Szolnok Megyei Néplap, 1982. október (33. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-14 / 241. szám

1982. OKTÓBER 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolgálatunkban a szabvány A jelenlét igazsága A szolnoki MÁV Járműjavító a munkásmozgalmi hagyományokat illetőleg kétségkívül tekintélyes múlt­ra tekinthet vissza. Sándor János, az üzemi KISZ- bizottság titkára nem feledkezik meg erről a „moti­vációról”, amikor a Járműjavító KISZ-szervezetének — a szó szoros értelmében vett — párttag utánpót­lás neveléséről, beszél. Az összesítések, a statisztikai adatok önmagukért szólnak. Járműjavítás fiatalok a pártról, a KlSZ-röl 1946. október 14-én ala­kult meg a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO). A megalakulás év­fordulóját 13 évvel ezelőtt Szabványosítási Világnappá nyilvánították. E napon a világ csaknem minden or­szágában megemlékeznek a szabványosításnak az egyes országok gazdaságában és a világkereskedelemben, a nemzetközi együttműködés­ben betöltött segítő szerepé­ről. Az idei Szabványosítási Világnap alkalmából mind az ISO elnöke, mind a vil­lamosipari szabványosítás­sal foglalkozó társszervezet, a Nemzetközi Elektrotechni­kai Bizottság (IEC) elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívták a világ ipari, kereskedelmi szakemt bereit a fokozott nemzetkö­zi szabványosítási együtt­működésre. A szabványosítás eredmé­nyei ma már olyan termé­szetesen beépülnek minden­napi életünkbe!, hogy nem is gondolunk rá. Természe­tesnek tekintjük, hogy laká­sunk telefonkészülékén a megfelelő számokat tár­csázva, egy távoli ország városában levő telefonköz­pont, és a közbeeső hazai és külföldi állomással létesíte­nek automatikus kapcsola­tot, és nem gondolunk arra, mennyi műszaki egységesí­tést igényelt ez az egysze­rűnek tűnő művelet az or­szágok postái között. A hazai ipar számára is nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szabványok. A méretek és műszaki jellem­zők egységesítésével, a vá­laszték rendezésével lehető­vé teszik, hogy az egyes elemekből nagyobb mennyi­Kétnapos program a HISZ HB első titkára a megyében Kedden és szerdán Szol­nok megyében tett látoga­tást Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának el­ső titkára. Kedden találko­zott Fejti György a KISZ megyei vezetőivel, és tájé­koztatást kapott az ifjúsági szervezet X. kongresszusa határozatának időarányos végrehajtásáról, a megyei tapasztalatokról. Este meg­nézte a KISZ-díjas amatőr filmklub készítette filmeket. Szerdán Fejti Györgyöt fogadta a megyei pártszék­házban Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára. Délelőtt ellátogatott a szolnoki 633. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetbe, délután a jászberényi Hűtő­gépgyárba, * mindkét helyen megbeszélést folytatott a KISZ KB első titkára a ve­zetőkkel, kiszesekkel a fia­talok helyzetéről és az ifjú­sági szervezet munkájáról. NDK­vendégek látogatása Tegnap délelőtt a Haza­fias Népfront Szolnok me­gyei Bizottságának meghí­vására megyénkbe látogatott Erwin Skeib, az NDK Kul­turális és Tájékoztató Köz­pont igazgatója és Heinz Neumann, az NDK buda­pesti nagykövetségének ta­nácsosa. A vendégek az NDK megalakulásának 33. évfordulója alkalmából ér­keztek Szolnok megyébe. Erwin Skeibet Sándor László, a HNF megyei bi­zottságának titkára kísérte Tiszafüredre, ahol a vendég a Magyar Hajó- és Daru­gyár gyáregységének életé­vel ismerkedett, és délután barátsági nagygyűlésen vett részt. Heinz Neumann Török- szentmiklósra látogatott, ahol üzemlátogatáson vett részt a Tiszatáj Termelő- szövetkezetben. séget gyártsanak, s ezzel megteremtsék a gépesítés, automatizálás lehetőségét. A rendeltetésszerű alkal­masság műszaki követelmé­nyeinek előírásával meg­könnyítik a gyártó és a fel­használó között a szerződés műszaki feltételeinek meg­határozását. A nemzetközi követelmény-szinteket tar­talmazó hazai szabványok abban is segítik az iparvál­lalatokat, hogy tájékoztatják arról a műszaki színvonal­ról, amelyet gyártmányaik­nak teljesíteniük kell ah­hoz, hogy reményük lehes­sen gyártmányaik külpiaci értékesítésére. Tehát az ex­portáló vállalatok alapve­tő érdeke, hogy gyártmá­nyaik legalább megfelelje­nek a szabványok követel­ményeinek. A magyar szabványosítás szorosan együttműködik e célok érdekében a KGST megfelelő szerveivel és a nemzetközi szabványosító szervezetekkel. Szabványait a nemzetközi előírásokkal összhangban dolgozza ki, és rendszeresen korszerűsíti. A gazdaságirányítás korszerű módszereinek megfelelően a magyar szabványok mintegy 90 százaléka a vállalati ér­dekeltség, a gazdasági ösz­tönzők és szabályozók hatá­sára, a vállalati vezetők döntése alapján érvényesül, és csak igen szűk területen alkalmazza őket az állam kötelező előírásként, a köz­érdek, a biztonság, az egész­ségvédelem biztosítására. A Szabványosítási Világ­nap megbecsülése azoknak a szakembereknek, akik e fon­tos munkát szorgalommal és felelősséggel végzik. (KS) Tegnap délután a Hetényi Géza megyei kórházban megbeszélésen vettek részt a kórház vezetői és pálya­kezdő fiataljai. Az idén száznegyvenhár- man kezdték meg munkáju­kat a kórházban: negyven­egy orvos, egy-egy gyógy­szerész, pszichológus és ve­gyész, nyolcvanhárom szak­képzett ápoló és tizenhat ki­segítő munkakörben dolgo­zó. Dr. Csépányi Attila, a kórház főigazgató főorvosa elmondotta, hogy az inté­zetben 2651-en dolgoznak, a külöböző osztályokon eddig összesen, több mint 1600 A Magyar Népművelők Egyesületének Szolnok me­gyei Szervezete tegnap dél­után Törökszentmiklóson, a Városi Művelődési Központ­ban tartotta beszámoló, tisztújító és küldöttválasztó taggyűlését. Az országos egyesületet három esztendeje hozták létre, a megyei szervezet két éve alakult meg. A taggyű­lés első részében az eltelt időszak munkáját értékelte beszámolójában Horváth Attila, a népművelők me­gyei testületének titkára. Az eltelt rövid időszak elsőren­dű feladata — melyet sike­resen hajtottak végre — a szervezeti élet kereteinek kiépítése volt. Az egyesület jelenleg 109 tagot számlál, a közművelődés különböző területein dolgozó népműve­lőket, szervezőket, pénzügyi szakembereket tömöríti. Szakmai programjainak Fizet a KST Több mint 4 milliárd forint A „legfrissebb” KST-k már országszerte fizetnek, s a vállalatok többségénél még ebben a hónapban és november elején visszakap­ják egy év alatt megtakarí­tott pénzüket a dolgozók. A dolgozók üzemi bankjaiban összegyűjtött pénz nem kis összeg, bár a lakosság tel­jes, 168 milliárd forintos megtakarításához képest nem számottevő. A KST a legkényelmesebb, a legegyszerűbb, s ezért az egyik legnépszerűbb taka­rékossági forma, hiszen a betét elhelyezésekor vagy kivételekor szinte egy lé­pést sem kell tenniük a ta­goknak, mindent elintéz he­lyettük a KST-ügyintéző és a vállalati bérosztály. A következő hetekben csaknem 5600 üzemi, válla­lati, intézményi KST több mint egymillió tagja 4 mil­liárd forintot kap vissza kamatostól. II hűtőszekrényekhez Hazai mágneszár Az Öntödei Vállalat kőbá­nyai vas- és acélöntödéjé­ben már nagy tömegben gyártják az új szalagmág­nest, mellyel az eddigi drá­ga külföldi helyett a jász­berényi Hűtőgépgyárban Bosch licenc alapján készü­lő hűtőszekrények ajtóit rögzítik. A rendkívül rugal­mas, igen erős mágnest a jászberényiekkel közösen fejlesztették ki. ágy volt, s az új épület át­adása után 2021 ágy lesz. Az egy héttel ezelőtt mun­kába állt pályakezdő fiata­lok közül kilencvenen köl­tözhettek be az új és a ré­gi nővér-orvos szállóba, ez­zel gyakorlatilag minden igénylőnek tudtak szolgálati szobát vagy helyet biztosíta­ni. Beszélt arról, hogy mi­lyen támogatást tud nyúj­tani a kórház azoknak a fiataloknak, akik később lakáshoz szeretnének jutni a városban. Az intézetben lehetőség van tudományos­kutató munka végzésére és nyelvtanulásra. nagy részét a bázisintéz­mény a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ támo­gatásával, valamint a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának segítségével va­lósította meg. Az egyesület tartalmi munkája sokrétű, a pályázatok kiírásától a művelődési házak tevékeny­ségét vizsgáló tájegységi kutatásig. A szervezet szak­mai érdekképviseletet is el­lát, kitüntetéseknél, jutal­mazásoknál támaszkodnak véleményére. A tájékoztató után hozzá­szólások következtek, majd a tagság kiegészítésekkel elfogadta a beszámolót. A taggyűlés második ré­szében megválasztották az új elnökséget, valamint a II küldöttet, akik a Magyar Népművelők Egyesületének decemberi országos tanács­kozásán a Szolnok megyei szervezetet képviselik. — Az üzemben dolgozó fia­talok közül csaknem négy­százhatvan tagja van a KISZ-nek, ez mintegy 64— 65 százalékos szervezettséget jelent. Közülük száztizen- nyolcan párttagok is. KISZ- tagok is. Talán jellemzi az ifjúsági szövetség nevelő munkáját: körülbelül min­den ötödik, az üzemben dol­gozó párttag fiatal, s tagja egyszersmind a KISZ-nek is. Évente 13—18 olyan fia­talt vesz föl tagjai sorába az üzemi pártszervezet, akik­nek „útnak indítója”, aján­lója a KISZ-alapszervezet. A pártépítés e formájá­nak hétköznapjaiba próbál­tunk meg bepillantani pár- tonkívüli KISZ-fiatalokkal beszélgetve. A szerkesztés és technoló­giai osztály műszaki szer­kesztője, Szép István 1977- ben végzett a Miskolci Ne­hézipari és Műszaki Egye­temen. Mozgalmi múltjáról, „pályafutásáról” ilyen mér­leget készít: — Középiskolás koromban — a szolnoki Gépipariba jártam —■* nemigen érzékel­tem az ifjúsági szövetség és a párt közvetlen kapcsolatát. Később, az egyetemre kerül­ve. megváltozott a helyzet — tulajdonképpen egy sze­mélyes élmény jóvoltából. Párt-patronáló tanárunk — Berkes Rudolf — bár ő is „műszaki” volt, kitűnő peda­gógusként végezte a dolgát. Nehéz ezt megfogalmazni, pedig a vele való találkozás fontos élmény volt; ő amel­lett, hogy munkájával, élet­vitelével példát mutatott, az elvi-eszmei dolgokat is ké­pes volt a mi mindennapi életünk apró-cseprő problé­máinak nyelvén magyaráz­ni. Ide, az üzembe ’77-ben jöttem, s ami a döntő dol­gokat illeti, nem csalódtam. — Ebben közrejátszottak mozgalmi „élményei” is? — Ez természetes, hiszen az ember munkája, hétköz­napjai elválaszthatatlanok a közösségtől. A végeredmény mindig ugyanaz — mármint a közösségi élmény —. akár a fiatalok lakáshelyzetének megoldására, akár a terme­lési problémákkal való min­dennapos szembenézésre gon­dolok. Nagyon fontosnak tartom — s ezek is közössé­gi élmények —, hogy végső soron a pártalapszervezetek közreműködésével, jól él adott lehetőségeivel az üzem, magyarán szólva az elvi-esz­mei irányítás helyességét az emberek kiegyensúlyozottsá­ga, jóléte igazolja. Szép István, aki az I. szá­mú KISZ-alapszervezet szer­vező titkára, tavaly ősszel kérte fölvételét a pártba — voltaképpen olyan közösségi indokok alapján, amelyek az idők során belső motiváció­vá váltak. M A 7/A. személykocsi osz­tály ifjú asztalosa, Faragó József korántsem fogalmaz olyan gördülékenyen mint Szép István. Ami természe­tesen nem kérdőjelezheti meg gondolkodásának mély­ségét, őszinteségét. — Tizennégy éves korom­ban — most 25 vagyok — kerültem a járműbe. Szere­tek itt dolgozni csak nehéz a bejárás. Tiszapüspökiben lakom: autóbusz—vonat. — vissza ugyanez. Az üzem ta­valy ünnepelte 125 éves fennállását, az idősebb szakik is mesélnek benn a műhelyben, hogy régen hogy volt, mint volt. Hát persze, hogy megfogja az embert az ilyen szellem. — A műhelyben nap nap után találkozik, együtt dol­gozik párttagokkal. Ismeri őket, a munkájukat. Milyen embereknek tartja őket? — Hű. de nehéz erre bár­mit is mondani. Hát olyanok, mint én; vagyis hogy dol­goznak, s morognak is, ha valami probléma van a me­lóval. Na. várjon csak: jól informáltak, illetve jó vá­laszt tudnak adni azokra a kérdésekre, amik lenn a mű­helyben, munka közben, munka után fölmerülnek. Legutóbb például az áreme­lésekkel kapcsolatban vitat­koztunk sokat, őszintén szól­va — nem megbízható ada­tok birtokában. Ekkor na­gyon fontos volt, amit _ a párttagok mondani tudtak! A bejáró szakmunkás — cseppet sem mellesleg — KISZ-alapszervezetében „agitprop”-titkár. „Jó tudni, érezni, hogy nálunk számí­tanak a fiatalokra” — mond­ja. S ebben voltaképpen egy egész mikrovilág hangulata benné van. o Horváth Gyula alapszerve­zeti kultúros, huszonhét éves, Kazincbarcikán végzett mű- velettervezö. — Azt hiszem, nem sokra mennék, ha a párt jelenlé­téről, mint valami elvont, „embereken túli” dologról beszélnék. A helyzet adott: a termelés, a jó termelés min­dennél fontosabb egy üzem életében. Mindez persze az emberek hozzáállásán —, hogy ezt az elkoptatott szót használjam — is múlik. Ez pedig a közösségi program „végterméke”. Következés­képp a párt közvetlen jelen­létéről akkor veszünk tudo­mást, amikor kiderül, hogy ez vagy az a program he­lyesnek bizonyult* Vagy va­lamit nem sikerült elérni: ezekben az esetekben kell tudni megértőén viselkedni. Valahogy ilyen alapállásból: ha az ember dolgozik, hi­bázhat is. Félre ne értse: nem akarom a termelést ab­szolutizálni. De azt is tud­juk. hogy a boldogulás mi­kéntje — egyénenként is — a termelésen múlik. S in­nen kiindulva eljuthatunk áz üzemi demokráciáig, mint a termelés és boldogulás kút­főjéig. — Jól érzi magát az üzem­ben? — Ha egy szóval kéne vá­laszolnom : igen. Csakhogy — és ebben nincs semmi kü­lönös — a helyzet nem ilyen rózsaszín. Természetes, hogy van egy csomó hiányosság, ezeket meg kellene szüntet­ni — az én segítségemmel is. — Kérte már felvételét a pártba? — Nem, s ennek igen egy­szerű oka van: a közösség­ben, amelyben dolgozom, vannak nálam előbbre tartó, „alkalmasabb” emberek _ is. Az igazság ezekben a líét- köznapi dolgokban is tüntet a jelenlétével: én sem lehe­tek kivétel. Legfrissebb kitüntetését, a fegyveres erők napja alkal­mából kapott „miniszterit” már nemigen tudja vitrin­jében hová tenni Szénási Gyula, címfestő, mázoló, esztergályos szakmunkás. Tősgyökeres „járműs” ő, édesapja — negyvenötös kommunista —' itt dolgozott, s ha valahol, itt köteleznek a hagyományok. A víg kedé­lyű fiatal munkás nem válo­gat a társadalmi munkában: tagja a szolnoki önkéntes rendőri századnak, tagja a Járműjavító férfikórusának... Két gyermek apja: a na­gyobbik lánya ötéves, a ki­sebbik két hónapos. Ügy tű­nik: minderre van ideje. — Ez fontos — mondja. — Az idővel bánni tudni — türelmes, kitartó munkával lehet megtanulni. Lehet, hogy nekem szerencsém volt — néhány évig bokszol­tam a MÁV-ban, a ringben fejlődött az akaraterőm, s megtanultam, milyen drá­gák a pillanatok. Úgy hogy: van időm mindenre. Desze- retem is, amit csinálok, le­gyen szó munkahelyi, vagy társadalmi megbízatásról, — Nemrég kérte fölvéte­lét a pártba. Miért? — A „miértre” könnyű válaszolni: úgy érzem, már bizonyítottam, nem találta­tok könnyűnek. Édesapám is türelmes, kitartó ember volt: tőle tanultam, „dolgozz 60- kat. aztán kérj még nehe­zebb feladatot”. Sz. J. Lehetőségekről, problémákról Pályakezdő fiatalok és vezetők eszmecseréje a megyei Népművelők tanácskoztak Törökszentmiklóson Szervezetük tartalmas programokat kínál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents