Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-31 / 256. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 31. iHeti világhíredé I Spanyolországban csütörtökön tartották az idő előtti parla­menti választásokat. Képünkön; iFelipe González, a szocia­lista párt vezetője az egyik utolsó kampányülésen szólalt fel HÉTFŐ: Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője Pekingbe látogatott — Sbultz amerikai külügyminiszter el­ső külföldi utazása során Ottawában Maceachen kana­dai külügyminiszterrel tár­gyalt — Glemp érsek, Len­gyelország prímása egyhetes látogatásra a Vatikánba ér­kezett. KEDD; Helmut Schmidt be­jelentette az SPD parlamen­ti frakciójának ülésén, hogy nem vállalja a jövő tavaszi választásra a kancellárjelölt- séget — Az amerikai katoli­kus püspökök pásztorlevél­ben ítélték el az atomfegy­verkezést — Belgrádban be­fejeződött a jugoszláv—ro­mán csúcstalálkozó — három új törtvényt fogadott el a lengyel szejm, a varsói par­lament elé javaslat került Jaroszewicz volt miniszter- elnök és néhány társa fe­lelősségre vonásáról. SZERDA: Leonyid Brezs- nycv a hadsereg vezetői előtt elmondott beszédében a vé­delmi képesség erősítését hangsúlyozta — Algériai tár­gyalása után Belgrádba ér­kezett Jasszer Arafat — Irak elfogadta az Iszlám Konfe­rencia békéltető tervét. CSÜTÖRTÖK: Szovjet—cip­rusi tárgyalás Moszkvában, Leonyid Brezsnyev a Föld­közi-tenger biztonságáról nyi­latkozott — Weinberger amerikai hadügyminiszter az atomfegyverkezés folytatásá­ról — Honecker—Husák ta­lálkozó Berlinben — Reagan elnök megvonta Lengyelor­szágtól a legnagyobb keres­kedelmi kedvezményt. PÉNTEK: A spanyol vá­lasztáson a szocialisták el­söprő győzelmet arattak, Felipe González pártja ab­szolút többséget szerzett a cortes-ben — Thatcher asz- szony kétnapos bonni tár­gyalása végén Nyugat-Ber- linbe látogat — Az Osztrák Szocialista Párt kongresszu­sa ismét dr. Bruno Kreis- kyt választotta a párt elnö­kének. SZOMBAT: Kadhafi a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaságban tárgyal — Weinberger ázsiai-óceániai körútra indult — Washing­ton közel-keleti különmegbí- zottja az izraeli, szír és pa­lesztin erők Libanonból való kivonásának feltételeit kutat­ja fel bejrúti, jeruzsálemi és damaszkuszi tárgyalásai során. Milyen hatással lehet a világpolitikára a spanyol vá­lasztás kimenetele? A Spanyol Szocialista Mun­káspárt, a PSOE elsöprő győ­zelme a választáson nemcsak az ország politikai és gazda­BUDAPEST Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese teg­nap fogadta Pjotr Nyeporozs- nyijt, a Szovjetunió energe­tikai és villamosítási mi­niszterét, a KGST villamos­energiaipari állandó bizott­ságának elnökét. * * * Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 24—30 között látogatást tett hazánkban a Portugál Kommunista Párt küldöttsé­ge Carlos Carvalhas-nak, a Központi Bizottság tagjának vezetésével. A portugál ven­dégek gazdaságpolitikai kér­déseket és a magyar gazda­ságirányítási rendszer ta­pasztalatait tanulmányozták. * * * Az MSZMP KB meghívá­sára október 23—30. között hazánkban tartózkodott a Koreai Munkapárt pártmun­kás küldöttsége, élén Be U Gan-nal, a Koreai Munka­sági arculatát változtathatja meg, hanem Spanyolország nemzetközi helyzetének eset­leges módosításával bele­szólhat a világpolitikába is. Emlékeztetni kell arra, hogy a Franco-diktatúra évtizedei­ben a fasiszta Spanyolország „diplomáciai vesztegzárba” kényszerült. Legfeljebb az imperializmus stratégiai ér­dekei miatt került sor ameri­kai—spanyol katonai szövet­ségre, hogy ennek alapján legyen hol elhelyezni az Egyesült Államok légi erejé­nek egyes kötelékeit és le­gyen hol kikötniök az USA atommeghajtású tengeralatt­járóinak ... A fasizmus bukását a nyu­gatiak elégtétellel fogadták, mert így lehetővé vált a pol­gári demokrácia játékszabá­lyait vállaló Spanyolország bevonása a NATO-ba és a Közös Piacba. A madridi kormány alá is írta az Észak­atlanti Szerződést, most már csak a tényleges katonai in­tegrációba való bekapcsoló­dás lenne hátra. Felipe Gon­zález, a szocialisták vezetője azonban' kezdettől fogva a NATO ellen foglalt állást. Kilátásba helyezte, hogy a szocialisták győzelme esetén felülvizsgálják az előző kor­mány — és az előző parla­ment — döntésit, és felvetet­te azt a lehetőséget, hogy népszavazáson külön kikérik erről a spanyol választók vé­leményét. Most elválik, a parlamentben abszolút több­ségre jutott González bevált­ja-e ígéretét, vagy csak arra használja fel belpolitikai győzelmét, hogy magasabb árat követeljen a nyugati — és atlanti — partnerektől? Sokan emlegetik párhuzam­ként a görög Papandreu pél­dáját: ő is szembefordult a NATO-val, de ki nem vonult a szövetségből, s most ma­gasabbra srófolt követelések­kel lép fel az USA-val szem­ben. Spanyolország minden bi­zonnyal sürgetni fogja a kö­zös piaci országokat, köny- nyítsék meg Madrid dolgát a csatlakozásnál, biztosítsanak előnyöket és kiváltságos el­párt Központi Bizottsága II. gazdasági főosztályának he­lyettes vezetőjével. * * * Tegnap Budapesten befeje­ződtek a magyar—szovjet építésügyi tárgyalások, ame­lyeket Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter és Borisz Bakin, a Szovjetunió szerelő- és szak­ipari építési minisztere foly­tatott a kétoldalú együttmű­ködés fejlesztéséről. WASHINGTON Küszöbön áll egy palesz­tin—jordániai megállapodás bánást a spanyol portékának. Egyik-másik országra Brüsz- szelben a madridi küldött a jövőben sajátos érvekkel is megpróbálhat hatni. Nagy- Britanniára például azzal, hogy a gibraltári probléma megoldatlanságát hozza fel, sőt, megújíthatja a híres sziklákra formált spanyol igényt. A NATO egész déli szár­nyán — Portugáliától Görög­országig — érezhetővé válhat a madridi fordulat — ha lesz Madridban igazi fordulat... Milyen visszhangot váltott ki Brezsnyev beszéde, ame­lyet a szovjet hadsereg ve­zetői előtt mondott el? A nemzetközi visszhang elemzésekor természetesen mindenekelőtt az amerikai reagálás érdemel figyelmet, hiszen az SZKP főtitkára, a szovjet állam feje elsősorban az óceánon túlra címezte sza­vait Az ABC, az egyik leg­nagyobb amerikai tévéháló­zat a Reagan-kormányzat fegyverkezési terveire adott „hármas választ” emelte ki: a Szovjetunió minden esz­közzel meg tudja és meg fog­ja akadályozni az amerikai katonai fölény kialakulását, ugyanakkor igyekszik javíta­ni kapcsolatait más orszá­gokkal, ezek között a Kínai Népköztársasággal, s végül mindent megtesz az enyhü­lés légkörének újraélesztésé­ért. A tekintélyes New York Times azt emelte ki, hogy a Szovjetunió a maga részéről kész az enyhülés érdekében további erőfeszítésekre, de ugyanígy további erőfeszítést vállal az amerikai fenyegetés ellensúlyozására. Weinberger amerikai had­ügyminiszter, aki kötelesség- szerűen. de érdekeltségén túlmenően szinte megszállot­tan korteskedik a Pentagon Husszein királynak a jövő­beli közel-keleti rendezési tárgyalásokon való szerepé­ről — közölte pénteken Wa­shingtonban Marvan al- Kasszem. A jordániai kül­ügyminiszter, aki amerikai kollégájával, George Shultz- cal folytatott tanácskozásai után nyilatkozott, hangsú­lyozta, hogy ezekbe a tár­gyalásokba be kell vonni magukat a palesztinokat is. . * * * Oslóban megkezdte mun­káját az a nemzetközi jogi szakértőkből álló bizottság, amely az izraeli megszállók libanoni magatartását vizs­gálja. A bizottságban a No- bel-békedíjas Sean MacBride elnököl. A meghallgatott ta­núk között lesz Fathi Arafat, a Palesztin Vörös Félhold Társaság elnöke, Jasszer Ara­fat fivére, valamint négy izraeli állampolgár is. Jeruzsálemben megkezdte munkáját a bejrúti palesztin menekülttáborokban történt tömegvérengzést kivizsgáló különbíróság. — Képünkön: Rafael Ejtam tábornok, iz­raeli vezérkari főnök távozó­ban tanúvallomása megtétele után fegyverkezési ’tervei mellett, azt állította, hogy a Brezs- nyev-beszéd csak' Reagan fegyverkezési programjának helyességét, indokoltságát húzta alá. Figyelemreméltó, hogy vele szinte egyidőben az amerikai atomfegyverke­zés ellen az USA katolikus püspökei látványosan állást foglaltak egy pásztorlevél­ben. Japánban ugyancsak nagy figyelemmel fogadták a Brezsnyev-beszédet, különö­sen annak a Kínai Népköz- társasághoz fűződő kapcsola­tokról elhangzott részét. A japán külügyminisztérium szóvivője szerint „Moszkva újabb baráti gesztust tett Pekingnek”. A japán lapok hozzáfűzték, hogy ez volt az első, magas szintű szovjet állásfoglalás a kínai—szovjet külügyminiszteri tárgyalás pekingi szakaszának lezárása óta, s szerintük a Szovjetunió pozitívan értékeli a pekingi megbeszélést. A nyugat-európai vissz­hangban vegyesen találhatók annak jelei, hogy a szovjet enyhülési politika folytatását biztatónak tartja a közvéle­mény, ám az a felismerés is, hogy a Szovjetunió nem hát­rál meg, s hogy az amerikai próbálkozás a katonai fölény kivívására így kudarcra van kárhoztatva. Pálfy József Japánban erősödtek a frakcióharcok Szuzuki Zenko utódlá­sának kérdésében. Képünkön; a lemondott kormányfő poszt­jáért versengő négy legesélyesebb jelölt (balról jobbra) Abe Sintaro külkereskedelmi és ipari miniszter, Nakagava Icsiro, a tudományos és technológiai hivatal vezérigazgatója, Naka- szone Jaszuhiro, a közigazgatási hivatal vezérigazgatója, va­lamint Komoto Tosio, a gazdaságtervezési hivatal vezér- igazgatója egy sajtóértekezleten Vendégünk, Grisa Filipov életrajza Grisa Filipov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bol­gár Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke 1919. július 13-án született Kadi- evka városban (Szovjetunió), bolgár emigráns családban. 1936-ban családja visszaköl­tözött Bulgáriába. 1936 óta volt tagja a munkás ifjúsá­gi szövetségnek és 1940-től a Bolgár Kommunista Párt­nak. Középiskolai tanulmányait Lovecsben végezte. 1938-tól 1940-ig a szófiai „Kliment Ohridszki” egyetem .hallga­tója volt. Aktívan részt vett a haladó diákság harcaiban és a politikai életben. Forra­dalmi tevékenységéért letar­tóztatták és a fasiszta hata­lom 15 évi börtönre ítélte. 1944. szeptember 9-ét kö­vetően felelős párt- és álla­mi funkciókat töltött be. 1951-ben fejezte be főisko­lai tanulmányait Moszkvá­ban. Ezt követően az állami tervbizottságban dolgozott — amelynek elnökhelyette­sévé 1957-ben nevezték ki. 1958-tól a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának osztályvezető-he­lyetteseként; 1964—1968-ig a Minisztertanács mellett mű­ködő tervezési és népgazda­ságirányítási bizottság elnö­keként; 1968 decemberétől pedig az állami tervbizott­ság miniszteri rangú elnök- helyetteseként tevékenyke­dett. 1966-tól nemzetgyűlési kép­viselő. 1971-től 1981-ig az államtanács tagja volt. Gri­sa Fillipov 1981 júniusától a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. 1982 áprilisától a Miniszter- tanács mellett működő me­zőgazdasági tanács elnöki tisztét is betölti. A Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusán 1962-ben, a Központi Bizott­ság póttagjává, a IX. kong­resszusán, 1966-ban a Köz­ponti Bizottság tagjává vá­lasztották. 1974 júniusától a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, 1982 márciusáig a Közpon­ti Bizottság titkáraként dol­gozott. 