Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

1982. OKTÓBER 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Film jegyzet I Agónia In médiás rés — a dolgok közepébe vágva — kezdődik az Agónia, az Elem Klimov rendezte szovjet történelmi filmtabló. Abból az alapál­lásból indul a film, hogy ami megtörtént, az tudott is — mármint a nézők számára. Ügy tűnhet, ez a film alko­tóinak elmarasztalása, pedig sokkal inkább a magyar vál­tozat bábái a ludasok abban, hogy az eredeti kópián lévő orosznyelvű magyarázatokat nem fordították le. Sőt, to­vábbmegyünk: abban is el­marasztalhatok, hogy nem bővítették tovább az eredeti magyarázatokat — néhány perccel biztosan hosszabb lett volna az amúgy is terjedel­mes film — a magyar átlag­közönség történelmi tudás­szintjéhez igazodva. A kér­dést sajnos így kell felten­nünk: a mai húsz—negyven­éves mozilátogatók zöme mennyit tud, mennyit tudhat egyáltalán a híres, hírhedt Raszputyinról? Próféta vagy egyszerű szélhámos? Hipno­tizőr, vagy a népi gyógyászat tudora? Kalandor volt, vagy zseniális politikus lehetett volna? Az 1924-ben kiadott Révai Nagy Lexikon kétszer olyan terjedelemben ír alak­járól, mint az Új Magyar Lexikon. De milyen ritka az a tudatos mozinéző, aki mi­előtt beül ,a nézőtérre, kezé­be veszi a lexikont, a szak­könyvet. Elvárja a filmtől — joggal — hogy teljes ismere­tet adjon. Az Agónia rende­zője nem félt a cseppet sem zavaró, didaktikus megoldás­tól, a film művelődéspoliti­kai hasznosságát tekintette elsődlegesnek. Sajnos, a ma­gyar változat nem ilyen kö­rültekintő, Raszputyinhoz nincs szerencséje közönsé­günknek, mert az 1938-ban, Harry Baur címszereplésé­vel készült film — a háború után játszották mozijaink — bármennyire is döbbenetes hatású volt, inkább csak a figura miszticizmusát nagyí­totta fel. Az Agónia sokkal lényeg- látóbb film korábbi francia elődjénél, alapos társadalom­rajz, dokumentatív játék­film, amelyben a rendelke­zésre álló korabeli archív anyagokat a valós történések művészi rekonstrukciójával tették teüessé a mű alkotói. Klimov filmje ezáltal a for­radalom érlelődése egyik té­nyezőjének nagyhatású tör­ténelmi tablójává vált. Két­ségtelen, hogy a Romanovok bukása a muzsik-szerzetes, a „szent ember”, Raszputyin nélkül is bekövetkezett vol­na, a „fekete cár” történeti szempontból nem kulcsfigura tehát, de a cári Oroszország uralkodó rétegének minden lényeges ismérvét magán hordozta, így olyan része az egésznek, amelynek bemuta­tása révén teljességében tá­rul fel éltető közege. Ez pe­dig a cári udvar, amely min­den ocsmányságával együtt az egekig emelte a kapzsi, szemforgató kalandort, majd tulajdonképpen ugyanez a környezet lőtte le 1916. de­cember 30-ra virradóra, s dobatta holttestét a Névába. De a folytatás is onnan ered, ahol Raszputyint istenítették, majd elveszejtették, a cári udvarból: II. Miklós felesége ezüstkoporsóban temettette Raszputyint Carszkoje Sze- lóba. Választóvíz volt az azonos érdekű népnyúzók között. A cári udvar minden egyes tagjának a hatalom megtartása volt a legfőbb célja, ám klikkekre züllve különböző elgondolásokkal, eszközökkel, módszerekkel keresték a kiutat, igyekeztek elodázni a kikerülhetetlen agóniát. A szerepjátszás tel­jes skáláját kimerítik: lám, a jóságos „cár-atyuska” meny­nyire népbarát, egy pokrovo- jei muzsik-szerzetest tart az udvarában, a fia mellett. Ez az egyik véglet, a másik pe­dig a bűnbakság szerepköre, amikor a kegyencről azt mondják, hogy minden rossz, minden baj egyedüli okozója, s megölésével visszaállították a rendet, az igazságosságot, az udvar, a cár féltett tekin­télyét. A Raszputyinhoz így, vagy úgy viszonyuló szemé­lyek kétségkívül változnak, testileg nem ugyanazok, de Klimovnak sikerült nyilván­valóan bemutatni, hogy ugyanaz a torz hatalom mű­ve a ..fekete cár” tündöklése és bukása. Raszoutvin mind­egyik arca az őt körülvevő közeg tükre. Az Agónia tehát a cári Oroszország pusztulá­sának történelmi freskója, a legjelentősebb film. amely erről a korról készült. Alek- szei Petrenko alakítása min­den bizonnyal a viták keresz- tüzébe kerül —. ahogy Rasz- putyin személyiségének pon­tosításával is adós még a tu­domány —, megítélésünk szerint az a sokarcúság, amely a Petrenko teremtette figura sajátossága, hű arca a mai Raszputyin-képnek. — ti — Négy kérdés Válaszol: Ránki György Ki ne látta volna a Kör­hinta című filmet moziban vagy a televízióban? Ki ne hallotta volna a Pomádé ki­rály új ruhájáról, ki ne ismerné a Két bors ökröcs- ke meséjét? Ezeknek, ka­maramuzsikának, dalnak népszerű alkotója, Ránki György, október 30-án teg­nap ünnepelte hetvenölödik születésnapját. Hogy került kapcsolatba a filmzenével? — Szabó Ferencnek kö­szönhetem, bár korábban Londonban rajzfilmmuzsi­kát is komponáltam. 1935- től kezdve jóval több mint félszáz filmhez az én kísé­rőzenémet használták fel! Köztük volt Az aranyember, az Édes Anna, a Pár lépés a határ, a Hattyúdal. — Melyik opuszát tartja élete főművének? — Erre nem nehéz felel­nem. Madách drámai köl­teménye alapján készült Az ember tragédiája című misztikus operámat, amely sajnos bemutatójának év­adja óta nincs műsoron. De szívesen gondolok az Egy szerelem három éjszakája című darabomra (Hubay Miklós, Vas István szövegé­vel), a Holdbéli csónakosra, a Karinthy-novellából szü­letett Cirkusz-balettemre, a Brecht-, Shaw-, Tennessee Williams- és főleg a Sha- kespeare-darabok színpadi kísérőzenéjére, a vegyes­karra és zenekarra kompo­nált A város peremén kan­tátámra, meg a sok-sok kottámra, amiket leírtam. — Az utóbbi időben szü­letett szerzeményei? — Indiai utazásom élmé­nyeit dolgoztam fel Éjsza­kai Rága című művemben. Bemutatták egyik balett- komédiáimat a wiesbadeni operaházban. Üjabb műveim között van egy kamara­kantáta is Thomas Mann szövegére, ezenkívül har­madik zongoraszonátám, va­lamint egy zenei tréfa A hétfejű sárkány szerenádja címmel. — Minek örül most a legjobban? — Annak, hogy megjele­nik egy szerzői nagyleme­zem, amelyről első szimfó­niám, brácsaversenyem és cimbalomversenyem hallha­tó. Kristóf Károly Szépen magyarul — szépen emberül Egyszerűbben! Tömörítés és részletezés a hivatal nyelvén Mondanivalónkat akár szó­ban, akár írásban akarjuk közölni, a megfogalmazásban két tendencia küzd egymás­sal, a tömörítésre és a rész­letezésre* való törekvés. Hogyan fest a tömörítés és a részletezés a hivatali nyelvben? Sajátságosán. Néz­zünk csak néhány példát! A Reklámújság egyik kü­lönkiadásában olvastam a következő mondatot: „A jövő feladatai: a kalászos gabona rendszerben termelése, a hozamok növelése, a piacké­pesség fokozása, a tenyész­tői munka javítása, az olcsó tömegtakarmány nagyobb arányú hasznosítása, egyszó­val az iparszerű termelés kulturált, magasabb szintű eredményesebb megvalósítá­sa jól képzett vezetőket és sokrétű ismeretekkel bíró dolgozókat követel”. Egyik megyénket mutatja be a kü­lönkiadás, s a cikk, amelyből a mondatot idéztem, egy ter­melőszövetkezet munkáját elemzi. Bemutatja a terme­lést, a kedvezőtlen adottsá­gok között is milyen jó ered­ményeket tudtak elérni. Csak a cikk utolsó részében van szó arról, hogy a jó szakem­bereknek köszönhető ez az eredmény. Magának a cikk­nek a felépítése megkövete­li azt-, hogy a szerzője az ál­talam idézett befejező mon­datot két mondattá bontsa. Az elsőbe kerülhettek volna a jövő feladatai közül azok, amelyek a termelés eredmé­nyesebbé tételét szolgálják, a másodikba pedig a vezetők­re és a szakemberekre vonat­kozó követelmények. Így a szerző is beleesett a hivatali stílusnak egyik jellemző hi­bájába, a mondatszerkesztése igen szövevényes és bonyo­lult lett, s arra kényszeríti az olvasót, hogy még egy­szer elolvassa a mondatot. Két mondat egy mondattá szerkesztésével tömörít, és ezzel nehezen érthetővé vált a mondat. A különkiadásnak szinte minden oldaláról idéz­hetnék néhány példát a tö­mörítésnek erre a típusára. A részletezés is sajátságos a hivatali nyelvben. Amire egy szó is elég volna, azt több ^szóval, szószerkezettel fejezi ki. A hivatalos szöveg­ben nem beszélgetnek, tár­gyalnak egymással az embe­rek, hanem beszélgetést, tár­gyalást folytatnak, nem mér­legelnek, tanulmányoznak valamit, hanem a mérlegelés vagy tanulmányozás tárgyá­vá teszik, nem beruháznak, felelősségre vonnak, hanem beruházást, illetve felelősség­re vonást eszközölnek. A ré­gi jó rágós formák és a ré­gebben kialakult névutók he­lyett egy sor hosszú, terje­delmes szót használnak név­utói szerepben. „Elhatározá­sunk következtében a társa­ságunk élete megváltozott” vagy beavatkozása folytán elvetették a javaslatot” vagy „A mezőgazdaság vonatko­zásában is jó eredményeket értünk el” mondatokban az elhatározásunkra, beavatko­zására, a mezőgazdaságban szavak pontosan azt fejezik ki. mint a névutós formák. Tanulság: bonyolult, zsú­folt mondatainkat részlete­zéssel tegyük érthetőbbé, a körülményeskedő, terpeszke­dő kifejezéseinket tömöreb­bé s ezzel egyszerűbbé. Bachát László Segédtanítóként oktatta a város kisdiákjait Arany János emlékezete Koszorúzás, irodalmi műsor Kisújszálláson Arany János tizenhét éves volt, amikor 1834-ben deb­receni tanulmányait meg­szakítva segédtanítónak Kis­újszállásra érkezett. Az idős szülei gondjain ezzel is enyhíteni igyekvő diáik egy évet töltött a városban, se­gédtanítósága alatt jónéhány akkori kisdiákot tanított meg az írás, az olvasás, a számolás tudományára, ve­zetett be a grammatika rej­telmeibe. A műveltségre, tu­dásra szomjas fiatalember órákat töltött Török Pál re­formátus püspök könyvtárá­ban, itt kezdett ismerkedni a német és az angol nyelv­vel, a modern német iroda­lommal, s a szülőfaluról, Nagyszalontáról hozott em­lékképek itt egészültek ki olyan élettapasztalatokkal, amelyek később, a már Nagykőrösre visszavonult költőben is tovább munkál­tak. Arany János Kisújszál­láson hallatlan érdeklődés­sel fordult az ott élő nép felé, érdekelte a település néprajza, történelme. Ta­núskodik erről a Dévaványai juhbehajtás című verse is, amely egy, a kisújszállási emberek ajkán élő történe­tet dolgoz fel. Hite, meg­győződése, népe, hazája mel­letti elkötelezettsége már itit érlelődött, hogy később em­beri és költői nagyságban a legkülönbek közé emelje. A napokban, halálának 100. évfordulóján tisztelgett Kisújszállás nemzett költé­szetünk egyik legnagyobb alakja előtt. Az Arany Já­nos nevét viselő könyvtár csütörtökön könyv,tártörténe- ti emlékülést és kiállítást rendezett, munkásságának tisztelői megkoszorúzták a költő gimnázium előtt álló szobrát, este pedig irodal­mi emlékműsorra került sor a művelődési házban. A műsor bevezető elő­adását Czine Mihály iro­dalomtörténész, egyetemi ta­nár tartotta. >— Kisújszállás két olyan óriásinak adott otthont, mint Arany János és Móricz Zsig- mond — mondta többek között. — A jelentős költőt és az írót azonban nem csupán arcuk karaktere te­szi egymáshoz hasonlatossá, munkásságuk között is fel­lelhető a hasonlóság. Ami­kor Móricz Kisújszállásra érkezett, a gimnázium Arany János szellemében dolgozott. S igaz, a fiatal Móricz — az ifjúi hévtől vezérelve — vi­tába került Arany János örökségével, az Elveszett al- koíflmány című művét külö­nös éllel támadta, a bátor­ságot, harcosságot hiányol­ta benne, d e az őszi kéket rrtár ő is szerette. S Arany János valóban, nemcsak pó­tolta a múlt mulasztásait — a Toldi, a Buda halála meg­írásával szándéka szerint a nemzeti eposz hiányát, bal­ladáival a magyar történe­lem irodalmi feldolgozását de a jövő elé is lépett. A Tengerihántásban már ott élnek Móricz paraszthősei- nék ősei, a Hídavatásban a polgári világ jövőképe van jelen. Arany a modern ma­gyar líra első megfogalma­zója, késői verseit a „Nyu­gat” lírájának előzménye­ként) tekinthetjük. .A leg­jobbak régen is és ma is értő figyelemmel fordultak, fordulnak Arany felé, tiszta embersége, erkölcsi ereje — amely a legnehezebb idők­Arany János szobra Kisújszálláson ben is végig kísérte igaz utján — nyelvezete, amely minden magyar ember élő öröksége a jövendő számára is példaként állítható. Czine Mihály előadása után Létay Klára (vers) Arany János balladáit, Bé- keffy Sarolta (ének) Mo- sóczi Miklós (gitár) és Vá- gi László (fuvola) a költő népdalgyűjtésének néhány dalát, korabeli táncdallamo­kat szólaltatott meg. — Török — fotó — Katona — Az új szerzeményeknek az egykori Szelei úti iskola, a múzeum külső raktára bizto­sít helyet JÁSZ MÚZEUM Gazdagodik, gyarapodik A közelmúltban kapott tár­gyak közé tartozik egy ha­rang is, amelynek kedvéért fazsindelyes kettős hanglá­bat emeltek az egykori is­kola udvarán T. K. L. Értékes néprajzi anyaggal gyarapodott az idén is a jász­berényi Jász Múzeum gyűjteménye. Jászfény szaruból közel kétezer különböző használati tárgy, Jászárokszállásról pedig két kovácsműhely teljes eszközanyaga került a múzeum tu­lajdonába. Ezenkívül gondozásba vették a jánoshidai helytör­téneti gyűjtemény egyes darabjait is. Egyik szobájában jászsági festett bútorokat és régi könyveket tárolnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents