Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-24 / 276. szám

1982. NOVEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Életem, életünk ISMÉT A GÉPÁLLOMÁSON Az Üjpesti Gyapjúszövőgyárban évente 4,8 millió négyzetméter fésűs gyapjúszövet ké­szül. Az elmúlt években növelték a tiszta gyapjú alapanyag feldolgozásának arányát, ez­által duplájára nőtt tőkés exportjuk. Korszerű tulajdonságokkal rendelkező termékeik keresettek a világ minden táján. Űj piacaik az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Franciaország Petőfi -j- Tiszamenti Egyesülésről döntött a két téesz tagsága Az első kombájnok 1952- ben érkeztek a kisújszállási gépállomásra. Először ide­genkedtek tőlük a tsz-tagok. 1955-ben és 1956-ban csépel­tek a kombájnok már na­gyobb ütemben, de teljesen megszeretni és megkedvelni csak 1957—58-tól kezdték az emberek. Ma már viszont el sem lehet képzelni, hogy ne kombájnozzunk. Én 1953. december 1-én — különböző személyi problé­mák miatt otthagytam a téeszt — és már december 2- án jelentkeztem a kisújszál­lási gépállomáson felvételre, és több éven át ott dolgoz­tam. És elkövetkezett 1956: a tavaszi és a nyári munkákat idejében és jó minőségben elvégeztük, a gabonát beta­karítottuk. De már aratás után érezni lehetett valami politikai feszültséget. Már amikor hozzákezdtünk az őszi kalászosok vetéséhez és az őszi termények betakarí­tásához, észre lehetett venni, hogy a munkák irányításánál bajok vannak. Amikor októ­ber 23-án reggel kimentem a munkát kiadni az emberek­nek, — akkor már én voltam a brigádvezető — vissza kel­lett mennem a gépállomásra, és ott hallottam, hogy Pesten mi történik. Azonnal vissza­mentem az emberekhez és elmondtam nekik, mit hallot­tam, de azt is elmondtam, hogy ntekünk dolgozni kell akármi történik is, mert az országnak — de nekünk is — kenyérre van szüksége! Meg kell említenem, a munkám elismeréseként 1956. április 4-e tisateletére kor­mánykitüntetést kaptam. Na­gyon örültem neki. • Hogy tovább folytassam az 1956. október 23-i eseménye­ket, az történt, hogy a gép­állomáson másnap vagy har­madnap összehívták a dolgo­zókat és megválasztották a munkástanácsot, valamint megbízott igazgatót jelöltek ki. A volt igazgatót, a párt- titkárt a hangadók elzavar­ták. Nem bírtam már a hoz­zászólásokat nyugodt idegek­kel hallgatni, felálltam és megmagyaráztam, hogy a vö­rös zászló a nemzetközi mun­kásosztály zászlaja, és hoz­zátettem, hogy nekem az apám is kommunista volt, én is az vagyok és az is leszek továbbra is. Ha már a többi elvtársat azért zavarták el, mert kommunisták, akkor engem is elzavarhatnak a gépállomásról. A gyűlés le­vezetői és a hangadók el­kezdtek zúgolódni, de a trak­torosok zöme szinte egyszer­re szólalt meg és állt fel: hagyjátok Mátét békében, így maradtam én a gépállo­máson továbbra is, mint bri­gádvezető. A génállomás minden dol­gozóját felszólítottuk: az őszi vetéseket és a betakarí­tást be kell fejeznünk akár­mi lesz is. Nem is volt sem­mi bai a traktoros gárdával. Megálltak a helyüket.' és a munkálatokat befejeztük. Még az sem rendített meg bennünket a munkában, ami­kor a közös vagyont egyesek kezdték széjjelhordani. De zömében a volt nincstelenek és az új földhöz jutott pa­rasztok szilárdak maradtak a termelőszövetkezethez, és velünk haladt a kisparasztok egy része is. A gépállomáson megszűnt a pártszervezet, így a pártbizottságra jártam be tájékozódni. Egy napon, ami­kor bementem a pártbizott­ságra, az elvtársak azzal fo­gadtak, hogy be kell jönni éjszakára is. mert az a hír járja, hogy egy karcagi csa­pat éjszaka megtámadja a kisújszállási tanácsházát. Egész éjjel fegyverrel a ke­zünkben őrködtünk. így tel­tek a napok. Nappal dolgoz­tunk, éjjel őrséget álltunk. Amikor megalakult a mun­kás—paraszt kormány és a pártszervezetek is kezdtek újjászerveződni, ismét létre­hoztuk a gépállomáson is a pártszervezetet. Amikor lét­rejött a karhatalom, én is, és még többen az újraszerve­zett rendőrség tagjaival együtt, mindig a karhatal- mistákal voltunk szabad időnkben és segítettük a munkájukat, ami akadt bő­ven. Mert jöttek a nagygazdák ide Kisújszállásra is földet foglalni, és vagyon visszakö­vetelni. Amikor a munkás­őrség megalakult, elsőként jelentkeztünk. Kisújszálláson rövid idő alatt rend lett. Na­gyon jó elvtársak kerültek a munkásőrségbe. Sok éjszakát és napot feláldoztunk a mindennapi tevékenységünk mellett a munkáshatalom megerősítéséért. Az élet ment tovább a gépállomáson is, és a ter­melőszövetkezetekben is kezdtek visszalépni az ellen- forradalom alatt kilépett tsz-tagok. Igaz, hogy a kilé­pettek közül többen először kettes és egyes típusú szövet- kezfeteket alakítottak. Ezek azután az ’58-as és a ’60-as gazdasági évben egyesültek a hármas típusú téeszekkel. Az 1957-es Nagykun na­pok megrendezésekor mi, a megye parasztsága vonultunk fel és Kádár János elvtárs eljött Kisújszállásra. Ö tar­tott beszédet a vasútállomás­sal szemben lévő sportpá­lyán felépített tribünön. Én, mint munkásőr a tribün bal oldalán tartottam fegyveres szolgálatot az ünnepi gyűlés alatt, utána pedig a Vásár téren megrendezett kiállítá­son és ünnepélyen. Nagy nap volt ez számunkra. És teltek az évek. Eljött 1962, a mezőgazdaság és a gépállomás átszervezésének időszaka. 1962 júniusában adták át a gépállomáson lé­vő felszereléseket a terme­lőszövetkezeteknek. Én a brigádommal együtt belép­tem a Búzakalász Tsz-be, mert akkor és abban az idő­ben két tsz-ben dolgozott a brigádom, az Ady Tsz-ben és a Búzakalászban. Amikor az átszervezés megtörtént a 22 traktorhoz, ami a brigádom- • ban volt, még csatlakozott 22, a tsz-nek is volt 3 trak­torja, így 47 erőgépre emel­kedett a létszám és még ezek mellé a betakarítógépek, 8 kombájn és más betakarító­gép. Abban az időben a Búza­kalász Tsz-nek 8 ezer holdja volt. Ezen a területen irá­nyítottam a 47 erőgépet és a száz embert. A főagronó- mussal szorosan együttmű­ködtünk, tőle kaptam meg az irányítást, hogy mit kell el­végezni. Telt-múlt az idő és termelőszövetkezetünk évről évre erősebb és gazdagabb lett, természetesen a benne dolgozó tagok is. Nem bán­tuk meg mi traktorosok sem, hogy az erőgépekkel együtt átléptünk a termelő- szövetkezetbe, hiszen azok a traktorosok is, akik ott ma­radtak az átszervezéskor a gépállomáson, kis idő eltel­te után a tsz-ben jelentkez­tek tagnak. Később Kisújszálláson is egyesültek a tsz-ek, az ed­digi négy gazdaságból kettő lett. A mi termelőszövetkeze­tünkhöz csatlakozott a Kini­zsi Termelőszövetkezet, így jött létre a Tisza II. Tsz. 1973-ban, mint turista, a termelőszövetkezet költségé­re két hetet a Szovjetunió­ban töltöttem, majd 1979. áp­rilis 4-e tiszteletére megkap­tam a második kormányki­tüntetést, a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát, örül­tem a munkám elismerésé­nek. Visszatekintve 32 évi mun­kámra és mérlegre téve azt, elmondhatom: 32 év alatt egyszer sem ettem a csalá­dommal délben, hanem csak amikor este, 8 és 10 órakor hazamentem, akkor fogyasz­tottam el a főtt ételt. A 32 év minden esztendejének 52 vasárnapjából 30 vasárnapot dolgoztam, mert tavasszal a vetés és a növényápolás, nyá­ron oedig a betakarítás volt mindi" sürgős. A munkában eltöltött 32 év alatt egyszer sem voltam beteg, táppénzen egyetlen napot sem töltöt­tem. Az eltelt 32 év alatt az Ural motoromon megtett ki­lométereket meg sem lehet számolni. Minden nap ta­vasztól késő őszig reggel fél ötkor zúgott végig a moto­rom a Kossuth Lajos és a Felszabadulás úton, egészen a szeikői telephelyig. Most, hogy már nyugdíjas vagyok, megpróbálok beil­leszkedni a nyugdíjas korba. De azért figyelemmel kísé­rem termelőszövetkezetünk további fejlődését és amíg erőm és egészségem engedi, mindenben segítem, mert úgy érzem, hogy a munkát nem lehet egyik napról a másikra abbahagyni. Két héttel hosszabb kampány Termelési rekord a Szolnoki Cukorgyárban Az idény nyolcvanadik napján túljutott a 400 ezer tonna réoa feldolgozásán ha­zánk második legnagyobb kapacitású édesipari üzeme a Szolnoki Cukorgyár. Ez a teljesítmény, rekord a majd­nem hetven éves gyár törté­netében. A napi öt-öt és fél­ezer tonna nyersanyag befo­gadására alkalmas üzemben volt olyan 24 óra, amikor hatezer tonnát meghaladó répából vonták ki a cukrot, ez is páratlan eredmény. Hétfőn már a 37 ezredik ton­na új cukor is raktárba ke­rült. Az automatizált gyár kör­zetében a mostani termésát­lag minden eddigit felülmúl, megközelíti a hektáronkénti 42 tonnát. Ami viszont gon­dot jelent, a cukortartalom nincs arányban a répa töme­gével, hét—nyolctized száza­lékkal alacsonyabb a tava­lyinál. A szakemberek ennek okát abban látják, hogy a nyár és az ősz egyaránt szá­raz volt a répára, ahol nem öntözték, ott a talaj vízhiá­nya gátolta az asszimilációt, a cukorképződést. A vártnál nagyobb tenmés ellenére a gazdaságok november köze­pén befejezték a répa felsze­dését, s a feldolgozásra váró mennyiséget prizmákba tá­rolták A becsült 670 ezer tonna rekordtermés azt jelen­ti. hogy a tervezett feldolgo­zási idényt jó két héttel meg­toldják, s január közeoére fejezik be a cukorgyártást. KGST­tanácskozás a szabványokról és a minőségről A KGST Szabványügyi Együttműködési Állandó Bi­zottsága minőségügyi szekció­jának ülésén tervezetet dol­goztak ki a KGST-országok minőségtanúsításának kölcsö­nös elismerésére. Ez azt je­lenti, hogy a KGST-szabvá- nyok szerint készült élelmi­szereket, fogyasztási- és ipar­cikkeket ezentúl csak az elő­állító ország minőségellenőr­ző intézetei vizsgálják meg, s az ott kiállított tanúsítványt valamennyi szocialista or­szágban érvényesnek tekin­tik. A minőségi tanúsítás kölcsönös elismerése elősegí­ti. hogy a szocialista orszá­gok egymásnak szállított új termékei gyorsabban jussa­nak a fogyasztókhoz, s elejét veszi kereskedelemjogi vi­táknak is. A két közös gazdaság egye­süléséről döntött hétfői köz­gyűlésén a tiszajenői, tegnapi tanácskozásán a tószegi ter­melőszövetkezet tagsága. A tiszajenői közgyűlésen részt vett és felszólalt Bereczki Lajos, a megye; tanács álta­lános elnökhelyettese, és mindkét szövetkezeti gyűlé­sen ielen volt Kardos Sándor, a TESZÖV titkára. A Tisza Szolnok megyei szakasza mentén gazdálkodó szövetkezetek közül a tiszaje­női Tiszamenti Téesz tevé­kenységében jelenti a legna­gyobb gondot a folyó közel­sége. A szövetkezet 4000 hek­tárnyi földjeinek 52,8 száza­lékát kitevő árterületeket az utóbbi nyolc évben hat alka­lommal öntötte el a víz. A téeszbeliek eddig is keresték a lehetőséget a rendszeresen visszatérő elemi csapások el­lensúlyozására. A növényter­mesztési veszteségek pótlásá­ra például 5000 férőhelyes juhászati telep megépítésével fejlesztették az állattenyész­tést, fafeldolgozó, cipőfelső­rész-készítő és lakatosipari melléküzemágakat hoztak létre. Az OTP a hitelnyújtás esz­közeivel ösztönzi a vállalko­zásokat; a korszerűsített fel­tételek alapján a fiókoknál már megkezdték a kiskeres­kedőknek nyújtható kölcsö­nök folyósítását. A szerződé­ses boltok üzemeltetői, a ma­gán- és társas vállalkozók, munkaközösségek szintén új konstrukciós hitelt vehetnek fel a kezdeti nehézségek át­hidalására, a folyamatos üze­meltetés biztosítására. A legnagyobb mértékben új üzlet énítésére. a kiskeres­kedők által kérhető kölcsö­nök összege nőtt. Ez koráb­ban 80 ezer forint volt. ezen­túl 200 ezer forint a felső határ, ám amíg a saját rész aránya korábban az összeg 30 százaléka volt, addig most ötven százalék. A lejárati határidő ezelőtt öt év volt, az új hitelfeltételek szerint: hat—nyolc év. Ebben a hitel- konstrukcióban a kamat 10- ről 11 százalékra növekedett. Miután a kiskereskedői szakmák száma ebben az év­ben növekedett, az OTP is változtatott eddigi gyakorla­tán. Ezentúl kölcsön nyújtha­tó például Kempingek, panzi­Az időközben lényegesen nehezebbé vált közgazdasági feltételek közepette azonban a Tiszamenti Téesz erőfeszí­tései már nem bizonyultak elegendőnek ahhoz, hogy hosszabb távon biztonságos és jövedelmező gazdálkodást folytassanak a tiszajenői és a vezsenyi földeken. A szövet­kezet párt- és gazdaságveze­tősége a szomszédos, évek óta jó színvonalon gazdálko­dó tószegi Petőfi Téesszel való egyesülésben látta a ki­utat Elképzelésük, az elmúlt két napon megtartott közgyű­léseken hozott döntés alap­ján, találkozott mindkét szö­vetkezet tagságának egyetér­tésével. A jövő év januárjá­tól közös gazdaságban dolgoz­nak együtt a tiszajenői. tó­szegi, vezsenyi és tiszavárko- nvi gazdák. A két téesz egye­sülésével lehetővé válik a termőföldek, az állatférőhe­lyek és a termelési eszközök ésszerűbb, hatékonyabb hasz­nosítása a térségben, az anyagi és szellemi erők kon­centrálása garancia a hosz- szabb távon biztonságos és jövedelmező termelésre. ók, teniszpályák és tornater­mek létesítésére is 300 000 fo­rint összeghatárig, 5 évi lejá­ratra, és 12 százalékos ka­matra A kiskereskedők ezentúl az átmeneti forgóeszközhiány fedezetére is kérhetnek hi­telt, de indokolniok kell: mi­lyen körülmények miatt ké­rik a kölcsönt, s az eszköz­hiány várhatóan mikorra rendeződik. Ez a hitelforma különösen akkor tehet jó szolgálatot, amikor a keres­kedő nagytételű áru kedvező beszerzési lehetőségéhez jut, pillanatnyilag azonban nem rendelkezik kellő pénzeszkö­zökkel. A szerződéses boltok veze­tőinek az OTP az üzlethelyi­ség korszerűsítésére, átalakí­tására. felújítására, gépek, munkaeszközök vásárlására, üzletberendezésre. felszere­lésre. nyersanyag- és árube­szerzésre. valamint forgóesz­közökre. illetve átmeneti for­góeszközhiány fedezetére a magánkiskereskedőkéve] azo­nos feltételek mellett nyújt hitelt. Ehhez a boltot szerző­désre adó vállalat javaslata is szükséges. Máté Sándor — VÉGE — Az idén több mint húszezer, jól záródó fémdobozt gyárt a francia Peugeot cég részére a Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászapáti részlege. A világhírű vállalat kézifúró­kat csomagol a szövetkezet kazettáiba (Fotó: T. K. L.) OTP-kölcsön a vállalkozóknak KORSZERŰSÍTETT HITELFELTÉTELEK

Next

/
Thumbnails
Contents