Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

1982. NOVEMBER 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Drámai izzás nélkül Erkel Hunyadi László című operája a debreceni társulat előadásában Erkel Ferencnek (1810— 1893) a magyar nemzeti ope­ra megteremtőjének a Hu­nyadi László hozta az első jelentős sikert. Erkel műve. a kortárs Verdi és Smetana nemzeti dalműveivel egye­temben egy tőből fakadnak: a zeneköltők már nem érik be a „muzsikus mulattató” szerepével! Zenéjükkel a nemzet leghaladóbb gondola­taiért, a nép ügyéért, a sza­badság eszményeiért küzde­nek. Erkel nemcsak hazai ér­telemben. hanem európai vonatkozásban is úttörő: ko­rának uralkodó népzenei és néptáncos stílusát ülteti át az opera partitúrájába, és így a verbunkost műzenénk szilárd alapjává teszi. Alapmű tehát a Hunyadi, amit ismernünk kell, játsza­ni kell. Egy kis létszámú operatársulatban azonban nem feltétlenül akadnak olyan művészek, akik alka­tuknál. vagy hangi adottsá­gaiknál fogva éppen ennek az operának a szerepeire a leg­alkalmasabbak. Marad tehát az egyetlen lehetséges megol­dás a kompromisszum, s ha egy énekesnek nincs is (vagy már nincs) megfelelő maté­riája az adott szerepkörre, azért muzikalitással, jó szö­vegmondással és karakteres énekléssel kárpótolhat (na) a hiányokért. Ma. amikor az operaszínpadnak a zenei kö­vetelmények megvalósításán túl színészileg is ki kell har­colnia az egyre kritikusabbá váló közönség elismerését mind kevésbé mellékes az is, hogy az énekes csak hang­ban, vagy külső megjelenésé­ben is kénes e érzékeltetni a rábízott figurát. Hangi és színészi megfor­málását nézve kiegyenlítet­len produkció született hét­főn este és a drámai izzás légköre is elkerülte a színpa­dot. Jelenetek, ragyogóan megkomponált színnadkének, áriák füzérét láttuk, hallot­tuk. A mű életre lett keltve, de nem élt igazán. Pedig a színpadi szituációk világosak voltak (rendező Kertész Gyu­la) legtöbbször értettük a szöveget és a zenekar is ápol- tan szólt. A hangszeresek hűen követték Tárnái György vezénylését, aki jó drámai érzékkel vezényli a partitú­rát. A színpad-árok kapcsolat egyensúlyára az énekesek adottságaihoz szabott hang­erő beállítására viszont talán a kelleténél kevesebb gondot fordított. A zenei-színházi varázslat megteremtésében, amiért is a közönség ide zarándokolt (telt ház volt), főszereplővé a látvány, a színpadkép (jel­mez, díszlet, világítás, kore­ográfia) vált. A zenei megva­lósítás csak másodlagos sze­rephez jutott. Az előadás erőssége a szí­nészileg is meggyőző Tréfás György volt. Czillei rövid szerepében. Játékának légkö­ré van. Pompás hang, techni­ka és stílusismeret birtoká­ban muzsikál, szövegejtése mintaszerű. Kecskés Sándor mint V. László magyar ki­rály, szerepét zeneileg és szí­nészileg is imponáló felké­szültséggel kezeli. Meggyőző­en alakítja az ingatag jelle­mű. trónját féltő királyt. Hangja elsősorban a széle­sebb ívű melódiákban szól szépen, a deklamáló szaka­szokban még erőtlen, de pon­tos és muzikális. Gara Mária szólamában Marsay Magda hajlékony, biztos intonációid koloratúrákat énekel. Finom vonalú alakítása meghitt pil­lanatokat is teremt. Hangi teljesítményének csúcsán, a mennyégzői jelenet nagy áriájában rugalmas pianóival aratott sikert. A címszerep­ben Karnausz Tibor nem na­gyon jut túl a szólam korrekt eléneklésén és a hagyomá­nyos színészi gesztusokon. Nem ragyogott homlokán a Hunyadiak dicsősége. Alakí­tása olyan embert állít elénk, akinek sorsán nem felhábo­rodunk. csak szánakozunk. Sajnos a kellemes megjele­nés. a jó intonáció, az érthe­tő szövegmondás nem elégsé­gesek egy ilyen központi fi­gura megformálásához. Cza- kó Mária Szilágyi Erzsébet­ként hangi megformálásban keveset csillant fel a nagy­asszony méltóságából, s bár zenei megoldásain átsüt stí­lusismerete és zeneisége, szó­lamával vokálisán nem bá­nik elég gonddal. A túlzott nekirugaszkodások, a hang­erő indokolatlan forszírozása miatt (például a híres La grange áriában) nem egyszer a gikszer határát súrolta. Tetszett viszont a zárókép- hen. ahol a fiát elvesztő anya fájdalmát szenvedéllyel, meg­győző erővel énekelte. Dicsé­retére szóljon, hogy ennek a technikailag roppant nehéz, tág ambitusú szólamnak pusztán a „leéneklése” is nagy teljesítmény. (Igen ke­vés énekes veszi fel reperto­árjába). Gara nádort Gyapjas Tibor énekelte, aki rövid szerenében is gondosan fel­épített színészi játékkal és szén vokális megoldásokkal vívta ki a közönség elismeré­sét. A társulat fiatal tagi a Tas Ildikó ígéretes hang bir­tokában pontosan, ke'leme- sen énekelte Hunyadi Mátyás szólamát. A színház női kara mellett közreműködött még a debre­ceni Járműjavító férfikara (karigazgató Pazár István), ez a színpadon elfogódottan mozgó, de lelkes férfikar. A balettkar palotás táncának koreográfusa Brada Dezső volt. A szép jelmezeket Gre- guss Ildikó, a hangulatilag kifejező és könnyen mozgat­ható díszleteket Csányi Ár­pád tervezte. Labáth Valéria Mit eszik a fakir? A szöges ággyal, és kínzó­eszköznek alkalmas székek­kel berendezett vendéglátó helyek nem hivatalos étrend­je szerint, villanykörtét, po­harat, zsilettpengét, és állító­lag az éhesebbje még vasszö­get is. Vannak akiknek ezt nézni is fáj. neki úgy hírlik, ez sem. De ugyanígy szem­rebbenés nélkül viseli el, ha bőrét varrótűk százai teszik olyanná akár a sündisznóé, s annak idején ország-világ látta, hogy a mindenki által jól ismert tévériporter halál­megvető bátorsággal hasára varrta a gombot. Ez sem fájt neki Na. és persze az sem, ha a hasába döfték a tőrt. és mint élménybeszámolójában — lapunk hasábjain is több­ször megénekelve — elmond­ta, ehhez még hozzákötöttek egy kötelet, ahhoz meg egy kiskocsit, és így húzta be lá­nyát a nagyérdemű közönség ámulatára a színpad kellős közepére. Szóval, mint mond­tam. ez sem fájt. Na és persze sorolhatnánk szinte oldalszám mindazokat a fogorvosi széktől is rettegő kívülállók számára, önsa­nyargatásnak minősíthető szörnyűségeket, amelyek ■gyancsak nem okoztak neki tjdalmat. s amelyekkel azonban nem egy, nem száz és talán nem tízezer ember előtt oly sok és látványos si­kert aratott. Bizonyára min­denki kitalálta, hogy a szajo- li Pék Károlyról van szó. akit már határainkon túl is arról ismernek, hogy a jógán kine­velt hallatlan akaratereje ké­pessé teszi arra. hogy ne ret­tenjen meg semmitől, s hogy — legalábbis mutatványai­ban — győzhetetlennek higy- gye magát. Ám nincs az a bajnok, akaratművész akj a bürokrácia falát át tudná tör­ni. A múltkorában jótékony­sági estet tartott az ország más részeiből is a jószándéka mellé toborzott közreműkö­dőkkel, hogy a bevételt fel­ajánlja a szajoli rokkantak javára. Így is lett. Aztán visszakapta a pénzt. Nem tudják, hogy elszámolni „rea­lizálni”. Az a sok tortúra nem fájt. Ez — annál inkább. Hogy üvegcserépen, vil­lanykörtén. zsilettpengén kí­vül mi mindent eszik még látványosan a fakir a jövő­ben, nem tudni. Csak egyet: most eszi a kefét.-I- igriczi — Jászkun napok Kecskeméten December elsején nyitják meg a Szolnok megyei na­pokat a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ­ban. A kiállítások közül kiemel­kedik a Tisza Bútoripari Vál­lalat és a Május 1. Ruhagyár szolnoki gyáregységének tár­lata. legszeob termékeiket mutatják be. Bizonyára nagy lesz az érdeklődés a mezőtú­ri kerámiát és a kunsági hímzést bemutató kiállítás után is. December 4-én a Tisza Táncegyüttes és a megyei művelődési központ balett­együttese szerepel a hírős városban. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ az idén rendezte meg második alkalommal a Szolnok megyei amatőr fotópályázatot. Ennek anyagából látható kiállítás az első emeleti galériában, november 29-ig i------------------r— z Nem középiskolás fokon IZ0O a mezőgazdaság szolgálatában Jubilál a DATE mezőtúri főiskolai kara Ma tudományos ülésszakot tartanak a mezőtúri főisko­lán az intézmény megalaku­lásának 10. évfordulója al­kalmából. Egy évtized tulaj­donképpen nem nagy idő egy felsőfokú iskolai tudományos szervezet életében, de a me­zőtúri főiskolai kar tíz éve mégis jelentős a magyar mezőgazdasági szakember- képzés számára, s nem utol­sósorban a főiskola alapítói részére is, hiszen sok min­dent bizonyít és cáfol is. Me­zőtúron akkor alakult meg a főiskolai kar, amikor a me­zőgazdasági üzemmérnök- képzésben még nem voltak általánosan hasznosítható tapasztalatok. Az bizonyos volt, hogy az új főiskola nem lehet azonos a felsőfokú technikusképzéssel, de rövi­dített időtartamú egyetemi oktatás sem lehet. A főisko­lai kar alapítói azzal is tisz­tában voltak, hogy a „cég­táblacsere” nem jelenti a tar­talmi munka célirányos vál­tozását, meg kellett tehát keresni azokat a módszere­ket, amelyek az üzemirányí­tó szakemberek képzéséhez legcélszerűbbek voltak. Más kérdés, hogy már az 1972-es tantervben is túllépett az idő — éppen a mezőgazdaság, ezen belül a gépészet — ro­hamos fejlődése következté­ben, a jelenlegi első és má­sodévesek már új, korsze­rűbb tantervi dokumentáció szerint készülnek választott hivatásukra. Megállják helyüket A főiskola és intézmény- rendszere mai külső megje­lenési formáját jelképnek is A szászberki napköziotthonos óvodában hatvanegy kisgyerek tölti vidáman napjait. Négy óvónő és három dajka ügyel a gyerekekre, míg a szülők dolgoznak. Képünk a középső cso­portosok rajzfoglalkozását örökítette meg felfoghatjuk. A főiskola és kollégium most elkészült összekötő folyosórendszere, a modern szak- és géptermek együttes látványa már az iskolaváros képét nyújtja. Sőt, továbbmegyünk: a főis­kola épületrendszere előtt most készülő park Mezőtúr második városközpontjává tette a környéket. S hisszük, hogy mindez nemcsak a lát­vány megközelítéséből igaz. Az elmúlt tíz tanévben a mezőtúri főiskola több mint ezer üzemmérnököt adott a mezőgazdaságnak. Értékes visszajelzések bizonyítják, hony a fiatal főiskola végzett hallgatói megállják helyüket a különböző termelésirányí­tó beosztásokban. A túri öregdiákok 64,4 százaléka ma is első munkahelyén dolgo­zik, ágazat- és főágazatveze- tő, műszaki vezető, gépüzem­vezető, energetikus munka­körökben. Vonzásterület 10 megyében A főiskola nyolc tanszék — a nyelvi lektorátussal együtt — oktató-nevelő és tudomá­nyos munkásságával tölti be hivatását, 26 tantárgyat ok­tatnak. Jelentős szellemi központ, a különböző főisko­lai munkahelyeken csaknem nyolcvan felsőfokú végzettsé­gű szakember dolgozik, az elmúlt két évben a kar ok­tatói, kutatói, műszaki veze­tői. csaknem 120 országos érdeklődésre számottartó publikációt — szakcikk, szakelőadást — írtak, tettek közzé. Nem kevésbé jelentős az 1978-tól kidolgozott, gya­korlati hasznosításra ajánlott kutatási eredmények gaz­dagsága sem. A főiskola vonzásterülete 10 megyére terjed ki, — a levelező tagozaton országos — s, hogy elismerést kap a főiskola, az iskolát tanítvá­nyai révén dicsérik, vagy marasztalják el, az elsősor­ban a képzés célirányossá­gának, színvonalának kö­szönhető. A hallgató az elő­adásokon ismerkedik szak­mája elméleti alapjaival, a szemináriumszerű foglalko­zásokon a kapott tudásanya­got elmélyíti, majd a szak­oktatóteremben megismeri a gépek, berendezések modell­jét. a rögződött tananyag a 'termelőüzemben válik a gya­korlat részévé, s ezután jön a szintézis, az elmélet és a mindennapok rendszerének azonosítása, a lehetőségek legjobb alkalmazása. Nagyon fontos ez a szelektív folya­mat. hiszen ma a magvar mezőgazdaságban több mint ezerféle gép dolgozik, mind­ezekkel 3 év alatt lehetetlen az irányítás szintjéig megis­merkedni. Az úgynevezett „vezérgépek” megismertetése a fő feladat, s rajtuk keresz­tül a műszaki gondolkodás kiteljesítése. Mindezt a főis­kola termelőüzemként is elő­segíti, hiszen a 250 különbö­ző szakembert foglalkoztató tanüzem „klinikai" jellegű képzést biztosít a hallgatók­nak. Nemcsak műszaki, de nevelési megközelítésből is igen nagy jelentősége van a tanüzemnek: az újdonsült üzemgazdászok az „életből” lépnek ki az „életbe”, — s nem az iskolából az „’életbe”. Nagy különbség, ez már ele­ve a vezetői mentalitás egyik alapja lehet. Jogos kérdés, hogyan bír a főiskola sokirányú képzési kötelezettségének eleget tenni, hiszen az anyagi lehetőségek számára is igen korlátozot­tak. Jelenleg 18 különböző társintézménnyel — köztük a Fortschritt gyárral, a prágai MOTOKOV-val, a harkovi mezőgazdasági és .villamosí­tási főiskolával, a Berlin— Wartenberg mérnökképző fő­iskolával stb. — van a mező­túri karnak szerződéses együttműködési kapcsolata. S, hogy mindez nem formá­lis, bizonyítják a főiskola gé­pészeti bemutatótermei is. Művelt szakembereket ad Külön méltatást érdemel­ne, hogy a főiskola milyen nagy gondot fordít arra, hogy művelt szakemberek kerülje­nek falai közül a különböző munkahelyekre. A magas szintű szakmai érdeklődést jelzik a tudományos diákkö­rök országos konferenciáin való sikeres szerepléseik, de hasonlóan kiemelkedőek a MÉM ágazati, nyelvi verse­nyein elért minősítéseik is. A közművelődés is gazdago­dik csaknem minden Mező­túron végzett üzemgazdász- szal, hiszen a főiskola arra is felkészíti hallgatóit, hogy leendő munkahelyeiken nép­művelők is legyenek. Az elmúlt tíz esztendő te­hát eredményekben gazdag volt a mezőtúri főiskolán, amelynek a város, a megye, az ország nagy hasznát lát­ta. s azt várja a főiskola ok­tatóitól, műszaki szakembe­reitől, hallgatóitól, a leendő üzemmérnököktől, hogy to­vábbra is ilyen áldozatké­szen, ió felkészültséggel dol­gozzanak a magyar mezőgaz­daság. az egész népgazdaság, a tudomány és kultúra ja­vára. T. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents