Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-07 / 235. szám
1982. OKTÓBER 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A körülmények hatása Új asztalosüzem Jászladányban A jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben a napokban megkezdik egy új asztalosüzem szerkezetének szerelését. Ez a tény önmagában még nem is lenne fontos, hiszen megyeszerte épülnek új csarnokok, a szövetkezetek — a beruházások feltételeinek szigorodása ellenére — igyekeznek fejleszteni üzemegységeiket. A jászladányiak esetében azonban ez a tény több, mint egy új épület. Munkaerőgondjuk egyre súlyosabb, a munkakörülmények pedig az asztalosüzemben még az átlagosnál is kedvezőtlenebbek. A bútoripari vállalatnál érezhető problémák lassan a velük kooperáló kisebb üzemeket is elérik, tehát létkérdés itt is a korszerűbb, hatékonyabb technológia kialakítása. E tény miatt érzi a szövetkezetben mindenki fontosnak a 25 millió forintos beruházást. A műhely, amelyben most csaknem ötven ember dolgozik, alkalmatlan nagyüzemi termelésre. Az egység évi termelési értéke 28 millió forint, vagyis a szövetkezet tervszámának több mint harmada. Kooperációs partnerük a BUBIV, amelynek főleg lapalkatrészeket készítenek, és az Agria Bútorgyár, amely igényesebb munkára, stílbútorok kiegészítő kisbútoraira ad rendszeresen megbízást. Évente egymillió forint értékben egyedi berendezéseket is gyártanak, nemrégiben például a Ferihegyi repülőtér részére szekrényeket, most pedig az egri Borforgalmi Vállalatnak készítenek könyvtárszoba berendezést. Munka tehát van, és remélik, hogy a bútoriparban várható változások csak emelik a nagyvállalatok kooperációs készségét. Az egyenletes minőség biztosítása is könnyebb lesz, ha az új műhelyben a technológiának megfelelő sorrendben alakíthatják ki a munkahelyeket. Ettől, és a szállítási utak rövidülésétől remélik a 10—15 százalékos termelésfelfutást, amely biztosítaná a beruházás megtérülését, is. A jászladányiak tervezik új technológiai folyamatok beállítását is. A festőműhely elkészülte után a kisbútorokon a felületi kezelést is elvégezhetik. Mindehhez persze munkaerő kell, szakemberek és olyan fizikai dolgozók, akikből betanított munkást képezhetnének. Ez ugyan nem csak az asztalosüzemre érvényes, a munkaerő-elvándorlás, a környező üzemek és vállalatok elszívó hatása nagyon erősen érezhető. A zavartalan üzemeléshez 310 dolgozó kellene, a hiányzó létszám jelenleg húsz körül mozog. Az egy emberre jutó termelési érték a szövetkezetben jónak mondható, a bérszínvonal azonban kevesebb, mint amit a „csábító” egységek ígérnek. Tehát érthető a szövetkezetiek törekvése, hogy a munkahelyi körülmények javításával a menni készülőket maradásra bírják. —^ F. E. Befejeződött a gyógyszerügyi konferencia Tegnap véget ért a Szolnokon megrendezett háromnapos országos gyógyszer- ügyi szervezési konferencia. A tudományos ülésszak áttekintette a gyógyszerügyi szervezés területén végbement hazai és nemzetközi fejlődést, körvonalazta, milyen feladatok várnak a hazai gyógyszerészeire aZ' egészségügyi ellátás színvonalának a további emelése terén. A konferencián hetven előadás hangzott el. Az előadók különösen nagy figyelmet szenteltek a túlzott gyógyszerfogyasztás tényének és ártalmainak, továbbá a gyógyszerész, az orvos és a beteg kapcsolatának. Hazánk, mint a többi között elmondták, az egy főre jutó gyógyszerfogyasztásban jelenleg már a negyedik helyen van Európában. A gyógyszerforgalom több mint egyharmadát a vény nélkül kapható gyógyszerek adják. A gyógyszerfogyasztás, s ezzel együtt az öngyógyítás veszélye is évről évre nő. Gyakori eset, hogy a beteg egy- időben több orvost keres fel, többféle gyógyszert szed egyszerre és ezzel növeli az interakciók és a toxicitás veszélyét. A konferencia állást foglalt amellett, hogy javítani -kell a racionális gyógyszerfelhasználás feltételeit. Jelenleg ugyanis a .receptek ismételt -beválthatósága, a párhuzamos rendelések és a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek körének a bővülése következtében gyakorlatilag áttekinthetetlen a gyógyszerfelhasználás. Piros lett a paradicsom, nem drága Hosszú, forró (száraz) nyár után Jászszentandráson Finisben a paradicsom szedése. Várhatóan mintegy 900 tonna bogyó levét értékesíti a jászszentandrási téesz a Hatvani Konzervgyárban Eddig a Jászságban is kedvezett az időjárás az időszerű mezőgazdasági munkáknak, igyekeznek is kihasználni a száraz, meleg napokat a tájegység legészakibb csücskében gazdálkodó jászszentandrási Haladás Termelőszövetkezetben. Teljes a nagyüzem a gazdaság paradicsomföldjein, ahol téesztagok, hevesi és borsodi időszaki munkások, diákok százai szedik ládákba a bogyókat. Az utóbbiakról sok minden elmondható, csak éppen az nem hogy nagyra nőttek. -Nem is csoda, hiszen amint azt a téeszbeliek elmondták, az április végi palántázástól augusztus végéig, a tenyész- időben szükségesnél száz milliméterrel kevesebb csapadékot kaptak a paradicsomtövek. Hiába volt nyáron, a virágzáskor sok napfényes óra, az aszály miatt károsodtak az első kötések, és végül a beérett bogyók is aprók maradtak. Nem szüretelnek tehát rekordtermést a jászszentandrási téesz 280 hektárnyi paradicsomtábláiról, de az ágazat szakembereinek nemcsak ez jelent gondot. Ha apró is, de valóban jó érett, szép piros lett a paradicsom. Nem sárga, de nem is drága. Pontosabban nem drágább mint tavaly, vagy annak előtte. Néhány éve ugyanis, nem haladja meg a kilogrammonkénti két forintot a paradicsom felvásárlási ára, miközben esztendőről esztendőre nőttek a termelési ráfordítások. Ezért is volt hiábavaló a kérdésem, hogy a 900 vagonnyi termés értékesítéséből várható 18 millió forintból mennyi nyereségre számítanak az ágazatban dolgozók. Jószerivel, mondják, az árbevétel aszin- tentartáshoz lesz elégendő, amit a paradicsomért kapnak. Miért termesztik mégis, ilyen jelentős területen, a minimális jövedelemmel se biztató növényt? öt évvel ezelőtt, amikor a szövetkezet tagja lett a Soroksári Paradicsomtermesztési Rendszernek, jelentős beruházásokat valósított meg az ágazat gépesítésére. Sokba kerültek akkor és jelenleg is nagy értéket képviselnek az ágyáski- húzó és vegyszerező, a palán- tázó és a sorművelő munkagépek, a speciális paradicsomkombájnok, a billentős- konténerek, a termelés elő- feldolgozására szolgáló úgynevezett lévonal. Nem rozsdásodhatnak kihasználatlanul a felsorolt gépek, berendezések, ezért hát egyelőre marad a szövetkezet termelésszerkezetében a kényes, és a gépesítés ellenére is rendkívül kézimunka-igényes paradicsomtermesztés. A főágazaton belül olyan növényféleségek meghonosításával igyekeznek javítani a jászszentandrásiak a jövedelmezőséget, mint például a napraforgó. A gazdaságban idén először termesztett olajos mag betakarítását éppen a napokban fejezték be. Háromszáz hektárról hetven vagonnyi szemet szállítottak a szárítóüzemhez. A megfelelő tisztítás és vízelvonás után folyamatosan szállítják a napraforgót a feldolgozó üzembe, amelynek átvételi ütemével elégedetlenek a szövetkezetiek. Félő ugyanis, ha nem fogy gyorsabban a téesz raktáraiból az olajos mag — amelynek értékesítéséből mintegy hatmillió forint bevételre számítanak — gondjaik lehetnek az elkövetkező napokban betakarításra kerülő kukorica elhelyezésével. Nemcsak a paradicsomtáblákban, hanem a 260 hektáron termő szőlőtőkék között is elkel a szorgos kéz. Egy hete szedik a jászszentandrási határban a korai érésű fajtákat, a rizlingszilvánit, az otonell muskotályt. A hosz- szú, forró nyár csak részben enyhített a gazdaság szőlészeinek, borászainak gondjain. bár a fajtáktól függően tizenhét—tizennyolc cukorfokos mustot préselnek a bogyókból, a téesz saját szőlő- feldolgozójában, ugyanakkor csak mintegy hétharmados- terméssel számolhatnak. A bornak való egynegyede ugyanis , elfagyott rügyek, hajtások formájában tönkrement a télen és a tavaszon. Így várhatóan a tervezett ezernyolcszáz tonna helyett mintegy ezer tonna szőlő levét, azaz nyolcezer hektó bort tárolhatnak, tartósíthatnak szüret végeztével a gazdaság pincéiben. T. F. Megkérdeztük a felfalá!ó(ka)t Egy pillanat — és megvan „Heuréka" — kiáltott fel állítólag a görög tudós. Arkhimédész, amikor felfedezte a hidrosztatika alaptörvényét. „Megvan” — sóhajt fel mai utódja abban a varázsos pillanatban, amikor felvillan előtte az a Valamj. amit eddig hiába próbált elkapni, a láncszem, amely hiányzott. Persze olyan is előfordul. Hogyan történt? — idézzük a Magyar Szénhidrogénipari Kutató, Fejlesztő Intézet szolnoki laboratóriumában Katona József vegyész- mérnökkel a napot. — Mi a kutatásaink során foglalkozunk bizonyos szén- hidrogénekkel. Az egyik fázisban a folyadékot az udvar gyepes részén töltöttük át edényekbe. Itt-ott a földre is került belőle. Nyolc-tíz nap múlva láttuk, hogy a növényeken a folyadék vékony film formájában még mindig rajta van, a homokos talajon pedig vékony kéreg alakult ki. Én reggelente borotválkozás közben mindig meghallgatom a Falurádió műsorát. A tévé, az újság annyiszor beszél mezőgazda- sági témákról, hogy akarva- akaratlan rögződik ennek fontossága. Az ismerősök között is van kiskerttel foglalkozó, tőlük is azt hallani, hogy sok a gond a szőlővel, gyümölccsel, gyakran kell permetezni. így váltott akkor a gondolat a fűszálon lévő filmről a permetezésre. A két vegyész, Katona József és Udovecz György mezőgazdaságban jáA szülőnek mindig a saját gyermeke a legszebb — mondják, így éppen azért, nehogy az elfogultság vádja érje a „szellemi szülőket”, abból a telexből idézek, amelyet az Alkotó Ifjúság Egyesülés Szolnok megyei képviseletétől kaptam, amikor az Agrofix-szel folytatott kísérleteikről érdeklődtem: „Borsónál a - kísérleti anyaggal kezelt táblán a tizedig napon 0,55 kilogramm hatóanyagot találtunk, a kontrolltáblán szermaradvány nem volt. A borsó a betakarításig kórokozó- és kártevőmentes maradt, ismételt kezelést nem végeztünk. Napraforgónál a betakarítást megelőző betegségfelmérés azt mutatta, hogy a kísérleti hogy a kutatás nyomán valami egészen más alakul ki. mint amit induláskor kitűzött célul a feltaláló. így történt akkor is, amikor két vegyész a kőolajkutatásnál használatos fúrási folyadékot keresve rábukkant egy ve- gyületre. amely hasznosabb lehet a föld felszínén, mint a mélyében. latos embert keresett, aki megmondaná, életképes-e ötletük. Báló József a cserkeszőlői Magyar—Román Barátság Tsz termelési elnökhelyettese, agrármérnök, mint régi ismerős szívesen vállalkozott a próbára. Saját kiskertje volt az ,első terület, ahol a már alaposan megvizsgált vegyülettel kísérletezni kezdett. Így beszél erről az időszakról: — Gvuriék elmondták az anyag kémiai tulajdonságait. Hasonló szert használunk viaszos levelű növényeknél mint adalékanyagot, mivel ezeken a permetezőszer csak nedvesítőanyag segítségével tapad meg. Elemezték, a ve- gyület molekuláris szerkezetét, összetételét, így lassanként jöttünk rá, hogy a film, amit a kompozíció képez a növényvédő szer tetején, lassítja az eső, napfény hatását, a permet hosszabb idő alatt oldódik. Három éve beadtuk találmánynak az anyagot, amelyet mi Agrofixnek neveztünk el. Azóta kisebb- nagyobb kísérletek folynak vele. anyaggal kezelt táblán a betegségek harmada jelent’ csak meg. Cukorrépánál a kezelés teljes cercospóra- mentességet biztosított. Őszi búzánál a csapadékos időjárás