Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-21 / 247. szám
1982. OKTÓBER 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 t)j esaládi házak a Deák Ferenc utcában a belvizes, korszerűtlen lakóépületek helyén Tűz lett a kicsike lángból A Vöröskereszt kongresszusa után A változás nem látványos. Lassanként épül és itt-ott szépül a város, amelynek településszerkezete inkább falura, mint városra emlékeztet. Földesi Imre, a városi tanács vb osztályvezetője és a tanács általános társadalmi elnökhelyettese úgy véli, hogy ha ma kérné, aligha kapná meg Túrkeve a városi. rangot. Ami a burkolt utak arányát illeti, biztosan nem. Por vagy sár, csak az időjáráson múlik. Pedig az utóbbi években felgyorsult az útépítés tempója. De hát majdnem a nulláról indultak, s tavaly év végén „már” harminc százaléknál tartottak. Nem volt több pénzük útépítésre, mint a korábbi években, de az önként felajánlott társadalmi munkák zömét erre szervezték. Tavaly az utakat építők társadalmi munkájának értéke több mint 2 millió 300 ezer forint volt. A tempót tartani sőt fokozni szeretnék. A fedezetét maguk a túrkeveiek teremtették meg olyanképpen, hogy éltek a kommunális kötvényvásárA KISZ Központi Bizottsági, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Országos Közművelőctési Tanács ez évben is meghirdette az ifjúsági amatőr ösztöndíjat. Ezt az elmúlt évben alapították az amatőr művészeti mozgalom támogatására, a mozgatom tömegbázisának szélesítésére, a művészi tevékenység színvonalának emelésére. Az ösztöndíjat — pályázattal — bármely együttes, szakkör, művészeti klub, alkotó közösség elnyerheti. Sikeres pályázat esetén az adott együttes, csoport 1—3 éven át folyamatos anyagi támogatást élvez. A vállalt művészeti, kulturális feladatok megoldásához fokozott szakmai, módszertani segítlás- lehetőségével (amelyet ebben az évben kísérletképpen az ország tíz településének lakói kaptak meg). A három évre váltott kötvények értékét településfejlesztésre használja fel a város, ami Túrkevén azt jelenti, hogy a több mint 2 millió 200 ezer forintot útépítésre fordíthatják. Ebben az ötéves tervidőszakban a fejlesztési alapból vízveveték-, csatorna-, járda-, és útépítésre, valamint belvízrendezésre összesen 6 millió forintot költhetnek. Mire futja a városi tanács pénzéből? Állami célcsoportos lakásokra, a lakóépületek földszintjén üzletek kialakítására, építési telkek előkészítésére, emeletes lakóházak tervezésére. S újabban már arra is figyelmet fordítanak, hogy szokatlan de nagyon esztétikus mintával díszítsék a kocka alakú lakóépületeket, mint például ahogyan a városi tanács szomszédságában lévő OTP-lakásoknál tették. A ház kellemes látványt nyújt, a környéke már kevésbé. Való igaz, nem sok pénz, séget kap. A KISZ különböző rendezvényein lehetőséget ‘teremtenek rendszeres szereplésükre, bemutatkozásukra. Az ösztöndíj — a vállalt feladattól függően — évente 10—50 ezer forint lehet. Az ösztöndíjat bírálóbizottság ítéli oda, s a zsűri később is figyelemmel kíséri és segíti a sikerrel pályázó csoportok, legyütítesek, alkotókörök tevékenységét. A pályázatokat november 30-ig lehet beküldeni a KISZ megyei, illetve budapesti bizottságaihoz, ahonnan előzetes véleményezés után továbbítják a KISZ Központi Művészegyütteshez. öt év alatt mindössze egymillió forint áll a tanács rendelkezésére parkok és zöldövezet kialakítására. Nagy szükség volna arra, hogy a hiányzó forintokat pótolja a túrkeveiek társadalmi munkája. Gyornan r, vara zsol ód o 11” vú j - já a szátizenkét éve épült templom. Úgy hat, mintha nem is ugyanaz a málló va- kolatú épület volna, amely nem is olyan rég még ott csúfoskodott a város központjában. Ami azonban a városszéli uszoda építését illeti, gyorsaságról nem beszélhetünk. Négy éve épül. Miért? Nem volt és nincs is pénz rá. A területfejlesztési versenyben elért eredményekért kapott díjakból csurran-cseppen az építés fedezetére. Ha lett volna a városnak 10 millió forintja, hat hónap alatt elkészülhetett volna a magyar szabadalom alapján épülő uszoda. Azt nem tudni, hogy mikor, de az biztos, hogy előbb-utóbb lesz a városnak úszómedencéje. Gyűjtik a makkot A Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság több mint 80 ezer hektáros erdőségeiben megkezdődött az idei makktermés összegyűjtése. A gazdaság elsősorban a saját csemetekertjeiben veti el a tölgymakkot. A tervek szerint 12 vagonnyit szednek majd össze belőle, legtöbbet Zemplénben, a kemencepataki, a íüzérradványi, a Telkibánya környéki évszázados erdőkből. Jó a bükkmakk-termés is. Ezt a magot a fafajta őshonos területén, a Bükk hegységben, többek között, a mo- csolyási, a lillafüredi erdészetekben, a lustavölgyi, a Látókő környéki és a répáshutai bükkösökben szedik össze. Jászkiséren Mozdony fűti a műhelyt Talán az alapítók sem tudnák pontosan megmondani, hogy a MÁV jászkiséri építőgépjavító üzemében annak idején mi került először tető alá, a hatalmas csarnok, a javítóműhely, valamelyik kiszolgáló helyiség vagy a kazánház. Azt viszont tudják, hogy a nagy teljesítményű kazánokkal felszerelt „óriás kályha” sokáig jól, és mindenki megelégedésére fűtötte az üzem épületeit. Az évek során azonban sok minden változott. Az üzem újabb létesítményekkel gyarapodott, és azóta, hogy elkezdődött a 110 millió forint költségű forgácso- lóúzem és az új tanműhely építése, világossá vált, hogy régi teljesítőképességével nem tud eleget tenni a nagyobb követelményeknek. Bővíteni, újabb és nagyobb teljesítményű kazánokkal kell felszerelni a kazánházat. Ez viszont azzal jár. hogy amíg elkészülnek a fejlesztéssel, ki kell kapcsolni a fűtési rendszert. A fűtés azonban nem szünetelhet, vagyis áthidaló megoldást kell keresni. A fűtési 'rendszer karbantartói praktikus és gazdaságos módot találtak. Beszereztek két régi 424-es gőzmozdonyt. A két öreg masina újból sínre került. A szocialista brigádok társadalmi munkában már elkészítették azt a nagyméretű tölcsérrel felszerelt, két, egyenként 15 méter magas vascsőkéményt, amely erős állványon, a mozdony kéiménye fölé helyezve jó huzatot biztosít. Készül az a csővezeték is, amit az egykori vontatók kazánjára csatlakoztatnak. A téli hónapokban tehát a két mozdony kajánjából kapja a meleget az üzem, dicsérve a kiszuperált „vasparipák” hűségét és az üzem dolgozóinak, szocialista brigádjainak ötletgazdagságát. I. A. Csomagok külföldre Az élénk idegenforgalom egyik következménye, hogy mind többen tartanak kapcsolatot külföldön élő barátaikkal. Szaporodnak a külföldre címzett csomagok, s velük szaporodnak a posta gondjai isi, ami • arra vall, hogy nem ismeretes eléggé, mit is kell tennie annak, aki külföldön élő ismerőseit szeretné megajándékozni. Tudni kell, hogy a Magyar Nemzeti Bank külön engedélye nélkül egy csomagban nem küldhető külföldre 400 forint forgalmi értéket meghaladó áru, s bizonyos korlátozások érvényesek a csomag tartalmára is. Az országból ki nem küldhető, illetve engedély nélkül postára nem adható áruk listája a postahivatalokban kifüggesztve megtalálható. Á csomag összeállításakor természetesen arra is figyelemmel kell lenni, hogy mely áruk nem küldhetők abba az országba, ahová a cRomagot szánjuk. Ugyancsak az illető ország rendelkezéseitől függ — és ezért a postán külön meg kell érdeklődni —, hogy maximálisan milyen súlyú lehet a küldemény, s igénybe vehető-e különleges szolgáltatás (például törékeny tárgyak szállítása, illetve különlegesen gyors, azaz expressz továbbítás). Az egyszerű papírcsomagolás természetesen a legköny- nyebb küldeménynek sem elegendő az ajándékot karion- vagy fadobozban, illetve vászonzsákban kell elhelyezni ahhoz, hogy útja során biztonságban legyen! sőt ajánlatos biztosítással, illetve értéknyilvánítással feladni, mert így az esetleges felmerülő kárt a posta megtéríti. Ha visszagondolok mindarra, amit a Magyar Vöröskereszt VI. kongresz- szusán hallottam, tapasztaltam, akkor három szót kell kimondanom, hogy ezt a tnáisfélnapos tanácskozást megfelelően jellemezzem: felelősség, elkötelezettség, humanizmus! E tömegszervezet országos vezetőségének beszámolója, a felszólalók mind-mind felelősséggel, a tartalmasabb, szebb, emberi életért vállalt elkötelezettséggel, mélységes humanizmussal! beszéltek munkájukról, feladataikról, keresték a társadalmi továbbhaladásból reájuk háruló tennivalókat. Szolnok megye egyik küldötte kongresszusi felszólalása végén Dürert idézte: „Gondoltam, gyújtok én egy kicsike lángot, s ha Ti mindannyian élesztgetitek, istápoljátok, meglehet, akkora tűz kerekedik belőle, hogy az új világot beragyogja fénye”. Igen, abból a kis lángból lobogó tűz lett. Messzire világít a fénye, és meleget ad: idősnek, gyengének segítséget, tudást az érdeklődő fiatalnak, gyógyírt a betegnek. Ezt a tüzet több mint egymillió önzetlen ember táplálja, a Magyar Vöröskereszt tagsága. A kongresszuson talán az öregekről esett a legtöbb szó: azokról, akik elesettsé- gükben csak a társadalomtól számíthatnak segítségre. Gyálon — hallottam — nyolcvan aktivistából családvédelmi szolgálatot hoztak létre, az aktivisták ügyeletet tartanak, hogy ha szükséges, azonnal intézkedhessenek, például az öregek érdekében is. Tudjuk, hogy nincs annyi pénzünk, hogy újabb szociális otthonokat építsünk szerte az országban. És nem is biztos, hogy az az egyedüli megoldás, ha egy magányos beteg embert szociális otthonba helyezünk. Sokkal nagyobb jelentőségű, ha megszervezzük házi gondozását, ellátását, hogy ne szakadjon el az otthonától, a szeretett tárgyaktól, amelyek mind-mind emlékeket idéznek számára. Véleményem szerint ez a mi megyénkben is a további út, amit az öregek érdekében járnunk kell. Egy Vas megyei orvos olyan témára hívta fel a figyelmet, amely hovatovább nélkülözhetetlen lesz életünkben: a térítéses házi betegápolás megszervezésére. Hány és hány beteg ember van, akinek tulajdonképpen már nem kellene kórházban feküdnie, mert gyógyulásához nincs szükség intézeti ellátásra. De mivel nincs senkije, aki ápolná, vagy hozzátartozói egyszerűen nem tudják megoldani ellátását, kórházban tölti napjait. Holott, ha a Vörös- kereszt megszervezné nyugdíjas és önkéntes ápolónők részvételével a mi megyénkben js a házi betegápolási szolgálatot — amiért a beteg vagy hozzátartozója fizetne — a kórházakból hamarabb hazaengedhetnének embereket, Már megkezdődött a 82-es gyártású kis Polskik átadása a Mercur csepeli telepén. A gépkocsin található legfontosabb változtatás, hogy hatásosabb fékrendszerrel látták el. A fékhatás javítását a súrlódó fékfelületek növelésével érték el. A fékrendszer változásaival összefüggésben megnövelték az elsőkerék- csapágyak méretét, az első tengelycsonkok átmérője 3 csak el milyen sokba kerül egy kórházi ágy fenntartása), a lábadozó pedig talán hamarabb is gyógyul a megszokott otthoni környezetben. A betegeken véradással segítőkről szintén sok elismerő szó elhangzott a tanácskozáson. Tisztelni kell azokat, akik véradásra vállalkoznak, mert a vér élet, és az életnél nincs fontosabb. Szó esett a véradás új formájáról is, amelyet már több megyében alkalmaznak, és amelyet nálunk is bevezetnek majd, ha átépül a megyei véradóállomás: a plazmaferezisről. Csakhogy erre fel kell készülni, és a felkészülést talán már nálunk sem árt megkezdeni. Nemcsak a szakszolgálatra gondolok most — bár egy veszprémi orvos éppen ennek fontosságát taglalta —, hanem azokra az aktívákra, akik szervezik a véradást. Ezen a kongresszuson újólag kiderült: fejlődésünk újabb gondokat is támaszt, amelyek intézkedéseket igényelnek. Ilyen új feladat például a különleges segély- szolgálat életrehívása, úgy ahogyan azt Pest megyében is tették. Az ő példájuk alapján talán a mi megyénkben sem lenne haszontalan a közúti elsősegélynyújtó szervezet létrehozása: többek között a 4-es út mentén, a benzinkutaknál elsősegély- nyújtó állomásokat felszerelni, a kútkezelőket kiképezni a segítségnyújtásra. Még mielőtt valaki félreértené, hogy példát mindig más megyéből hozok, sietek leírni: nekünk Szolnok megyeieknek sem volt szégyenkeznivalónk a kongresszuson. Sok olyan tennivalóra hangzott el javaslat, amit a mi vöröskereszteseink gyakorlat; munkájuk során már alkalmaznak; sok olyan kezdeti lépésről számoltak be felszólalók, amelyek nálunk már a mindennapi teendők sorában vannak, legyen 'az családvédelem, a cigányság egészségügyi kultúrájának fejlesztése, vagy mint egyik küldöttünk elmondta: a termelőszövetkezetekben végzett vöröskeresztes munka. A VI. kongresszuson számtalanszor elhangzott a megállapítás: a Magyar Vörös- kereszt humanitárius szervezet. Ez igaz, és tisztelet ezért minden aktívának. De hallgatva mindazt amiről ott szó volt, hozzá kell tenni: nem csak az! Olyan szervezet, ahol már kisgyermek- korban arra tanítanak, hogy felelős vagy embertársaidért, az egész társadalomért. Újabb termékeny esztendők következnek majd minden bizonnyal a Vörös- kereszt életében a mi megyénkben is. A kongresszus sok feladatot adott tagjainak, de a feladatokhoz bizonyára mindig többen és többen lesznek, mind többen vállalkoznak azok végrehajtására. Mert a szavak tanítanak, a tettek, a példák magukkal ragadnak. És tettekben hiszem, hogy ezután sem lesz hiány. milliméterrel nagyobb, a fékdobok két csavarral rögzítettek. A gépkocsiba elakadásjelző vészvillogót építettek. A korábban előforduló hibák elkerülése céljából az utastér mennyezétkárpitját új, biztosabb módszerrel rögzítették az utastér tetőlemezéhez. A gépkocsi fogyasztói ára változatlanul 70 ezer forint. K. K. Fotó: T. Z. A négy éve épülő úszómedence Ifjúsági ösztöndíj ezáltal ott több embert gyógyíthatnának (gondoljuk Varga Viktória Változatlan áron Újdonságok a kis Polskin JTúr kévéi
