Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-28 / 253. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1982. OKTÓBER 28. IA tudomány világa Parányi rádióadók Hajhullás ellen hiitöturbán A hajhullás a rákellenes szerek egyik nemkívánatos mellékhatása. Ez a hatás egy hűtőturbánnal nagyrészt elkerülhető. A hűtés következtében a hajgyökérsejtek véredényei összehúzódnak, s megakadályozzák, hogy a rákellenes gyógyszerek első nagy adagja beáramoljon a fejbőrbe, mivel a hideg lassítja az anyagcserét, e gyógyszerek kevésbé, vagy egyáltalán nem épülnek bele a sejtmagba. A hűtőturbinát öt-tíz perc-, cel a vénába adott injekció után távolítják el. A műanyag kamrákból álló turbánban a víz ammónium- nitráttal reagál, s ílyképpen a turbán a fejbőrt mintegy 24 Celsius-fokra hűti. A kötőanyagos szénbrikettet leggyakrabban hengeres préssel gyártják. Egymással szembeforgó két henger palástján .kivájt fém- minták vannak, amelyek összezáródva készítik a tojásbriketteket. A szénbrikettekhez a legelterjedtebb szerves kötőanyag a kőszén- kátrányszurok, a bitumen, a petróleum-aszfaLt. Ezeket az anyagokat a gyártásban rendszerint kombinálják. Kötőanyag nélkül brikettálhatók a szárított barnaszenek s a lignitek. Koksz és félkoksz gyártására szánt brikettek szenét rendszerint egész finomra aprítva még kisebb víztartalomig szárítják és hűtés mellőzésével 2000— 3000 bar nyomással briket- tezik. A Szovjetunióban eljárást dolgoztak ki a pezsgő folyamatos gyártására. Vele a pezsgőt mindössze három hét alatt elkészíthetik, ellentétben a hagyományos, palackos eljárással,' amelyben a pezsgő legalább három évig készül. A folyamatos gyártásban először biológiai oxigéntele- nítéssel elérik, hogy a háziasított borban nem marad oxigén. Egyidejűleg a bort enzimekkel, aminosavakkal, vitaminokkal és felületaktív anyagokkal dúsítják. Ezután megfelelő nyomáson por alakú élesztővel másodlagosan erjesztik. Így a kész pezsgőben a szénsav kötött formában halmozódik fel. Az ilyen pezsgő jobban gyöngyözik és habzik. A folyamatos technológia során alkalmazott hideg- és hőkezelés eredményeként a pezsgő hosszú ideig tárolás alatt sem zava- rosodik meg. Ezzel az eljárással a gyártás költsége is számottevőén csökken. Öt ujja van és söpör Japán, miközben azon az úton halad, hogy a gyári robotok gyártásában világelső legyen, újabban emberszabású háztartási, hivatali és kórházi robotok készítésébe vágott bele. Egy tokiói cég olyan autó- akkumulátórral működtetett robotot fejlesztett ki, amely a padlón haladva söprűvel összesöpri a szemetet. A robotnak öt „ujja” van, s ezekkel kitapintja a falakat, a bútorokat. Egy másik japán cég „háromkezű” robottitkárnőt készít, ennek két „keze” lapozza az iratokat, a harmadik rájuk pecsételi a főnök aláírását. E gépnek levél is diktálható. Végül a tokiói Waseda Egyetem mérnökei huszonöt „ujjú” egészség- ügyi robotot fejlesztettek ki. Ez egyebek között kitapintja és egy központi számítógép segítségével diagnosztálja a mellben található esetleges daganatot. Amióta az iparnak sikerült megfelelően kis méretű rádióadókat kifejlesztenie, a biológiai kutatás is egyre inkább alkalmazza a telemetriái módszereket. Ennek kapcsán került sor a sportolók szívműködésének tréning és verseny közbeni folyamatos ellenőrzésére. így sikerült megoldani az űrhajókban és űrszondákban levő élőlények funkcionális adatainak a továbbítását a földi megfigyelőhelyre. Ekként tudták nyomon követni egyes állatok — például a fehér orrszarvú — mozgási körzetét és élettevékenységét. Újabban az Északi-tengerben élő angolnák vándorlását, életmegnyilvánulásait is telemetrikus módszerrel figyelik, miután parányi ultrarövid hullámú adókészülékeket erősítenek a kifogott, majd újra elengedett állatok hátrészéreSzámítógép a gépkocsiban A gépkocsi története az 1700-as évek második felében kezdődött. Még jóval a vasút megszületése előtt gondoltak arra, hogy a gőz erejét az országúti közlekedés szolgálatába állítsák. A francia Cug- not volt az első, aki 1769-ben „gőzszekeret” épített. A primitív háromkerekű alkotmányt állóhengeres gőzgépe négy személlyel terhelten 4 km-es óránkénti sebességgel mozgatta. De a gép ily lassú járás mellett is sok bajt okozott, embereket gázolt el, falakat döntött be, és csakhamar felhagytak a vele való kísérletezéssel. A benzinmotoros gépkocsi születése a múlt század 80-as éveire esik, úgyhogy nemsokára százéves évfordulók következnek. 1885-ben Gottlieb Daimler motorkerékpárját és négykerekű gépkocsiját ben- zingáz-levegő keverékkel működő motorral szerelte fel. Az első Daimler gépkocsi ló nélküli fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt másfél lóerős, egyhen- geres motorral. Daimleren, valamint a német Benzen és Maybachon kívül elsősorban a franciák buzgólkodtak nz új találmány tökéletesítésén, így De Dion. Bouton. Pan- hard. Peugeot. Bollée. Levas- sor stb. 1894-ben a Párizs— Rouen közötti utat, óránkénti 21 kilométeres átlagsebességgel tették meg gépkocsival. Ezredfordulónkon. 1901-ben. a Párizs—Berlin távolságot már óránként 74 kilométeres átlagsebességgel utazták be gépkocsin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kísérleteznek elektromos, fagázos és alkoholos meghajtású motorokkal. A kényelem és a biztonság azonban elsőrendű szempont maradt az olajválság korában is. Képünkön: BMW típusokba szerelhető fedélzeti mini számítógépet látunk. A komputer menet közben adatokat szolgáltat a gépkocsi útvonalával kapcsolatban. Számokban adja meg a mindenkori pontos időt, a sebességet, az indulás óta befutott távolságot, az úticélig hátralévő távolságot, és a gépkocsi üzemével kapcsolatos egyéb adatokat. A brikettálás a darabosí- tás egyik módja. Az apró- szemcsés laza anyagból, megfelelő nyomással üregekben a nyersanyag minőségétől függően kötőanyaggal vagy anélkül — brikettek készíthetők- Legelterjedtebb a szenek brikettálása. A francia Delattre-Levi- vier konszern gyártatta a — képen látható — nagy teljesítményű brikettálóberendezést Görögország számára. Óránként 25 tonna brikettet készít ez a 6 méter átmérőjű granulátor. Brikettáió berendezés ■ Növényvédő szerek matematikai modellje Egyes növényvédő szerek alattomos módon viselkednek : bomlástermékei k sokszor erősebben hatnak az emberre, mint maguk a kiinduló vegyületek. Néhány növényvédő szer állékonysága még az elenyészően kis dózisokban is aggasztó. Amikor az egyik vagy másik új készítmény sorsáról prognózist készítenek, előre kell látni alkalmazásának valamennyi következményét. Kísérletileg lehetetlen ilyen adatokat kapni, mert túlságosan sok időre lenne szükség hozzá. A matematikai modellkészítés lehetővé teszi, hogy teljes tükörképeit kapjunk a növényvédő vegyszerek . jövendő alkalmazásáról. A matematikai módszerek rendkívül hasznosaknak bizonyultak a már meglévő növényvédő szerek adatainak a pontosításában is. Robotok Új típusú akkumulátor Egy tankolás — 400 kilométer A villanyautó karrierjét az eddigiekben erősen gátolták a rendelkezésre álló akkumulátorok kedvezőtlen tulajdonságai. így például az ólomakkumulátorok túl nehezek, drágák, emellett önsúlyuk kilogrammjára számítva túl kevés energiát képesek tárolni. Mindezen túlmenően az ólomkészletek korlátozottak, csupán körülbelül 30 évre elegendők, így ha az ólomakkumulátorral hajtott villanyautókkal akarnánk tömegméretekben a kőolajat helyettesíteni, csöbörből vödörbe kerülnénk. A legígéretesebb a jövő villanyautója szempontjából a nátrium-kén akkumulátor, mely már sorozatgyártásra is alkalmas. Alapanyagai olcsók és bőségesen rendelkezésre állnak. így a nátrium a konyhasóban, a kén a Piriiben és a markazitban fordul elő. A nátrium-kén akkumulátor működésének sajátossága, hogy magas hőmérsékleten. 300—350 Ceísius-fok között üzemel. Ettől eltekintve, az ólomakkumulátorral szemben csak előnyei vannak. így annál 30—50 százalékkal olcsóbb, hatásfoka feltöltéskor és kisüléskor körülbelül 10 százalékkal nagyobb. Azonos súly esetén négyszer annyi energiát tárol, mint az ólomakku, és az előbbitől eltérően sem önkisülés nem fordulhat elő, sem gázképződés túltöl- téskor. Élettartama kétszerese az ólomakkumulátorénak. Kilogrammonként 100 wattot képes leadni, míg a másik csak 60 wattot. Azonos súly mellett így arányosan erősebb villanymotor alkalmazható. A magas üzemi hőmérséklet sem okvetlenül hátrány. Olyan tökéletes hőszigetelést igényel, hogy akár napokon keresztül is állhat a villanyautó anélkül, hbgy a telepeket fűteni kellene. Baleseteknél a hőszigetelés lökéscsillapítóként szolgál. Közepes nagyságú gépkocsik esetén, benzinüzem mellett, egy tankolás 400 kilométer megtételét teszi lehetővé, a nátrium-kén telep egyszeri feltöltése 250 kilométerét. 40 kilowatt teljesítményű motort képes üzemeltetni, a gépjármű elérhető sebessége 130 kilométer óránként, és 7 másodperc alatt tud 50 kilométer/óra sebességre felgyorsulni. A villanyautó élettartama általában jelentősen hosz- szabb, nem beszélve környezetkímélő hatásáról. Amíg egy szokásos benzin-autó kilométerenként 40 gramm káros szennyezőanyagot bocsát ki, ugyanaz villanyautónál az erőművekben történő központi energiatermelésnek köszönhetően csupán 3 gramm. Lehetséges, hogy a nátrium-kén akkumulátor más területeken is karriert fut be. Kifejlesztői szerint akár a csúcsterhelési erőműveket is feleslegessé teheti. A szélerő- művek áramának költségeit is csökkentheti. B. M. A magaslégköri kutatásokra a múlt század elején kezdték alkalmazni a léggömböket. Nagy dolognak számított, amikor 1894-ben Berson német fizikus 9150 méter magasba emelkedett, s ott —47,9 Celsius-fokot mért. Piccard professzor 1931-ben 15 781 méteres magasságot ért el, és a kozmikus sugárzással kapcsolatban végzett méréseket a sztratoszférában. A kutatóballonok jelentősége a mesterséges holdak korszakában sem csökken. Napjainkban a repülőgépek szolgálati csúcsmagassága és a világűrben keringő mesterséges holdak legalacsonyabb pályája közti kb. 120 kilométeres „senki földjén” végeznek kutatásokat mintegy 45 kilométer magasságig emelkedő ballonok segítségével. amelyek ritkábban-embert, gyakrabban a műszereket viszik fel a magasba. A ballonszondákat hidrogénnel, esetleg más könnyűgázzal töltik meg. A ballon kosarába öníró műszert helyeznek. Amikor a léggömb nagyobb magasságban szétpukkan, a kosár ejtőernyővel ereszkedik a földre. Az öníró műszer hőmérsékletet, légnyomást és légnedvességet regisztrál. A léggömbös rádiószondák nem regisztrálják, hanem emelkedésük során automatikusan és folyamatosan szolgáltatják az adatokat a hőmérsékletről, a levegő nyomásáról és nedvességtartalmáról, a szél irányáról és sebességéről. A földön elhelyezett lokátorok szakadatlanul ellenőrzik a rádiószonda földtől való távolságát, sebességét és mozgásának irányát, amely egybeesik a szél mozgási irányával. A befutó adatokat időjárásjelentés készítéséhez használják fel. A ballonok nemcsak a meteorológusoknak, hanem a csillagászoknak is segítenek, akik zavarmentesebb látási viszonyok között és eredményesebben vizsgálódhatnak a sztratoszférából. Képünkön: egy ballonos meteorológiai rádiószonda felbocsátásra való felkészítését láthatjuk egy szovjet kutatóállomáson. Tűzfevaló nagy nyomáson S ifi 11% #11 jyL jr/g-y SI 4 % Is #w szolgálatában • * ' i-'*' K- i Pezsgőgyártás—folyamatosan
