Szolnok Megyei Néplap, 1982. november (33. évfolyam, 257-281. szám)
1982-11-19 / 272. szám
XXXIII. évi. 272. sz., 1982. november 19., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Élni és alapozni A napi gondok igen szorítják vállalatainkat. A gazdasági szabályozók év közben megváltoztak, csökkentve a jövedelemképződést, s így korlátozzák a válalati alapok képződését is. Az év során már két alkalommal felemelték a kamatlábat, ösz- szesen három százalékkal, a hitelfeltételek is szigorúbbak lettek. Az operatív irányítás is erőteljesebbé vált, megnehezült. az importbeszerzés, gyakoribb lett az előre nem tervezett szállítási igények teljesítésének kényszere, és így tovább. Egy vállalati vezető keserűen jegyezte meg: „Az egyik napról a másik napra élünk, éves terv, középtávú vállalati terv, hosszúlejáratú vállalati stratégia ma már csak legfeljebb a szakkönyvekben található, s nem a mindennapi tevékenységben. A népgazdasági terv ösz- szeállításának alapjait szolgáló információk, előrejelzések 1981-ben szinte egységesen a fejlett tőkés országok szerény gazdasági növekedését feltételezték, a válság kimerülését valószínűsítették. De a vállalatainkhoz intézett körkérdések alapján is ilyen ■ információk álltak a gazdaság- irányítás rendelkezésére. Erre épültek az 1982. évi gazdasági szabályozók. A külgazdasági feltételek olyan arányú romlására mint amilyen ebben az évben bekövetkezett, még a legpesszimistább előrejelzések sem számítottak. Mennyire tekinthető tartósnak a jelenlegi, szigorú intézkedéseket is követelő világ- gazdasági helyzet? A vállalatoktól nagyobb teljesítményeket követelő, a belföldi fogyasztást szűkítő, világgazdasági feltételek nem múlnak el 1982-ben, sőt 1983-ban sem enyhül e szorítás. A világgazdasági válság eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a krízist azok a vállalatok tudják átvészelni a legkönnyebben, amelyek hosszú távú stratégiával rendelkeznek, és a piacot új gyártmányokkal tudják „meglepni”, illetve amelyek a beszűkült vásárlóerőt vonzó módszereket alkalmaznak. Vállalatainknál ma a megnehezült viszonyok gyakran annak igazolására „használják fel”, hogy miért nem készítenek érdemi középtávú terveket, hogy miért nem rendelkeznek vállalati hosszú lejáratú stratégiával. Ez a gyakorlat a vállalati érdekeltség jelenlegi rövid távú és bázisjellegével is szorosan összefügg, ami azonban kétségkívül zsákutcába vezethet. A nemzetközi verseny kiéleződése bebizonyította.' hogy az innovációt nélkülöző, tradicionálisan gondolkodó vállalati vezetés már nem oldhatja meg a gondokat. Nem frázis az, hogy az újító vállalat a műszaki, gazdasági és társadalmi haladás motorja. Nyilvánvalóan nehéz éppen most, a legnehezebb időszakban megteremteni az alig belátható jövő stratégiáját. De ez a feladat. A vállalatoknak époen ezekben a nehéz napokban kell mind nagyobb erőt összpontosítaniok a oiac- kutatásra. a piaci- és műszaki prognózisok kialakítására. Ezekre alapozva ugyanis olyan vállalati feilesztési alternatívák készülhetnek, amelyek a vállalatokat a világpiac; változásokhoz való jobb reagálásra készítik elő. Mindenre természetesen nincs csodaszer, de bizonyos, hoey élni és a jövőt megalapozni egyszerre kell. s ebben a vállalatoknak jórészt a saját erejükre kell támaszkodniuk. K. S. 4P Nyikolaj Tyihonov beszéde a Kremlben 11 Szovjetunió normális és baráti kapcsolatokra törekszik az Amerikai Egyesült Államokkal Sikeresnek bizonyultak a két ország kereskedelmi és gazdasági tárgyalásai A Szovjetunió normális és baráti kapcsolatokat akar az Egyesült Államokkal, a kapcsolatok megjavítása a Szovjetunió őszinte szándékában áll — jelentette ki Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő tegnap Moszkvában azon a vacsorán, amelyet a szovjet —amerikai kereskedelmi gazdasági tanács résztvevőinek tiszteletére adtak a Kremlben. — A szovjet—amerikai kapcsolatok szempontjából nem a legjobb időpontban találkozunk — mondotta Tyihonov. Az Egyesült Államoknak a Szovjetunióval kapcsolatban elfoglalt álláspontja természetesen kihat az országaink közötti kereskedelemre is. Ilyen körülmények között aligha várható el, hogy a kereskedelem lényegesen növekedjék, bár- rhilyen árucikkről legyen is ázó — hangoztatta a szovjet kormányfő. A Szovjetuniónak a nemzetközi kereskedelemmel kapcsolatos álláspontját kifejtve Tyihonov aláhúzta: a szovjet állam minden országgal, így az Egyesült Államokkal is fejleszteni kívánja a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatait. Ez azonban csak az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján lehetséges, más alapot elképzelni sem lehet. Ha valaki egy másik féllel egyenjogú kereskedelmet folytat, akkor természetesen a kapcsolat iránt kölcsönös érdeklődés nyilvánul meg. A szovjet—amerikai kapcsolatoknak pedig nem kis mértékben politikai jelentőségük is van, hiszen az egészséges kereskedelem megerősíti a békés, jószomszédi viszonyt, amelynek rendkívül nagy a jelentősége az egész nemzetközi helyzet szempontjából. (Folytatás a 2. oldalon) A váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében szabadidő-ruhákat, fürdőruhákat, pizsamákat és szoknyákat varrnak. Az évi termelési értékük 180 millió forint, melyből 25— 28 millió forint szocialista export Hasznos ötletek Régi szarvasmarhatelepek gazdaságos hasznosítására Á nagyüzemi szarvasmarha-állomány alig tizenhét százalékát tartják hazánkban korszerű szakosított telepeken, nagyobb hányadát hagyományos rendszerű környezetben, istállókban tenyésztik. A régi ötven, száz férőhelyes istállókban viszont igen elavultak, gazdaságtalanok a tartási körülmények. V, A takarmánykiosztás, a tragyu eltávolítása általában kézi erővel történik. . A szálas takarmányt a felhasználásig többször mozgatják, sok a szórási veszteség és alacsony a munkatermelékenység. Ilyen körülmények között az üzemeknek csak ráfizetés a szarvasmarhatartás. Az említett okokból több helyen ezeket, az épületeket a termelésből is kivonták. A jelenlegi gazdasági körülmények között azonban egyetlen üzem sein engedheti meg maganak. hogy a hagyományos telepek kihasználatlanul álljanak. Ezt igyekszik előmozdítani a Szolnok megyei Tsz Területi Szövetség három szakembere Rottmayer Gusztáv, Fügedi László és Mohos Árpád, által kidolgozott találmány. Az eljárás szabadtartásos rendszert tételez fel. Számol azzal, hogy a régi istállók általában több hektár kiterjedésű szérűskertek- ben létesültek. Ennél fogva lehetőség kínálkozik arra, hogy az istállók mellett nagy lejtésű, betonburkolatú tárolóteret építsenek. A kialakított aljzatbetonban üregeket hagynak tartószerkezetek elhelyezésére és méretének tetszés szerinti változtatására. A kialakított tartószerkezetek között — egymástól elkülönítve — többféle tömegtakarmányt, lehet tárolni. A mobil etetőrendszer segítségével, többféle korcsoportú és különböző ta- karmányigényü jószágok egyidejű önkiszolgáló etetésére’ nyílik lehetőség. A körülbelül öt százalék lejtésű beton tehát etető- és itatótér, megoldja a takarmány kis veszteséggel történő tárolását. Feleslegessé válik a gondozóknak az a régi művelete, hogy a takarmányt először b.ehordják a tárolóba, majd etetéskor onnan rakják a jószágok elé. A viszonylag egyszerű és praktikus megoldással növekszik a termelékenység, az egy telepen eltartható szar’vas marhák száma. A vegyes hasznosítású szarvasmarhacsoport elhelyezése esetén, a meglevő istállóépületek tehénelletésre, borjú- utónevelésre vagy akár fejőház kialakítására is hasznosíthatók. A növendék- és hízóállatok tartásához épület nem szükséges, részükre a szérűn, perforált aljzaton és technológiai elemként szolgáló mobil jászol és karámelemek, valamint a temperált vizet biztosító önita- tók elhelyezése válik csupán szükségessé. Az így kialakított telepet mobilkarám rendszerrel kerítik be, s a telep lejtési viszonyainak megfelelő árokcsatornát készítenek, hogy az elvizenyő- södést megelőzzék. A három szakember ötletét minősítésre megküldték az Országos Találmányi Hivatalnak. A mezőtúri I. sz. főpályamesteri szakasz dolgozói és a jász- kiséri felépítési és karbantartó géplánc a sínek szabályozását és az őszi karbantartási munkákat végzi Mezőtúr közelében. Képünkön: sínhegesztés Szalagon — de minőségit „Testre szabott” helyett konfekció Nemrégiben megnyílt a Minőségi Szabó Ruházati Ipari Szövetkezetnek egy új részlege, ezúttal Törökszemtmikló- son. A női és férfiszabóság azonban nem csak a méretes ruhára igényt tartó vendégeknek varrja meg a kért darabot, hanem a szövetkezet más részlegeinél bevált módon — kisszériás termékeket is készít. A többi egységgel együtt jelenleg a Skála megrendelésére varrnak kétrészes vászon munkaruhákat. A szövetkezet úi részlege egyúttal megoldotta a Törökszentmik- lósról és környékéről bejárók gondját, mentesítve őket az ingázástól. A kellő gyakor lat megszerzése után a fiatalok igényesebb feladatokat is végeznek majd a szalagszerű termelésben, az idősebb szakmunkások irányításával, hiszen a Textilnagykereskedelmi Vállalat már eddig is kért a szövetkezettől kosztümöket, ruhákat, amelyek kis darabszámúkkal, divatos szabásvonalaikkal az üzletek választékát bővíthetik. Az elmúlt években csökkent a lakosság igénye a „testre szabott” méretes ruha iránt. A következő időszakra sem várható élénkebb forgalom, hiszen a konfekcióruhák egyre jobb minőségűek, és méretválasztékuk is lassan megközelíti a magyar testalkat szempontjából megfelelő méreteket. Most azok a ballagásra készülők fordulnak a szabóságokhoz, akik nem kapnak igényeiknek megfelelő formátruha az üzletekben Ez azonban csak átmeneti javulást jelent, hiszen közeleg a „holtszezon”. Az áthidaló megoldást ebben az esetben is az árutermelés jelenti, épp ezért a szövetkezetben úgy tervezik, hogy még több egységben — így a nemrégiben, átadott kunmadarasi szalonban is — megindítják a kis- szalagos termelést. F. E. Csökken a tűzálló anyagok importja Felmérik az öntödék tűz- állóanyag-igényét, közvetítő szerepet vállalnak a gyártók, valamint a felhasználók között és kapcsolatot teremtenek az alapanyagokat adó bányavállalatokkal is — határozták el Észak- és Közép-Dunántúl kohászati szakemberei a tegnap Veszprémben, az Akadémiai Bizottságnál megtartott metallurgiai tanácskozáson. Erre a koordináló munkára igen nagy szükség van, hiszen hazánkban az ipar évente több mint egymilliárd forint értékű import tűzálló anyagot használ fel, s ebből jelentős mennyiséggel részesednek az öntödék is. A 200 hazai öntöde közül több már saját fejlesztés útján próbálkozott az import anyag helyettesítésével, így például a mosonmagyaróvári Fém- szerelvény Gyár elérte, hogy 40 kemencéjét hazai termékkel látják el. Az öntödék többsége azonban saját erő- böl nem tudja megoldani az importhelyettesítést. Bevált a mosható festékvakolat Kiállta a gyakorlat próbáját a mosható festékvakolat — állapították meg a gyártó, a Budalakk Festék- és Műgyantagyár, valamint a felhasználó állami, tanácsi és szövetkezeti építőipari vállalatok szakemberei a tegnap Budapesten rendezett értekezletükön. Eddig már csaknem 17 millió négyzetméternyi épületfeiü- leten alkalmazták sikerrel a nemesvakolatot helyettesítő műanyag alapú festékbevonatot. Használatukkal hangulatosabbak lettek Budapest felnyitott útvonalai, s ugyanakkor az időtálló műanyag festékvakolat több évtizedig védi eredeti színhatásában az épületeket az időjárás viszontagságaitól. A homlokzatra tapadt szennyeződések nagynyomású vizsugárral távolíthatók eL s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tisztítás semmiféle károsodást nem okoz a vakolat szerkezetében, sőt az első mosás után kevésbé piszkolódnak a falak.
