Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-30 / 255. szám
1982. OKTÓBER 30 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 .Csoda” Jászapátiban Két évig búikéit a termálviz „Lopakodva jött, óvatosan kezdte, azután olyan sietve végezte el romboló munkáját, hogy mire magunkhoz tértünk már csak azt láttuk: elfogyott a vizünk.” Jászapátiban emlékeznek így arra a két évvel ezelőtti eseményre, amikor valaki jelezte, hogy valami történt a strandfürdő vízellátását szolgáló kúttal. Nehéz szívvel ugyan, de tudomásul kellett venni, hogy a nemrég fúrt termálkút cserbenhagyta őket Űjat kell fúratni, hacsak nem akarják, hogy az idegenforgalmi szempontból is jelentős jászapáti strandfürdőt végleg lezárassák. A napokban azonban csoda történt. Az egyik hajnalon az emberek arra ébredtek, hogy a kiapadtnak hitt kutat és környékét gőzfelhő veszi körül. Rövid vizsgálat után kiderült, hogy a kút több mint 40 fokos vize kétéves bujkálás után újból a felszínre tört Olyan, erővel csinált utat magának, hogy megrongálta a kútfejet Sürgősen intézkedtek. Elkezdték a szükséges csővezeték pótlását, és az új vezeték építését. Kiderült ugyanis, hogy a kút vizéből a strandfürdő hiánytalan ellátása mellett jut a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetnek, a strandfürdő melletti palántanevelő fóliasátraik fűtésére. Kap a 41 fokos termálvízből a helyi horgászok halastava is. Nem kis örömére szolgál a két évig alvó kút ébredése a strand környékén kiépült ví- kendtelep lakóinak. Számukra se közömbös ugyanis, hogy a hétvégi házukban vagy a hosszabb pihenésre alkalmas üzemi nyaralókban télen-nyáron ott van a természetes meleg víz. Szegeden felépült a megyei KÖJÁL új székháza, amely- • ben az eddig öt különböző telephelyen működő egészségügyi- és járványügyi hatóságok kapnak helyet. Az épület berendezését megkezdték és rövidesen átadják rendeltetésének. Elkerüli Zagyvarékast a 32-es út Tegnap megkezdték az új szakasz műszaki átadását Sok gondot és baleset- veszélyt okozott a 32-es főút Zagyvarékason áthaladó szakasza, mert a falu közepén éles és nehezen belátható kanyar keserítette a gépkocsivezetőik életét. A KPM megyei Közúti Igazgatósága az Aszfaltútépítő Vállalattal közösen másfél évvel ezelőtt kezdett hozzá egy új, a települést kikerülő útszakasz kivitelezéséhez. Az öt kilométer hosszú. 7 méter pályaszélességű szakasz műszaki átadását tegnap megkezdték. A 40 millió forintba kerülő úton már végzik az úgynevezett hatósági bejárásokat, és amennyiben úgy látják, hogy megfelel a nemzetközi követelményeknek, a napokban átadják a forgalomnak. Az új útszakaszt tegnap reggel megtekintette Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei párt- bizottság titkára is — a Közúti Igazgatóság vezetőinek kíséretében. ú nagycsaládosokén Szombati műszak Teljes létszámmal, külön műszakban dolgozik ma Mezőtúron a Fémfeldolgozó Szövetkezet mezőtúri gyáregysége. Napi keresetüket a dolgozók a nagycsaládosok, az idősek, az arra rászorulók támogatására ajánlották fel. Az önzetlenség szép példájaként vállalták, ha szükséges, pártfogoltjaikat nemcsak pénzzel, hanem kétkezi munkájukkal is segítik. Nagy teljesítményű transzformátort helyezett üzembe Tiszaörvényen a TITÁSZ. Az új berendezés üzemeltetését a Kőbányai Gyógyszerárugyár csomagoló üzemének idetelepülésén kívül az is szükségessé tette, hogy egyre több lakásban éjszakai üzemre állították a villanybojlereket. Új ebédlő, öltözők, mosdók Szociális gondoskodás a BUBIV-nál A BUBIV jászberényi gyárában és jászárokszállási telepén 304 dolgozót foglalkoztatnak, és 58 ipari tanuló képzéséről gondoskodnak. A gyárban — amelynek új telephelyét alig 10 évvel ezelőtt adták át rendeltetésének — szinte minden esztendőben tesznek valamit a dolgozók munka- körülményeinek, szociális ellátásának javításáért, a munkavédelem korszerűsítéséért. Különösen az elmúlt három esztendőben megvalósított fejlesztésekben szerepelt fő helyen a szociális létesítmények korszerűsítése, újak létrehozása. Ezek során készült el a 150—150 személyes, férfi-női öltözőkből, mosdókból, fürdőkből állá szociális épület. Újszerű szolgáltatás az épületben az a vállfás rendszerű ruhatár, ahol öltözőőrök veszik át és adják ki a higiéniai követelményeknek megfelelő, fóliás rekeszek között elhelyezett ruhákat. Másik érdekesség a biztonsági zárakkal felszerelt, 150 re- keszes pult, ahol a dolgozók értéktárgyait őrzik meg. Tavaly adták át azt a tálalóval, mosogatóval és étel- melegítővel ellátott ebédlőt, amit a Városgazdálkodási Vállalattól vásárolt régi épület átalakításával építettek. A szépen berendezett teremben két részletben 150 dolgozó ebédel. Az épületben kapott helyet a 700 kötetes szakszervezeti könyvtár. A helyiségben a délutáni és az esti órákban tartják klubfoglalkozásaikat a gyár fiataljai. A dolgozók munkakörülményeinek javítását szolgálja s energiát is takarít meg, hogy a három üzemcsarnokban a túl magas mennyezetet álmennyezettel szigetelték ed. Energiatakarékos fejlesztés volt az is, hogy az elmúlt években a gyáregység egész területén kiépítették a központi fűtést. Ezzel megszüntették a költséges és tűzveszélyes kályhatüzelést. A dolgozók jól megérdemelt pihenéséről a vállalat miskolctapolcai és gárdonyi üdülőjében gondoskodnak. A hegyi üdülő kőháza az utóbbi években négy új faházzal gyarapodott, a gárdonyi nyaraló korszerűsítését, bővítését a jászberényi gyár dolgozói vállalták társadalmi munkában. Miskolctapolcán egy-egy turnusban tíz család üdülhet, a Velenceitó partján tizenhét korszerűen berendezett szoba várja a vállalat üdülni vágyó dolgozóit. Fontosságának megfelelő helyen szerepel a gyárban a munkavédelem. A régi és az újonnan üzembe helyezett gépeket megfelelő védőberendezésekkel látják el. A dolgozók munkavédelmi oktatásiban részesülnek, a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozókat minden évben munkavédelmi vizsgára és egészségügyi szűrővizsgálatokra kötelezik. A gyáregység területén 13 munkavédelmi őr vigyázza és ellenőrzi rendszeresen a balesetvédelmi előírások megtartását, a gépek biztonságos műszaki állapotát. A nehéz és balesetveszélyes fizikai munkát szüntették meg a gyáregységben öt új anyagmozgató targonca beszerzésével. Az anyagmozgatást köny- nyíti és a baleseti lehetőségeket küszöböli ki az ugyancsak az elmúlt években üzembe helyezett, görgőkön működő szalag, amelynek egyik végére az alapanyagot helyezik rá, a másik végén pedig már megmunkálva, készáruként kerül ile a szalagról. Illés Antal Semmi mással nem pótolható... A párttagság alkotóműhelyei zokban a pártszervezetekben, ahol mostanában mérlegre teszik saját munka- módszereiket, munkastílusukat, mindenütt ott szerepel az elemzett témák között a taggyűlések helye, szerepe. Ez természetes is, hiszen a taggyűlés az alapszervezeti pártélet legfőbb fóruma, a politikai munka helyi irányának legfontosabb meghatározója. Egyik felelős politikai vezetőnek nemrég napvilágot látott kifejezésével élve: a taggyűlés az együttgondolkodásnak és az alapszervezet életében az egységes cselekvés kialakításának semmi mással nem pótolható alkotóműhelye. Tudjuk persze, hogy a gyakorlatban a taggyűlések sokfélék. Egyazon pártalapszer- vezet életében, is követik egymást izgalmas és érdektelen, mélyen elemző és felszínes, eleven vitát kiváltó és csendbe-némaságba fulladó összejövetelek. A különféle pártszervezetek között pedig méginkább tehető megkülönböztetés ilyen tekintetben. Sokféle összetevője van ennek: az adott pártszervezet közege, tevékenységi köre éppúgy befolyásolja, mint a vezetőségnek vagy magának a párttagságnak a tapasztaltsága, felkészültsége, tájékozottsága. Az adott munkahely demokratizmusának általános színvonalára is következtethetünk a taggyűlések légköréből. Mindez azért érdemel említést, mert jelzi: a taggyűlések alkotóműhely-jellegének megőrzése vagy erősítése nem tekinthető a többi teendőtől elválasztott, önmagában kezelendő vagy megoldandó feladatnak. A taggyűlés tükre az adott helyen folyó pártmunkának, az ottani pártéletnek, közéletnek. De nemcsak) a tükre, hanem a formálója is. S ez indokolhatja, hogy olykor önálló