás során áttekintették az irodal­mi és írószövetségi kapcsola­tokat, a két irodalom kölcsö­nös kiadásának ügyét, egyez­tették a szerzői jogi terüle­ten folytatott együttműkö­dést. megvitatták, mit lehet­ne tenni a két irodalom for­dítói bázisának kiszélesítése érdekében. A tanácskozás so­rán hangsúlyozták: az irodal­mi kapcsolatok eredménye­sen fejlődnek, s a két szö­vetség változatlanul jó együttműködést folytat mind a kétoldalú, mind pedig nemzetközi téren. VII. magyar propagandafilm­szemle Tegnap, a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházá­ban vállalati propagandis­táknak és filmes szakembe­reknek bemutatták a VII. magyar propaganda-film­szemle díjnyertes alkotásait, összesen hat első díjat osz­tottak ki különböző kategó­riákban, valamint átadták a Magyar Reklámszövetség öt- letdíját, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal különdíját és a legjobb operatőri mun­káért szóló jutalmat. Az idei reklámfilm-szem- lére a vállalatok, intézmé­nyek és filmstúdiók összesen 77 filmmel neveztek be. kö­zülük 14 filmet az exportér­dekeltségű kategóriába so­roltak, de a 34 gazdasági té­májú film között is jónéhány megfelelt egy-egy magyar vállalat vagy hazai termék külföldi propaganda céljaira. Huszonkilenc film idegen- forgalmi, közlekedésbiztonsá­gi, munkavédelmi, egészség- nevelési és környezetvédelmi témákról szól A kamarai filmbizottság értékelése szerint az idén bemutatott pronaganda-fil- mek célratörő, jól szerkesz­tett alkotások. Az operatőri munka a korábbi évekénél magasabb színvonalú. Ha kis számban is de először mecielent a Videotechnika is. Ugyanakkor változatlanul gond. hogy a filmek hosszú­ak. még sok a tartalmatlan ielenet bennük és számos al­kotás nvelvezete túlságosan mesterkélt. Világtörténelmi enciklopé­dia I—II. kötet. 180 ország, nép, nemzet történetét ismerteti a Vi­lágtörténelmi enciklopédia két kötete. Elődje az 1973-ban meg­jelent Világtörténelmi kis­enciklopédia. Ez a most meg­jelenő nagymértékben kibő­vített és lényegesen átdolgo­zott, így nem tekinthető má­sodik kiadásnak. Az enciklopédia könnyen kezelhető, felépítése jól át­tekinthető, világos. A cím­szavak alatt közli az illető ország államformáját, nagy­ságát, fővárosát, hivatalos nyelvét, közigazgatási be­osztását stb. Majd korsza­konként a történelmi anyagot olvashatjuk, végezetül a je­1946. október 1-én zárult le századunk eddig legjelen­tősebb büntetőpere. A rom­ba dőlt Nürnbergben hir­detett ítéletet a Nemzetkö­zi Katonai Törvényszék a német háborús bűnösök felett, a koncentrációs tábo­rok hírhedt urai felett, egész népek nagyüzemi ki­írtéi, a kudarcot vallott világhódítók felett. A vádlottak padján nem mindennapos gonosztevők, Göring, Hess, Ribbentrop és a többi tizenkilenc vádlottá német monopoltőke legbar- toárabb uralmi formájának Nicolas Schöffer, a magyar származású, jelenleg Fran­ciaországban élő szobrász- művész legutóbb alkotását szülővárosának, Kalocsának ajándékozta, melyet a MÁV pályaudvar előtt állítottak fel. A mű egy huszonöt méter magas, tíz tonna súlyú fém- szerkezet. Az összeszerelést az épületgyártó vállalat ka­locsai telepén egy különle­ges munkacsoport végezte el. A toronyra 50 darab, egyenként fél méternél na­A békési román népzenét bemutató hanglemez készül a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat és a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége együttműködésé­vel. A helyszíni felvételek már befejeződtek. . A méhkeréki, eleki, két­gyobb átmérőjű krómtük­röt és különböző színű ref­lektorokat helyeztek. Ezek a 'közeli úttestbe épített elekt­romos érzékelőtől kábelen át kapják a parancsot, az impulzusokat, így a torony váltakozó fényei visszaad­ják a forgalmas csomópont lüktetését. A művésznek a Chronos-családhoz tartozó alkotása a maga nemében egyedülálló a világon: tel­jesen kibernetikus irányí­tású. A tornyot ma, délután fél ötkor avatják fel. egyházi zenészek és éneke­sek előadásában egyebek közt kolindákat, lakodalmi éneket, a karácsonyi turka- járást és gyermekjátékokat kísérő énekeket szólaltatnak majd meg a lemezen. Ezen­kívül a békési román tánc­ház muzsikáját is felveszik. Hazai román népzene A színház... és közönsége Fotó: Hargitai Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents