Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-25 / 277. szám

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága Majoros Károly elvtársnak, a megyéi pártbi­zottság első titkárának elnökletével 1982. november 24-én kibővített ülést tartott. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Sarlós István elvtárs, a Politi­kai Bizottság tagja, miniszterelnök­helyettes, s jelen voltak Szabó Bor­bála elvtársnő és Szabó József elv­társ, a Központi Bizottság tagjai. Az ülésen a pártbizottság tagjain kívül részt vettek: a megyei pártbi­zottság osztályvezetői és a járási, vá­rosi pártbizottságok első titkárai. A megyei pártbizottság megvitatta és elfogadta: — Majoros Károly elvtársnak, a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli előterjesztésében a XII. kong­resszus és a megyei pártértekezlet határozatainak időarányos végrehaj­tásáról szóló jelentést és az állásfog­lalást a további feladatokra. A napirend vitájában felszólalt: Árvái István, Bakos Mária, Bíró And­rás, Fülöp Zoltánné, Gerhardt Já- nosné, Hegyi Istvánné, Mészáros Má­tyás, Simon József, Szabó József, Sza­bó László, Szegő László, Vándorfi Ró­bert és Zsmurin Lajos elvtárs. Az ülésről közlemény jelenik meg. A Jászapáti és Vidéke Áfész jászkiséri kivarró üzemében, évente mintegy 9—10 ezer vég szövetet vizsgálnak és javí­tanak meg. Ezt a munkát a Hazai Fésűsfonó és a Szőnyeg- gyár részére bérmunkában végzik Lázár György hazaérkezett Törökországból Városnézésen vett részt, üzletemberekkel tárgyalt Egy évtized a mezőgazdaság szolgálatában Jubilál a DATE mezőtúri főiskolai kara 5. oldal Ülést tartott a megyei pártbizottság Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAIEGYESÜUETEK! XXXIII. évf. 277. sz. 1982. november 25., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az újra fogékonyan vállaljuk feladatainkat Sarlós István felszólalása A jelentés fölötti vitában felszólalt Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja. Az állásfoglalás-tervezettel kap­csolatban fejtette ki véle­ményét. Többek között kL jelentette: Egyre gyakrabban talál­kozunk azzal, hogy beszá­molókban, programokban az új körülményekre hivatkoz­va javasolnak teendőket. Ko­rábban hosszú időn át a ne­hezebbé vált helyzetet em­legettük. Most új körülmé­nyeket említünk. Vélemé­nyem szerint mindegy, hogy hogyan fogalmazunk, a lé­nyeg: van egy adott hely­zet, amiben a munkát el kell látni. Az előttünk álló feladat mindig új. olyan amilyennel még nem fog­lalkoztunk, nem ismétlése a réginek, tehát másképpen kell rá felkészülni. A következőkben a mar- xizmus-leninizmus hegemó­niájáról szólva kifejtette: való igaz, hogy az életmód­ban, a közoktatásban, a kulturális, a művészeti élet­ben erősödtek a szocialista vonások. De az is való —ez az élet rendje —, hogy ezzel együtt erősödtek ellentétes hatású megnyilatkozások is, amelyek más nézeteket hir­detnek az ideológiában, a kultúrában, a gazdaságban egyaránt. Ha a marxizmus hegemóniájáról beszélünk, akkor vagy cáfolni kell az elmarasztaló ítéleteket, vagy vitatkozni kell velük. A Politikai Bizottság tag­ja felszólalásában kifejtette a termelési szerkezét változ­tatásával kapcsolatos véle­ményét is. Mint mondta, a termelési szerkezet sohasem lesz olyan korszerű, hogy ne lehetne még korszerűbb. A korszerűsítés folyamat. Két egymást követő nap nem lehet azonos egymással, mert mindegyikben történik valami, ami a világot, az életet, a gazdaságot befolyá­solja; hozhat olyan meglepő új feladatot, amiről tegnap vagy tegnapelőtt még nem is álmodtunk. Itt például a kisvállalkozásokat említette, hangsúlyozva, hogy a gaz­dasági helyzet olyan szituá­ciót teremtett, hogy lehető­vé tettük a kisvállalkozá­sokat és más gazdasági for­mákat, amelyeknek többsé­ge hasznosan működik, a közérdeknek is megfelel, s a vállalkozók szintén megta­lálják a számításukat. De a kisvállalkozás akkor lesz igazán jó, ha működésükből levonják a megfelelő kö­vetkeztetéseket, tapasztala­tokat a nagy vállalatok. Mert az-nem megy, hogy a magánvállalkozásban levő étteremben udvariasak a vendéggel, tiszta az asztal­terítő, gyors a kiszolgálás, az állami üzletben pedig minden marad úgy, ahogy volt, a régiben — mondta többek között. Érintette a továbbiakban a párttagfelvételeket. Kije­lentette: fontos, hogy minél több fiatal kerüljön be a pártba. Ám minden értékes embernek lehetővé kell ten­ni, ha politikánkat, ideoló­giánkat elfogadja, azzal azo­nosul, hogy párttag legyen. Arra is vigyázni kell, hogy ne legyen nehezebb a föl­vétel előtt megfelelni a kö­vetelményeknek, mint párt­tagként. Sokszor előfordul, hogy aki párttag akar len­ni, annak elmagyarázzuk, hogy iránta milyen nagy követelmények vannak és (Folytatás a 3. oldalon.) Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap befejezte hivatalos törökor­szági látogatását. Az előző két nap tárgyalásai a török vezetőkkel lehetővé tették egymás álláspontjának köl­csönösen jobb megismerte­tését a nemzetközi kérdé­sekben. A kétoldalú kapcso­latok terén kezdeményezé­sek történtek arra, hogy feltárják a gazdasági együttműködés mindkét fél által jelentősnek ítélt tar­talékait. Lázár György tegnap dél­előtti programjában város­nézés szerepelt. Az útiállo­mások: a topkapi Szeráj múzeum, a hajdani szultá­ni palota évszázadok során kialakult, műkincsekben gazdag pompás épület- együttese, majd a múlt szá­zadban szintén szultáni re­zidenciának épült dolma- bahce palota voltak. A múzeumlátogatás után Lázár György hajókirán­Szállítja a VBKM Eredményhirdetők Indiába Első ízben szállított In­diába komplett eredmény­hirdető-rendszert az Elektro- impex. A VBKM villamos­berendezés és elektronikai vállalatnál készített nagymé­retű stadion hirdetőtáblát, valamint az atlétikai pályá­kon elhelyezett kisebb ered­ményjelzőket a közelmúlt, ban átadott új Nehru sta­dionban szerelték fel ugyan­csak magyar szakemberek. Valamennyi berendezés si­kert aratott az Új-Delhiben folyó ázsiai játékok verseny- sorozatán. Az Elektroimpex által szállított magyar ered­ményjelzők összesen 1 mil­lió dollár értékűek. A beren­dezésekre korábban ver­senytárgyalást írtak ki, ame­lyet a magyar ajánlat meg­nyert, megelőzve Japán és svájci cégeket. A nagyméretű eredmény- hirdető hasonló a más kül­földi országokban jól is­mert matrix-rendszerűek- hez, ez a berendezés akal- mas állóképek kivetítésére is. Újdonság, hogy a VBKM- ben először készítettek olyan táblát, amelyen hindi be­tűkkel is kiírhatják az ered­ményeket. Az Elektroimpex üzletkö­tői jelenleg is tárgyalnak Indiában, indiai és más ázsiai országok cégeivel újabb magyar eredményhir­detők exportjáról. dulást tett a Boszporuszon. Délben az isztambuli üz­leti körök vezető képviselői ebédet adtak *a magyar kor­mányfő tiszteletére az Abdullah-étteremben. Lázár György utolsó tö­rökországi programjaként felkereste az isztambuli köz­lekedési vállalatnak azt a garázsát, ahol az Ikarusz- autóbuszok szervizét, kisebb javításait végzik. magyar szerelők irányításával. A török városi tömegközleke­désben jelenős s<. ~ülr van a magyar autóbuszod­nak. 1979-ben és 1980-ban összesen 630 csuklós és ha­gyományos autóbuszt vásá­roltak; ezek Ankarában, Adanában és főleg Isztam­bulban közlekednek, s üze­meltetőik teljes mértékben elégedettek velük. Lázár György és kísérete délután, különrepülőgépen hazautazott Isztambulból. A Minisztertanács elnökét ka­tonai tiszteletadással bú­csúztatták a Yesilköy-repü- lőtéren. Búcsúztatására meg­jelent Bülend Ulusu minisz­terelnök és több más hiva­talos személyiség. A tárgyalásokról közös közleményt adtak ki. Lázár György kíséretében érkezett meg Budapestre Török István külkereskedel­mi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes és Gábor András ipa­ri miniszterhelyettes. A kormány elnökét és kí­séretét a Ferihegyi repülő­téren Sarlós István, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminisz­ter, Varga József a Mi­nisztertanács titkárságának vezetője és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnök- helyettese fogadta. Jelei} volt Hatay Savasci. a Török Köztársaság budapesti ideig­lenes ügyvivője. Csaknem egy hónappal a határidő előtt elkészült a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában a képen látható, a paksi atomerőmű következő blokkjának 270 ezres transzformátorszekrénye, amelyet most készítenek elő szállításra, a fővárosi törzsgyárhoz, onnan a berendezés szerelés után, az Elektromos Művek­hez kerül Aprítógépgyári példa Hazai gyártmánnyal helyettesítik az import alkatrészeket A Jászberényi Aprítógép­gyár termékeinek 40—50 százalékát külföldön értéke­síti. Gyakorlatilag foglal­kozik minden, az univerzá­lis gépparkján előállítható egyedi, és kissorozatban ké­szülő gépek, berendezések gyártásával, szerelésével, helyszíni üzembehelyezésé­vel. Termékei között szerepel­nek például az osztrák li- cenc alapján készülő re­zonanciasziták, a különféle szemcsés anyagok frakción- kénti osztályozásra. A cső­egyengető gépcsaládot NSZK- beli licenc alapján gyártja. A típustermékek kategóriá­jában tartoznak a pofás, a hengeres, a röpítő, a kúpos és a kalapácsos törők. Egye­di tervek alapján szárítódo­bokat, forgókemencéket, go­lyósmalmokat, és a megren­delés szerint gyárt szénőrlő­malmokat is, amelyek iránt az utóbbi időben — az olaj megdrágulása óta különösen megnövekedett a kereslet. A többféle, magas mű­szaki színvonalon gyártott gépek és berendezések egy részéhez tőkés importból származó alkatrészeket is jelentős mennyiségben hasz­nálnak a nagyüzemben. A gyáriak a hazai kooperáló partnerekkel építettek ki kapcsolatot az import alkat­részek pótlására, helyettesí­tésére. Ahhoz viszont, hogy a hazai gyártású eszközök megfeleljenek a magas mű­szaki, minőségi követlemé- nyeknek az egyes gyártási folyamatokon — a partne­rekkel közösen — műszaki változtatásokat hajtottak il­letve szükség szerint hajta­nak végre. Megteremtették a feltételét, hogy az újítá­sok is mielőbb bevezetésre kerüljönek. a fontos ötletek is segítsék a gyár törekvé­sét. A rugalmas, szervezett munkával eddig több tucat tőkés importból származó alkatrészt sikerült célsze­rűen helyettesíteni. Újítás révén házai ter­mékkel váltották fel például a szénőrlőmalmok eddig nyugatról beszerzett verő­lapátjait. A megoldással évi 14—15 millió forint értékű tökésimportot sikerült he­lyettesíteni. Az osztályozó gépek import acélszitáit ugyancsak hazai gumiszi­tákkal cserélték fel, s mint kiderült minőségileg lénye­gesen jobbak, élettartamuk hét-nyolcszorosa az acélszi­táknak, és a zajszintje is lényegesen kisebb. A meg­takarítás összege eléri a másfélmillió forintot.

Next

/
Thumbnails
Contents