kérdésként is elemezzék: kellőképpen be- töltik-e említett rendeltetésüket a taggyűlések. Helyenként önkritikus hangvétellel szólnak erről, s az efféle önbírálat — mi tagadás — valós alapokon nyugszik. Az indokoltnál és az elfogadhatónál több párt- szervezeteinkben a „szürke”, semmit vagy legfeljebb keveset mondó taggyűlés, amely legjobb esetben is csak a felszínen borzolja meg a vizet, a mélybe nem hatol. Bizony akadnak taggyűlések, ahol inkább csak tájékoztatnak és tudomásul vesznek, de nem, fogalmazzák meg érdemben a politikai munka irányát és konkrét teendőit. Elgondolkoztató, hogy néhol a taggyűlésen csend honol, ám alig hagyják el a termet, a folyosón, az utcasarkon azonnal élénk polémia bontakozik ki. S az is adhat okot a töprengésre, hogy miközben egyes vezetőségek verejtékezve kutatják, ugyan mit is lehetne a taggyűlés napirendjére tűzni, ugyanezen alapszervezet tagjai arról panaszkodnak: nincs megfelelő fórum a politikai kérdések megvitatására, a politizáló eszmecserékre. Indokolt hát, hogy mindenütt helyreálljon a taggyűlések rangja, megkapják vagy visszakapják az őket megillető helyet és szerepet a pártszervezet életében. A semmi mással nem pótolható szerepük szó szerint értendő: a taggyűlés helyébe nem léphet, alkotóműhely szerepét nem veheti át sem a pártcsoport megbeszélése, sem a politikai oktatás foglalkozása, sem a vitaköri összejövetel. Hiszen döntésre, határozathozatalra csak a taggyűlés fóruma a hivatott. Napjainkban sok helyen ismerik fel azt a követelményt, hogy a kommunistáknak elevenebben, aktívabban kell politizálniuk környezetükben. De ennek az igénynek tartalmasán, színvonalasan csak ott tudnak eleget tenni, ahol ebben kellő felkészítést is kapnak. E felkészítésben pedig nem nélkülözhető a taggyűlés. Elsődlegesen ott kell a politikai munka lényeges kérdéseit tisztázni, a párthatározatok. politikai döntések értelmezésében egységre jutni, a tényeket és az érveket mérlegre tenni. Ahol a taggyűlés nem politizál, ott az egyes párttag is kevésbé képes erre. És a helyi munkára vonatkozó döntések kialakításának is elsődlegesen a taggyűlés a fóruma. Az alkotó- műhely „produktuma” ebben az értelemben a döntéssé formálódott elhatározás: a taggyűlésen folyó alkotó tevékenység végeredményben ebben ölt testet. Illetve: kell hogy testet öltsön. Mert enélkül a taggyűlés csak regisztrálja az élet jelenségeit, de nem alakítja azokat, s ilyen esetben tényleges alkotó tevékenységről sem beszélhetünk. Egyszerűbben szólva: ha gyakorlatiasabbá és hatékonyabbá akarjuk tenni a pártmunkát — márpedig ezt akarjuk —akkor a taggyűlések döntést hozó, feladatmeghatározó, a politikai cselekvés irányát kézzelfoghatóan megjelölő jellegét kell feltétlenül erősítenünk. zinte közhely már. hogy a bonyolultabb feladatok a párt- szervezetekben is megkövetelik az önállóbb, felelősebb, színvonalasabb munkát. Ennek egyik lényeges feltétele és összetevője, hogy az alapszervezetek legfőbb fórumai, a taggyűlések alkotó gondolkodás és cselekvés valódi formálói, műhelyei legyenek. Gy. L. Üzemegészségügyi vetélkedő C|cfí ■ LlOU ■ a tiszaföldvári Lenin A Magyar Vöröskereszt megyei és szolnoki járási vezetősége, a szolnoki városi KÖJÁL és a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének közreműködésével az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyárában rendezték meg a járási mezőgazdasági és ipari dolgozóinak üzemegészségügyi vetélkedőjét. A vetélkedőre 10 mező- gazdasági, 7 ipari üzem és szövetkezet 5—5 tagú csapata nevezett, s felkészültségükről írásos feladatok megoldásával, elméleti kérdésekre adott szóbeli válaszukkal és gyakorlati feladatok megoldásával adtak számot. A kérdések köre: a munkahelyek egészségvédelme, általános egészségügyi alapelvek, elsősegélynyújtási és vöröskeresztes ismeretek. A résztvevők nagy lelkesedéséről és alapos felkészültségről tettek tanúbizonyságot. A jók között is a legjobbak: első lett a tiszaföldvári Lenin. második az újszászi Szabadság ‘Tsz, a harmadik helyet ugyancsak újszászi csapat, a Vegyesipari Szövetkezet szerezte meg.