ellenére lényegesen kisebb mértékben lépett fel a kalászfuzárium (vagyis gombabetegség). összességében megállapítható, hogy a kísérleti anyag képes a kontakt peszticidekhez keverve azok hatásfokát és hatástartalmát növelni. Maradéktalanul oldódik és az általunk használt növényvédő szerekhez jól keverhető.” Tehát találtak valamit, amely korlátlanul keverhető a permetezőszerekkel, mérgező hatása nincs, alkotóelemei hazai alapanyagok, és emellett olcsó is. Olyannyira, hogy az egyik gyár (nevét fedje itt jótékony homály) épp emiatt nem vette meg, mondván: profiljában ez nem lenne kellően jövedelmező. Előálltása nem költségigényes, sőt aki vállalkozik a gyártásra, az egy csapással két. legyet üt. Miért? Bizonyára emlékszik az Olvasó arra, hogy a véletlenül kicsöpögött oldat nemcsak a fűszálakon tapadt meg, hanem a homokos talajon is kérget képezett. Ebből született aztán a feltalálóhármas másik találmánya, a Terra- fix, amelynek alapanyagai, előállításának módja szinte azonos a növényvédőszer- adalékkal. Tehát aki ezt gyártja, minden további nélkül készítheti amazt is — ha akarja. Hatását tekintve a Terrafix képes a talaj rögzítésére és javítja annak víz- háztartását. Már épül az út A szerek népgazdasági hatását több oldalról *is meg lehet közelíteni. Nézzük csak azt, amely a bevezetéshez közelebb álló „öregebbikre”, az Agrofixre alkalmazható: kiváltja a tőkés importból beszerzett nedvesítőszereket; nemcsak nedvesít, növeli is a permetezőszer hatását, emiatt kevesebb anyaggal érhető el ugyanaz az eredmény; az általa nyújtott hatás miatt kevesebb permetezés kell, tehát csökkenthető a növényvédő szer mennyisége; és akkor még nem szóltunk arról, ami a gép és az ember munkáján megtakarítható. A véletlen tehát olyan szert sodort a feltalálók elé. amelyre minden bizonnyal akadna külföldről is vevő, hiszen mint elmondták, nedvesítőszert több ország is forgalmaz, de ilyen összetett hatású kompozícióval még nem találkoztak a szakirodalomban. Három ember nem sokat tehet azért, hogy gyártó kerüljön, forgalmazó akadjon, akármilyen „szuper” szert találtak. A több irányú tárgyalások nyomán viszont most már épül az út. A feltalálók a napokban szerződést kötöttek az Alkotó Ifjúság Egyesüléssel a találmányok hasznosítására, így reménykedhetünk, hogy jövőre már a reklámszakemberek gondoskodnak arról, hogy ismerősen csengjen a név: Agrofix, Terratix. Fejszés Edit A borotválkozás utóhatása Véleményy elfogultság nélkül Karcagon Meliorációs tanácskozás Egymillió tonna szén Tegnap délelőtt felszínre hozták az éé elejétől számított egymiUiomodik tonna szenet a lyukóbányai bányászok. A miskolci bányaüzem történetében ez lesz az ötödik olyan év, amikor egymillió tonnánál több szenet ad a népgazdaságnak. Tegnap Karcagon a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Intézetében megyei meliorációs tanácskozást tartottak, melynek napirendi pontjai között szerepelt a különböző üzemek által végzett meliorációs munkák értékelése. Előadást hallottak a résztvevők a tervezés és kivitelezés összhangjáról. Külföldi vendég előadók filmvetítéssel egyvbekötött bemutatón ismertették a PR 12 típusú mélylazítósor működési elvét és annak alkalmazási lehetőségeit. A program folytatásaként gyakorlati bemutatón vettek részt a szakemberek a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben, ahol bemutatták a meliorációs munkákban használható korszerű gépeket. Repülőgépről szórják az alaptrágyát a kisújszállási Tisza II Termelőszövetkezetben. Az idén mintegy ötszáz hektár kap ilyen módon tápanyagot. Jelenleg nitrogén műtrágyát szállít a gép hektáronként 300 kilogrammos adagokban, naponta száz hektár tápanyagvisszapótlását végzi el. Képünkön a Repülőgépes Szolgálat AN— 2-es típusú gépét töltik műtrágyával Fotó: Fj T.