1971-től a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága gazdasági bizott­ságának, 1979-től pedig a gazdaságpolitikai bizottság­nak az elnöke. Grisa Filipov a „Szocialis­ta munka hőse” kitüntetés tulajdonosa. Spanyolország Megkezdődött a hatalom átadása Felipe González a válasz­táson győztes Spanyol Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra pénteken este jelképesen átvette a kormányfői tisztet a madridi Moncloa-palotá- ban- a jelenlegi kabinet az új kormány megalakulásáig a helyén marad, de a hata­lom átadása megkezdődött. A spanyol választás, an­nak eredménye a belpolitikai megfigyelőket sokfajta kö­vetkeztetés levonására ins­pirálja. Egyebek között arra, hogy a tömeges részvétel (majdnem 80 százalékos) a spanyolok országuk sorsa iránti érdeklődésüket is ki­fejezte. A jobboldal minden koráb­bi akciója, megfélemlítési kísérlete, puccsal való ijeszt­getése ellenére a szavazók többsége a baloldal kínálta változás mellett döntött. Ez­zel letörölte a politikai tér­képről a szélsőjobb, vala­mint a fasiszta pártokat, amelyek egyetlen mandátu­mot sem tudtak megszerez­ni. A puccsista Tejero mind­össze 25 ezer szavazatot ka­pott az egész országban. A kommunista párt meg­lepetésszerű, nagyarányú visszaesését — sok egyéb mellett a spanyol demokrá­cia is megsínyli majd. Hi­szen a párt mindössze 5 man­dátumával, 3,8 százalékos szavazói támogatóival el­vesztette jogát arra, hogy ön­álló parlamenti csoportot alakíthasson. amerikai kongresszusi és helyhatósági választások Utolsó előkészületek Az utolsó előkészületek folynak az Egyesült Álla­mokban a keddi kongresz- szusi és helyhatósági válasz­tásokra. Reagan elnök csütörtökön és pénteken öt kulcsfontos­ságú választási körzetbe lá­togatott f el. A demokrata párt országos bizottsága a hét végén utolsó 375 ezer dollárját osztotta szét a párt legtöbb reményre jogosító jelöltjei között. A nagy vá­lasztási költekezési verseny­ben azonban az előzetes ada­tok szerint ismét a köztársa­sági párt kerekedik felül. A tegnapi előrejelzések sze­rint — ezek az amerikai saj­tóban csaknem naponta vál­toznak — valamelyest nőttek a republikánusok esélyei — éppen anyagi lehetőségeik további javulása miatt. Charles Mannatt, a de­mokrata párt országos bi­zottságának elnöke nyilatko­zatban közölte, hogy a kiadó 33 szenátort hely közül párt­ja két-hárommal többet sze­retne megszerezni, mint a republikánusok — ami azon­ban nem lenne elegendő a szenátusi többséghez. A 435 tagú képviselőházban mind­két fél szerint a republiká­nus párt veszít helyeket, de nagyon eltérőek a vélemé­nyek arról, hogy mennyit. Planinc a jugoszláv intézkedésekről A Jugoszláviában nemrégi­ben bevezetett intézkedések célja az, hogy előmozdítsák a gazdaságban a gazdasági tör­vények hatékony érvényesü­lését — jelentette ki Milka Planinc, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács elnöke. A tegnapi belgrádi lapok­ban közölt nyilatkozatában a kormány elnöke megálla­pította, hogy a belső gazda­sági nehézségek leküzdésé­nek megvalósítása mellett Jugoszláviának igazodnia kell a megváltozott világgaz­dasági körülményekhez. Ez­zel összefüggésben elmond­ta, hogy az ország az elmúlt évtizedekben a kedvező kül­földi hitelek segítségével gyorsan és dinamikusan fej­lődött, amikor azonban a nemzetközi hitelfeltételek je­lentősen megszigorodtak, nem reagált időben erre a változásra. Jugoszláviának a közép- és rövidlejáratú hitelekből adódóan jelenleg kétmilliárd dollár kamatot kell fizetnie. Milka Planinc szerint Jugo­szlávia rendelkezik kellő erő­vel ahhoz, hogy kijusson je­lenlegi súlyos gazdasági helyzetéből. Hozzátette, hogy a most hozott korlátozó in­tézkedések nem hosszú táv­ra szólnak.

Next

/
Thumbnails
Contents