Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-03 / 232. szám
1982. OKTÓBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 25 éves a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Fennállásának negyedszázados évfordulójának megünneplésére készülődnek a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban. Az évforduló tiszteletére „Papok, katonák, polgárok után .. címmel október 7-én kiállítást nyitnak. A bemutató elnevezése már sejteti, kiknek emléke előtt adóznak a rendezők. A munkásmozgalom sok tárgyi emlékét, zászlókat, jelvényeket, eszközöket, régi plakátokat, röpiratokat, könyveket, újságokat, fényképeEgy 1526-os dunai hajóroncs alapján sikerült meghatározni Mohács középkori kikötőjének helyét. Kiss Béla helytörténész véleménye szerint ott lehetett a kikötő, ahol ma a várost az árvizektől védelmező betonfal találkozik a régi földtöltéssel. Egy dunai kotrógép által felket mutatnak be. Általános információt hordozó viselet — és egyéb, életmódtörténeti muzeális tárgyi emlék, képzőművészeti alkotás, írott, nyomtatott, illetve fényképes dokumentum, fotó- és numizmatikai ritkaság is látható lesz. A kiállításon a múzeum mintegy félmillió műtárgyból és dokumentumból álló gyűjteményének azon darabjait mutatják be. amelyek eddig még sohasem vagy csak igen ritkán kerültek a közönség elé. színre hozott leletek vezették nyomra a Mohács múltját kutató embereket. A tüzetes vizsgálat megállapította, hogy a „mohácsi vész” idején elpusztult egyik magyar naszád roncsait és szállítmányuk néhány darabját találták meg a bágerozó munkások. Hollóháziak a tengerentúlon Nagy az érdeklődés világszerte a Hollóházi Porcelán- gyár termékei iránt, évről évre új és új nyugat-európai és tengerentúli piacokon találnak vevőre különleges, kézi festésű étkészletei, a dísztálak és fali porcelándíszek. Az idén tíz termékújdonsággal léptek a vásárlók elé. Jövőre a jelenleg is a gyárban alkotó Szász Endre műveivel, porcelán faliképekkel, dis/tálakkal jelentaeznek. A tervek szerint januárban bemutatkoznak a hollóháziak az Egyesült Államokban, Atlanta Cityben rendezett nemzetközi vásáron. Jubiláló soproni iskola Emléktáblákat avattak tegnap Sopronban, a Berzsenyi Dániel Gimnázium 425 éves jubileuma alkalmából. Az iskola falán Gombocz Zoltán emléktábláját avatták fel, aki a finnugor nyelvészet világhírt tudósa volt. A Lenin körút 30. szám alatti ház falán Manninger Rezsőnek, a Magyar Tudományos Akadémia egykori alelnökének„ és tíz külföldi akadémia tiszteletbeli tagjának az emléktábláját helyezték el. Értékes leletek Megtalállak Mohács középkori kikötőjét Egy szerződéses étterem vezetőjével beszélgetünk a szórakoztató zenészekről. Panaszkodik. — Pár hónappal ezelőtt megismertem két muzsikust. Amikor meghallottam a zenéjüket, rögtön tudtam, ők az én embereim. Zongorista és dobás volt, játszottak mindent, az operettől a diszkózenéig, ráadásul óriási hangulatot teremtettek. Megegyeztünk, eljönnek hozzám dolgozni ha kerítek nekik megfelelő albérletet. És itt csapott be a mennykő. Amikor a főbérlők megtudták, hogy kiknek kellene a szoba, visszakoztak, mondván, a zenészek isznak, nőket hordanak fel. lay nem lett semmi az egészből. Bizonyos, mindenki látott már olyan szórakoztató zenészt. akinek az asztalára a pincér a kért szám honoráriumaként.egy fél deci konyakot tett le. Az is igaz. hogy egy étteremben, bárban, presszóban a muzsikusok eléggé „szem előtt” vannak. Viszont a főbérlők által megfogalmazott megállapítás közel sem általánosítható. A zenészek azért dolgoznak, hogy mások jól érezzék magukat. A pianínó hangja kellemes hangulatot varázsol a mezőtúri Napsugár presszóba. A hangszer a zongorista jóvoltából nem akar főszereplővé válni a helyiségben, a muzsika hangereje kimért, nyugodtan lehet beszélgetni. — A dobgép javítani van, különben sokkal jobb lenne az egész — szabadkozik Nyári Gyula. — Törzsközönség jár ide, már ismerem az ízlésüket. Az örökzöld melódiákat kedvelik a legjobban, de gyakran operettslágereket is. — Hogyan köszönik ezt meg? — Nem szokás a borravaló. Van, aki tapsol, van aki a számlájára írat egy pohár Italt, amit „kamuban” — konyak helyett tea — vagy zárás előtt megiszok. — Szórakoztató zenésznek lenni munka vagy ki- kapcsolódás? — Aki a muzsikát igazán szereti, annak öröm . Persze van olyan is, hogy unja az ember, de ez csupán átmeneti. Nálunk az egész család muzsikusokból áll. Én zeneSzolnok megye vendéglátóipari helyei több mint ötszáz zenészt foglalkoztatnak. Közülük majd kétszázan a muzsikálással keresik kenyerüket. Mi kell ahhoz, hogy valaki szórakoztató zenész lehessen? Minimum regiszter vizsga, vagyis alapfokú zeneelméleti tájékozottság és legalább 200 szerzemény ismerete. Sikeres megméretés után a „jogosítványt” az Országos Szórakoztatózenei Központ helyi kirendeltsége adja ki. A megyei muzsikusok zöme ezzel a vizsgával rendelkezik. A kategóriás minősítésnél már jóval komolyabbak a követelmények, s egyik feltételként szabják meg az érettségi bizonyítványt is. Természetesen a szakmai tudást magasabb bérrel fizetik. Míg égy regiszteres zenész egy estére — hat órára — 90—140 forintot kaphat, addig egy „A" kategóriásnál ez az összeg 120 —220 forint között van. A muzsikusokkal a munkáltatók évente kötnek szerződést, amit később vagy meghosz- szabbítanak vagy nem. Az ötnapos munkahét a zenészekre nem vonatkozik. tanár akartam lenni, de hát akkor jobban és többet kellett volna tanulnom. Szeretem amit csinálok, de az éjszakázást nehéz megszokni. Éjfél után kerülök haza. alig vagyok együtt a családommal. Ennek ellenére nem tudok elképzelni más hivatást magamnak. Békéscsabára járok zenei stúdióba, meg akarom szerezni a C-kategó- riát. Este 9 óra van. A túrkevei Keve étteremben majdnem minden asztal foglalt. A népi zenekar tagjai egy-egy üveg sör mellett beszélgetnek. Már negyedórája tart a szünet. — Elméletben a zenekarnak ötven percet kell játszania egy órából — magyarázza Suki József prímás — de ezt á világon sehol sem tartják be. No meg a vendég sem igényli, hogy állandóan szóljon á muzsika. — A zenészeket képesítésük illetve megállapodás szerint fizetik. Mennyi a napi díja? — 145 forintot kapok egy este. ehhez jön még esetleg a „jatt". Én nem megyek oda az asztalhoz játszani, csak ha kérik. Általában 50 forint borravalót kapunk fejenként. Akad olyan vendég, amelyik ad egy százast, s azért elvárja, hogy egész este az ő fülébe húzzuk a nótát. Mikor odébb akarok menni, erőszakoskodik, veszekszik, az ilyet nagyon nem szeretjük. Az egyik alkalommal kétszáz forint fejében azt várták, hogy féllábon állva muzsikáljak. Egyesek azt hiszik, a zenésznek nincs önérzete. — Ezek szerint meg kell teremteni a tekintélyt. — Két éve játszunk itt, már megismertek, megszoktak bennünket. Ritkán fordul elő, hogy egy kapatosabb vendég kötekedik velünk. Amelyik zenész már az első este nem szerez tekintélyt, az megnézheti magát. Beat óa „Akácos üt” A kisújszállási Kisúj étterem, presszó előtti parkolóban már hallani a zenét. Beategyüttes hangszerelésében szól a magyarnóta. Szinte bántó a nagy hangerő. A társalgás a számok közötti szünet idejére korlátozódik. A hangszereket fiatal emberek, mondhatni srácok kezelik. Rutintalanságuk még érezhető, viszont látszik élvezik a zenélést. — A közönség vegyes — mondja az együttes vezetője Nagy Ferenc — a kívánságok széles skálán mozognak. Nyilván nem lehet mindent ugyanolyan kedvvel előadni. Azt hiszem, bennünket még fűt a muzsika szeretete. örülünk, hogy játszhatunk. — Szeretnénk nevet szerezni magunknak. Ehhez azonban sok minden szükséges. Jó szerelés — ami manapság több százezer forintba kerül. — több gyakorlás és egy kis menedzselés. Mindenesetre a „vendéglátós” zene arra jó. hogy az embert rengeteg dologra megtanítsa. — A zenegépek, a wurlitzerek nem szorítják ki az éttermekből az együtteseket? — Nem. az előadást, a közönség hangulatához való alkalmazkodást a lemezjátszó, a magnetofon nem pótolhatja. Fekete Sándor Taps ós kamu Tarnaö rs, Orczy-kastély egyik oromdísze Az októberi honismereti, múzeumi és műemléki hónap alkalmával nyílt meg a jászberényi városi könyvtárban Perei Zoltán magyar kastélyokat bemutató képgrafikai tárlata. A kiállítás látogatói egyúttal a hazai műemlékeket, kastélyokat, udvarházakat bemutató, elemző gazdag irodalmi kínálatból is válogathatnak. Számos metszetén a kasKastélyok Poréi Zoltán metszetei Jászberén yben Ki?Hitác a városi könyvtárban A Perei Zoltán művészetét kedvelők körében — s nyugodtan sorolhatjuk ide számos jászsági kiállításának közönségét — ismerős .^zem- hunyorításkénl köszönnek vissza ezeken a grafikákon is azok az utánozhatatlanul „pereis”, játékos-groteszk elemek, amely gk annyira jellemzőek egész életművére. Például a tarnaörsi Or- czy-kastély oromdíszeit, a tulajdonos címerét megkoszorúzó két angyalt, egyszerűen az épület fölé emelte —• lebegtette, s ezekkel mint- e°v így int búcsút a falak mögötti törmelékenyészetnek. De megemlíthetjük a Keszegen (község Nógrád megyében) lévő Huszár-kastélyt, amelynek képén az épület bejáratához a művész egy bajszos, sovány, keszeg huszárt támasztott ajtónálló- nak okulásul mindnyájunk számára ... Perei Zoltán a közelmúltban 34 magyar kastélyt metszett fába, de tovább járva- keresve az országot, folytatja nagylélegzetű sorozatát. A kiállításon néhány, a kastélyok részleteit, domborműveit feldolgozó fametszetes vázlat mellett ezek a grafikák tekinthetők meg. A sorozat tehát még nem teljes, ám a bemutatott alkotások egyértelműen tudósítanak a művész által önként vállalt feladat' nagyszerűségéről és beteljesüléséről. Arató Antal télyok részleteit láthatjuk csak. Máskor a romos épületet virágoz- tatja ki előttünk, mintha éjjel gyertyát gyújtana az ablakokban s varázsolja ragyogó palotává az évtizedek óta elhanyagoltan álló mennyezete-sza- kadt. kidőlt-be- dőlt falú. emberi ürülékkel fertőzött ismeri műemlékünket. Mindezzel összefügg, hogy Perei Zoltán a kastélyokat nem önmagukban, hanem — még inkább érzékeltetve a korhoz, épülethez kapcsolódó tér egyetemes hangulatát — legtöbbször szűkebb környezetükben jeleníti meg. Sőt, egy-két tipikus figurának —■ agarakat felvezető vadászmester, a kerti pádon sziesztázó pár, lovakat hámba fogó kocsis — az előtérbe helyezésével lehel további életet az épületekbe. Ám ,ezek a figurák is (különösen asszonyalakjai) jellegzetes gesztusaikkal, mozgalmasságukban is időtlenségbe révülő-merevedő testtartásukkal a kastélyokban tovább élő múlt mara- dandóságát idézik. Fazsindely és bronzszobor A Nyírség egyik legrégebbi és legismertebb műemléke a nyírbátori református templom. Építését 1484-ben a Báthori-család jóvoltából kezdték el, s 1511-ben fejezték be. Hazánk egyik legszebb teremtemploma gótikus háló-boltozattal, ’ helyenként reneszánsz részletekkel. Jól látható a gótikus hálóboltozat (Fotó: TKL.) A templom a melléje épült fazsindelyes harangtorony- nyal. amely a XVII. századból való A kertben három éve helyezték el Kiss István szobrászművész Tinódi Lantos Sebestyénről készült bronzszobrát Nem wurlitzerek, a hangulat „mérnökei” Szórakoztató zenészek
